login |

Good Girls: vége a 2. évadnak

2019. 08. 18. 21:48 - Írta: winnie

2 hozzászólás | kategória: 2018/19 finálék, kritika,

Go and be a mom.

Na, csak sorra került az NBC sokszor vicces, sokszor feszült, botcsinálta bűnözős sorozata, ami a Netflix-nek köszönhetően itthon is korrekt népszerűségre tett szert – a pilotot anno én is nagyon szerettem, de az évadkritikában kifejtettem, hogy hol csúszott el nálam a sorozat, és a 2. évados start sem sikerült túl meggyőzőre sajnos. És a szezon zárása?

Az idei utolsó részre (amit jövőre egy extra hosszú 3. évad fog követni!) kábé az volt jellemző, mint a teljes sorozatra. Túl jó a Good Girls koncepciója ahhoz, hogy ne legyen helyenként nagyon élvezetes, viszont egyszerűen képtelenek megszabadulni a készítők olyan sztoriszálaktól, amik csak visszahúzzák a sorozatot idegesítenek engem… Oké, elismerem, ez piszok szubjektív, de akkor is dühös vagyok, hogy nem nekem írják, na!

Szerintem, aki látta a finálét, pontosan tudja, hogy mire és kire (vagy kikre) gondolok, de azért a biztonság kedvéért csak a tovább mögött folytatom spoilerekkel.

Alapvetően már a zárás nézése közben érlelődött bennem az, hogy annak ellenére, hogy a Good Girls a váratlan szituációkra és az egyre nagyobb és előre nem látható slamasztikákra épít, mégis kiszámíthatónak tetszik, vagy legalábbis pont az hiányzik belőle, ami a legfontosabb lenne: a feszültség. Hiába ugyanis a lányokkal (nőkkel!) szembeni több ellenpont is, hiába nem kímélik őket a készítők, igazából tudjuk, hogy ki került ki győztesen a szituációkból, nem?

Persze jellemző módon épp, amikor a kiszámíthatóságon lamentáltam, a finálét megcsavarták a banki szállal, szóval azért képes meglepetéseket okozni a sorozat, azt viszont mindenki döntse el magának, hogy Boomer maradása mennyire volt meglepő – oké, mondjuk anyu jópofa húzás volt, és még a szála lecsengetése is rendben volt.

Az ő visszahozásánál viszont sokkal jobban zavart és zavar még mindig Rio. Róla írtam párszor, és egyszerűen nem tudok leszakadni a témáról. Manny Montana karaktere egyszerűen minden szinten irritál, ő nem az a rosszfiú nálam, akit imádok utálni. Irritál a karakter, irritál a motivációja is, egyszerűen idegesíteni kezd, amikor felbukkan a képernyőn, ráadásul mindig akkor teszi, amikor végre elkezdeném feltétel nélkül élvezni a Good Girls-t. (Ha már kiszámíthatóság, akkor a kamerás jelenet Rio és Beth között…, hmm?)

Christina Hendricks hiába meggyőző, hiába hitet el velem mindent, hiába nagyon jó fő embere a sorozatnak (mert valljuk be, az, a két társanyu bizonyos szálakon eléggé a háttérbe szorult annak ellenére, hogy persze őket is ki akarták szolgálni, de a sztorijaik nem mindig voltak érdekesek), a Rio-val való “kapcsolata” számomra elég hiteltelen volt, egyszerűen nem tudtam logikát találni a viselkedésében, nem látok Rio kapcsán a fejébe.

Ugyancsak gondom a sorozattal, hogy a készítők túlságosan is minden áron felül akarják licitálni bizonyos szempontból magukat, így emelve látszólag egyre magasabbra a tétet – hogy aztán persze (szinte) mindig visszakozzanak. Így egyrészt egyszerűen nem fog hinni nekik a néző, másrészt pedig a sorozat is teljesen elszállttá válhat (ld. amikor kinyitották a raktárat és meglátták a tartalmát).

A vége meg… Írtam már a kiszámíthatóságról, illetve arról, hogy nem képesek elengedni bizonyos dolgokat? Az az éjszakai “dilemma” csúcspontnak volt szánva, de képtelen voltam elhinni, hogy így csinálták meg, mert egyszerűen nem láttam, csakis egyetlen kimenetelt – és még ezért is jár a mínusz pont Rio-nak, mert értem én, hogy van ennyire öntelt, hogy odaadja Beth-nek a pisztolyt, de ilyen gondolkodásmóddal sosem jutott volna el addig, ahol most tart.

Miközben pedig az anyák erőltetett módon úszták meg megint, Rio-t csak nem sikerül elföldelni (legalábbis gondolom, hogy nem), és az efféle készítői döntések mellé egyszerűen képtelen vagyok oda állni. Hiába erős érzelem és humor terén a sorozat, egyszerűen csak ennyi nem elég számomra.

We’re free.

2 hozzászólás Ne habozz!

Hori1 - 2019. 08. 19. 08:57

Szeretném igazán szeretni, az első évadot szerettem is, de hasonlóan érzek. Ebben az évadban majd minden sztoriszál úgy nézett ki, hogy kitalálták h csinálnak valamit, aztán visszakoztak, meg meggondolták magukat.

idioty - 2019. 08. 21. 06:42

Valahogy az első évad íve jobban fel volt építve. Én szerettem ezt az évadot is, de számomra az jött le, hogy, hogy nem igazán tudják, higy hogyan jussanak el oda, ahová szeretnének. Ugyanis biztos vagyok benne, hogy évadonként előre eltervezték, hogy mennyire fognak mélyebbre süllyedni, csak azt nem tudják már, hogy mi a megfelelő út oda, ami hihető is. Az első évadban ezt jól eltalálták.
Nekem még az nem volt hihető, hogy a rendőr apu – aki a legtisztább szívű a világon – először még csak szóba sem akar állni a feleségével, majd nem, hogy szemet huny a dolgai felett, hanem még segít is azt ami ellen harcol???

Ide írd


kötelező

(kötelező, de megtartjuk magunknak)

Ezeket a HTML parancsokat használhatod:
<a href="" title=""> <abbr title=""> <acronym title=""> <b> <blockquote cite=""> <cite> <code> <del datetime=""> <em> <i> <q cite=""> <s> <strike> <strong>

Ennek a posztnak külön RSS feedje van a hozzászólásaihoz