login |

Legion: vége a 3. évadnak. És a sorozatnak is. – írta Zoli

2019. 08. 20. 14:50 - Írta: vendegblogger

14 hozzászólás | kategória: kritika,

Something for your M.I.N.D.

A Legion a kedvenc mostani sorozatom az Inside No. 9 mellett. Tehát ez egy csúnya, ömlengős ajánló lesz, ami homokba dugja a fejét a sorozat minden negatívumával szemben.

A Legion kicsit olyan, mint egy antológiasorozat – várod, hogy milyen agymenést találtak ki az eheti epizódra. Minden epizód nézésének meg kell adni a módját és átadni magad az élménynek. Hagyni, hogy átmosson a kreatív világa és elmerülni benne. Azt hiszem, erre kellene használni azt a védekező álláspontot, hogy „kapcsold ki az agyad” nem pl. a legújabb Roland Emmerich-filmre. Szerencsére a legelső rész jó reprezentációja az egész sorozatnak. Akinek az nem jött be, annak kár tovább erőltetni.

A Legion az egyik(?) legjobb képregényadaptáció, bár az X-Men világában nehezen értelmezhető, a Fox-os mozifilmekre például semennyire nem hasonlít. Sokkal inkább olyan, mintha a Shade, The Changing Man című Vertigo-képregényt adaptálná, ami mindenkinek kötelező, akinek tetszett a sorozat! Annyiban mégis az X-Men szellemiségét viszi tovább, hogy ami a képregényekben a más rasszok vagy szexuális hovatartozás elfogadása volt, az a tévésorozatban a mentális problémák megértésévé és elfogadásává vedlett át.

A sorozat készítői Noah Hawley-val az élen a Morpheus által felvetett kék-piros kapszula dilemmájánál egy másodpercnyi gondolkodás nélkül a pirosat választották, majd leöblítették jó adag pszichedelikus drogokkal és megmutatták nekünk, hogy milyen mély is a nyúl ürege. A teljes sorozatot nézve ráadásul kiderül, hogy több nyúl és több üreg is van. Egyszerre zuhanunk mindegyikben a tér és idő összes tengelyén.

Ha sorrendbe kéne rakni az évadokat, akkor szerintem 1.=3.>2..

Az első vizuálisan gyönyörű elmélkedés a mentális zavarokról egy még viszonylag fókuszált és jól követhető cselekménnyel ötvözve. Egy majdnem tökéletes sorozatévad. A második szezon az ahol biztos feladták páran. A szereplők a cselekmény hiányában, gyakorlatilag cél nélkül, kábán, esetleg bedrogozva téblábolnak és várják, hogy előbb vagy utóbb majdcsak történik valami. Szép húzás, hogy ez ráadásul a leghosszabb évad. Azért itt is vannak bőven piszok erős epizódok, többek között a multiverzum (2×06) vagy a „miért kék Lenny szeme?” (2×05). A harmadik évad afféle szintézise az első és második évadoknak, de felemelve az első színvonalára.

Tovább mögött spoileres leszek, bár a Legion nagyrészt immúnis a spoilerre.

A sorozat elsősorban a szereplők szubjektív valóságaiban játszódik. Ráadásul a valóságok interferálnak egymással és gyakran beágyazottak, mint egy mátrix a mátrixban a mátrixban a mátrixban…

Ha ez bonyolultan hangozna, megnyugtatok mindenkit, hogy nem az. Nem kell toll és papír, hogy megértsük, hogyan futnak az alternatív valóságok, mint mondjuk a Primer című filmben. A Legion nagyon játékosan és viccesen kezeli az elszállt koncepciót. Nem mintha három évad alatt rájöttem volna egzaktan, mikor és hol játszódik: valójában akkor és amikor az Alkonyzóna vagy a Sárga tengeralattjáró. Utóbbit a sorozat explicit módon is megidézi az idődémonokkal, akik egy az egyben olyanok, mint a Blue Meanies.

A 3. évad szerencsére újra megmutatta, hogy a poszthumán istenek összecsapását nem biztos, hogy ökölharcban kéne eldönteni, ahol mindig annak van igaza, aki nagyobbat üt. Rosszallóan rád nézek (majdnem) összes Marvel és DC film/sorozat/képregény. Itt egy összecsapás lehet akár rap párbaj vagy csak egy sörözés melletti beszélgetés az asztrálsíkon.

Az úgynevezett cselekményről még nem szóltam semmit, de a készítőket is az érdekli a legkevésbé.

A figyelemelterelő kreatív tűzijáték alatt azért némi megbújó drámáról is lehet beszélni. A legjelentősebb ezek közül Syd és David kapcsolata, ami David árulása miatt Syd-re ruházta át a 3. évadra a protagonista szerepet. Az ő viszonyuk egy elmélkedés a férfi-nő kapcsolatok dinamikájáról a #MeToo időszak kontextusában. Gyönyörűen sikerült Lenny tragédiája, ami bemutatja, mi történik, ha valakitől megfosztják azt az időt, amit a családjával tölthetne.

A mellékszereplők sincsenek elhanyagolva. Mindenki kap valamilyen személyes drámát, talán Ptonomy-t leszámítva, de hát milyen karakterívet lehet írni egy olyan mutánsnak, aki eggyé vált főhőseink űrhajójának központi számítógépével.

Az új szereplők közül David szüleinek jelenetei egy kis ritmusváltást jelentettek. Az ő epizódjaik kicsit lassabbak, sötétebbek, bensőségesebbek. Kevésbé itatja át őket az egyébként tobzódó szürrealizmus. Ők egyben azonosulási pont a közönségnek, mivel csak ők reagálnak meglepődve a sok-sok furcsaságra ellentétben a régebbi szereplőkkel. A Charles Xavier-t alakító Harry Lloyd csak szerintem egy az egyben Tom Hiddleston?

Az időutazó mutánssal, Switch-csel kezdődött az évad, de a sztori az ő karakterét valamennyire beáldozta arra, hogy megvizsgálja David hatalomhoz való viszonyát. Egy zsinóron rángatott marionett bábu David markában, miközben hallgatjuk David „mindent rendbe fogok hozni” mantráját. Szerintem David Switch-csel való viszonyában sokkal inkább tetten érhető a szuperhős főgonosszá válása, mint a Syd-del való kapcsolatában, de hát szegény David-nek nem volt egy Ben bácsikája, aki megtanította volna neki, amit mindannyian tudunk.

Mint korábban, a 3. évadban is előfordulnak logikai bukfencek, sőt sokszor a logika teljes hiányát is a szemére hányhatnánk, ha nem lenne az egész olyan piszkosul szórakoztató és a lezárás gyönyörű. Ahogy a szereplők négydimenziós látást nyernek, felül tudnak emelkedni a konfliktuson. Megértik és támogatják egymást, nem lepofozzák, ha a másiknak nem egyezik a véleménye.

A látvány mozifilmeket megszégyenítő, de nem a büdzsé, hanem az ötletesség tekintetében. A zenék is szuperek, sok szám ment is lejátszási listába. Végül csak azt tudom, írni, hogy bárcsak több Noah Hawley és csapata-féle kreatív dolgozna minden sorozaton. Illetve nézze mindenki a Fargo-t is, mert színvonalban a Legion mellett a helye.

14 hozzászólás Ne habozz!

nade - 2019. 08. 13. 17:13

Hátööö… Írjam inkább a csalódás rovathoz?
Spoilerek nélkül: Több akció jobban tetszett volna.

Összességében imádtam a sorozatot, de azért van pár de.
A három évad nem tűnik teljesen koherensnek. Az első évadban még tényleg skizó volt David, Farouk démonként okozott neki rémálmokat, AngryBoy, Fatfuck és Lenny képében. Aztán második évadban Lenny hirtelen haver lett, Syd hirtelen ál-erőszakáldozat erőszaktevő, de mégis áldozatnak meg hősnek beállítva a végén.., Farouk meg apáskodó. Harmadik évadra meg tényleg jófiiút csináltak a megszálló démonból, aki 2000 év élete után pont 32 év alatt , ill. annak utolsó éveiben változott meg full szentté?
Meg a zenés betétek is, hiába sokszor kurva jók voltak, azért 2., 3. évadra megszaporodtak. Pláne sok volt néha amikor már több is volt egyetlen részben.
Lennyn is érezhető volt nekem hoyg nem tudtak nagyon mit kezdeni vele a 2. 3. évadban, de fan-kedvenc, ezért volt megtartva. Leszámítva persze 1-2 nagy szerepet/jelenetet (Amy “testrablása” (sokk Davidnek), sniperkedés (sokk Farouknak), gyereke életének átélése 1percbe sűrítve (sokk neki).
Most kérhetné fel végre a Disney Hawleyt, hogy az MCU-ban folytassa a Legiont, mozifilmben, amiben megmutatná hogy Farouk átverte Xaviert és mindenkit.

irgum76 - 2019. 08. 13. 19:46

imádtam minden percét
nem kellett nekem egy fikarcnyi akció sem
sajnálom, hogy vége de szép lezárást kapott
a második évadot meg el lehet felejteni vagyis nem is kell mert nem emlékszem szinte semmire sem belőle
nálam 10/10 ez a finálé

Geza Kovacs - 2019. 08. 13. 21:16

Huh, érdekes lett a vége. Az utolsó pár részt értettem is a sorozatból meglepő módon, ezért meg se próbálok következetességet keresni a korábbiakkal kapcsolatban. Díjazom, hogy volt eleje, közepe, vége, volt egy jó kis éneklés, harc, stb. Úgy is mondhatnám, hogy: szép volt, jó volt, és erősen elég volt :-)

sancho pansa - 2019. 08. 14. 16:57

nade: De hiszen éppen az a lényeg, hogy koherens volt, megvolt az íve, csak az első évadban azt láttad, amit David akart, hogy láss, vagy amit ő látni vélt, kvázi hazudott neked, ő jó embernek látja magát és áldozatnak állítja be, mindent az ő szemüvegén keresztül mutattak, és csak később hullt le a lepel, hogy az egész egy nagy átverés, illúzió, hogy ki is valójában ez az önimádó illető. Faroukot is leginkább a Daviddel való kapcsolata definiálta.

nade - 2019. 08. 14. 18:09

Ez a David hazudott narratíva a hazugság, hisz más médiából tudjuk bizonyosan hogy Shadow King gonosz genya (Storm nevű X-ment is gyötörte), sőt ha azt más univerzumnak tekintjük, igazából itt is bizonyították az utolsó előtti részben, hogy a király tudatát meg az udvarát a majomba ültette. (és az az idővonal még úgy is maradt!)
És most minden tapasztalatát és tudását pl az időutazásról, meg a Daviddel történt harcokról átadta a fiatalabb önmagának. 2. évadban mondta hogy a Shadow King így is úgy is győz? hát az lett.

Úgy tűnik akkor ez a két tábor van a nézők közt? Akik szerint David hazudott, Syd meg Farouk pedig a hős, és a másik akik szerint ez az átb&szás.

winnie - 2019. 08. 14. 19:47

“más médiából tudjuk”

nem beleszólásból, de 1. ebben a világban nem létezik más média, minden sorozatot a saját univerzumában kell vizsgálni, az, hogy volt ilyen vagy olyan megközelítése valaminek, az totálisan irreleváns. 2. attól, hogy shadow king gonosz genya, david is lehet gonosz genya, a kettő nem zárja ki egymást.

a táborok kapcsán, ahogy én olvastam, nincs nagy széthúzás, nagyjából megegyeznek a felek – nyilván, aki meg igazságot akar tenni, az a készítő fele fordul, neki csak nem mondhatják, hogy hazudik, max azt, hogy “akkor ezt én félreértettem” vagy eufemisztikusan “az én olvasatomban ez…” – márpedig mindenki úgy értelmezi a dolgokat, ahogy ő olvassa, so.

nem láttam a részt, nyilván nem is fogom, még interjút sem olvastam, de most megnézem, hogy mit mond, hogy arra tudjatok mutogatni (amellett, hogy abban biztos vagyok, hogy nem hirtelen lett valaki haver, meg csak úgy lett valaki ilyen meg olyan, azok mögött megvoltak a katalizátorok).

ehh, nem nagyon találok sok értelmes mondatot, de ez mondjuk érdekes lehet, mert visszamegy odáig, hogy az S1-ben kérdés volt, hogy vajon mentális betegsége vagy szuperképessége van-e, és ugye az lett a megoldás, hogy mindkettő igaz:

“David tells Syd that the most dangerous thing about having a mental illness is that your mental illness convinces you that you don’t have it, and that if you relax, and you accept it, and you go, “I have these abilities, and this girl loves me, and everything’s great,” how do you know that that’s not just because you’ve gone off your meds, and you’re feeling great about things? It’s the insidious nature of the disease: it convinces you you don’t have it.

But again, he did accept that he didn’t have it, and then, of course, was confronted with the fact that in the end of season two, he both had these abilities and there was something profoundly disturbed about him, and yet he couldn’t really face that head on.

And so season three became this narcissistic battle against reality for David saying, “No, no, this is my time. These time eaters who are coming to destroy the universe, they can’t come because this is my time.” The level of “I’m the most important being in the universe” was … I mean his mother says “If you can go back in time, then stop the Holocaust.” And he was like, “No, I was talking about me.” It shows you the kind of self involvement that he was working under. The question [from there] becomes, A, how do you keep the audience from turning on him so much that they now are hate-watching the show, and they don’t want any kind of resolution for him that’s positive; and, B, how do you get any kind of resolution for him that is positive, but not just for him, for everybody?”

O'Bird - 2019. 08. 15. 23:55

Aki esetleg nem ér a végére de van véleménye az évad befejezésről amit szívesen megosztana, ne tartsa magában :)

Nekem az utolsó rész végén az volt a benyomásom, hogy tulajdon képpen ennek a történetnek a fő szelete és gyümölcse, tulajdonképpen a timetraveller kivirágzása volt. Az ő kiteljesedése az egyetlen ami a lejátszott idősikból megmarad, míg minden mást elnyel az enyészet. Nekem amúgyelment a befejezés, kicsit nyersnek éreztem és elmaradt a katarzis, de okés volt. A karaktereket viszont imádtam, Davidet egyszerre szerettem és sajnáltam, Farouk fantasztikus kidolgozást kapott Hawley-tól kapott szerintem, David apja jópofa az anyja pedig flúgosan szerethető volt, a többiek pedig beszélnek magukért. Sidney-t viszont szerintem nem is lehet megérteni vagy inkább vele együtt érezni, én sokáig nagyon nagyon bírtam, viszont a főleg a harmadik évadra a csalódás és stb., meg a képessége által vele élő mély magányosság és emberi lelki közelség igényének teljes hiánya, nekem totál űrt hagyott az egyűtt érzés helyén(,még ha nem is utáltam meg ettől). Szóval nem jött be a bölcső fölött állunk bocsánatot kérünk a lánytól és érzéstelen csontba metsző hidegen várjuk mindketten két lépésre egymástól míg az éter lassan utolér Vége!. . . . De nem volt rossz!

nade - 2019. 08. 16. 20:12

O’Bird, a régi idősíkra Switch emlékszik majd, meg Xavier és Farouk (egyikük David, másikuk Farouk szemszögéből (torta, szemüveg) ), meg még talán Oliverék is… ha az asztrál-sík független az időtől és nem törlődött az is.

fv - 2019. 08. 17. 01:34

O’Bird: Lehet, hogy neked nem jött be, de olyan kvajól megfogalmaztad az utolsó jelenetet, hogy nekem ettől még jobban bejött! :-) Szóval, köszi!
Tőlem 10/10 a három évadra. Nagyon nagy élmény volt.

Annatar - 2019. 08. 20. 20:43

“A Charles Xavier-t alakító Harry Lloyd csak szerintem egy az egyben Tom Hiddleston?”

Csak szerinted :) Bár valószínűleg Harry Lloyd is remek Loki lett volna, ha ő kapja a lehetőséget.

Draco44 - 2019. 09. 08. 21:34

Darálva néztem meg és nekem is abszolút bejött a záró évad. A második évad csalódása után, szép mentés. Bár alapvetően azt is élveztem, csak ott zavart az egy helyben topogás. Ez az évad viszont szépen fel volt építve minden szempontból.
Örülök, hogy ilyen kerek lett, kapott egy méltó lezárást, így nem lett ismét tovább nyújtva a kelleténél. Élmény volt végigülni ezt a pszichedelikus hullámvasutat, de a fentiek miatt nem érzem, hogy űrt hagy maga után – ami szintén jó dolog.

karit - 2019. 10. 16. 09:12

A második évad egy helyben topogása a kasza lesújtása előtt készült, gyanítom, Hawley komótos vizuális ámokfutása simán kitartott volna még pár évadig (bármeddig), hisz’ minek siessen; aztán a suhintás miatt muszáj volt kissé összeszedettebben és szaporábbra véve a tempót eljutnia “valahová”.
Hogy épp ide… Ilyen szempontból csalódás az utolsó évad, ki tudja, merre kanyarog a sztori, ha kap még pár szezont. A látvány- és ötletorgia végig így is vitathatatlanul 10 pontos volt. Másfelől, a kasza miatt legalább végre történt is valami a részekben. : )

sziszko - 2019. 10. 16. 22:42

most lett volna igazán érdekes, kár, hogy vége :(

terika - 2019. 10. 31. 20:48

Úgy éreztem sorozatnézés közben, hogy többször intellektuális orgazmusom volt. AZ agyam eldobom érzés annyira életszerű és érezhető volt, hogy csak annyit éreztem, hogy MÉG.
Nekem az egyik csúcspont a 2.évad végén a megmérettetés volt. Az teljesen letaglózott.
Mindamellett, hogy mutánsokról, ergo szuperhősökről szólt a film annyira mélyen emberi volt az egész. Totálisan tettenérhető minden hétköznapiság.
Az igazi drámát nálam LEnny vitte el. Persze ő is újrakezdhette – gondolom. TEtszett még nagyon a korszakolás, ahogy összeengedte a 20-as vagy 40-es éveket a történeti jelenkorral, és amikor benne voltunk a multiverzumban és összeértek az idősíkok az is nagyon jól megvolt oldva- nem volt zavaró egyik sem.
FArouk egy-két mozzanata kicsit bagatell volt itt-ott, de ettől eltekintek. Igazán kifinomul és stílusos volt. NAgyon tetszett a karaktere.
Egyedül Ptonomy drámáját nem éreztem kibontva, szerintem azzal nem tudtak mit kezdeni egyszerűen, hogy ő egy memory artist és egy számnítógéppel egyesül (ami szintén vmilyen MI volt), ott is lehetett volna egy mindeható karakter. Swich karaktere is nagyon érdekes volt. Ő volt konkrétan az idő, ha jól értettem – ő mutáns volt egyáltalán?
És a carry kérdést is frappánsan oldották meg, így kb egyszerre haltak volna meg.
Igazából mindenkinek megadták a lezárást sztem, Syd is belátta mit kellene másként kezelnie,szinte ki is békültek Daviddel.
Kicsit bánom is hogy felülírták az egészet azzal, hogy megváltozott a múlt. Mert így ez a sorozat arról szólt, hogy mi lett volna ha és ez az egész egyébként meg sem történt.
Miről is bezsélünk? :D

Ide írd


kötelező

(kötelező, de megtartjuk magunknak)

Ezeket a HTML parancsokat használhatod:
<a href="" title=""> <abbr title=""> <acronym title=""> <b> <blockquote cite=""> <cite> <code> <del datetime=""> <em> <i> <q cite=""> <s> <strike> <strong>

Ennek a posztnak külön RSS feedje van a hozzászólásaihoz