login |

Designated Survivor: 60 Days – írta Aldo

2019. 09. 10. 14:55 - Írta: vendegblogger

4 hozzászólás | kategória: Ázsia sorozatozik, kritika,

Szerintem nem mondok azzal nagy újdonságot, hogy három éve soknak nagy reményekkel ültek neki a Kiefer Sutherland nevével fémjelzett Designated Survivor elé. A biztató kezdet után azonban gyorsan hanyatlani kezdett a színvonal és a nézettség, így sokan kiszálltak menet közben. Talán éppen ezért sokan eleve be sem fogják próbálni a dél-koreai feldolgozás, ami a Netflix-re is felkerült nemrég magyar felirattal.

A negatív amerikai emlékek mellett sokakat az átlag 75 perces játékidő és a pilot lassúsága sem fog meggyőzni, hogy adjon egy esélyt a remake-nek. Pedig lehet, hogy megéri.

Rögtön in medias res kezdünk, miután szemtanúi lehetünk, hogy fényes nappal fekete füst és lángok csapnak fel a koreai Nemzetgyűlés épületéből, ami pár perccel később kártyavárként omlik össze. Ekkor szépen visszapörög az óra reggel 9-re és elindul a munkanap. Részletesen belepillanthatunk a koreai politika működésébe az ott dolgozó titkárok, biztonságiak, kormánytagok, sajtósok szemszögén keresztül. A pilot nem kapkod, még flashbackekre is van idő.

A hivatalban lévő elnök népszerűségi indexe már csak egyszámjegyű, így a délutáni évértékelő beszédében az északi szomszédokkal való békeszerződés mihamarabbi megkötését akarja kihangsúlyozni, ami sokaknak nem tetszik, sőt ez lesz a támadást kiváltó ok.

Megismerhetjük a sorozat főszereplőjét is, Park Mudzsin környezetvédelmi minisztert, aki alig hat hónapja ül a bársonyszékben és minden egyes mozdulata, mondata már-már szájbarágósan azt sugallja, hogy teljesen alkalmatlan minden politikai tisztségre.

Ő maga is annak tartja magát, így meg is könnyebbül, amikor az elnök elbocsátja, mert nem hajlandó meghamisított adatokkal részt venni az amerikaiakkal való találkozón. Mivel azonban a robbanás a teljes felsővezetést megsemmisíti, és az elbocsátás sem lépett hatályba, ő lesz a legmagasabb – és az egyetlen – életben maradt kormánytag, így az elnöki pozíció is hirtelen a nyakába szakad.

Itt az első lényeges különbség az amerikai verzióhoz képest. Koreában ugyanis nem létezik a kijelölt túlélő poszt, csak az ügyvivő elnöki, ami 60 napra szól, melynek letelte után választásokat kell tartani, ráadásul bizonyos jogköröket nem gyakorolhat. Nem adhat például kegyelmet, ami az események előre haladtával nagyon hasznos lenne.

Hősünknek nem is nagyon fűlik a foga a feladathoz, de gyorsan tudomására adják, hogyha visszalép, akkor a hadsereg puccsal átveszi a hatalmat és azonnal megtámadják a robbantás felelősének tartott Észak-Koreát, kirobbantva ezzel a második koreai háborút.

Adott tehát egy politikai tapasztalatok nélküli, ideiglenesen hivatalba lévő ügyvivő elnök, akinek sokan megkérdőjelezik a hatalmát, így minden döntéséért komoly harcot kell vívnia. Minden epizódban egy-egy nap eseményeinek lehetünk szemtanúi. bár később már több nap telik el a részek között.

A sorozatot végigkíséri a „túl jó ember, hogy politikus legyen”-motívum, így Park elnök sajátságos módszereivel, az eddigi politikusoktól eltérően oldja meg a rá nehezedő feladatokat, ami hamarosan népszerűvé teszi az emberek körében. 

A Designated Survivor: 60 Days nagyjából leköveti az eredeti amerikai változat eseményeit, így aki azt látta, bizonyos fordulatok és események nem fognak különösebb meglepetést okozni. Az epizódok nagy része a napi politika működéséről szól, ill. arról, hogy az ügyvivő elnök, hogyan rázódik bele a szerepébe, hogy megmarad-e a jó ember imázsa, vagy képes lesz-e bemocskolni a kezét, ha a helyzet úgy kívánja.

Akik nem szeretik a családi drámákat, azoknak sem kell aggódniuk, ugyanis ez a vonal nem kap nagy hangsúlyt. Park elnök felesége és gyerekei mellékszereplők és csak pár jelenetben bukkannak fel, sőt komplett epizódokban nem is szerepelnek.

Az évad lezárt, kerek egészet alkot, nincs brutál nagy cliffhanger, bár egy apró szál felvezet egy esetleges folytatást. A sorozatot azoknak tudnám ajánlani, akik szeretik a politikai háttérmunkát és a The West Winggel és a Madam Secretary-vel ellentétben az amerikai mellett egy másik ország politikai sajátosságaiba is betekintenének.

Összességében 7/10-re értékelném az első szezont. Az egy és negyedórás játékidő ellenére és a flashbackek ellenére nem unatkoztam rajta egy percig sem. A tovább mögött egy kicsit spoileresebben folytatom a sorozat szerkezetéről.

A széria kisebb része a támadás mögötti összeesküvés felderítésével foglalkozik. A nyomozás lassan halad, és miután az elején kizárják Észak-Koreát, kiderül, hogy belső munka volt, melyben a hadsereg, a terrorelhárító központ és politikusok is benne vannak. Az egész vezetője a VIP-nak nevezett személy, aki feltehetőleg az elnök közvetlen környezetében tevékenykedő magasrangú tisztviselő és, aki mindig egy lépéssel mindenki előtt jár.

További feszültségforrás, hogy az összeesküvők között sincs feltétlen egyetértés, nem bíznak egymásban és mindegyikük igyekszik a saját kis tervét megvalósítani, így a háború kirobbanása továbbra is valóságos veszély.

Mivel a választást meg kell tartani a 60. napon, beindul a kampány. A két legerősebb párt vezetője, természetesen önmagát tartja a legalkalmasabbnak a posztra, így igyekeznek megnehezíteni az ügyvivő elnök dolgát, bár a vérre menő politikai játszmák helyett csak kisstílű manipulációkra futja tőlük, nem is nagyon komolyan vehető figurák.

És mondanom sem kell, hogy aktuális és fontosnak tartott társadalmi problémák is előkerülnek a szezon során, mint példásul az azonos neműek kapcsolata és, a diszkriminációs törvény, melyek eléggé megosztják a meglehetősen konzervatív koreai társadalmat. Ezen kérdések feldolgozását is érdekes lehet nem amerikai szemszögből látni.

4 hozzászólás Ne habozz!

Mate4182 - 2019. 09. 10. 15:18

a designated survivor sosem kotott le, de ebbe belevagok mert a ket korea kozotti viszony viszont erdekes lehet

walaki - 2019. 09. 10. 18:39

Osztom a véleményed. Az eredeti annyira nem érdekelt, hogy bele se végtam, ez viszont a leírás alapján nagyon ígéretesnek tűnik. Nem tudom pontosan miért, de igen kedvcsinálóra sikerült ez az ajánló!

Nikki - 2019. 09. 10. 19:59

Tényleg nagyon jó írás lett, meghozza az ember kedvét hozzá, de hát politika, ami sosem tudott érdekelni, így kevés az esély rá :/

Glory - 2019. 09. 10. 21:20

Köszönöm az írást. Én kedveltem a Designated Survivor-t (az amerikait) és nagyon kíváncsi voltam, hogy mit és hogyan fog átvenni az amerikai változatból a koreai verzió. Eddig nem csalódtam benne, bár még nem néztem végig az egész évadot (de ha hozza ezt a színvonalat, amit eddig láttam, akkor nem hiszem, hogy csalódni fogok benne).

Ide írd


kötelező

(kötelező, de megtartjuk magunknak)

Ezeket a HTML parancsokat használhatod:
<a href="" title=""> <abbr title=""> <acronym title=""> <b> <blockquote cite=""> <cite> <code> <del datetime=""> <em> <i> <q cite=""> <s> <strike> <strong>

Ennek a posztnak külön RSS feedje van a hozzászólásaihoz