login |

Succession: vége a 2. évadnak

2019. 10. 27. 21:30 - Írta: Shannen

13 hozzászólás | kategória: kritika,

Most akkor így kezdésnek bedobok pár jelzőt: okos, pimasz, szarkasztikus, nagyszabású, vicces, elborzasztó, drámai, szórakoztató és nagyon mai. Nagyjából így tudnám jellemezni a Succession-t, mely simán a jelenleg futó drámák legjobbja nálam. (Sőt nálatok is ott volt végig az élmezőnyben minden része a hét legjobb epizódjai között.) Már az első évad is magasra tette a lécet, de idén még azt is sikerült megugrani.

It’s the end of his reign

Mindezek ellenére, nem egyszerű darab, elhiszem, hogy van akinek nem jön be a stílusa és hidegen hagyja az amerikai milliárdosok elit és mocskos világa, ahol semmi, de tényleg semmi sem szent csak a hatalom és a pénz, de ha valakit elkap a sodró lendülete, akkor kétlem, hogy utána bármikor is kiszállna. Az első évadot két nap alatt daráltam, de az idei etap már hetiben nézős volt és azt hiszem így lehet igazán élvezni a sorozatot.

Számomra két dolog tesz kiemelkedővé egy klasszikus dráma sorozatot, az írás minősége és a színészek.

A Succession esetében semelyikre sem lehet panasz. Jesse Armstrong nem véletlenül kapott Emmy-díjat az első évados finálé írásáért. Nagyon okosak a szövegek (amikre kellően figyelni is kell, ha nem akarunk lemaradni egy-egy gyöngyszemről) és az amúgy lineáris történetvezetés is pont annyira van tele meglepetésekkel, hogy még hihetőek maradjanak a fordulatok.

Az évadnyitós írásomban szatírába hajló modern királydrámaként jellemeztem a sorozatot és ezt továbbra is tartom. Ez viszont a kitűnő színészek nélkül kevésbé jönne át. Nem véletlen, hogy a csapat többsége veterán színházi színész és/vagy független filmes arc.

Nehéz kiemelni egy vagy két nevet, mert itt tényleg a legutolsó vendégszereplőig (helló, Cherry Jones és Holly Hunter!) mindenki kiváló, de azt még itt megemlítem, hogy meglepődnék, ha Kieran Culkin nem kapna egy Golden Globe-ot és/vagy egy Emmy-t jövőre.

A készítőknek nincs egyszerű dolga azzal, hogy egy dollármilliárdos cégbirodalmat tulajdonló család áll a történet középpontjában, hiszen ezt a szavakon túl, jó esetben a képi világgal is érzékeltetni kell. Így amellett, hogy nagyon sok a kamaradrámára jellemző “egy helyszínen sok karakter beszélget”-jelenet, melyekben a legerősebb a sorozat, és melyek a sorozat esszenciáját is adják, nagyon sokat forgatnak külső helyszíneken.

Ez bizony HBO és ha arról van szó, akkor a pénzt se sajnálják, legyen az több hetes skóciai forgatás, luxus jacht bérlése vagy csak a “mindennapi” díszletek a háttérben. Kár, hogy 2×03-beli magyarországi kiruccanásuk felvételére pont kis hazánkba nem látogattak el.

Mielőtt a tovább mögött rátérnék pár spoileres témára, azt azért még ide írom, hogy a Succession 2. évadja bizony nem szállított 9/10-nél rosszabb részeket, a hibátlan finálé pedig pont arra épített, amiben a legjobb a sorozat, összezárt mindenkit egy térben és hagyta kibontakozni az őrült jó karaktereket.

Az írók most már két éve játszanak azzal, hogy elhitetik a nézővel, hogy mégiscsak vannak olyan pillanatok az életben, amikor a család az első, még a Roy-klánnál is, aztán bumm, kiderül, hogy még sincs új a nap alatt és kanyarodunk vissza a hatalmi harcokhoz. Ez a folyamatos oda-vissza válhatna unalmassá önmagában, de mégis baromi szórakoztató nézni. És néha bizony egyiküket-másikukat még meg is sajnálja az ember (pl. Tom és Shiv beszélgetése a parton a fináléban), de csak pillanatokra.

Kendall nagy pillanatát a rész végén remekül építették fel az egész évad során. Érdekes volt látni, ahogy az első évados nagyszájú, okoskodó trónvárományos fiúból, egy apja mögé bújó emberi roncs lett, aki szépen lassan próbálta összeszedegetni magát és végül kész lett volna feláldoznia magát a családért, ha apja legalább egy kicsi elismerést is mutatott volna az irányába.

Ami Romant illet, én már az évad elején megmondtam, hogy ő az egyik legizgalmasabb karakter. Az első évadban inkább csak mint szórakoztatófaktor volt jelen, mostanra viszont már komoly tényező, akit eléggé árnyaltak annyira, hogy lehessen látni benne a lehetőséget. Egészen meredek sztorikba keveredett idén kezdve a rossz futballcsapat megvételétől a török túszejtésig. Közben persze a remek egysorosokat továbbra is csak úgy dobálta.

Egyelőre a látottak alapján nálam egyértelműen Shiv az a karakter akivel legnehezebb azonosulnom. Őszinte pillanatai csak akkor vannak, amikor kiborul, mert épp elszámítja magát a nagy taktikázásban. Szegény Tomot sem tudom igazán sajnálni mellette, aki bár tényleg szereti a nőt, de azért azt sem bánja hogy közben a családi körbe is bekerült még ha nem is teljes jogú tagként, és egyelőre inkább a hátrányait látta, mint előnyeit (lásd a frenetikus 2×09-et a kongresszusi meghallgatással).

Tom egyébként is akkor működik a legjobban, amikor Greg is ott van mellette, gondoljunk csak arra az elképesztően megírt és előadott párbeszédre kettejük között a 2×06-ban, amikor kiderül, hogy a “We’re listening” szlogent talán mégsem kéne használnia annak a cégnek, aki titokban tényleg lehallgatja az embereket, szigorúan persze csak a jobb felhasználó élmény érdekében.

A sorozat nem véletlenül viseli az Utódlás címet, miközben idén sokszor a cég megtartása és fenntartása került a reflektorfénybe, ezzel szoros összefüggésben továbbra is ott áll a kérdés, hogy ki vegye át Logan helyét a cégvezetésben? A finálé azonban, legalábbis a felszínen arra fókuszált, hogy ki essen ki biztosan ebből a versenyből. A dolog szépsége, hogy Logan mosolyra húzódó, büszke arckifejezése felveti a kérdést, hogy vajon csak szimplán elismeri Kendall meglepő lépését, hiszen ezt a killer hozzáállást várta tőle vagy esetleg számított is rá egy kicsit?

Ha pedig már Kendall meglepő húzásainál tartunk, akkor álljon itt a rap számának egy részlete a 2×08-ból, amit legalább annyira kínos volt nézni és hallgatni, mint amilyen maga a szöveg. Jövőre pedig a harmadik évaddal folytatódik a sorozat, csak győzzük kivárni.

Born on the North Bank
King of the East Side
Fifty years strong, now he’s rollin’ in a sick ride
Handmade suits
Raking in loot
Five-star general, y’all best salute, yo
Bitches be catty
But the king’s my daddy
Rock all the haters while we go roll a fatty
Squiggle on the decks
Kenny on the rhymes
And Logan big ballin’ on Hamptons time

L to the OG
Dude be the OG
A-N he playin’
Playin’ like a pro, see
L to the OG
Dude be the OG
A-N he playin’
Playin’ like a pro

13 hozzászólás Ne habozz!

Alain Prosztó - 2019. 10. 27. 21:53

“Logan mosolyra húzódó, büszke arckifejezése felveti a kérdést, hogy vajon csak szimplán elismeri Kendall meglepő lépését, hiszen ezt a killer hozzáállást várta tőle vagy esetleg számított is rá egy kicsit?”

Na és Kendall mikor döntötte el, hogy bedobja az apját a busz alá (bocsánat a magyarításért)? Csak az utolsó pillanatban, vagy végig megjátszotta a roncsot, hogy lecsaphasson, mikor adódik az alkalom? Esetleg a kettő között valamikor?

Amúgy igen, a színészek/karakterek viszik a hátukon az egészet, nem mintha a sztori rossz lenne (mi az, hogy). Nem hiszem, hogy van jelenleg olyan dráma a tévében, aminek jobb lenne a színészgárdája.

És ha már itt tartunk, ne feledkezzünk meg arról a perverz humorról, ami a karaktereken keresztül áramlik a sorozatból. Pl. mikor Connor és Tom leoltják Greget, hogy az 5 millió dollár egy istenverte csapás, azzal semmit nem lehet csinálni.

Shannen - 2019. 10. 27. 22:12

“Na és Kendall mikor döntötte el, hogy bedobja az apját a busz alá”

Szerintem nem tervezte előre ezt a lépését. Én elhittem, hogy tényleg hálás az apjának, hogy eltussolta az autóbalesetet, mindamellett, hogy iszonyúan szégyelli is magát.
Egyszerűen az, hogy Logan a szemébe mondta, hogy sose gondolt rá úgy, mint utódjára, mert nem találja elég tökösnek hozzá, az ráébresztette, hogy az apja a baleset előtt sem gondolt sokat róla, legalábbis nem úgy, ahogy Kendall szerette volna. Plusz itt most bizonyíthatott, hogy tud ő is olyan lenni, mint az apja. Nagyon kíváncsi vagyok, hogy fog ezek után alakulni a kapcsolatuk.

“mikor Connor és Tom leoltják Greget, hogy az 5 millió dollár egy istenverte csapás, azzal semmit nem lehet csinálni.”

Igen, az ilyen pillanatok mindig zseniálisak.

Ha lett volna időm, akkor legszívesebben minden részről írtam volna posztot, mert órákig tudnék beszélni egy-egy momentumról/jelenetről/szövegről/alakításról minden epizód kapcsán.

Roland - 2019. 10. 27. 22:45

Tegnap talaltam ra es az elso ket resz utan lejott hogy ezt siman vegignezem amint idom engedi✌🏼 en is csak ajanlanam

Edrick - 2019. 10. 28. 02:09

“Na és Kendall mikor döntötte el, hogy bedobja az apját a busz alá?”

Ezen szerintem sokat lehetne vitatkozni, vagy inkább érveket felhozni a sok kis pillanat mellett. Valóban tényleg az egész évadon keresztül ezt építették nála, kezdve onnan, mikor Shiv és Rome meglátják Hamptonsban, és közlik vele, hogy az apjuk el fogja dobni, mikor már nem kell neki, azon át, mikor a kongresszusi meghallgatáson Logan gyakorlatilag egy mondattal ráhárította a felelősséget (amiből aztán tök jól kihúzta magát, de én emellett teszem le a voksom), egészen odáig, hogy azt utolsó részben végre a szemébe mondta azt, amit. Baromi jól építették fel, és abszolút megérdemelt pillanat volt, viszont megint előhozta nálam azt a gondolatot, ami az első évad végén is rögtön eszembe jutott: meddig lehet kettejüket táncoltatni úgy, hogy ne fulladjon egy idő után unalomba az egész? Mármint azzal egyetértek, hogy szórakoztató maga a sorozat, de ez a szál nekem már rezeg néha (két évad alatt ez volt a 3. ilyen lépés Kendall részéről), legyen bármennyire is jól kidolgozva.

Tomlette és Gregg örök kedvenceim, fetrengtem a röhögéstől, amikor a riadós részben megzsaroltatta magát Greggel, de örülök annak is, hogy Gerrynek most egy picivel nagyobb szerepet adtak, mint tavaly. Az ő és Roman párosa az egyik legbetegebben jól működő dolog a sorozatban, és utóbbin tényleg egyre jobban látszik, hogy van sütnivalója, nem pedig csak a szája jár folyton.

Shivvel kapcsolatban az elején biztos voltam, hogy ez az ő évada lesz, ki akarja nevezni az apja, egy kabinetfőnöki pozíció is kinézett neki, aztán a végére már az is kérdéses lett, hogy egyáltalán a férje megmarad-e, nemhogy más. Pedig egészen a pilottól kezdve sikeresnek és okosnak gondoltam, de a Pierce-féle családi vacsorán és azután rendesen szétesett körülötte minden, úgyhogy kíváncsi leszek, innen merre indul. Meg ugye arra is, hogy Logan már megint egy mozdíthatatlan sziklaként marad-e a trónon.

Még 2 dolog:
– Marciát sajnálom, örülnék, ha visszatérne
– Connor a kedvenc szerencsétlen balfalom, amikor már feláldozni is hajlandó lenne magát, hogy cserébe az apja gondoskodjon róla, és pénzt kapjon, de még arra se jó, hogy a busz alá lökjék.

Nina - 2019. 10. 28. 06:53

Ez egy olyan szemét társaság, egyszerűen muszáj volt abbahagynom. Ez van…

Shannen - 2019. 10. 28. 08:10

“meddig lehet kettejüket táncoltatni úgy, hogy ne fulladjon egy idő után unalomba az egész?”

Ez egy jó kérdés, de én egyelöre el vagyok ezzel az oda-vissza játékkal, változnak és nönek közben a tétek annyira, hogy ne érezzem egyelöre unalmasnak.

“a riadós részben megzsaroltatta magát Greggel”
Igen, az is iszonyat rész volt, meg ahogy elkezdte dobálni a vizes palackokkal. :D Jaj, annyira sok szuper pillanat volt az egész évadban!

“Shivvel kapcsolatban az elején biztos voltam, hogy ez az ő évada lesz”
Én is erre számítottam, de aztán remekül szabotálta végig a saját terveit. A vacsorás rész megint csak zseniális volt. Azt a csöndet, miután Shiv bedobta a bombát… :D

Igen Marcia-ról is akartam írni, de már így is elég hosszú lett a poszt, mert az évad második felében én is hiányoltam, benne is rengeteg lehetöség van, ráadàsul a színésznö is remek.

És akkor Gerry-röl sem írtam pedig ö is roppant érdekes figura…

Connor meg annyira szerencsétlen, hogy fáj nézni. Belöle mondjuk nekem pont annyi elég amennyit kapunk.

“Ez egy olyan szemét társaság, egyszerűen muszáj volt abbahagynom”
Na igen, ezt is tök megértem. Én is már azon voltam a poszt írásakor, hogy leírjam, remélem Roman fogja végén megkapni a birodalmat, de aztán rájöttem, hogy dehogy szurkolok bárkinek is, hiszen mindannyian annyira szörnyüek és megérdemelnék, hogy mindenki bukjon mindent.

napocskin - 2019. 10. 28. 13:35

Szuper írás, hátha belevágnak többen is, ha elolvassák. Majdnem mindent érintettél benne, amiket én is kiemeltem volna, de igazad van, lehetett volna epizódonkénti írás is róla, mert sok benne az elemezgetnivaló, az események és a karakterek szintjén is. Sajnálom, hogy feltételezhetően otthagyják egy-két epizód után sokan, mert tényleg eleinte nehéz elviselni ezeket az embereket; bevallom, én is majdnem otthagytam emiatt, de mostanra az egyik kedvenc sorozatom lett – nem gondoltam volna, mert ritka visszataszító figurák is tudnak lenni a nagyon gazdagok.
Én is nehezen tudom eldönteni, hogy Kendall vajon készült-e erre a húzásra, és az eddigiek tükrében inkább arra hajlok, hogy nem kellett sokat törnie a fejét most, hogy adódott ez alkalom arra, hogy bosszút álljon az apján – viszont adott a lehetőség arra is, hogy Logan visszaadja majd neki, mert ahogy láttuk, nem okoz neki problémát, hogy súlyosan kitoljon a gyerekeivel.
Az egyetlen dolog, amit szerintem érdemes megemlíteni, és ezt valamelyik másik posztban írtam is már, de most sem tudom megállni, hogy ne említsem – a zene. A főcímzene is zseniális, és bár kicsit kevésbé kapott szerepet itt a második évadban, mint az elsőben, ennek az ismétlődő motívumai mindig nagyon jól aláhúzzák a történéseket.

JRC - 2019. 10. 28. 18:24

Kiváló volt a második évad. Hétről-hétre múlták felül az előző részt, pedig már a nyitány is erős volt. Pokoli jók a karakterek, komolyabb átívelő sztori hiányában is hosszan lehetne nézni őket és kicsinyes, milliomos életük mindennapjait.

Shannen - 2019. 10. 28. 23:26

“most sem tudom megállni, hogy ne említsem”

Naná, ez is szerves része a sorozatnak, nagyon is, nem véletlen kapott Emmy-t a föcímzene, de ezt már az évadnyitós írásomban is kiemeltem, ezért erre most nem szántam külön bekezdést.:)

Snoopyzit30 - 2019. 11. 03. 09:09

Imádtam az évad minden percét én is. Simán közelít a 10/10-hez, de persze az ember ezt csak utólag tudja majd megítélni.

Szerintem Kendall nem döntötte el előre, hogy el fog csapni. A baleset (és az apja zsarolása után) totál kész volt, de ezt az apja ki is használta minden egyes alkalommal. Megmentette a fiát, de emögött is azért elég nagy adag önérdek állt. Gyakorlatilag ezzel visszavághatott a fiának. Kendall kész volt újra kezdeni, szolgálni az apját, de aztán az apja még egy ilyen komoly és kiélezett pillanatban sem tudott igazán őszinte lenni a fiához. Ne felejtsük el Kendall volt az, aki végig vitte a céges ügyeket, amikor még Roman mindent leszart és Shiv meg a politikai tanácsadói karrierjét egyengette és abszolút nem foglalkozott a céggel. Szóval Kendall szerintem nem hazudtolta meg önmagát, látja az apját minden hibájával és ahogy korábban megpróbálta átvenni a céget, most is megtette. Én már tavaly is azt írtam a kibeszélőben, hogy remélem meg fogja még fingatni az öreget.

Romant én nem látom olyan nagy tényezőnek. Abszolút komolytalan a szerepe. Egy hülyegyerek a szememben, aki semmihez sem ért. Most őszintén az nagy szám, hogy tette a befektetőknek a szépet, de gyakorlatilag egy épkézláb érvelést csak azt követően hallottunk tőle, amikor visszajöttek a yachtra, ahol kb. istenként ünnepeltette magát. Én nem látok a karakterben olyan nagy magasságokat. Persze az írók a szájába adják ezeket a fellengzős dumákat, de teljesítmény nem sok van mögötte. Mikortól is vesz részt a cég ügyeiben? Pár hónapja. Akkor is folyamatosan Gerri szoknyája mögé bújt, vagy Frank vagy éppen Kandall tanácsaira szorult.

Akinek szerintem zseniális a játéka az Tom, azaz Matthew Macfadyen. Amit ő előad, az a folyamatosan görcsölő, stresszelő ember, aki kínosan próbál alkalmazkodni mindenhez és a feleségével Shivvel valami rémületes párost alkotnak. Shiv egy számító jégcsap, csodálkoztam, amikor Tom kiborulására egyáltalán felkapta a fejét. Őszintén sajnálom Tomot, mert ha valakin rajta láttuk, hogy neki azért okozott nem kevés kétségbeesett pillanatot ez cruise line botrány. A család többi tagja le se szarta az egészet, csak valaki tüntesse el a nyomokat, aztán simán beáldozták volna őt vagy Greget (greg egg).

Előjött még egy dolog, amire felkaptam a fejem, mert nekem is szemet szúrt az évad nézése közben, mégpedig amikor Roman a törökökkel (vagy kikkel) tárgyalt. Ott mondta az egyik fickó, hogy oké, szép és jó a sok duma, de mi van a rohadt nagy adósságokkal? Merthogy a tavalyi évad egyik fő motívuma volt, hogy bizony dollár papa olyan nagy adósságcsapdába vezette a céget, hogy majdnem belefulladtak és Kandall próbálta meg valahogy a felszínen tartani a céget. Az a téma valahogy nagyon elült és most a felvásárlás kapcsán, amikor csillagászati összegekről beszéltek a kivásárlás során, akkor ott végig lebegett a fejük felett, hogy itt bizony van egy giga adósság, mert hogy nem hasít a cég valami jól. Szóval itt van egy kettősség, amit nem nagyon kezelnek.

Még ami érdekes az természetesen az utódlás. Most akkor Logan teljesen felépült a szélütéséből vagy stroke-ból vagy mit tudom én? Korábban már egy szenilis idióta volt, akkor ez egycsapásra eltűnt és megint egy nagyon okos, toppon lévő vállaltvezető lett, aki valójában nem is akarja átadni sosem az irányítást? Nem igazán értem egyébként a nagy fordulatot, mert az első évad ugye arról szólt, hogy akkor most át lesz adva a staféta, de így hogy nem Kandall kapta, most már mindenkit hirtelen érdekel minden?

Imádom a sorozatot, de ez az egy kettősség benne van, nem egyértelmű hogy mit akarnak tulajdonképpen az írók ezzel a szállal.
Minden másról persze csak szuperlatívuszokban lehet beszélni, nagyon jó az írás, vicces, szarkasztikus vagy éppen cinikus és nem tudom ki hogy van vele, de ha ezt az életet kellene élni, ilyen kiüresedett kapcsolatokban, akkor nem biztos hogy akarnám. Vagy azt csinálnám mint Connor, élném a saját életemet, aztán néha mosolyognék egy két családi összejövetelen aztán kész.

Nagyon várós a következő évad. Remélem a JAws-on sokan szavaztok majd a sorozatra.

Snoopyzit30 - 2019. 11. 03. 09:19

Még egy észrevétel. Roman a műhold fellövését is totál elcseszte, ahhoz sem volt fogalma sem, ahogy a cég átvilágításához sem értett, valamint az évad során is minden kiélezett helyzetet Kandall oldott meg (techcégnél az emberek kirúgása vagy a repülőn az emberek “motiválása” fenomenális pillanat volt).
Szóval Roman abszolút nem alkalmas vállalatvezetőnek, amikor még egy tréninget sem bír végigülni, abszolút komolytalan egy milliárdos cégbirodalom irányítására.

Shannen - 2019. 11. 03. 20:23

“Roman abszolút nem alkalmas vállalatvezetőnek, amikor még egy tréninget sem bír végigülni, abszolút komolytalan egy milliárdos cégbirodalom irányítására.”

A jelenlegi formájában igen, abszolút egyetértek, rengeteget kell még tanulnia, és oké, hogy nem tud végigülni egy tréninget, de akkor is érzem benne azt a valamit”, aminek segítségével kinőheti magát. Persze ő nem az egyeduralkodó típus lenne, kellene mellé sok tapasztalt ember, pl. Gerry, szemben mondjuk Kendall-lel, aki egymaga eligazgatná a dolgokat.

“az apja még egy ilyen komoly és kiélezett pillanatban sem tudott igazán őszinte lenni a fiához”
Szerintem abban a pillanatban pont, hogy tök őszinte volt Logan. Csak Kendall tényleg úgy gondolta, hogy a baleset előtt az apja tényleg benne látta az utódját, csak hát itt koppant, mert Kendall sosem volt elég Logan számára, legalábbis üzleti szempontból.

“Most akkor Logan teljesen felépült a szélütéséből vagy stroke-ból vagy mit tudom én?”
Értem a kettősséget, amire utalsz, és szerintem ez nagyrészt abból fakad, hogy az írók eredetileg az első évadban kiírták volna Logant. Csak aztán túl jól működött a karakter és így “visszahozták” és “rendbe rakták”, hogy lehessen a sztorit tovább görgetni. Az elég uncsi és hiteltelen lenne, ha még 2-3 éven át a szenilis Logant próbálnák leváltani.

Snoopyzit30 - 2019. 11. 04. 21:44

@Shannen

Igen, végül őszinte volt Logan a fiához, de ahogy kezdte a mondatot… túl sok volt a nem tudom, meg a talán. És Kandallnek azért nem kicsit nógatnia kellett az apját, hogy most akkor mondjon már valamit. Aztán végül Logan bedobta ezt a “killer” dolgot, de szerintem itt valami őszintébb dolog kellett volna, valami tényleges magyarázat.
Mert azt mondja a fiának, hogy ügyes volt, meg ő a legjobb, de közben amikor rákérdez a konkrétumokra, akkor meg csak a “Nem tudom, talán”-nal jött az öreg.
Shivnél ugyanezt csinálta. Gyakorlatilag tényleg odaígérte neki, majd őt is elkezdte szivatni. Kandall-lel is ezt csinálta még a legelején, amikor évekig ő vitte a céget, majd őt is leépítette.
Óriási játékos az öreg, a hatalomhoz ragaszkodik mind a tíz körmével. Az a színjáték is amit a hajón előadott, hogy hát ő majd visszalép (amire tudta hogy fognak reagálni a többiek). Senki nem merte volna neki azt mondani,hogy hát igen öreg itt az idő, már korábban is vissza akartál vonulni és épp itt az ideje.
Nagyon kellett ez a pofon neki, de ahogy az első évadban is mondták neki külön mágneses mezeje van, ami mindent, mindenkit beszippant. Ezúttal talán őt is elnyeli egy fekete lyuk. Ki tudja? Az írók szerintem bent tartják, mert tényleg elsőosztályú karakter.

Ide írd


kötelező

(kötelező, de megtartjuk magunknak)

Ezeket a HTML parancsokat használhatod:
<a href="" title=""> <abbr title=""> <acronym title=""> <b> <blockquote cite=""> <cite> <code> <del datetime=""> <em> <i> <q cite=""> <s> <strike> <strong>

Ennek a posztnak külön RSS feedje van a hozzászólásaihoz