login |

Pilot-mustra: Creepshow – 1×01

2019. 11. 06. 14:50 - Írta: winnie

5 hozzászólás | kategória: antológia, kritika, pilot-mustra,

Na, mire a szezonnak vége, írok is Greg Nicotero (IGEN!) epizodikus horrorantológiájáról, ami a Shudder-re készült, ami egy AMC-hez tartozó streaming szolgáltatás, mely horrorban utazik.

Tévés Hollywood időről-időre felfedezi magának az epizodikus horrorantológiát, ld. anno a Fear Itself vagy a Masters of Horror (ezek 40 percesek voltak), vagy tavaly az Into The Dark (ami ugye 90 perces). Na, a Creepshow annyiban eltér ezektől, hogy egyrészt 20 perces (a 6 részes szezon minden epizódja két sztorit szállít), másrészt pedig van alapja, a Stephen King által írt és George Romero által rendezett 1982-es antologikus mozifilm (itthon: Creepshow – A rémmesék könyve).

CREEPSHOW – 1×01 – 7/10 (7,5/10 és 6,5/10)
CREEPSHOW – 1×02 – 6/10 (6,5/10 és 5,5/10)

De vajon mi különbözteti meg a játékidőn kívül az egyik epizodikus horrorantológiát a másiktól? Oké, a brand, de szegény Creepshow még olyan szempontból is hátrányból indul, hogy van egy “kabalafigurája”, akit talán még egy nemlaikus is jó eséllyel a Tales From The Crypt, azaz a Mesék a kriptából kriptaőrének fog gondolni, pedig nagyon tévútra téved, aki a két sorozatot hasonlónak gondolja.

Amellett, hogy az itteni figura (The Creep) a világon semmit sem narrál (csak krípeskedik és keretet ad), a sorozat is sokkal inkább horror, mint az inkább a Meghökkentő mesékre hajazó társa. Horror, mert horrorosok dolgoztak a sztorikon, melyek olykor saját kútfősek, máskor pedig horrornovellák adaptációi – az 1×01 rögtön egy Nicotero által rendezett Stephen King-sztorival, a Grey Matter-rel kezd, ami itthon A szürke anyag címmel olvasható az egyik kötetében.

A Creepshow horrorja pedig (szigorúan az első két részt 4 rövidfilmje alapján) eléggé eklektikus: akad itt gore, gusztustalanság, ijesztgetés, ilyen-olyan lények, ami mind a négyben megegyezett, az a természetfölötti(szerű) jelleg, szóval egyelőre pusztán pszichológiai horrorra nem nagyon került sor. De nem is nagyon hiányzik, mert ez az olykor cheesy, máskor elég komolyan vett, félelmetes és hangulatos horror nagyon rétegműfajnak számít, ezért érthető módon hiányzik a tévéből. Vagyis hiányzott. Eddig.

Szerintem az avatatlan, nem rajongó, populáris horrort kedvelő néző inkább fogja gagyinak találni a Creepshow-t, mint megkapó tisztelgésnek a műfaj klasszikusai előtt, de számomra hatalmas meglepetés eddig. Mindegyik, nem feltétlenül ütős slusszpoénra, hanem inkább vargabetűre vagy okos, esetleges fonalas csavarra kihegyezett történet lekötött, mind igényesen lett megvalósítva (vagy szándékosan olyanra, amilyen) – mondanom sem kell, hogy Greg Nicotero főnökösködése ilyen téren azért pozitívum, ami effekt egyszerűbbnek tűnik, az direkt lett olyan.

Ami pedig talán a legszuperebb, az az egész széria képregényes dizájnja, amire nagyon odafigyeltek a készítők. Aki ismeri a filmet, az tudja, hogy mit keres itt a képregény, aminek a gyakorlati szerepe végülis annyi, hogy képregényes sztorikként ábrázolják a részeket: amellett, hogy a kezdés konkrétan papíralapú, később is bedobják a képregényes stílust olykor vágásoknál vagy egyes jeleneteknél, és mindezt nagyon jól illesztve az elbeszélésben, egyszer sem volt az az érzésem, mint a Deadly Class kizökkentő animációinál, hogy feleslegesek.

Ez a Creepshow. Nagyon kellemes meglepetés volt, biztos, hogy végignézem a szezont.

Némelyik sztorit neves horroros írta és/vagy rendezte (itt a lista), akadnak ismert színészek is (rögtön az első sztoriban Tobin Bell és Giancarlo Esposito, utánuk meg Judith Grimes) benne, és eddig mindegyik etűdnek megvolt a maga stílusa. Az első részben egy fura átváltozáson áteső alkoholista, valamint egy érdekes lakókkal rendelkező babaház van a középpontban, a másodikban pedig egy, a II. világháborúban menedéket kereső szövetséges alakulat, valamint egy fura figura aki talál egy levágott ujjat.

5 hozzászólás Ne habozz!

Krisztián - 2019. 11. 06. 15:03

Az 5.epizódig megneztem..tetszik! Vicces,frappáns es kellően hátborzongatóak. :)

clegane - 2019. 11. 06. 15:21

ebből a 4 történetből csak a babaházas tudott valami újat mutatni, az tetszett a legjobban.
a többi sajnos kliséhalmaz volt, így részemről ennyi elég is volt a soriból sajnos.

winnie - 2019. 11. 06. 15:31

fair enough, bár az biztos, hogy nem új mutatására akartak menni, eléggé klasszikus vonalat képviselik, a horrorrajongók által kedvelt stílusokat dobták be, ráadásul itt ugye a sztorik nagy része korábban megírt novellák adaptálása.

Enzo - 2019. 11. 06. 17:06

Jé, pont megláttam a kislányos képet, és úgy voltam, hogy “ez nem Judith?”, erre olvasom utána, hogy de. Mondjuk vicces, hogy ott nem színésznevet írtatok, úgy nem ismeri fel senki :D

morty - 2019. 11. 06. 20:07

A dzsines rész adta nagyon.

Ide írd


kötelező

(kötelező, de megtartjuk magunknak)

Ezeket a HTML parancsokat használhatod:
<a href="" title=""> <abbr title=""> <acronym title=""> <b> <blockquote cite=""> <cite> <code> <del datetime=""> <em> <i> <q cite=""> <s> <strike> <strong>

Ennek a posztnak külön RSS feedje van a hozzászólásaihoz