login |

Sanditon: az 1. évad – írta speranza

2019. 11. 14. 14:55 - Írta: vendegblogger

4 hozzászólás | kategória: Anglia lecsap, kritika,

Tizenegy fejezet. Mindössze ennyi maradt az utókorra Jane Austen befejezetlen regényéből, amin a halála előtti hónapokban dolgozott. Ennyiből persze nem lehetett volna sorozatot forgatni, ezért az ITV Andrew Davies-t kérte fel arra, hogy megírja a folytatást. Neki ebben már volt gyakorlata, hiszen egyebek mellett a Büszkeség és balítélet forgatókönyvét is neki köszönhetjük.

Így lett a nagyjából fél epizódnyi anyagból végül nyolc részes (mini)sorozat – ami folytatódhat. (Ugyan készült a műhöz korábban egy másik befejezés is, Julia Barrett tollából – Charlotte címmel -, de nem aratott osztatlan sikert az olvasók körében.)

A címben szereplő település egy tengerparti kisváros, amelyet a Parker család szeretne felkapott üdülőhellyé fejleszteni. Ehhez elnyerik a gazdag özvegy, Lady Denham (Anne Reid) pénzügyi támogatását is. Tom Parker (Kris Marshall) és felesége, Mary (Kate Ashfield) az egyik vidéki útjukon éppen orvost keresnek a fürdővárosba, amikor baleset éri őket és a szorult helyzetükből egy helyi farmer legidősebb lánya, Charlotte Heywood (Rose Williams) segíti ki őket.

A házaspár hálából meghívja magához a fiatal lányt, aki ezzel egy csapásra egy számára idegen világba kerül. A család csaknem minden tagja szívélyesen fogadja őt, kivéve a középső fiút, Sidney Parkert (Theo James), aki már az első komolyabb beszélgetésük alkalmával ledorongolja az elhamarkodott véleménye miatt. A cselekmény tulajdonképpen a kettejük viszonyáról, illetve a Parker és a Denham családok belső ügyeiről szól, miközben Charlotte próbálja a maga helyét megtalálni az épülőben lévő fürdőhelyen.

A Sanditon tele van ismerős kellékekkel: ellentmondásos személyiségekkel, szeretem-gyűlölöm kapcsolatokkal, kifigurázott jellemekkel, no és persze a vagyon meg a felemelkedés utáni hajszával. Az Austen-féle karakterjegyek rendre visszaköszönnek.

Charlotte legalább olyan bájos és nagylelkű, mint Elizabeth Bennet, Sidney pedig még Mr. Darcynál is jóképűbb és gorombább. Akadnak benne fárasztóan komikus családtagok, kellemetlen plébános és rakoncátlan gyámleány, de nem maradhatott ki a mindenki sorsát elrendezni kívánó, gazdag nagynéni sem.

A színészgárda olyan jól lett összeválogatva, hogy senkivel se lehetünk elégedetlenek. Kiemelném Charlotte Spencert, aki Esther Denham szerepében végig remekel, és mellékszereplőként akkor is magára tudja vonni a figyelmet, ha meg se szólal. Még az apró rezdülések az arcán is olyan sokatmondóak, hogy ámulva néztem a játékát.

A készítők tényleg mindent elkövettek azért, hogy a nézők megszeressék a sorozatot. Sok a szemet gyönyörködtető helyszín, és feltűnt, hogy milyen gondosan koreografáltak a táncjelenetek. A fanservice érdekében odáig mentek, hogy még egy ikonikus pillanatot is lekoppintottak a Büszkeség és balítéletből (akik látták, bizonyára tudják, melyikre gondolok), de hogy ne legyen okunk panaszra, azért azt is a sorozatra „szabták”.

Eddig rendben is volna, ugyanakkor mindazt, amit Jane Austen műveiben szeretünk – a realista látásmódját, a bókokba csomagolt finom iróniát és a sorok között megbújó társadalomkritikát – itt sokkal direktebb módon tolják az arcunkba, az erotikáról nem is beszélve. Utóbbi teljesen idegen volt attól a Jane Austentől, akit ismerek.

Meg is gyanúsítottam Andrew Davies-t, hogy az ő fejéből pattant ki az ötlet, de amikor utánaolvastam, kiderült, hogy maga az írónő volt az, aki ebben a töredékes művében bátrabban nyúlt a szexualitás témájához, Davies pedig csak továbbvitte ezt a vonalat. A végeredmény ezért egy merészebb és pikánsabb történet lett, mint amit Austentől megszokhattunk. A szöveg is szabadosabb, és néha nagy kontrasztot alkot az úri külsőségekkel.

Nekem végső soron bejött ez az elegy, sőt! Ha egészen őszinte akarok lenni, imádtam minden percét. A frissessége üdítő, és messze kielégít minden igényt, amit egy kosztümös, romantikus sorozattól várunk. Ugyanakkor a vállamon üldögélő kisördög nem hagy nyugodni, és ha kritikusabban szemlélem – a fent említettek miatt – nem tudom nem észrevenni, hogy a Sanditon csak nyomokban tükrözi Jane Austen szellemi örökségét.

Pontozás tekintetében épp ezért nem tudnék és nem is akarok állást foglalni, bízom benne, hogy a zsáner kedvelői anélkül is rátalálnak majd a sorozatra, és megalkotják róla a saját véleményüket.

Szívből remélem, hogy lesz második évadja, mert bár lezártnak is lehet tekinteni, azért egy ilyen befejezés folytatásért kiált.

4 hozzászólás Ne habozz!

LambSkewers - 2019. 11. 02. 23:26

Nekem nagyon tetszett! Elég nagy Jane Austen rajongó vagyok, de valahogy ez elkerülte a figyelmem. Viszont így meg jól jártam, mert mehetett a dara :)

Habár Jane nem fejezte be a regényt, érzékelhető a keze nyoma a karaktereken. Sidney, Mr. Knightley és Darcy keveréke, Charlotte pedig olyan, mint Lizzy, habár kissé meggondolatlanabb. Egyik karakter sem egysíkú, érdeklődve vártam hogyan változnak részről-részre és változtak, de még mennyit! Esther és Lord Babington nagy kedvencek lettek.

A végével kapcsolatban *spoiler*

Szerintem számítanak egy második évadra. Most még nem aggódok. Ha nem újítják meg, akkor szomorú leszek, mert ez nem Jane Austen-féle befejezés, de ennek ellenére simán újranézős 2. évad nélkül is.

eanna - 2019. 11. 14. 16:02

Nálam nem működött a két főszereplő közötti kémia, de ez legyen az én bajom :)

Charlotte Spencer tényleg nagyot alakított, élmény volt minden jelenete!!

(nemsokára érkezik a tengerentúlra és ha jól értelmeztem egy posztot, akkor az ottani sikertől függ a berendelés)

Tiffauges - 2019. 11. 14. 19:13

Nagyon bejött nekem is. Először persze meglepett az Austentől eddig idegen, sokkal szabadosabb hangvétel, de azt kell mondjam, jót tett a tipikus karaktereinek ez az új dimenzió.

dorgo - 2019. 11. 30. 13:42

Az első rész után nekem nagyon fura volt ez az egész, úgy éreztem, hogy akár jó is lehetne, de nem az. De persze ott ragadtam és egyre inkább megszerettem a sorozatot.
Nekem működött a kémia a két főszereplő között, kifejezetten szerettem a párbeszédeiket.
Charlotte Spencer valóban remek volt, de kiemelném Rose Williamsat is, aki tökéletes választás volt Charlotte szerepére. Egy az egyben így képzeltem el Charlottet.

És nem, nem lehet vége :) Annyira kíváncsi vagyok, hogy mi történt Sidneyvel Londonban. El se tudom képzelni azt a beszélgetést amiből született egy mi is, egy alku?
Szóval az amcsiknak ha más nem is, de legalább Theo James neve remélem csalogató lesz és ők is megszeretik ezt a sorozatot és utána jöhet is a második évad. :)

Ide írd


kötelező

(kötelező, de megtartjuk magunknak)

Ezeket a HTML parancsokat használhatod:
<a href="" title=""> <abbr title=""> <acronym title=""> <b> <blockquote cite=""> <cite> <code> <del datetime=""> <em> <i> <q cite=""> <s> <strike> <strong>

Ennek a posztnak külön RSS feedje van a hozzászólásaihoz