login |

The Sleepers / Bez Vedomi / Eszmélet: az 1. évad

2019. 11. 16. 16:43 - Írta: winnie

8 hozzászólás | kategória: Európa is létezik, kritika, ,

Holnap új sorozatot mutat be az HBO Europe, ezúttal a csehek készítettek egy újabbat az Olthatatlan és a Pusztaság után – a premier teljes évados lesz, rögtön mind a 6 rész felkerül az HBO GO-ra, és mivel az HBO jóvoltából láthattuk ezeket az epizódokat, én sem pilotkritikával kezdenék, hanem rögtön sorozatkritikával, persze spoiler nélkül.

1989-ben járunk, Magyarországon és Lengyelországban már végbe ment a rendszerváltás, viszont még a csehszlovák Bársonyos forradalom előtt, és az ottani kusza politikai viszonyokba leshetünk bele egy amolyan régimódi ügynökös thriller, egy sokszereplős kémdráma révén: nem csak a hatalmon lévők és a változást sürgetők képvisel benne magukat, hanem az angol titkosszolgálat, a szovjetek és más, saját pecsenyéjüket sütögető alakok. Igazi sakkjátszma zajlik.

A történet főhőse egy hegedűművész nő, aki férjével már több, mint egy évtizede London-ban él, azonban visszavágyódik hazájába (erre családi okok adnak apropót). Sor is kerül az utazásra, azonban már az első estéjükön egy autó elüti a házaspárt. A feleség egy kórházban tér magához, a férjnek viszont semmi nyoma. És senki sem akar segíteni neki. A rendőrség nem tud semmilyen balesetről (egy kocsma elől vitték be őt a mentők), a nagykövetség is csak akadályozza, ráadásul azon kapja magát, hogy az élete is veszélybe kerül.

Marie tehát megpróbál utánajárni annak, hogy mi a helyzet, illetve hogy mi történt a férjével, aki kapcsán erősödik benne a gyanú, hogy talán nem az, akinek mutatta magát. Eközben persze szövetségesekre is szert tesz, de alapvetően a sorozat arról szól, ahogy egy, a politikai cselszövések világában totál laikus ember egy számára szinte teljesen idegen világban megpróbálja kideríteni az igazságot.

Persze az övé csak egy szál, hiszen az eltűnés kapcsán többen is felfigyelnek a korábbi disszidens férjre. Nyilván az StB, a csehszlovák kommunista állambiztonsági hivatal, vagyis a titkosszolgálat is elkezd vizsgálódni, és ott az egyik ügynök rádöbbenni látszik, hogy mintha el akarnák sikálni az esetet, és az valójában sokkal komolyabb összefüggéseket hordoz magában, mint azt láttatják, és persze titokzatos rosszfiúk is feltűnnek ebben az árulásoktól és érdekszövetségektől hemzsegő világban.

Kifejezetten szimpatikus, ahogy nem annyira a nagykutyákon van a hangsúly, hanem inkább a kisembereken, azokon, akik végrehajtják az utasításokat, akik valóban terepen vannak, ráadásul mindezt egy olyan szürreális időszakban teszik, amikor mindenki tisztában van azzal, hogy csak idő kérdése, míg megdől a jelenleg rendszer, és akkor ugye az aktuális erőviszonyok is teljesen a feje tetejére fognak állni, és az üldözőből üldözött lehet.

Fura szerzet a Sleepers, mert egyszerre adja azt el a főhős, és bukik is el rajta – talán ez a két dolog össze is függ. Ugyanis bármennyire is szimpatikus Marie, egyszerűen minimális karakterizálást kap, nem nagyon tudjuk, hogy ki ő. Az megvan, hogy mi mozgatja, de egyébként… üres, a karakter nincs igazán megteremtve. Nevezhetnénk mondjuk enigmának, rejtélyes figurának, de erről szó sincs. Ő inkább csak szimpla feleségként és elveszett lélekként funkcionál. Hősünk idővel már nem csak sodródik az eseményekkel, hanem aktívvá is válik, és, mint írtam, nem lehet nem szurkolni neki (pacsi a színésznek!), de itt valami nagyon hiányzik.

Épp ezért hathat furának, hogy azt mondom, hogy számomra csalódás volt, ahogy az 1×03-ban például teljesen elkerült a fókusz a főhősről. Engem ő érdekelt igazán, őt akartam megismerni, alapvetően a történet is az övé, mégis elkezdtünk sokkal többet tekintgetni a Marie-t körülvevő környezet játszmáira és disznóságaira, ahogy mások próbálnak tisztábban látni, illetve meg akarják kétségbeesetten őrizni titkaikat, amiért semmitől sem riadnak vissza.

Aki szereti az oldszkúl kémsztorikat vagy az ügynökös filmeket (pl. Suszter, szabó, baka, kém vagy A mások élete), annak mindenképp kötelező az Eszmélet is (majd egyszer elmondja nekem valaki, hogy miért pont ez az angol, illetve a magyar cím – utóbbi a “mindenki alszik” főcím miatt viccesnek hat), viszont nem érzem azt, hogy felérne a legjobbakhoz.

Szó se róla, korrekt a végeredmény, de inkább mondanom egynek a sok közül, ha lenne “sok” hasonló. Így viszont meg kell becsülni. Az, hogy én mégis jobban értékeltem, mindenképp a környezetnek volt köszönhető, ez a 80-as évekbeli csehszlovák valóság egy az egyben rímelt a magyarra, nagyon sok ismerős dolog van benne, mind külsőségek (tudom, hogy manapság már ciki ilyesmin elájulni, de a bérházak, a hivatalbelsők, az autók, jelmezek, a karaktertípusok kivétel nélkül imádnivalók!), mind szokások, mind emberek viselkedése terén. Ez számomra nagyon sokat emelt az élvezeti értéken.

És épp a fenti miatt már az 1×01 közben úgy éreztem, hogy muszáj egy ilyen magyar sorozatot készíteni. Egy 70-es, 80-as évekbeli hiteles magyar kémsztoriért én biztosan oda lennék, és kizárt, hogy ne lenne hazai író, aki ne tudna effélét papírra vetni. Akkor pedig már csak egy csatorna kéne hozzá. És ha az Eszmélet beválik a cseheknek, esetleg itthon, akkor talán az HBO Europe főnöksége rábólint egy magyar változatra is, mert tippre azt nem csak itthon lehetne eladni, hanem a teljes régióban.

8 hozzászólás Ne habozz!

Don Fanucci - 2019. 11. 17. 16:24

Így eddig két rész után azt kell, hogy mondjam, ez jóval több, mint egy egyszerű kémsztori. Tele van nagyon erős pillanatokkal, amik megadják a diktatúra és a karakterek súlyát. És, talán a legdurvább, hogy K-K-Európában a rossz döntésekre mennyivel inkább rámehetnek életek, mint pl. Britföldön.

Bár a diktatúra bukásának küszöbén vagyunk, nincs az a kiköpött hurráoptimista hangulat: mindenki fásult, a levegő hihetetlenül fojtogató. Innen érthetőek meg igazán az olyan sorozatok, mint a Mammon vagy az Aranyélet, vagy akár a Siker: jó, hogy végre ebbe a korba visz el minket egy sorozat, ahonnan minden aljasság datálódik, vagyis: ahol az előző korszak javai átvándorolnak az új korszak nagy embereinek kezébe.

A másik, ami nagyon tetszik, hogy sokkal inkább beránt az atmoszférája, mint az Olthatatlan esetében, ahol mindig lehetett kicsit érezni a történelmi film-jelleget. Vagy, hogy bár kicsit lehoz, azért nem annyira, mint az extradepresszív Pustina, amiből egy részt sem bírtam végignézni, mert hiába remek az alapötlet, ha egyszer annyira érfelvágós lett a végeredmény.

És ez a harmadik nagyon fontos dolognak is köszönhető: hogy briliáns a korfestés. A vágások és a stílus néha teljesen olyan, mint a korabeli filmek esetében – a díszletek, a ruhák és minden apró kiegészítő, beleértve a penészfoltokat is, pedig olyan tökéletesen elkapja a hangulatot, hogy arra nem is nagyon vannak szavaim.

Ez a vonatkozása a sorozatnak annyira hibátlan, hogy azonnal beugrott róla a Drakulics elvtárs, ahol a készítők kb hasonló munkát végeztek, csak ez még ezerszer igényesebb és sokkal kevésbé steril, mint abban sok enteriőr vagy megvilágítás. Ha a magyarok csinálnának valami hasonlót, az óriási dolog lenne: főleg ha nem rontanák el, amire magyar mozgóképek esetében mindig ezer lehetőség kínálkozik…

A retro hangulatpornó (ha lehet ezt így mondani). az erős karakterek és az atmoszféra mellett pedig nagyon fontos még a szépen kialakított, elegáns vonalvezetés. Az első rész gyönyörűen fel van építve, a főcím pedig zseniális, szerintem a valaha volt legjobb huszonötbe simán befér.

Jót vártam: de nem ennyire jót.

Jöhet a harmadik rész. :)

winnie - 2019. 11. 17. 19:28

igen, ez az életérzés nagyon megadja az egész sorozat különleges és egyedi hangulatát, nagyon sokat segít, ha a nézői tisztában van azzal, hogy mi a politikai helyzet, hogy kinek milyen kilátásai vannak rövid távon, és pont ezek fényében nyernek más színezetet az évad egyes eseményei. olyan dolgok, amiket önmagukban csak nyugtáznánk, ezzel a háttérrel kifejezetten felkavarókká válnak.

Makita Sunrise - 2019. 11. 18. 12:05

Szerintem nem ciki elájulni a precíz külsőségektől. Én Csehszlovákiában nőttem fel, és percenként semmisültem meg olyan dolgoktól, hogy az újságos bódéban pontosan oda van kirakva a cigi, ahol annak lennie kell, az alukeretes ajtóktól és így tovább. A Csernobilnak is ez volt a nagy bravúrja, hogy nem lóg ki a lóláb, és az Eszmélet is ettől van nagyon ott. Na meg attól, hogy a premier napján 250 ezer ember tüntetett Prágában az ügynekmúltas miniszterelnök ellen. Tökéletes időzítés most ez a sorozat.

Egyébként Ivan Zachariás előző HBO sorozata, a Pustina/Pusztaság is iszonyat precíz és feszült “hangulatpornó”, csak egy 21. századi cseh “nógrád megyéből”. Teljesen joggal van imdb-n 8 pont felett.

noinipo - 2019. 11. 18. 21:31

nem lenne rossz, csak vágni kellett volna kicsit minden részből, 40-45 percbe simán belefért volna ugyanez

keleti - 2019. 11. 18. 21:33

Csak az a gond, hogy minden jelenet fontos valamiért. Szóval… Meg a sorozat nem csak a történetről szól, arra elég fél óra is.

noinipo - 2019. 11. 19. 08:02

általában így érzi minden rendező, aztán egy jó vágás mégis sokat tud segíteni a ritmuson és a hangulaton is

Laci - 2019. 12. 09. 00:15

Eszméletlen jó sorozat. Kicsit lassan indul de aztán magával ragad. Öröm volt látni a régi használati tárgyakat bútorokat.

neeskens81 - 2019. 12. 10. 11:11

Ez a sorozat szerintem arra példa, hogy egy érdekes témából, jó színészekkel, iszonyatos erős meg precíz korrajzzal, hogy lehet valami rettenetesen unalmas dolgot összehozni.

Rossz ritmusban kapjuk meg a rejtélyeket,van egy viszonylag érdekes felvezetés az első részben, majd utána rettenetesen lassan adagolják az információkat. Igazából azt látjuk, hogy borzasztóan szomorú, depressziós emberek jönnek-mennek a ködös, esős 89-es őszi Prágában nagyon ronda ruhákban.(Most a logikai bakikról nem szólok, nem akarok spoilerezni).

Az utolsó előtti részben aztán megkapunk minden magyarázatot, az utolsóban pedig elviszi oda a cselekményt, amiről szólna ez az egész. De azt meg ilyen rettenet sűrű, sőt kissé összecsapottnak érzem.

Egy szinte tökéletes 4 részes sorozat, vagy egy 160 perces mozifilm készülhetett volna, így meg a középső részeken kész kínszenvedés átrágni magunkat.

Ide írd


kötelező

(kötelező, de megtartjuk magunknak)

Ezeket a HTML parancsokat használhatod:
<a href="" title=""> <abbr title=""> <acronym title=""> <b> <blockquote cite=""> <cite> <code> <del datetime=""> <em> <i> <q cite=""> <s> <strike> <strong>

Ennek a posztnak külön RSS feedje van a hozzászólásaihoz