login |

The Marvelous Mrs. Maisel: a 3. évad – írta FD

2020. 01. 12. 21:41 - Írta: vendegblogger

10 hozzászólás | kategória: kritika,

A kritikusok és a nézők körében egyformán nagy népszerűségnek örvendő első nyolc epizódot követően a The Marvelous Mrs. Maisel második évadja (10 rész) is hasonlóan pozitív fogadtatásra talált – hogy mást ne említsek, ismét sikerült begyűjteni hét Emmy-jelölést. Ezek után december elején immár menetrendszerűen érkezett a harmadik felvonás nyolc része az Amazon Prime-ra. Sőt, nem egész egy héttel később már a negyedik évadot is berendelte a streaming-szolgáltató.

Ennyire kedvező véleményeket követően a Sherman-Palladino házaspár forradalmi változtatásokra nyilván nem vetemedett, de azért szépen, óvatosan próbáltak újítani, hogy haladjon, fejlődjön a sorozat. Ez főleg abban mutatkozott meg, hogy a korábbi alapozás után egyes mellékkarakterek szinte teljesen önálló szálakat kaptak, amik szinte egyáltalán nem (vagy legföljebb minimális mértékben) kapcsolódtak Midge Maisel sztorijához.

A készítők dolgát ilyen szempontból nagyban megkönnyítette, hogy a mellékszerepekben már ezerszer bizonyított színészekre teljes nyugalommal bízhatták rá ezeket a melléktörténeteket.

A tovább mögött folytatom spoileresebben.

Ott van például Joel (Michael Zegen), aki – miután némi bonyodalom árán sikerült összehozni a válást – megkapta állandó tettestársnak Archie-t, majd néhány epizód után behoztak mellé egy eleinte picit rejtélyes új női karaktert, és egy pillanatig sem volt kétséges, hogy jól működik a kettejük közti dinamika, csakúgy, mint a komplett szál. Ahhoz meg nyilván nem kellett komolyabb jóstehetség, hogy valaki kitalálja: Joel új mulatójának színpadán előbb-utóbb fel fog tűnni Midge is.

A Weissman-házaspár helyzetéhez szintén biztos kézzel nyúltak Palladinóék, hiszen az első két évad után kétség sem férhetett hozzá, hogy remek humorforrás, amikor egy képernyőre kerülnek Joel szüleivel, az írók pedig nem is hagyták ki a ziccert, és létrehoztak egy klasszikus Furcsa pár (esetünkben inkább furcsa kétpár) szituációt.

Itt kell megjegyeznem, hogy a színészeket nem győztem dicsérni a második évados írásban, és ezen a fronton nem sok minden változott. Jó volt látni, hogy a 2018-as részek párizsi szála után Marin Hinkle még több teret kapott – olyannyira, hogy a 3×02-ben ismét kimozdult New Yorkból, és egész kis eredettörténetet húztak fel a karaktere köré. Szubjektív dolog, de a mellékszereplők közül nálam egyértelműen Hinkle volt a kedvenc harmadik évadban, aki úgy volt rettentő vicces, hogy ehhez néha meg se kellett szólalnia.

Sajnos az Abe Weissman köré felépített sztorival kapcsolatban már nem ilyen egyértelmű a helyzet. Ugyan a baloldali aktivistákkal való összefonódása igen jó humorforrás volt, erősen érződött, hogy ez csak kitérő, és előbb-utóbb munkafronton is kezdeni kell valamit az előző évad óta állástalan matematikaprofesszorral. Amivel végül a készítők előrukkoltak, azt egyelőre igen furcsának és karakteridegennek érzem, aztán persze meglátjuk, mi lesz belőle.

A korábbiakhoz hasonlóan nem voltunk híján érdekes vendégszereplőknek a harmadik évadban sem, ezúttal például Sterling K. Brown érkezett, akinek egyszerűen remekül állt a mogorva menedzser karaktere (ha engem kérdez valaki, sokkal jobban, mint a This Is Us-ban ráosztott figura). Bár sok időt nem kapott a képernyőn, fontos szerep hárult rá a központi történet továbbgördítésében.

Jane Lynch Sophie Lennonja is érdekes szálat kapott, aminek természetesen megvolt az a funkciója is, hogy Susie karakterfejlődését előbbre vigye. Lynch partneréül pedig leigazolták azt a Cary Elwes-t, aki mostanában talán nincs annyira szem előtt, de korántsem állnak tőle távol a komédiák.

Mindent egybevéve a Marvelous Mrs. Maisel harmadik évadjával kapcsolatban végig az volt az érzésem, hogy mostanra állt igazán össze egységes egésszé a sorozat. Úgy értem, eddig se volt gond semmilyen téren, de technikai és művészi szempontból mostanra teljesedett ki igazán. Talán jótékony hatása volt annak is, hogy az előző szezon tíz epizódja után most ismét csak nyolc részt kaptunk, és ettől – legalábbis én így éreztem – kevesebb volt az üresjárat.

Azt azért hozzá kell tennem, hogy Midge stand-up fellépései nem voltak olyan jól megírva, mint korábban. A dolog nem volt feltűnő, és pláne nem volt zavaró, de néhol érezni véltem, hogy a színpadon elsütött poénok után még úgy is túl nagy volt a nevetés, ha figyelembe veszem, hogy a 60-as évek elején valószínűleg más számított viccesnek, mint manapság. Ezen kívül azt is kibírtam volna, ha Shy Baldwin énekléséből picit kevesebbet kapunk, de ezen a ponton már tényleg a kákán keresem a közmondásos csomót.

Az Amazon nyilván bízik a sorozatban, bár biztos vagyok benne, hogy ennyi ismert színésszel és ilyen sok külső helyszínnel a gyártása nem lehet olcsó. És akkor még nem is szóltam a jelmezekről, kellékekről, amikbe nehéz lenne belekötni. Na jó, a repülőútnál azért elég csúnyán kilógott a lóláb, de ezért valószínűleg senki nem fog megorrolni.

Ahogy a korábbi évadok végén, itt is nagyjából látni lehetett, merre fognak továbbindulni a történetszálak. Egyértelmű, hogy Midge karrierje egy kisebb kátyúba futott, de aligha lesz tartós a dolog, és az eddig látottak fényében komoly drámákra ezt követően se számítok. A sztori egyébként is sokadrangú kérdés, hiszen teljesen alá van rendelve a karikatúra-szerű karaktereknek, és a néhol már az abszurd határán egyensúlyozó humornak, amire a Marvelous Mrs. Maisel a kezdetektől fogva építkezik.

10 hozzászólás Ne habozz!

Dalmayr - 2019. 12. 08. 19:42

Az első két évadot pár hónapja daráltam le itteni ajánlásra (kösziköszi) és egyből a top10ben nyitott a nálam a sorozat. Ezzel az évaddal pedig elég erősen kúszik a top5 felé. 5 részt láttam eddig, hibátlan. Rachel Brosnahan brillírozik továbbra is, Susie az egyik legviccesebb karakter ever, és szerencsére Lenny is elég sokat feltűnik. Emellé kaptunk idén egy Sterling K Brownt, és egy Liza Weilt. Mi kellhet még? :)

Mom - 2019. 12. 21. 21:25

A végére kicsit drámaibb lett ez az évad, mint a korábbiak. Vagy csak én éreztem úgy? Nem akarom spoilerezni, de azért több olyan csavar is volt az utolsó egy-két részben, amit nem tudom, hogy fognak poénra venni, mint pl a válást teszik folyamatosan.

Egyébként amiben eddig zseniális volt, abban most is az maradt. A párbeszédek, az abszurditás, a karikírozás, hozta a magas színvonalat, amire lehetett számítani.

Ami nekem kicsit sok volt benne, azok az átkötő jelenetek. Aki otthonosabbnan mozog a hatvanas években, azoknak biztos sokat adott az összképhez, de engem most kifejezetten untattak például a Shy Baldwin zenei betétek, meg a táncfellépések. Minden részben volt legalább kettő, amit át kellett tekernem, mert nekem nem adott semmi pluszt, viszont megnyújtotta az amúgy is hosszú epizódokat, és megtörte a lendületet.

Nessa - 2020. 01. 01. 18:04

Nagyon szerettem az első két évadot, de ezzel a harmadikkal elégedetlen vagyok, Túl sok a dal, táncparádé, a szülők összeköltözése is erőltetettnek hat, a kínai negyedes rész – bár az átjáró ajtós rész nagyon poén – szintén nem fogott meg. Susie forever… kb miatta nézem végig.

fajro - 2020. 01. 03. 09:42

SPOILER ON

Tényleg drámaibb lett, egyetértek. Nekem megint nagyon-nagyon tetszett, zseniális párbeszédek és képek. A Midge-Lenny jelenetsor elképesztően jól sikerült, és elég nagy pofon volt az onnan eltáncolás – bár nyilván előtte a Liza Weil jelenet ezt szépen felvezette….
Én Susie-t eddig nem bírtam, nem tartottam annyira viccesnek, mint a nagy többség, ez volt az első évad, ahol megszerettem a karaktert.
Midge-dzsel mindig bajban vagyok, nagyon viccesek a standupjai, de kevésbé tudok neki drukkolni. Már az előző évadban is ez volt, de most méginkább: sokkal szimpatikusabb Joel, sokkal jobban tudok neki drukkolni.
Örülök, hogy volt egy kis Liza Weil és hogy Zachary Levi-t is elővették újra.

SPOILER OFF

Mindenki nézze meg! :)

Doug - 2020. 01. 08. 22:26

Istenem, a scrubs óta nem röhögtem ennyit pedig még csak a S03E02nél tartok.

Alain Prosztó - 2020. 01. 12. 21:55

@Nessa

“bár az átjáró ajtós rész nagyon poén”

Érdekes, én azt pont erőltetettnek találtam kicsit. Mármint hogy többször is elsütötték azt a poént, mikor mindenki megáll, csönd lesz, aztán folytatják a szerencsejátékot.

k.dave - 2020. 01. 13. 09:59

Úgy látom kisebbségben vagyok ezzel, de én oda voltam Shy Baldwin betéteiért. Alapvetően ő volt számomra a legérdekesebb, rétegeltebb karakter az egész évadban, amihez kellett persze Leroy McClain alakítása is.
Elképesztő mennyi kreatív energiát és díszletbüdzsét tesz a sorozat mögé az Amazon. Más sorozatok egy vágás erejéig engednek maguknak ilyen nagyjeleneket, itt pedig két részenként kaptunk legalább egy több perces showt. Rendkívül magával ragadó és autentikus.

totoro - 2020. 01. 13. 20:47

Csatlakozom az éltetőkhöz, az egyik legjobb jelenleg futó sorozat, tessék nézni!

Shannen - 2020. 01. 30. 12:43

Jaj, hát ez az évas (is) nagyon remek volt. Imádtam minden percét. Az ötödik rézt kétszer is megnéztem, több okól is az lett a kedvencem tavalyról. A kedvencem az évadból Marin Hinkle volt, igazán minden teret megkapott, hogy brillírozhasson.
Shy Baldwin zenés betéteit is szerettem, nagyon sokat dobtak a hangulaton.
Tényleg a tavaly év egyik legjobb sorozatévada volt, remélem még sok fog készülni belőle mert mindig bearanyozza a decembert. :)

Crystal - 2020. 03. 03. 12:05

Még csak most fejeztem be az évadot, és előtte a 2.-at is gyorsan ledaráltam, hogy felfrissítsem az élményeket. Így egymás után nézve még jobban kiütközött, hogy az előző évadon én jóval többet nevettem – mármint szó szerint, hangosan nevettem a képernyő előtt. Na, ebben az évadban ilyen kevésszer fordult elő. Ez nem jelenti azt, hogy rossz volt az évad, sőt, az évad második felétől volt egy pár nagyon erős jelenet (spoiler):
– az 5. részt biztosan újranézem még Midge és Lenny miatt, az epizód vége valami hihetetlenül jó volt
– a 6. rész vége, Shy és Midge a hajón
– a 7. részben Abe és a régi barát beszélgetése Floridában na meg persze ahogyan Susie teljes joggal osztja ki Sophie-t az előadás után
– az utolsó részben Benjamin és aztán Midge kifakadása az anyjának… De ezek mind-mind drámai jelenetek. Humorban tényleg kevésbé volt erős az évad, és nem csak Midge fellépései terén, általánosságban véve is vagy komolyabbra vették a hangvételt, vagy a poénos jelenetek egyszerűen nem voltak azok. Túl sok a running gag, a Weissman-Maisel együttélés fárasztó volt, az illegális kínai játékpince szintén, és nekem az a fajta poén is sok volt, amikor egyetlen párbeszéden belül nyújták ugyanazt a fárasztó viccet tovább és tovább. Az előző évadban nekem az abszolút kedvencem Abe volt, kár, hogy most nem sikerült olyan jól a története.

Alapvetően viszont nagyon tetszettek a külön történetek, hogy nem volt minden szál középpontja Midge. Abban is egyetértek az előttem szólókkal, hogy Joel sokkal valóságosabb, szerethetőbb karakter, mint Midge, és a hétköznapokban szerintem sokszor viccesebb is (pl. suli Queensben beszélgetés, baba körülmetélése jelenet :D). Érdekel is a sorsa, drukkolok neki, bár pont ez az új lány nekem nem szimpatikus…

(Még mindig spoiler): mérges voltam az évad közben, hogy Benjamint így zárták le – vagyis hogy sehogy. Nagyon-nagyon örülök, hogy az utolsó két epizód ezzel foglalkozott, mert bennem óriási hiányérzet volt emiatt. Szegény pasi, jobb neki Midge nélkül.

Ja, Sterling K. Brown karaktere szerintem is szuper volt :)

Ide írd


kötelező

(kötelező, de megtartjuk magunknak)

Ezeket a HTML parancsokat használhatod:
<a href="" title=""> <abbr title=""> <acronym title=""> <b> <blockquote cite=""> <cite> <code> <del datetime=""> <em> <i> <q cite=""> <s> <strike> <strong>

Ennek a posztnak külön RSS feedje van a hozzászólásaihoz