login |

200 első randi: vége a 2. évadnak. És a sorozatnak is. – írta Bori

2020. 01. 13. 15:50 - Írta: vendegblogger

8 hozzászólás | kategória: hazai termék, kritika,

Be kell vallanom, hogy a “modern” magyar sorozatkészítés darabjai eddig nem érintettek meg túlságosan. Persze tudok róluk és számon tartom őket, de majdnem teljesen hidegen hagytak.

A 200 első randi első évadja is túl volt már a felén, mikor bekapcsolódtam, véletlenül. Akkor megfogott az, hogy az idősebb színészeken (és Gáspár Katán) kívül a sorozat gerincét ismeretlen színészek adják. Elképesztően üdítő volt látni, hogy Szabó Győzőn túl is van élet és nem az unásig ismert manírokat kell nézni. A másik, ami elsőre feltűnt az egyszerű, de profi, a sorozathoz remekül illő főcím. Gyakorlatilag ez a kettő volt az, ami miatt esélyt adtam az első évadnak és nem bántam meg.

A sztori alapjaival szerintem mindenki tisztában van. Luca fogadást köt az anyjával, aki bár szereti őt, nem sok reményt fűz lánya jövőjéhez. A fogadás tétje, hogy Lucának be kell pasiznia és le kell fogynia a húga esküvőjére, cserébe megkapja a nagymamája házát, amit az anyja legszívesebben eladna. A munkahelyén, egy szerkesztőségében sem alakulnak jól a dolgok. Elveszik tőle a kultrovat szerkesztését, hogy az új fiúnak, Márknak adják (aki mellesleg a főnökkel, Adéllal jár). Bónuszként pedig reménytelenül szerelmes a rádióműsor öntelt sztárjába, Félixbe.

A második évad napra pontosan ott veszi fel a fonalat, ahol az első véget ért. A tovább mögött folytatom spoilerekkel.

Luca nevelőapja balesetet szenvedett, de valljuk be, a néző számára sokkal érdekesebb az, ahogy Luca és Márk kapcsolata alakul. Márk ugyan szerelmet nem vallott, de elővezette, hogy akár “haveri alapon” is szívesen vállalna Lucával közösen gyereket, ha a lány biológiai órája már nagyon beriasztana. Nem agysebészet, aki egynél több ilyen típusú sorozatot látott már, tudja az első perctől, hogy a Félix-Luca-Márk szerelmi háromszög lesz a sztori vezérfonala, minden más ehhez képest helyezkedik el.

És itt kezdődnek a második évad problémái, ami a történet minőségét tekintve messze elmarad az elsőtől.

Egy néző időt és érzelmeket invesztál egy általa szeretett sorozatba. Ha kell 5-6 évet is vár, hogy a két ember, akikről tudjuk, hogy egymáshoz tartoznak összekerüljenek. Így volt ez a Gilmore Girls, a Bones, a Castle és még kismillió sorozat esetében is. A jó sorozat pedig nem felejti el megjutalmazni a nézőjét. A kitartás jutalma az, hogy lássuk ezt a két külön álló embert együtt, boldogan, párként működni, nem csak szemérmes csókot váltani a legutolsó rész legvégén.

Az első néhány részt leszámítva, a második évad teljesen kiiktatta és ignorálta ezt a fajta (hármas) dinamikát. Márk újra összejött Adéllal, Félix is talált valakit, akit üldözhet a szerelmével, Luca meg olyan mély friendzone-ba került mind a két fiúnál, hogy csak komoly logikai bukfencek árán tudták onnan kirángatni.

És ez az, ami elképesztően feltűnő. Luca mellékszereplő lett a saját sorozatában és ő került parkolópályára a fiúknál, nem pedig fordítva. Luca karaktere is megsínylette ezt a fajta logikátlanságot. Nem hogy nem fejlődött a személyisége, de hétmérföldes léptekkel haladt hátrafelé.

A 200 első randi sokkal inkább szólt Márk és Félix magánéletéről, mint Lucáéról. A második évadot nézve (amit többször majdnem abbahagytam) végig az jutott eszembe, hogy ha már latin típusú telenovella a sorozat, ebben a két férfi, egy nő szerelmi kavarodásban a Jane the Virgin első 3 évadjánál keresve sem lehet jobb példát találni. Nem a sztoriról beszélek, hanem a karakterek közötti dinamikáról, amit nyugodtan tekinthetünk világítótoronynak minden ilyen sorozat esetében.

Érdekes módon, akiknek a személyiségéből a legtöbbet kaptuk az Adél és Márk. Annak ellenére, hogy Adélt a sorozat felére kivették a csoportdinamikából (ami szintén nem tett jót a sztorinak) mégis az ő karaktere mélyült el a legjobban és általa Márké is. Tudom, hogy sokan Adélt idegesítőnek tartják, a kötelező másik nőnek, aki akadály a szerelmesek útjában, ezért büntetlenül lehet utálni, de ő ennél azért jóval több. És ez nagyban köszönhető a színésznő hibátlan játékának. Megfogadtam, hogy egy színészt sem emelek ki, mert annyira jó a gárda, de mégis, Sárközi-Nagy Ilonát muszáj megemlíteni.

Rajta kívül azonban az összes állandó szereplő megveregetheti a saját és a castingos vállát, mert a második évadot egyedül a színészek jelenléte menti meg, akiket öröm nézni a rosszul megírt jelenetekben is. Az ő belefektetett munkájuk miatt is dühítő látni, hogy mivé vált a sorozat.

Az első és második évad különbségének egyik oka lehet, bár nem végeztem oknyomozó munkát, csak ránéztem a stáblistára, hogy amíg az első évadot 12 író írta egy vezető író felügyelete mellett, addig a másodikat mindössze négyen, vezető író nélkül.

Emiatt lehet, hogy megszegték a sorozatok és filmek első számú szabályát: ne mondd, mutasd!.

Amikor úgy 8 rész volt hátra, Luca anyja, akiről amúgy tudjuk, hogy egy pióca, azt mondja, hogy a lány talán csak kitalálta a zaklatóját, hogy összejöhessen Márkkal, mire Luca apja, Géza is rákontráz, “igen, én is érzem a kémiát köztetek”. Nos elárulom, hogy nem érezhette, mert nem volt mit. Vagy miután Luca tévesen vádolja meg Márkot, hogy ő a zaklatója, a fiú azt mondja neki, hogy “azt hittem, tudod mit érzek irántad.” Luca nem a legkövetkezetesebb ebben az évadban, de honnan a fenéből kellett volna tudnia? Onnan, hogy a srác rögtön visszarohant az előző barátnőjéhez, miután a lány visszautasította a családalapítási terveit? Vagy amikor Adél egy nappal a szakításuk után már Márkot győzködi, hogy milyen tuti páros lennének Lucával, aztán a következő jelenetben Lucára próbálja rátukmálni Márkot.

Igazából minden, ami a Luca-Márk párost kicsit is legitimálja, az első évadban történt. A másodikban Márk el volt foglalva a főnöki teendőivel meg azzal, hogy van egy komoly kapcsolata Adéllal, amiben ugyan volt sok veszekedés, de nem egyszer tűnt úgy, hogy Márk nagyon is jól elvan (Adél hirtelen megnövekedett libidója nem igazán zavarta, just sayin’).

Az Adél-Márk szakítást is bőven túlnyújtották, legkésőbb a sorozat felénél kellett volna őket szétszedni és ekkor kellett volna Lucát meg Félixet összehozni, így lett volna egy fél évadnyi sóvárgás, vágyódás Luca és Márk között. Elvileg ezért nézzük az ilyen sorozatokat.

Azoknak a karaktere maradt viszonylag konzisztens az első évadhoz képest, akikkel nem értek rá foglalkozni az írók. Ildikó bár nem egy szimpatikus ember, sőt, igazából egyetlen szerethető vonása sincs, legalább karakterhű maradt. Olga az a fajta mellékszereplő, akinél a legjobban érződik, hogy ez eredetileg egy telenovella. Túlzó, harsány, de nagyon jól áll neki és mivel mellékszereplő, nem irritálja a nézőt. A Géza és Dénes közötti bromance az egyik legjobb, legüdítőbb része a sorozatnak, nyugodtan kaphatott volna nagyobb teret is.

A szerencsejátékos száltól eltekintve Zita és Erik is csúnyán hanyagolva volt, hogy a végén egy elég súlyos és valós problémát szőjenek köréjük. Zita karakterfejlődése (ami már az első évadban majdnem teljesen végbement) amúgy bámulatra méltó, még ha a bisztró megszerzése kevéssé reális, de ennyi simán belefér, ha egy telenovella-adaptációt néz az ember. Nem értem, hogy a második évadban miért volt hercegnőnek, meg hisztérikának bélyegezve. Egyedül viszi a vállalkozását, a hangulatingadozásait meg bőven megmagyarázza a becsúszott terhessége és az energiavámpír anyja.

A sorozat azonban majdnem 50 résznyi toporgás után olyan türelmetlenné vált, hogy az utolsó 10-ben akarjon felpörögni és mindent megoldani. Azok a szériák szoktak így járni, amikben pár résszel az évad vége előtt derül ki, hogy köszi, ennyi volt, nem lesz folytatás. Ezért rohamtempóban kell elvarrni a szálakat és emléket állítani saját maguknak. Ami teljesen érthetetlen, hiszen itt a kezdettől tudták az írók, hogy van 58 részük, ezt kell megtölteni tartalommal. Ehelyett kábé 48 részig nyújtották a semmit és potenciálisan egész évados szálakat tettek tönkre azzal, hogy 8-10 epizódba préselték őket.

Összességében mégis azt gondoltam, hogy majd csak a jóra emlékezem és hagyom az utolsó héten szépen csendben kimúlni a sorozatot. Ehhez képest pont az utolsó hét volt az, ami lenullázott mindent: Luca azzá a főszereplővé vált, akit az első évadban nagyon szeret az ember, de a végén már nem bírja elviselni a hisztijeit és úgy érzi, jobb lenne nélküle a sorozat. Részről részre irritálóbb lett, megfojtottam volna egy kanál vízben és komolyan szurkoltam azért, hogy Félix és Márk is pattintsa le a fenébe, mert nem tud mást, csak szívni a másik vérét.

Az egészévados következetlenségre a legjobb példa az utolsó rész és benne Luca viselkedése. A rész elején Luca telefonban elutasítja Márkot. Később, amikor Luca beszédet mond húga esküvőjén azt mondja, megtanulta, hogy a szerelem után kell menni, küzdeni érte. Ehhez képest Márk állít be hozzá, mert Luca egy szalmaszálat nem tett keresztbe ezért a kapcsolatért, ráadásul még egy utolsó bunkó húzása is volt, mikor Márkot nyílt színvallásra késztetni, mindenki előtt, mikor a fiú inkább négyszemközt beszélne vele.

Elképesztően nagy kár, mert ezzel a majdhogynem hibátlanul összeállított szereplőgárdával én még 2-3 évadot simán megnéztem volna. Na, nem olyat, mint ez a második, mert az semmi örömöt nem okozott, hanem az elsőhöz hasonlót. Amikor Luca azt mondta Márk regényére, hogy a lényegtelen dolgokon időzik és ami fontos, azt elsieti és átsiklik felette, azzal igazából a második szezont írta le tűpontosan.

Tudom, hogy elvileg ennyi volt és kész, vége, de titkon azért él bennem a remény, hogy az írók és producerek ,majd rájönnek, hogy milyen nagy esélyt szalasztanak el, ha nem vinnék tovább még egy-két évig a sorozatot és nem köszörülnék ki a csorbát, amit a második évad jelentett.

Valamiért biztos vagyok benne, hogy a színészeken nem múlna a dolog, csak egy tehetségesebb írószobát kéne összerakni, olyat, ahol az írókat érdekli is a sorozat, amin dolgoznak. Ha minden így marad, akkor a 200 első randi 118 rész után, keserű szájízt hagyva, véget ért.

8 hozzászólás Ne habozz!

Vikkkancs - 2020. 01. 13. 16:34

Tökéletes gondolatmenet!Az utolsó szóig egyetértek!🙂

juhaszvik - 2020. 01. 13. 16:47

Bele-bele néztem, mostanában amúgy sem sok telenovellát látok. Nem fűztem hozzá sok reményt, ezért nem is kellene leszólnom, de egyetértek a kritika írójával: a második évadot összecsapták, mind a történetszálakat illetően, mind pedig a tartalom révén, amit köréjük szőttek.
Az írók számát nem figyeltem, de így rámutatva sok mindent megmagyaráz.

Én az írók helyében sokkal több humort vittem volna bele, mert anélkül ez a stílus inkább súlytalan, mint könnyed. Volt egy-két karakter a sorozatban, akire vigyorogva lehetett nézni (pl. főszereplő), de igazán szórakoztató poénokkal nem voltak megtámogatva.

Több interjút is olvastam Gáspár Katával, és abból lejött, hogy komoly meló volt a sorozat, szóval több rosszat nem írok, legyen annyi, hogy egy darabig még biztosan emlékszünk a sorozatra.

Pribi - 2020. 01. 13. 19:15

Fel kell hoznom magam, de amit láttam, az tetszett.

fjordok - 2020. 01. 13. 20:51

Sokáig próbáltam összeszedni magamban, mi volt a baj ezzel az évaddal, de csak mikro pontokat tudok mondani.
A legszörnyűbb talán az, hogy ha megpróbálom felidézni, mi volt ebben az évadban, szinte nem is emlékszem dolgokra: a Rudi ügy és Ildikóék “elszegényedése”, Ildikóék “vállalkozása”, a pszichomókus néni visszatérése, a drogdíler, Adél barátnőjének kavarása, Luca apja és a szomszéd csaj, Félix és az őrült ara, a zaklató vonal…. tényleg sok műhó semmiért: bedobtak valami nagyon tekervényesnek tűnő dolgot, aztán pár rész múlva (ha csak a felsoroltak számával osztom az 58 részt, sem jön ki túl sok) nem hogy a néző, de ők maguk sem emlékeztek rá.
És ahogy írod, Luca közben tök háttérbe szorult, ami egyrészt valóban fura, mert mégis csak róla szólt volna ez az egész, másrészt viszont sikerült megutáltatni: a csaj, aki paraszt módon nem a randijának mondja el, mit érzett a randin, hanem kibeszéli a rádióban….
Ahogy írod, az ember a végén tényleg annak szurkolt, hogy Luca essen pofára, zárják be a rádiót (na, azt sem értettem egészen, minek kellett) és legyen vége.
A vicc az, hogy valahol mélyebben mégis bujkált egy olyan szál, ami jó lett volna, ha ezek a hülyeségek nem nyomják el.

Viki - 2020. 01. 13. 23:28

Nagyon tetszett, nagyon összeszedett elemzés! Két hozzáfűznivaló: nekem a Luca-Márk vonalon a végére az tűnt teljesen légbőlkapottnak, hogy Luca szereti Márkot? Miért? Még közös jelentük is alig volt. De igazából Viktor felbukkanásakor inogtam meg teljesen, magam is meglepődtem, de teljesen elképzelhetőnek tartottam, hogy ők jönnek össze végül, pont azért, amit te is írtál, hogy őket legalább már láttuk együtt boldognak és működött közöttük a kémia. Az írói gárda védelmében pedig azt tenném hozzá, hogy szerintem iszonyat jó jelenetek voltak a második évad végén (is) Luca-Félix és Adél-Márk között, csak az időzítés volt borzasztó. A Luca-Félix vonalat összecsapták, az Adél-Márkot túlnyújtották, Luca-Márk vonal pedig nem is volt… Mindegy, összességében a két évad, a szeretnivaló karakterek és történetek miatt nagy kedvenc lett a sorozat! Remélem a jövőben csak ilyenekhez, vagy még jobbakhoz lesz szerencsénk!

Kati néni - 2020. 01. 14. 11:44

Nem tudtam sajna külföldről nézni a sorozatot, csak néhány jelenetét láttam, de ez “a közepe unalmas, a vége még mindent el akar varrni” akció a telenovellák sajátja, az eredeti pedig telenovella volt. A mexikóit követtem egyébként.

emese - 2020. 01. 14. 12:39

Örülök, hogy kapott egy bejegyzést a sorozat.
Szerintem is remek volt a szereplőgárda. A történetvezetést nem tartottam azért ennyire rossznak, bár minden itt megírt felvetésnek van alapja. A Márk-Luca vonal valóban elsietett volt és megalapozatlan, Félixszel pedig elképesztően prosztón viselkedett Luca. De ezen túl olyan marha nagy hibákat nem láttam. Talán csak az Ildikó és barátnője vállalkozás-szerencsétlenkedése idegesített, de sok jó szál volt, ami ezért kárpótolt.
Sajnálom, hogy vége.

Mónika - 2020. 01. 15. 15:11

Egy az egyben így gondolom én is! Luca annyira idegesített már, h kb a 20. résztől gondolkoztam,h befejezem. Géza, Dénes és Bence karaktere volt az, ami miatt szerettem és folytattam. Személy szerint Gáspár Kata színészi alakítását idegesítőnek és eltúlzónak tartom, kissé ripacs. De az első évadban nem volt rossz.
Ami megmaradt bennem: Bence sóvárog egy gyerek után, erre Luca lazén felveti,h miért nem kérdezi meg Zitát,h odaadja-e a gyerekét, neki úgysem kell. Mintha egy megunt kabátról beszéltek volna! :-O Azért ez erős volt… A lényeg: a második évad uncsi volt,és nem volt kielégítő a vége. Kiszámítható volt, tudtam mi lesz, de az ember akkor is várja a beteljesedést. Elmaradt. Lucából és Gáspár Katából elég volt ennyi. Köszi!

Ide írd


kötelező

(kötelező, de megtartjuk magunknak)

Ezeket a HTML parancsokat használhatod:
<a href="" title=""> <abbr title=""> <acronym title=""> <b> <blockquote cite=""> <cite> <code> <del datetime=""> <em> <i> <q cite=""> <s> <strike> <strong>

Ennek a posztnak külön RSS feedje van a hozzászólásaihoz