login |

Pilot-mustra: October Faction – 1×01

2020. 01. 24. 16:11 - Írta: winnie

16 hozzászólás | kategória: kritika, pilot-mustra,

Some Norwegian monsters needs killing.

A Netflix csütörtöki premierje volt az October Faction, ami A szörnyvadász család címen debütált itthon. A csütörtök a Netflix-nél a műfaji sorozatokat jelenti, a horrorokat, scifiket, krimiket, olyan darabokat, amikből rajongói kedvenc válhat – vagy pedig elintézésre kerülnek egy B-kategóriás Syfy-klón címkével.

Az eddigi csütörtöki felhozatalról mindenki megvan a véleménye, bőven kapott mindegyik darab negatív kritikát, de amellett, hogy a Safe és a Daybreak (Napkelte) nagy kedvencem lett, még a Black Summer (Fekete nyár) is kellemes meglepetést okozott. És lehet, hogy az October Faction is beáll ebbe a sorba, mert ez a sorozat is megtanította nekem, hogy előre nem szabad leírni semmit, a végeredmény két epizód után több, mint biztató.

OCTOBER FACTION – 1×01 – 6,25/10

És ez a képregény-adaptáció (ha valakit a stílus érdekel, elég egy pillantás a borítóra) jó pár tekintetben meggyőző volt. Sosem hittem volna előzetesen, de tudjátok, hogy mi jutott eszembe a kezdésről? A Men in Black. Persze némi csavarral, de mégiscsak arról van szó, hogy két, titkos szervezetnek dolgozó ügynök a közöttünk emberbőrben bujkáló szörnyeket likvidálja fegyverek sokaságával és high tech cuccokkal. Olykor azok után, hogy kedélyesen elcsevegnek velük, hiszen azok megpróbálják meggyőzni őket, hogy nem kéne ezt tenniük.

Azt hiszem, hogy a stílust tekintve már a nyitójelenet remekül definiálja a sorozatot, minden benne van, ami az October Faction-re jellemző: a menőzés, a szörnyek, a fanyar humor (nem számítottam rá) és némi váratlan megoldás (szerintem tök jó lett, ahogy meglátjuk a pisztolyt, majd a vért, és végül…).

Szóval megismerjük Anyut és Aput, akik Japánban állomásozik, teljesítenek küldetéseket, meg persze nevelik két tinédzser gyereküket, akiknek fogalmuk sincs arról, hogy mivel is foglalkoznak az ősök. Azonban meghal nagypapa, haza kell menni intézni a hagyatékot, és ez a kitérő a tervezettnél hosszabbra sikeredik, és természetesen a múlt is megrohanja őket, hiszen a kisváros, ahonnan eljöttek, nem felejt.

Az October Faction sztori terén rettenetesen sokat akar markolni, hiszen amellett, hogy olykor szörnyekbe botlanak, a Presidio nevű ügynökségük új megbízatást kínál a szülőknek, a beilleszkedés sem nagyon megy az új közegbe, feltűnik egy komoly ellenség is, aki vadászik rájuk, a gyerekek elkezdenek iskolába járni (arról nem is beszélve, hogy úgy tűnik, hogy nekik meg van valami képességük, WTF), és akkor még ott van az apa halálának ügye is, a családi ház rejtélyei és rejtett zugai, meg egyébként is az egész, elég mélynek tűnő szörnyvadász mitológia is.

Amellett, hogy az October Faction (jut eszembe, a cím? az egyik nagy kérdése a sorozatnak az, hogy mi a franc is ez – állítólag a szezon végére elkezd kibontakozni) a klasszikus kliséket is bedobja, mint a titkolózást a gyerekek (meg egyébként is mindenki) előtt, a ki kivel van?-kérdéseket, no meg persze a flashback-eket, amik révén kiderül, hogy találkoztak fiatalon a szülők, tök jól kezeli a karaktereit.

Alapvetően ugyanis a sorozat egy családi dráma, mind a szülőknek, mind a gyerekeknek megvan a maguk baja a magánélet terén (kiégés, bezárkózás, besérülés, szorongás, stb.), és ezekkel komolyan foglalkozni egy ilyen elrugaszkodott közegben nem egyszerű, arról nem is beszélve, hogy a sorozat készítői nem fukarkodnak társadalmi problémák felvetésével sem, ilyen szempontból elég politikus az anyag (nem viszik túlzásba, mondjuk), és aki ilyesmire túlérzékeny, annak nem is ajánlanám.

Ha már szülők, tök jó a szereposztás olyan szempontból, hogy sem J.C. MacKenzie, sem pedig Tamara Taylor nem tipikus hőstípus, nem rájuk gondolnánk szörnyvadászként, de tök jó látni, hogy korábbi sorozatos mellékszerepeik után most kiemelték őket, és a furcsa párosuk abszolút érzelmi centrumot biztosít az October Faction-nek, remek csapatot alkotnak, olyan párost, mely tagjai abszolút számíthatnak egymásra.

Annak ellenére, hogy leírás és stílus alapján a sorozat minden porcikájáról sütnie kéne, hogy bé-kategóriás, ez sem igazolódott nálam. Oké, nyilván vannak benne szörnyek, amik olyanok, amilyenek, de megvalósítás terén sem nagyon tudnék belekötni, hiszen jól néz ki, az pedig rögtön az elején kiderül, hogy a párbeszédek megírására is eléggé ráfeküdtek – szerencsére nem ócskák a dialógok, inkább tűnnek túlírtnak és túl szellemesnek.

Persze a fentiek fényében visszafogottnak tűnhet a számszerű értékelésem, de ebbe bele kell venni azt is, hogy a szörnyvadászos műfaj sosem volt a szívem csücske, végig azt vártam, hogy mikor hessintem el magamtól a pilotot, és ez a pillanat csak nem akart eljönni, és idővel azt vettem észre, hogy kezdek felengedni. Igen, tovább fogom nézni, mert elkezdett érdekelni. Ha pedig sikerül végig frissen (és élvezetesen) tartani, akkor még az is simán benne van, hogy a szezon végéig is kitartok.

Legutóbb ilyen kellemes meglepetésben a műfajban a Syfy-os Ghost Wars esetében volt részem, amit dettó előre leírtam (a szörnyeknél jobban csak a démonok nem a zsánereim…), de amikor azt elkezdtem a Netflix-en, megdöbbentem, hogy mennyire betalált nálam. Ezt a címet tényleg csak azért dobom be, mert rémisztően alulértékelt itthon (lehet, hogy joggal, mint az ugyancsak Syfy-os szörnyvadász Superstition esetében?), a pilotkritikához is csak alig érkezett komment.

Ennek megfelelően az October Faction kapcsán is kifejezetten érdekel, hogy milyen lesz a fogadtatása itthon: totális közöny fogadja, hozzám hasonlóan biztató meglátások, vagy totális megsemmisítés és legagyizás lesz a sorsa – eskü, mindig ezek a legizgalmasabb pillanatok, amikor egy teljesen új, nem annyira hype-os sorozatról írok, amikor még abszolút nem látni rajta, hogy miképp fogja megítélni a junkie. Most sem nagyon tudom megítélni.

16 hozzászólás Ne habozz!

DennyKeh - 2020. 01. 24. 16:23

4 részt megnézem, szerencsére eteti magát a sorozat, és rendkívül érdekes.

A gyerekek szála az, ami érdekel engem a legjobban, remélem nem kerülnek nagyon mellékpályára, főleg a 4. rész után.

Rubber Duck - 2020. 01. 24. 16:47

Nekem tetszik, bár az apát játszó színész a korához képest (49 múlt) kissé elnyűttnek tűnt, van olyan kamerabeállás, amikor kifejezetten Woody Allenes a kinézete.

Alterego9 - 2020. 01. 24. 16:50

A képregény borító link helyére véletlenül egy szinkron stáblista screenshot ment.

winnie - 2020. 01. 24. 16:51

jav

Crow - 2020. 01. 24. 19:24

Aki a stílust kedveli annak mindenképpen ajánlanám, csalódni biztos nem fog; bár úgy sejtem nagy kedvence sem lesz. A gyerekek szála nem lesz mellékpálya kb. körülöttük forog az egész de ez azért sejthető az elejétől, ha már az első részben felhozzák a szülők hogy “jobb ha nem tudnak semmiről”, gondolhatja az ember hogy nagy simlisségek lesznek. És lesznek is, mondjuk nekem ez volt a legkomolyabb “bajom” az évaddal, túl sok, túl sok a sztori, a kavarás, leleplezés, mellékszál, világépítés számomra. Nem azért mert ezek rosszak lennének, hanem fordítva, nincsenek kifejtve rendesen olyan szálak amik érdekeltek (pl. a “terminátor”, apuci sorsa, mi a franc baja van a werewolf-nak a warlock-kal stb..). Szóval ezek csúsznak egy esetleges második évadra gondolom.
Alapból ez az első egy felvezetésnek érződik, eléggé meg is borul a status quo a végére, mire minden kiderül, mindenki helyrepakolja a kicsi lelke fájdalmait véget is ér, én meg ültem hogy na most kezdődik a cucc végre igazából.
Értelemszerűen be vagyok fizetve a 2 évadra…

Hallak65 - 2020. 01. 25. 07:35

A blog első 6,25-je :D

Szonja - 2020. 01. 25. 08:47

Az első részek inkább a családi drámára teszik a hangsúlyt, nem a szörnyekre. Van benne összeesküvés bőséggel. Nehany resz utan kezd jobban kibontakozni a történet (a főszereplő csalad személyes drámáin túl), ami szerintem jót tesz a sorozatnak, mert így jobban megértjük a karakterek cselekedeteit. Nekem tetszik eddig.

Mssofn - 2020. 01. 25. 22:39

Nagyon kellene már egy Grimm pótlék, ez majdnem az. De csak majdnem. Mennyire más tempóban adták ott az infókat, mint itt. Ott kellett legalább 3 évad, mire oda jutottunk mint itt az elején ( mennyire más tempóban mennek most már a dolgok… Nem is tudom melyik a jobb. Itt, netflix, amazon időben esélye se lenne egy lost-nak pl. )
Na de a sorozat..a főszereplők és a világ miatt már előre nezos volt. De. De túl sokat akartak, csavar csavar hátán, a gonosz nem ott van amerre nézel, timiszerelem, dráma dráma hátán, senki se beszél senkivel. Kellemes, de nem számít, ha vége lesz, mert nincs igazából sem kièpített világ, sem ksrakter.

Tom - 2020. 01. 26. 14:34

Ránézésre Fred idősebbnek tűnik az anyjánál,de ez inkább vicces.

Cordelia - 2020. 01. 27. 15:31

Ez is megvolt, etette magát de ettől függetlenül nem lett a kedvencem. Klasszikusan egynek elment de ennyi. Ajánlani nem nagyon fogom senkinek, annyira nem volt jó.
A tinilányka (Aurora Burghart) kimondottan idegesített mint karakter és mint színész is.
Sokkal többet nem nagyon tudok hozzátenni, pedig ez a szörnyüldözős sztori jónak indult.
De az utcsó rész katyvasz volt és nevetséges. Nyikhaj kis tinigyerek elbánik a felfegyveztett SWAT teammel, hagyjuk már…
Megleszek második évad nélkül ha kasza lesz….nem fogok sírni utána.

Cyara - 2020. 01. 27. 21:38

Van nehany sorozat amit a a foszereplo vagy az egyik foszereplo idegesito jelenlete miatt nem nezek. Sajnos ez is olyan. Az apaszerepet jatszo szinesz annyira nem illik bele a szerepbe, hogy mar idegesitett inkabb. Szegeny nagyon lekoszlott egy alak.

winnie - 2020. 01. 28. 04:52

ennyi év szörnyvadászat után ez nem csoda:) számomra, ahogy írom is fent, szuper választás, hogy nem tipikus a casting, nem ilyen hősökre számítana az ember.

Janka - 2020. 02. 01. 21:08

A sztori annyira jónak tűnt, hiszen adott volt minden, hogy jó legyen.
A végére össze-vissza gabalyodott minden. Őszintén nem tudom kivel vagyok a szörnyekkel vagy a vadászokkal.
A főszereplők egytől egyik rosszul megválasztott színészek. Ahogy előttem írták az apuka karaktere kizökkenti a jelenetből a nézőt. (Az anyja fiatalabbnak tűnik). A Presidioról nem sokat tudunk meg. A sok flashbackek ellenére egyik szereplővel sem szimpatizálok. Sőt, túlzottan használták.
4/10

Orgi - 2020. 02. 07. 22:44

Az elején nem is tudtam eldönteni, miért nézem, nem túl szimpi egyik főszereplő sem nekem… De aztán a “gonosz” szála elég érdekes volt, hogy tovább nézzem és nem bántam meg, kicsit Grimmre hajaz, de azt is bírtam. Simán néznék még egy évadot belőle…

binyó - 2020. 02. 09. 17:51

Az apa teljes melé castingolás irritál.

binyó - 2020. 02. 09. 17:52

“mellé” bocsi:-)

Ide írd


kötelező

(kötelező, de megtartjuk magunknak)

Ezeket a HTML parancsokat használhatod:
<a href="" title=""> <abbr title=""> <acronym title=""> <b> <blockquote cite=""> <cite> <code> <del datetime=""> <em> <i> <q cite=""> <s> <strike> <strong>

Ennek a posztnak külön RSS feedje van a hozzászólásaihoz