login |

Pilot-mustra: Zoey’s Extraordinary Playlist – 1×01

2020. 01. 24. 20:55 - Írta: winnie

11 hozzászólás | kategória: 2019/20, kritika, pilot-mustra,

I so wish I could tell HR about this.

Ó, hát ez egészen szuper volt. Már persze akkor, ha az ember szereti a spontán dalra fakadásokat és a fantáziajeleneteket.

Igen, az NBC új dramedyje kapcsán biztosan eszébe fog jutni a nézőknek a zseniális Crazy Ex-Girlfriend a CW-ról vagy a friss Netflix-es Soundtrack, ez a kettőnek a mixe, mondhatni, hiszen a színészek énekelnek benne, mint előbbiben, és ismert számokat, mint utóbbiban (tehát nem saját dalokat, mint előbbiben, és nem csak tátognak, mint utóbbiban). Mindezt annak köszönhetően, hogy egy programozó lány némi egészségügyi gikszer miatt elkezdi dalban hallani az emberek gondolatait.

ZOEY’S EXTRAORDINARY PLAYLIST – 1×01 – 8/10

Veszélyes ám a koncepció, hiszen könnyen egypoénossá válhat, de szerencsére a Zoey pilotja kikerülte mindezt, és mondhatni a dalolást is sikerült mellékvágányra szorítani annak köszönhetően, hogy Zoey egyszerre hebrencs és profi, némiképp neurotikus karakterét megszerettették velem, és ő az, aki érdekelt, és nem csak az, hogy milyen kunsztokkal készülnek.

Persze a kunsztok viszik az egészet, egyszerűen szuper feelgood hallani a sok színészt és statisztát énekelni (és milyen színes a társaság, nem csak hollywoodi ideálok nyomják), a koreográfiákhoz nem értek, de nagyon feldobtak, mind az egyszemélyesek, mind a csapatosak, mind pedig a tömegesek, ráadásul az egész pilot olyan színes volt, hogy rögtön feldobta a reggelemet, amikor néztem. (És akkor az egészen szimpatikus színészgárdáról még nem is szóltam.)

Az pedig végképp hab volt a tortán, hogy a pilot alapján ez a sorozat is az embereken segítős koncepciót fogja követni, amit annyira szeretek, s ami legutóbb a God Friended Me-ben tűnt fel. Itt Zoey hallja a gondolatokat, így lehetősége nyílik, hogy segítsen másoknak. A pilotban egy munkatársán tette, és a folytatásnak is jobban állna, ha nem idegenek lennének a “célpontjai”, de akármi is lesz, ez is nagyon pozitív vibe-ot kölcsönözne a szériának.

Nem fogom húzni az időt, mert csak dobálnám egymásra a kivételesen pozitív jelzőket. Nagyon bejött ez a kezdés. Nem tudom, meddig tartható ez, de minden egyes dal működött, a helyén volt. Egyrészt azért, mert a Soundtrack-kel ellentétben itt ismertem a dalokat (nem lövöm el, mik voltak, de nem a szuper kortárs cuccok domináltak), másrészt mindegyik dalolás hozott valami újat és meglepőt, nem csak azért volt jó, mert énekelni kezdtek random a karakterek (hol érzelmesen, hol viccesen), hanem azért is, ahogy, amit, amiért énekeltek. (A Help számtalanszor újranézős, nálam a hónap legjobb sorozatos jelenete volt. Komolyan nincs fent YouTube-on, hoyg linkeljem?)

Azonban csak attól nem lesz jó a sorozat, hogy remekül szórakoztat néhány musicales jelenet. A Zoey-ban a történet is működött a maga szintjén. Jane Levy imádnivalóan tud értetlenkedni a sok éneklés láttán/hallatán (előre sajnálom, hogy nemsokára hozzá fog szokni), a munkahelyi sztorija jópofa volt (elfér ám a szerelmi háromszög!), az otthoni felállás is rendben van a szomszéddal, az pedig, hogy a családi, érzelmes szálba sikerült belevonni a koncepciót (illetve nyilván a koncepcióra írták a szálat) szuper payoff-ot eredményezett.

Na de hogyan tovább? Ilyenkor mindig jön a menetrendszerű aggódás, hogy meddig lehet ezt fenntartani, de azért egy évadra csak lesz elegendő alapanyaguk. Mármint nyilván történet kapcsán nem lesz probléma, és klasszikusokból sem kell kifutni, kérdés, mennyire sikerül mindig illusztrálni velük az érzéseket – az utolsó szám a pilotban túl tökéletes volt.

Egyébként a Zoey januárban csak elősugárzást kapott, a premiernaptárban láthatjátok, hogy mikor folytatódik az 1×02-vel, szóval addig még jövünk egy vagy két kritikával, mert nem csak nekem jött be közülünk a kezdés, és ezért megérdemel a sorozat némi hype-ot. Még akkor is, ha benne van, hogy nem is lesz hosszú életű, hiszen manapság egy országos szériának nem egyszerű befutnia. Bár ha kritikuskedvenccé válik, akkor bármit előfordulhat.

11 hozzászólás Ne habozz!

cherockee - 2020. 01. 24. 21:42

Nem szoktam musical-eket nézni (ha mégis, akkor is véletlen, mert senki nem szólt, hogy a sweeney todd az lesz, istenem de beszívtam), ezt megnéztem, mert az előzetese jónak tűnt, és nem csalódtam, pont az volt, amit vártam, klassz, a történet is, kb. mint a god friended me, olyan meglepetés volt.

winnie - 2020. 01. 24. 22:35

jajj, hát a segítős aspektust kihagytam!

gromit - 2020. 01. 24. 23:04

“a színészek énekelnek benne, mint előbbiben, és ismert számokat”
Anglománként nekem a Blackpool jut rögtön eszembe, amiben ugyanez volt, csak ugye angol krimiben. És nem tudtam, totál váratlanul ért, de nagyon bejött :)

winnie - 2020. 01. 24. 23:30

nem emlékszem abban hogy volt, de ugye a remake-ben, a viva laughlinban a színészek énekeltek és az énekes is hallatszódott.

Energiavampir - 2020. 01. 25. 00:48

na ez a sorozat ami sosem lesz szinkronnal ? :)

PositiveRush97 - 2020. 01. 25. 08:59

Simán lehet szinkronnal, az más kérdés, hogy oldják meg, szerintem a dalok maradnának angolul, feliratot meg vagy készítenek hozzá azoknak akik nem értik, vagy nem :D
Nekem is nagyon bejött, kellenek az ilyen feel good sorozatok, remélem legalább pár évadot megél majd amennyiben ilyen jó lesz a folytatást is.

ayren - 2020. 01. 26. 02:41

Az éneklőst nem szeretem (bár néha akad kellemes kivétel, mint anno a Buffy musical epizódja), de feelgood sorozatokból hiányom van, úgyhogy felirat függvényében be fogom próbálni.

goodjohnwin - 2020. 01. 27. 13:11

A zenés-tácos részek evidens aspektusain kívül (vagy szereted/vagy utálod úgyis) az embersegítés megloldása tetszett nagyon – mivel Zoey a többi szereplőnek nem a gondolatait, hanem az érzelmeit hallja ismert számok éneklése által (mivel feltöltődött az agyába a Spotify egy MRI vizsgálat közben), nagyon elegánsra sikerült az epizódot nézve, nem volt túl csöpögős vagy túlmesélt.
Az apjával kapcsolatba lépős jelenettől pedig kész voltam… szóval nézős marad.

Shannen - 2020. 01. 30. 12:34

A pilot alapján megmarad. Egyrészt úgysincs jelenleg nézős zenés sorozatom, másrést tényleg szerethető volt a főhős, ami ilyenkor elengedhetetlen (lásd pl a Soundtrack-et, ahol ezt senki nem tudta elérni a pilot-ban).
Az apjával a közös ténc nagyon szépre sikeredett. Kíváncsi vagyok mennyire fogják tudni jól használni a számokat és ezt a segítős aspektust. Az mindenképp izgi, hogy nem a konkrét gondolatait hallja az embereknek, hanem az érzéseit.

viorica6 - 2020. 02. 20. 10:01

Nagyon jó volt, köszi az ajánlást! :) Ti is észrevettétek, hogy volt benne szám Skylar Astin filmjéből (Tökéletes hang)? Az is nagyon tetszett.

dragon1986 - 2020. 03. 05. 08:38

1×03

Nekem fel sem tűnt hogy a szomszéd az egy pasi csajnak öltözve, azt hittem vegig hogy egy nő lol

Ide írd


kötelező

(kötelező, de megtartjuk magunknak)

Ezeket a HTML parancsokat használhatod:
<a href="" title=""> <abbr title=""> <acronym title=""> <b> <blockquote cite=""> <cite> <code> <del datetime=""> <em> <i> <q cite=""> <s> <strike> <strong>

Ennek a posztnak külön RSS feedje van a hozzászólásaihoz