login |

The Expanding Universe of Ashley Garcia: az 1. évad első fele

2020. 02. 28. 15:50 - Írta: DennyKeh

2 hozzászólás | kategória: kritika,

A szívemhez mindig közöl fognak állni tinis, középiskolás sorozatok, hiszen anno 10 éve a 90210 adta meg nekem a löketet a sorozatjunkie-ságom felé vezető úton. A műfaj mára már nem igazán népszerű, de a Netflix erősen igyekszik a kedvükben járni azoknak a nézőknek, akiket még mindig leültet a képernyő elé az ifjúsági a téma.

Először útnak indította az Alexa and Katie-t, ami nálam hatalmas kedvenc lett, a szerethető család, a nem mindennapi barátság, az élethűen ábrázolt betegség és annak kihatásai miatt. Igaz, a második próbálkozásuk nem igazán jött be a nagy közönségnek (nekem sem, ami azért mond valamit), a No Good Nick hamar le is köszönt végleg. Azonban múlt héten útnak indították az Ashley Garcia táguló világképe című latinx komédiát, amit gyorsan be is daráltam.

A sztori középpontjában egy 15 és fél éves lány áll, aki két doktori megszerzése után lehetőség kap, hogy a NASA-nál dolgozzon, mint robotmérnök, ám de ez azt jelenti, hogy el kell költözzön az anyjától, teljesen kiszabadulva ezzel a megszokott, komfortos világából, az ország másik felébe, a kaliforniai nagybátyjához, aki régebben sztárfocista volt, most meg a helyi gimiben edzősködik.

Ashely, mivel 9 évesen elvégezte a gimit és utána egyetemre ment, úgy érzi, hogy nem igazán volt gyerekkora, ezért az új helyen próbálja megtalálni az egyensúlyt menő munkája között és az új gimis barátai között.

Jencarlos Cenala, mint a laza és vicces nagybácsi adja meg igazán a humorfaktort a sorozatnak, az arcmimikája mellet az ember nem igazán tud elmenni mosolygás nélkül, plusz ott vannak még a szövegei, karakterfejlődéséhez pedig még az is társul, hogy az eddig független és kicsit nem törődöm életstílusa megváltozik, mikor unokahúga megérkezik hozzá. A kapcsolatuk részről-részre egyre erősödik, a nemtörődömségből átvált egy aggódó apa figurává, aki tanácsokkal és szeretettel le látja el a lányt.

Nem megyek el amellett, hogy a komédiában (természetesen) akadnak mindennek ellenére a klisés dolgok – a lány belezúg a sztárfocistába, aki nem szereti viszont, vagy éppen a szerelemi háromszöget is kapunk, de elég okosan oldták meg, hogy ne essenek át a ló másik túloldalára az erőltetéssel, és még humorosra is fogták az egészet.

Akárcsak az Alexa and Katie, a The Expanding Universe of Ashley Garcia is egy szívmelengető, olykor humoros, olykor pedig komolyabb dolgokkal foglalkozó (ez alatt leginkább az emberi kapcsolatokra gondolok) sorozat lett, aminek az első felét, vagyis 8 részt elérhetővé tett a Netflix – ennyi mindenképp könnyen emészthető volt.

2 hozzászólás Ne habozz!

winnie - 2020. 02. 28. 16:19

jópofa volt, semmi negatív nem jut eszembe róla, akadtak mulatságos pillanatai, de abszolút nem hozott annyit, hogy tovább nézzem, ennél több kéne, és tudom, hogy az ifjúsági többkamerás komédia műfaja esetében ezt nem könnyű hozni számomra.

Mom - 2020. 02. 28. 18:07

Nem rossz. Itt is elkapott valamit a Netflix a kategóriájában, mert sokkal kevésbé bugyutább, mint a tévés társai. Viszont az Alexa and Katie-hez sem ér fel, úgyhogy félbemarad. A műfaj kedvelőinek, meg a célcsoportnak egy bepróbálást mindenképpen megér.

Ide írd


kötelező

(kötelező, de megtartjuk magunknak)

Ezeket a HTML parancsokat használhatod:
<a href="" title=""> <abbr title=""> <acronym title=""> <b> <blockquote cite=""> <cite> <code> <del datetime=""> <em> <i> <q cite=""> <s> <strike> <strong>

Ennek a posztnak külön RSS feedje van a hozzászólásaihoz