login |

Pilot-mustra: Everything’s Gonna Be Okay – 1×01

2020. 03. 04. 19:45 - Írta: winnie

1 hozzászólás | kategória: kritika, pilot-mustra,

Why didn’t the lady in the store warn me? I look like a child whore widow.

Hogy is mondja ezt az angol: “Gyere Josh Thomas-ért, és maradj a lányokért?” Épp ideje írnunk valamit a Freeform egyik első idei premierjéről, hiszen nemsokára lecseng az első szezonja (vagy le is csengett, mert ki tudja, mikor kerül ki az írásom – és az is lehet, hogy amikor kirakom, nem törlöm ezt a zárójeles megjegyzést, ami arra szolgál, hogy jelezzem magamnak, hogy a megfelelő időbe kell tennem a “lecseng” igét).

Az ausztrál Please Like Me című elég egyéni hangvételű komédiáról (a Netflix-en is fent van) elég sokszor olvashattatok nálunk (van még hat írás), és Josh Thomas következő készítő/főszereplő projektje már Amerikában készült el. A komikus dráma (vagy drámai komédia?) három testvérről szól, akik apjuk halála után meg kell, hogy birkózzanak a valósággal, és egymással, a közös élettel.

EVERYTHING’S GONNA BE OKAY – 1×01 – 6,5/10

Kicsit megijedtem a pilot első részében (negyedében, harmadában?), mert valahogy nagyon nem ilyesmire számítottam, de az in medias res kezdés (ami egyszerre jó expozíciónak és arra, hogy Thomas definiálja önmagát), valamint a kissé kusza folytatás nem nagyon mutatott irányt annak kapcsán, hogy miről is akar szólni az Everything’s Gonna Be Okay, azon kívül, hogy család meg iskola. Szerencsére/Sajnos egy beúsztatott tragikus szál helyére tett mindent.

– Please, next time let’s just go shopping together.
– Next time one of our parents die?
– Both of mine are already dead, Nicholas.

Szóval a középpontban egy férfi és két tinédzser féltestvére van (az egyik autista), akikkel közös apjuk közli, hogy halálán van, és hogy előbbire bízza utóbbi kettő nevelését. Ami azért is necces, mert nem biztos, hogy annyira alkalmas rá (például hármójuk viszonya sem ehhez idomul), másrészt épp anyjához készül vissza Lengy Ausztráliába, s az egész így igencsak felborítja terveit – és az egész életét is.

Annak ellenére, hogy a kezdés főmotívuma a gyász (ez az, ami beindítja az eseményeket – vagy az események indítják be ezt, illetve ez is kovácsolja össze a főszereplőket), az Everything’s Gonna Be Okay mégis bőven szolgál könnyedséggel, komikummal, nem feltétlenül tipikus humorral, mind szituációit, mind pedig dialógjait nézve, és az egész keserédes elegy végül egy feelgood (pilot)fináléban csúcsosodik ki, amit egyszerre volt tök jó és fura érzés nézni, és igazából magam sem tudtam, hogy most mit gondoljak, hogyan érezzek. És ez így volt jól.

A számomra kissé nyögvenyelős, de minimum felemás felvezetést idővel jókora helyre billentés követte, mint írtam annak köszönhetőn, hogy jobban is megismerhettem az imádnivalóan félszeg két lánytesót (Kayla Cromer és Maeve Press), akik köré felőlem egyenként is írhatnának egy-egy sorozatot, engem érdekelne. Ezzel pedig azt is mondom, hogy meglepő módon elsősorban nem Thomas adta el számomra első nekifutásra az EGBO-t, pedig ez lett volna az elvárás számomra. (Persze íróként nyilván ő felelt a karakterekért, meg a castingért, de bármennyire is érdekes kihívás számára a pótapaság, a magánélete az új pasijával egyelőre nem túl érdekes, illetve nem tölt el várakozással, hogy merre alakítják ezt a randomnak induló kapcsolatot.)

Összességében pozitív volt számomra a sorozat kezdése, a folytatásban pedig kiderül, hogy az érdekes és potenciállal teli karaktereknek milyen amerikai történeteket tud adni az ausztrál Thomas, hogy mennyire tud túllépni a sematikus családi és iskolai megoldásokon, illetve az is érdekel, hogy a gyász csak a kezdést határozza meg, vagy teljesen át fogja lengni a szezont.

1 hozzászólás Ne habozz!

champion - 2020. 03. 04. 22:54

Durva mennyire markáns Josh Thomas stílusa. Aki szerette a Please Like Me-t annak ez is tetszeni fog. Engem az érdekel, hogy tud-e majd szintet lépni, mert az lenne az igazán nagy dolog (persze ettől függetlenül bármeddig néznék tőle bármit).

Ide írd


kötelező

(kötelező, de megtartjuk magunknak)

Ezeket a HTML parancsokat használhatod:
<a href="" title=""> <abbr title=""> <acronym title=""> <b> <blockquote cite=""> <cite> <code> <del datetime=""> <em> <i> <q cite=""> <s> <strike> <strong>

Ennek a posztnak külön RSS feedje van a hozzászólásaihoz