login |

Pilot: The Plot Against America

2020. 03. 22. 21:00 - Írta: Qedrák

14 hozzászólás | kategória: kritika, pilot-mustra,

A héten indult David Simon-féle Összeesküvés Amerika ellen az alternatív történelmi sorozatok táborát erősíti, azon belül is pedig a második világháborúval foglalkozók közé tartozik. Az HBO szériája könyvadaptáció, akárcsak a nemrég véget ért The Man in the High Castle, de aki hasonló élményre vágyik, annak jó előre szólok, hogy nagyot fog csalódni, mert az eredeti műnek egészen más erényei vannak.

A Magyarországon kevésbé ismert könyv ugyanis a tavalyelőtt elhunyt Philip Roth fiktív önéletrajzi írása, amely 2004-ben elnyerte a legjobb alternatív történelmi regénynek járó Sidewise-díjat, valamint az Amerikai Történészek Szövetségének James Fenimore Cooper-díját, amellyel a legjobb történelmi regényeket szokták díjazni.

Nekem a könyvvel kapcsolatban felemás érzéseim voltak, de az értékeit felismertem, amelyek közül a pilot értékelésében kettőt szükségesnek tartok kiemelni. Az egyik a könyv kettős nézőpontja: egyfelől a gyermeké, aki gyerekként tapasztalja meg a történelem változásait, másfelől a visszaemlékezőé, aki érett, bár kritikus szemmel figyeli a saját és a családja mozgását a változások által keltett hullámokon. Ez egyébként nem feltétlenül teszi a művet könnyen olvashatóvá.

Másfelől azt emelném ki, hogy Roth nézőpontja segít nekünk megérteni azt, hogy milyen kevéssé ismerjük az Egyesült Államokat, vagy kicsit komplikáltabban fogalmazva, az a kulturális közeget, amelyből a legtöbb általunk nézett sorozat érkezik. Mert az USA-ról alkotott képünk valahogy tükröződik azokban a kommentekben, amelyek értetlenkednek afelett, hogy mondjuk miért fontos ilyen vagy olyan szereplőt, vagy sztoriszálat tenni a sorozatokba, amelyek európai szemmel érthetetlenek.

Igen, gyakran elfelejtjük, hogy a harmincas évek Amerikája egyáltalán nem ez a világ volt, ott a zsidó családoknak meg kellett tapasztalniuk a mindennapi antiszemitizmust, és az európai bevándorlók is őrizték annak a nemzetnek a hagyományait, amelyből kivándoroltak. Így természetesen akadtak a Harmadik Birodalomnak is lelkes támogatói az amerikai közvéleményben, de voltak olyanok is, akik egyszerűen csak ki akartak maradni mindenféle európai konfliktusból, avagy lőjék csak szét egymást az európaiak, ha jól esik nekik, de mi, amerikaiak ne tegyük azt, mint az első világháborúban, hogy százezrével küldünk csapatokat az európai frontra.

Ez a helyzet fejlődött a ma Amerikájává, Philip Roth műve viszont azt mutatja be, hogy mi történt volna, ha a történelem egy pontján másképpen alakulnak az események, és az Egyesült Államok egy egészen más arcát kezdi el mutatni a történelemnek.

Ez a pont 1940-ben jön el, amikor az ünnepelt hős Charles Lindbergh, aki először repülte át egyedül az Atlanti-óceánt, elindul az elnöki székért. Aki nem mellesleg nyíltan szimpatizált a náci Németországgal.

Philip Roth az ezt követő átalakulást nem a nagypolitika oldaláról, hanem a mindennapi családi élet felől mutatja be, amelybe szép lassan beköltözik a félelem és a szorongás, hiszen amit a ma Európájában megvalósítanak a nácik, azt a jövő Amerikájában tehetik meg a hataloméhes politikusok, miközben mindig akad egy zajos csoport is, amely kompromisszumokra törekszik és úgy véli, hogy egy adott határt úgysem lépnének át. Ez a konfliktus végig meghatározza a könyvben történteket.

A sorozat ebben a tekintetben tiszteletben tartja a szerző nézőpontjait, ám engem ez a törekvés egyúttal elgondolkodtatott arról, hogy amikor tökéletes adaptációra vágyunk, akkor nem valami olyasmit kívánunk-e, amit nem szeretnénk. A pilot első fele ugyanis hibátlanul adta át azt az életérzést, hogy itt most a harmincas évek végének amerikai zsidó családjában járunk. A hagyományok megőrzése mellett ott van az asszimilálódás is, amit az asztali szertartásokat követően az amerikai fociról való csevej mutatott be. Ez a szakasz arra törekedett, hogy bemutassa azt a békebeli életet, amely az amerikai zsidó közösséget vette körül, az asszimiláció jeleivel, a középosztálybeli családok mindennapi életével.

Ennek a hangulatnak az átadása tökéletesen sikerült, ám abban is biztos vagyok, hogy egyebekben viszont ez az alkotói szándék sokaknál kisiklatta a sorozat élvezhetőségét. A gyors egymásutánban következő képek és jelenetek ugyanis kiválóan alkalmasak arra, hogy bemutassa a harmincas évek végének Amerikáját, ám arra, hogy megismerjem a konkrét szereplőket vagy az egymáshoz való viszonyukat, a lehetséges konfliktusukat, már sokkal kevésbé. Megkockáztatom, hogy a könyv történéseinek ismeretében nagyon nehezen érthető és élvezhető részt láthattunk.

Dióhéjban: a pilot sokkal jobban működött adaptációként, mint egy sorozat nyitó epizódjaként. Talán egy olyan streamszolgáltatónál, amelyik egyszerre tolja ki a részeket, ez a megoldás jobban sülhetett volna el, így viszont tartok tőle, hogy sokan a második vagy a harmadik részre már nem neveznek be, és nem tudom hibáztatni őket.

Szóval, ha ki lehetne emelni valami emlékezeteset, az valóban a harmincas évek hangulata. Az öltözékek, a berendezések vagy egyáltalán a kevés kocsi miatt az utcán zajló szociális élet mind-mind olyan elemek, amelyek ebbe a hangulatba könnyen berántják az embert. Ehhez egyébként hozzájárul a sorozat főcíme is, amely régi filmhíradók képeiből készült, és amelynek az elején még Lindbergh, a végén viszont már a nácik láthatók, bombázásokkal, menetelésekkel és könyvégetésekkel.

Hiányoztak viszont az igazi konfliktusok a pilotból, ráadásul az egyes szereplőkre sem jutott elég játékidő. Mintha mindenkiből fel akartak volna villantani egy kicsit, aki a Levin családhoz tartozik, de ezt nem sikerült igazán. Olyannyira nem, hogy most, a poszt írásakor legalább néhány színészt ki akartam emelni a csapatból, de rá kellett jöjjek, hogy akadt olyan szereplő, akinek már a nevét is elfelejtettem.

Mindenesetre a feleség testvérét, az Evelyn Finkelt alakító Winona Rydert vélhetően nem kell bemutatni senkinek. Ennek az ábrázolásmódnak vélhetően pont az a szerepe, hogy egy teljesen hagyományos konfliktusokkal körbevett családot mutasson be, amely környezet vélhetően át fog alakulni a sorozat későbbi részében a nagypolitika feltehető változásainak következtében. Viszont ezt maximum azok fogják kivárni, akik olvasták a könyvet, a többiek számára ez a helyzet a tizenkettő egy tucat tipikus esete.

Tényleg nehéz ennél többet írni az első rész alapján. Úgy hiszem, hogy a The Plot Against America tipikusan a türelmes nézők szériája lesz, amely sorozatként nem ígér és lehet, hogy nem is ad túl sokat. A könyv ismeretében, amely szintén inkább egy érdekes, semmint egy izgalmas olvasmány, mégis úgy vélem, hogy a folytatásra érdemes maradni azoknak, akik egy lassan folyó történetre kíváncsiak, és azt szeretnék látni, hogy a nagypolitika aprónak tűnő lépései hogyan jelennek meg a mindennapokban.

És hogy mi is a címben foglalt összeesküvés? Nos, ez a könyvben is csak a legvégén derül ki, én sem szeretnék spoilerezni.

14 hozzászólás Ne habozz!

Eltiron - 2020. 03. 17. 20:37

Hát ez számomra nézhetetlen. Eleve nem voltak magasak az elvárásaim a történet kapcsán (nem vagyok nagy P. Roth-fan), de azért ki lehetett volna hozni belőle valami érdekeset. Viszont ez a megvalósítás pocsék, mindenre ráhúzva a sárga szűrő, a képek szándékosan félhomályosak, a szereplők szinte megkülönböztethetetlenek egymástól. Lehet, hogy valamiféle korhű hangulatot akartak átadni, de engem az egész inkább egy 60-as évekbeli csehszlovák vagy bulgár tévéfilmre emlékeztetett.

Sidewinder - 2020. 03. 18. 12:43

Aprólékosan kidolgozott látvány,érdekes karakterek,több szálon futó sztori!Nagyon tetszett a megalakulni látszó zsidó gang,a hangulata magáért beszél!

Diapolo - 2020. 03. 19. 09:19

Ezt egyszerűen nem tudtam 30 percnél tovább nézni. Vártam, de nézhetetlen. Maga az építkezés már érdektelen, olyan, mintha sehova se akarna az egész kifutni, aztán meg úgy tesznek, mintha hirtelen mégis. Szerintem ez ennél sokkal jobb kellett volna, hogy legyen, de unalomba fulladt, nincs időm arra, hogy kivárjam, hogy hátha majd később jó lesz.

Geza Kovacs - 2020. 03. 20. 21:56

Fura belterjes zsidó Szomszédok történet. Hatalmas csalódás. Nézhetetlen.

turosz - 2020. 03. 22. 21:18

Teljes felkészületlenséggel ültem neki és megnézve fogalmam sem volt mi is akar lenni, annyira semmilyen volt.
Tényleg csak felvillanó életképeket láttunk, sok, alig kibontott karaktert, lassan csordogáló történetet, összességében teljesen érdektelen volt az egész. Ezután olvastam csak utána, így már maradok még 1 részig, hátha…

Shannen - 2020. 03. 22. 21:26

Engem a hangulat berántott. Nem zavart, hogy nem jutott elég idő mindenkire, jobb volt így, hogy mindenkiből kaptunk egy kicsit és ezek alapján nagyjából be lehet lőni, hogy milyen konfliktusok jönnek majd elő a következő részekben.

A színészek tök jók, a gyerekek aranyosak, a látvány szép,korhű.

Szeretem az olyan sztorikat, amikor átlagemberek vannak a fókuszban és azt nézzük, hogy hogyan hatnak rájuk a körülöttük lévő világ kisebb-nagyobb történései.

Nem igazán nézek alternatív történelmes sorozatokat, de ez a pilot felkeltette az érdekldésem. Én maradok.

GeoCucc - 2020. 03. 22. 21:46

Hú, de eltérőek a vélemények. Én a maradók táborát erősítem. Tényleg nem szippantott be rögtön úgy, mint a The Man in the High Castle, de azért ez nem feltétel minden sorozatnál. A hangulat, a világ bemutatása és persze a végkifejlet miatt minden képkockát érdeklődéssel néztem, és kíváncsi is vagyok a folytatásra. Amúgy is csak hat rész az egész, hát ennél több időt is pazaroltam már ennél szörnyűbb dolgokra.

A főcím pedig tényleg szuper, kis túlzással azt is mondhatnám, hogy ha a sorozat kiábrándító is lesz, ez miatt már akkor is megérte megcsinálni a sorozatot. :)

heidfeld - 2020. 03. 23. 08:52

Túl sok volt az önsajnálat. Nem lehetett egyszerű ezeknek az embereknek a helyzete, de mi lett volna velük, ha a korszak Kelet Európájában kellett volna élniük??
Tényleg sokakat elriaszthat folytatástól, hogy a család túl sok volt, alternatív politikai történések meg kevés. Egyszerűen nem találták el az arányokat.
Hangulat, fényképezés, színészek rendben vannak, főcím meg remek, de messze nem szippantott be úgy, mint Man in the High Castle.

kisanna - 2020. 03. 23. 10:09

nagyon jo az iras:) viszont ez nem az en sorozatom lesz, a pilotot alig birtam vegig nezni.

Python - 2020. 03. 23. 11:20

Tegnap megnéztem: 6/10. Sajnos ez így nagyon vontatott, és a belekezdő nézők 50-70% ott fogja hagyni, mert könyvben, vagy egy kb. 50 évvel ezelőtti TV -s produkcióban ez simán elment, de a mai rohanó világban…!?! Ettől még személy szerint egyenlőre maradok, mert érdekel, nagyon is érdekel ez a minisorozat. Főleg a kulturális közeg és a történelmi vonatkozások amit boncolgat, igen mélyen egyébként. Ha úgy nézem, hogy egy társadalom elméleti és szociológiai mélyelemzést “nézek” a ’30 -as, ’40 -es évek USA -ról, akkor bizony nagyon alapos munka. Csak ott van az, amit föntebb írtam, ez a sorozat az átlagnézőt nem fogja megfogni, még a műértőbb közönségből is sokaknak lesz szó szerint unalmas. Szóval nagyon rétegsorozat lesz!

irgum76 - 2020. 03. 23. 12:57

ez a sorozat egyszerűen csak nem nekünk szól
ezt azok érthetik igazán meg akik ismerik ezt az időszakot USA történelméből
én nem tartozom közéjük úgyhogy pilot után passzoltam

schimtzi - 2020. 03. 23. 22:47

“ez a sorozat egyszerűen csak nem nekünk szól”

Szerintem nagyon nekünk (is) szól. Nem tartom véletlennek hogy sorozat most készült el, a készítők elég aktuálisnak érzik, a Lindbergh és Trump közé vont párhuzamuk akkor se lehetne egyértelműbb ha kiírnák.

“az asztali szertartásokat követően az amerikai fociról való csevej”

Lényegtelen, de baseball. Amúgy nagyon jó írás, köszönjük. A könyvet anno elkezdtem, de nem ragadott meg, az elején abbahagytam. A sorozat eddig tetszik, megfogott. Fogom nézni.

Qedrák - 2020. 03. 23. 22:55

@schmitzi:

Abszolút jogos, bocs.
Akkora baki, hogy mások és a magam okulása végett ki sem fogom javítani, hadd emlékezzek rá. :)

cherockee - 2020. 03. 23. 23:12

Trailer tetszett, megnéztem az első részt, végére annyira vártam, hogy biztos lesz valami érdekes is, számomra nem volt, semmi dinamikát nem éreztem, szubjektív, de kasza.

Ide írd


kötelező

(kötelező, de megtartjuk magunknak)

Ezeket a HTML parancsokat használhatod:
<a href="" title=""> <abbr title=""> <acronym title=""> <b> <blockquote cite=""> <cite> <code> <del datetime=""> <em> <i> <q cite=""> <s> <strike> <strong>

Ennek a posztnak külön RSS feedje van a hozzászólásaihoz