login |

Pilot: The English Game

2020. 03. 25. 21:30 - Írta: human

12 hozzászólás | kategória: Anglia lecsap, kritika, pilot-mustra,

Vagyis igazából 2 rész, de kicsit olyan, mintha az évadot is láttam volna. Nem mellesleg eszméletlenül nézeti magát a Netflix múlt heti premierje, amiben a labdarúgás mögötti igazi indulatokról van szó, amellett, hogy a játék kialakulásáról, profi sporttá válása is előkerül. Hiszen A foci mindenkié, legalábbis ez a magyar cím.

Nyilván aki nálam nagyobb focimániás, az pár dolognak nem fog a lenti írásban örülni, mert leegyszerűsítem a dolgokat. Viszont a sportért nem annyira rajongva is nagyon érdekes a sorozat, nem kell senkit elrettentsen. Főleg, hogy ahogy olvasom, igazából Julian Fellowes sok mindent beáldozott az valóságból a drámához.

A lényeg az lenne, hogy a foci sokáig amatőr sport volt, profibban csak az arisztokraták csinálták, akik ligájába sosem jutott be a pórnépből alakult csapat, legalábbis a nyolcaddöntőig. Legalábbis a sorozat szerint. Ekkor egy malom, és nyilván az ott dolgozó embereket tömörítő kisváros megtette, és ezzel megváltoztatták a focit is, hiszen ők passzolgattak először rendesen, ahelyett hogy rögbiszerűen csak mentek volna előre egy halomban és felrúgtak volna mindenkit közben.

A The English Game tényleges középpontjában nyilván a társadalmi különbségek, és az ezek két oldalán levő karakterek állnak, ahogy a Downton Abbey-ért felelős Fellowes-tól ezt már megszokhattuk. Ami szimpatikus itt (is), hogy tényleg mindkét oldal normálisan van ábrázolva, nem 2D-s senki és semmi. Más kérdés, hogy sokan még így is elég antipatikusak.

A reményt adó focik mellett azért sokkal nagyobb szerepet kap a szegények kilátástalan élete is, ahogy a gyár egyre visszább vágja a bérüket, miközben azt is láthatjuk, hogy miért. Közben pedig ott van egy gazdag banktulajdonos örököse, aki kicsit empatikusabban kezd tekinteni a helyzetre, jobban megérti a helyzetet, mindezt azért, mert a város csapata majdnem elverte őt, és úgy érzi a sok hagyomány és udvariasság mögött azért van bőven képmutatás is.

Igazából nem is ez a lényeg, hanem hogy a társadalmi kérdések mellé néha még remek underdog sportfilmes fordulatok is csapódnak, ezért nézeti magát a sorozat. Konkrétan 6 részről van szó, és a “mi lesz a csapattal?”-kérdés remekül berántja a nézőt a sok gazdasági húzás mellett.

A karakterekről nem tudok olyan sokat mondani, a helyzetek formálják őket, ami remek, és mindenkit árnyalnak lassanként, de valahogy mégsem emlékezetes senki. És a kevés rész ellenére nagyon sok embert “mozgatnak” a készítők, így még nehezebb kapcsolódni bárkihez. Ezért is illik a sportfilmes fordulatok sora a történethez.

Összességében arrafelé hajlok, hogy limonádé a sorozat, viszont annak elég szórakoztató, legalábbis a pilot 7/10, és a második rész tartotta ezt.

12 hozzászólás Ne habozz!

Viktor - 2020. 03. 25. 21:41

Foci fanoknak kötelező

Eltiron - 2020. 03. 25. 22:09

Már tegnap ledaráltam, röviden és enyhén spoileresen a véleményem:
Nekifut, lő… Mellé! Pedig mekkora lehetőség volt ez, J. Fellowes és a Netflix közösen csinálhatott volna valami tényleg eredetit és nagyszerűt a világ legnépszerűbb sportjának korai, tényleg baromi izgalmas korszakából. Ehelyett kapunk egy nem túl eredeti, közhelyes kosztümös limonádét, aminek pár szereplője néha focizik is – ami csak háttér egy sekélyes szerelmi háromszöghöz és egy házassági válsághoz. Van még némi szoció is a dologban, meg érzelmes monológok, és persze mindenféle kivehetetlen brit akcentus. Downton Abbey, kastély helyett focipályával.
5.5/10

Timi - 2020. 03. 26. 00:57

Nahét.. :) én pont tegnap futottam neki ennek, de aztán menetközben olvastam róla egy kritikát, ahol iszonyat lehúzták, és mivel engem sem győzött meg a Pilot, így egyelőre pihentetem.

Pikszi - 2020. 03. 26. 01:14

4 részben tökéletes lett volna. De nem mondhatom, hogy nem éreztem katartikusnak a végét, szóval én elnézem neki a túlhabosított magánéleti drámát a történeti-társadalmi érdekessége miatt. Ráadásul közben a karakterek is kikerekedtek.

Viki - 2020. 03. 26. 06:44

Ez egy nagyon jó kis sorozat! ♥️

noinipo - 2020. 03. 26. 10:58

Nem rossz a sorozat, de igazából a foci ‘csak’ eszköz benne, nem arról szól
egy átlagos dráma, ami a focin keresztül mutatná be a korszakot

humorpalanta - 2020. 03. 27. 23:00

A Kincsem jut róla eszembe. Tökre érdekelt volna az eredtiség, ehelyett csináltak belőle szemetet. Kösz…

human - 2020. 03. 30. 16:51

noinipo: igen, ahogy a kritikában írom?

Nikolka - 2020. 05. 11. 14:43

Rettenetesen csalódott vagyok :( Egy ilyen jó alapötletből ezt kihozni.. Kritikát sajnos nem olvastam. Csak hogy miről fog szólni. Na hát nagyon nem arról szólt sajnos!
Amúgy még akár jó sorozat is lehetett volna. Mert szimpatikus karakterek, színészek voltak. De akkor ha az ember arra készül. És nem ezt a jó témát áldozzàk be.

Enzo - 2020. 09. 08. 00:46

1×01 (pótlás péntekről)

Miért nem néztem én eddig focis sorozatokat? – kérdezem magamtól.
Hiszen a The English Game kezdése kifejezetten tetszett – az alaptéma miatt vágtam bele nyilván, de amellett örülök, hogy nem “fekete és fehér” a világ, tehát nem a szimpatikus munkásosztály meg a szemét arisztokrácia van bemutatva, hanem utóbbi képviseletében Kinnaird-nek egyrészt nyomon követjük az életét, másrészt ő is jó ember.
Ezen kívül karakteresek az arcok, imádom hallgatni Fergus és Jimmy skót akcentusát, a focis szál kellően heroikus hullámvasút lett, és mosolyogtatóan fura újdonságként vagy elvetettként látni olyan összetevőit a sportnak, amit napjainkban alapvetésnek veszünk. Illetve még ami tetszett, hogy egy csomószor a nők kérdezték a tök jogos dolgokat :D
Apropó nők, a vetélés a végén azért behozta a drámai vonalat is… szegények :S

1×02

Na meg is érkezett az igazi “gonosz oldal” a sorozatban: a Céh elég aljas, főleg Jackson (“nekik előbb lesz üres a gyomruk, mint a mi zsebünk”), és nevetséges, hogy az őt figyelmeztetni akaró Stokes-t vádolja be, meg őt nézik tüntető csőcseléknek, amikor 100 méterrel arrébb ott áll több tucat ordibáló ember fáklyákkal… (hogy a kutya lelövéséről ne is beszéljek…) Még szerencse, hogy Kinnaird egy huszárvágással duplán megmentette a fickót – egyfelől a börtöntől, másfelől még befektetett a trikógyárba is.

Egyébként azt hittem, hogy minden epizódra jut egy meccs, hát itt csak majdnem fért bele, de szerintem legyőzték a fiúk a Brigg csapatát. :)
Ha nagyon fel kéne róni valamit a sorozatnak, az talán az, hogy egy picit belterjes: majdnem minden helyszínen és eseménynél pont mindig ott van majdnem minden szereplő, ennyire kicsi lenne a világ?

Enzo - 2020. 10. 03. 01:46

1×03-04 (pótlás)

Összevonom a két részt, mert kb. ugyanazok a témák pörögtek benne: Jimmy és Doris házassága (awww), Sutert elcsábítja Cartwright a Blackburnhöz (hát ezt nem fogadták jól a srácok), ennek a következményei (Suter elköltözik, Jimmy is megy a Blackburnbe), meg ez a furcsa Brockshall-os, adoptálós mellékszál.
Igazából egy problémám van a sorozattal, hogy baromi belterjes az egész: Martha volt kolléganője, Betsy Brockshall-ban keres menedéket, Alma is pont odamegy, a helyet amúgy Cartwright felesége vezeti, és Kinnaird haverja Hornby-ék pénzelik, ja és amúgy Cartwright-nak pont Marthával volt valami afférja korábban (sőt, a gyerek is az övé)…eh.

1×03 darabkák:
– Suterfater kellően undorító ahhoz, hogy első látásra megutáltassa magát mindenkivel, és megértsük Fergie motivációját.
– Tetszett, hogy visszautaltak az előző rész végén nem mutatott Brigg-meccsre.
– A távolságok mondjuk az egész sorozatban kevésbé vannak érzékeltetve, pedig hát akkoriban azért nem voltak olyan gyors közlekedési módok, ennek ellenére olyan érzés, hogy csak úgy “ugrálnak” a szereplők, London, Lancashire (Blackburn/Darwen) meg Skócia között.

1×04 darabkák:
– Nagyon találó, ahogy a futball mai trendjei (valaki felvásárolja a sztárokat, üzlet vs játék, stb.) megjelennek már itt is.
– Hű, de creepy ez az adoptálós hely, ahonnan Alma kimentette Betsy gyerekét.
– Amikor Cartwright először felvázolta, hogy egy Blackburn-Darwen “barátságos” meccset akar megrendezni, akkor már sejtettem, hogy vérfürdő lesz, de azért életveszélyre nem számítottam…persze az orvostudomány akkori szintjével bizony hihető, hogy Jimmy sorsa kétséges…

Enzo - 2020. 10. 25. 18:07

1×05 (pótlás)

1. Ki ez a csávó, aki Marthával él? Eddig nem volt :O
2. Nem igazán éreztem, hogy miért háborodtak fel annyira dolgokon az emberek ebben a részben: se Suter felháborodását a Cartwright-Martha afféron, se Alfredét azon, hogy Arthur kihagyta a Notts County elleni meccset.
3. Na, Arthur és az édesapja szálát már rég láttuk, most bepótolták.
4. Legjobb jelenet: Suter eltolja Jimmyt a kocsmába egy talicskán :D
5. Tommy Marshall is megy a Blackburnbe, sejtettem, hogy ez lesz :D
6. Cartwright-tól az “I take care of my own”… aha, persze, csak a törvénytelen gyerekeddel nem törődsz…

A végére szépen összeálltak a dolgok – Martha dolgozhat Brockshallban, Doris meg beajánlja Jimmyt Stokes mezgyárába, döntős a Blackburn is, minden szép és jó … nope, 2 nap ugrás, az FA ki akarja záratni a Blackburnt, mert kell egy cliffhanger a finálé elé!

1×06

Korrektül összerakott, élvezhető záróepizód lett, szenvedélyes beszédekkel tarkítva, és ahogy kell, egy focimeccsel befejezve, na meg a legvégén a történelmi tényekkel, hogy a valóságban hogyan is alakult tovább a futball és a karakterek sorsa.
Suter érvelése ugyan önmagában nem győzte meg az FA-t, de majdnem megtapsoltam, amikor a nemleges döntés fenntartására Walsh bejelentette az elszakadást, Kinnaird meg hogy ő lenne az elnök :D Szééép, az igen, well played! Még némi extra rábeszélés kellett Kinnairdről (aki egyébként abszolút pozitív karaktere a sorozatnak), esetleg ez után hiányoltam valami kis megingást Marindinék részéről, valahogy olyan hirtelen lett meg a döntés, hogy a Blackburn mégis játszhat. Na mindegy, ez csak szőrszálhasogatás.

Darabkák:
– Na, Suter családjának a szálát is végre rendesen visszahozták, görény fater azt hittem hogy nagyobb akadály lesz, de végül szerencsére eltakarodott.
– Tyű, Stokes gyára szépen beindult, sokan dolgoznak ott :O
– Almától nagyon jófejség volt, hogy elhívja Arthur apját is a meccsre … és aww, amit nem láttam jönni, hogy még babát is vár, abszolút happy end :)
– A döntő előtti este rendezett párhuzamos vacsorás jelenet tetszett.

Összességében teljesen megérdemelte megnézni a sorozatot, nem is értem, hogy eddig miért hanyagoltam a focis témájúakat (nem mintha sok ilyen lenne), a történelmi csúsztatások ellenére azért jó kis bepillantást adott az akkori “hőskorba”, és ezen kívül is maximum a belterjesség róható fel a The English Game-nek, de egyébként minden téren (sztori, karakterek, színészek, látvány) rendben volt.

Ide írd


kötelező

(kötelező, de nem adjuk ki senkinek)

Ezeket a HTML parancsokat használhatod:
<a href="" title=""> <abbr title=""> <acronym title=""> <b> <blockquote cite=""> <cite> <code> <del datetime=""> <em> <i> <q cite=""> <s> <strike> <strong>

Ennek a posztnak külön RSS feedje van a hozzászólásaihoz