login |

Pilot: The Nest – írta Critica007

2020. 04. 16. 15:50 - Írta: vendegblogger

5 hozzászólás | kategória: Anglia lecsap, kritika, pilot-mustra,

Force majeure? Act of God?

Mindenkit az életben a vágy vezérel. A vágy, hogy megszerezzünk valamit, vagy legyünk valaki, vagy csak hagyjanak minket békén. Ha nincs meg a motiváció, akkor lehetünk bárhol életünk adott szakaszán mégsem is haladunk előre.

Vannak a gyenge vágyak, mint a „csak még egy kanállal és többet nem eszek belőle”. De vannak az erősek, amik mindent félresöpörnek. Amik miatt bármire hajlandóak vagyunk, csakhogy elérhessük őket. Sajnos pont ezek az érzések szoktak mindenkit rossz útra terelni, és hiába próbáljuk meg kijavítani a cél elérése közben ejtett hibáinkat, azok olyan erősen égnek be a bőrünk alá, mint amilyen az a bizonyos vágy volt.

Dan egy igazi skót self-made üzletember. Nagyon szegény családból indult, de Glasgow egyik leggazdagabb vállalkozója lett. Éttermei vannak, lakóházakat épít és minden üzlet arannyá változik a kezében. Gyönyörű felesége is van, Emily, aki zenetanár és csodálatos skót dallamokat oktat a nebulóknak, mindenkivel kedves, csodálatos szakácsnő és pazarul (t)rendben tartja a tengerparti házat, ahol kettecskén élnek.

Ám egyik este Emily véletlenül elüt egy 18 éves leánykát (a gyönyörű scottish kifejezéssel élve: wee lassie-t), aki egy eléggé mérges férfi elől menekül. Szerencsére nem lesz nagyobb baja, kissé beveri a térdét, de Emily megáll az autóval és felajánlja, hogy elviszi a lányt a kórházba, ezzel megmentve őt a dühös férfi elől. A lány pár sarokkal később kiszáll és Emily azt hiszi, hogy soha többé nem látja. Megnyugszik, hogy megtette a napi jócselekedetet.

A lányka, Kaya, ellopja a kocsiból Emily névjegykártyáját és másnap őt hívja, mikor segítség kell neki, mert bedagadt a térde. Emily-nek valami halaszthatatlan dolga van, ezért nem tud vele foglalkozni, de elmondja, hogy a férjének nővére a kórházban dolgozik, ő majd segít neki.

Sajnos Hilary (Dan nővére) éppen elvetél Kaya szeme láttára a sürgősségin. A későbbi események során Kaya rájön, hogy Hilary Dan és Emily béranyája volt. Innentől kezdve a 18 éves lány nem tud szabadulni a gondolattól, hogy ő legyen a pár gyermekének kihordója.

Kaya megszállottan akarja kihordani a gyereket. Emily megszállottan akar egy gyereket. Dan megszállottan kutat Kaya múltja után. Mindenki megszállottan vágyakozik valami után, és természetesen ennek mindenki meg fogja fizetni az árát.

Dráma? Thriller? Krimi? Egyik sem és mindegyik. Már alkottak is műfajt a kifejezetten skót íróktól és Skóciában játszódó, főleg antihősöket felvonultató, a szereplőket embert próbáló eseményekbe kényszerítő történetmeséléssel operáló sorozatokra, könyvekre: tartan noir. (A sorozatok közül példa erre: Trust Me, The Victim, stb.).

Természetesen a skót tájszólás és kiejtés ugyanígy a műfajhoz tartozik, amit fontos kiemelni, mivel annak ellenére is nehéz megérteni olykor a szereplőket, hogy (mint én is) valaki kint él, kint élt az Egyesült Királyságban. (Ezért egy angol nyelvű felirat mindenkinek sokat fog segíteni, mert leírva sokkal könnyebb rájönni, hogy a cannae az a cannot.)

A The Nest pedig a tartan noir legjobbika jelenleg. A színészek tökéletesen hozzák a rájuk bízott figurákat, de közülük is kiemelkedik Kaya szerepében Mirren Mack, aki az IMDb szerint egy kis szerepet alakított korábban a Sex Education-ben (ő volt a pánszexuális Júlia a 2. évadban). Lenyűgözően formálja meg a történet deformálódott femme fatale-ját, aki mindenkit bevonz a bűvkörébe, noha ő maga sem akarja teljesen, vagy legalábbis megbánja. Vagy nem.

Vagy ki tudja az írónőn kívül, aki egészen cselesen szövögeti a szálakat, adagolja az információkat, irányítja az események fókuszát. Hol az előtérbe tol szereplőket, hogy majd elfelejtkezhessünk róluk és majd váratlanul újra előlépjenek; hol komplett minisztorikat kapnak áldozati bárányai. (Igen, én már 3 részt megnéztem, és részről részre zseniálisabb a The Nest.)

A zene nem tolakodik, hanem aláfest. Az operatőri munka briliáns (Azok a kontrasztok! Pl: a harmadik részben Dan fekete öltönyben ül születendő gyermekének hófehér szobájában, egyszerűen letaglózó), a vágó pedig csodálatos áttűnésekkel teszi gazdagabbá a képi világot.

A rendezők (Andy De Emmony – The Bletchley Circle, Simen Alsvik – Lilyhammer) pedig egészen nyugtalanító légkört teremtenek már az első pillanatoktól fogva — már a legelső másodpercekben: Glasgow éjszakai városképe Robert Burns skót költő Ae Fond Kiss című versének megzenesített dallamaira, az egyébként kanadai The Elora Singers előadásában egyszerre hátborzongató és lenyűgöző; majd az első epizód végén újra felcsendül egy olyan jelenetben, ahol örömnek és boldogságnak lenne helye, nem pedig a soha el nem múló szerelemnek adott búcsúcsók hangjának.

Érződik, hogy a rendezők sokat foglalkoztak a szereplőkkel, a belső utazásukkal, a színészeke alaposan felkészítették a karakterükre. Valószínűleg ők is eszméletlenül lelkesek voltak a sorozat iránt.

Jómagam már elvesztem és most tűkön ülök, hogy mikor jön a következő rész, s közben érzem, hogy kevés lesz ez az 5 rész. Lényegesen többet kérnék még.

Még egy csók – és soha többé!
Isten áldjon mindörökké!
Szívből csordult könny sebez meg,
örök vágyban eljegyezlek.
Miért sír fel az égre,
akinek még van reménye?
Nekem csillagfény nem int már:
özön éj és néma kín vár.”

Robert Burns: Még egy csók – részlet Szabó Lőrinc fordításában

5 hozzászólás Ne habozz!

winnie - 2020. 04. 16. 15:59

nemsokára jön majd egy évadkritika is.

winnie - 2020. 04. 16. 16:01

egyébként 2 rész után tetszik, poén így a mellékhatás után egy másik béranyás sorozatot nézni, s bár volt egy kísértetiesen hasonló jelenet, teljesen más az irány, sőt, izgalmas is látni, hogy mennyire másféle sztorival lehet előállni.

egyébként ígéretes a kezdés, de mivel bűnügyibbre, thrilleresebbre számítottam, így másképp álltam hozzá, és vártam, hogy “történjen valami”, az első rész vége még így is váratlanul ért, elég randomnak tűnt.

aki viszont csak sima drámaként megy neki, annak szerintem nagyon érdekes lesz, ahogy eszkalálódik a dolog.

Critica007 - 2020. 04. 16. 16:35

Szándékosa nem tértem ki a Mellékhatásra (pedig a tetős jelenet nagyon adta :).

A kritikát 3 rész után írtam, így nagyon megörültem Hilary szájából az egyik mondatnak az utolsó részben (amivel tulajdonképpen össze is foglalja a lényeget):
“You are just a person with desires, like everyone else”. :)

Már nagyon várom az évadkritikát, mert szerintem nem úgy fejezték be, ahogyan én “sejtettem”. Egészen meglepőt húztak a végére az alkotók.

kulup - 2020. 04. 16. 20:16

Nekem a beszéd és az angol felirat elég szokott lenni, csak néhányszor kell lenéznem vagy visszapörgetnem. De itt az erős akcentus miatt nem tudom az egészet elolvasni és összerakni, túl gyors. 20 perc után feladtam, pedig érdekelne. Remélem lesz magyar felirat.

Divide - 2020. 05. 01. 22:03

Egy nap alatt daráltam le, elég sűrű, kicsit talán túl sokat is próbál markolni, de elég ügyesen ráncigálják a nézőt ide-oda a sztoriban, unatkoznom nem sikerült.

SPOILER

Részemről azon is elég jól szórakoztam, hogy majdnem az összes szereplőről kiderült, hogy seggfej: vagy bűnöző, vagy hazudik, vagy önző, vagy gátlástalanul manipulál, vagy kicsinyes, vagy képmutató, vagy haszonleső, vagy mind együtt. Már vártam, hogy a cuki szocmunkás néninek mikor találnak pedofil kontentet a gépén, vagy ilyesmi.
A vége kicsit geilre sikerült, de még a magamfajta cinikusnak se reménytelen túlélni.

SPOILER vége

Mirren Mackről pedig nem tudom eldönteni, hogy szép-e, vagy csúnya, imádom nézegetni az efféle arcokat.

Ide írd


kötelező

(kötelező, de megtartjuk magunknak)

Ezeket a HTML parancsokat használhatod:
<a href="" title=""> <abbr title=""> <acronym title=""> <b> <blockquote cite=""> <cite> <code> <del datetime=""> <em> <i> <q cite=""> <s> <strike> <strong>

Ennek a posztnak külön RSS feedje van a hozzászólásaihoz