login |

Devs: vége az 1. évadnak. És a sorozatnak is?

2020. 04. 19. 21:44 - Írta: human

57 hozzászólás | kategória: kritika, ,

Igazság szerint egy félig kritika, félig ajánlót szeretnék írni, így a történet kapcsán továbbra is ködös maradnék. Viszont az egyik felvetett kérdést mégis el kell lőnöm, mert néztem a részeket, és végig ott zakatolt az agyamban: van szabad akarat, vajon én döntök?

Tudom, kétélű ezt ide dobnom, mert sok olvasó az egyéni gondolkodása/hite alapján már teljes meggyőződéssel tud erre válaszolni. És ezzel nincs is baj, ha azért néha mer gondolkozni rajta. Lényegtelen, hogy a végén esetleg a korábbi meggyőződésére jut. Ezzel arra is utalok, hogy a sorozat hiába foglal állást a kérdésben, nyilván az nem készpénz, csak gondolatkísérlet, amiben érdemes részt venni.

A történet egy nő körül bonyolódik, akinek a fiúját felveszik a cégénél a Devs osztályra, ami körül hatalmas a titkolózás. Még aznap meghal a férfi, mi nézőként rögtön tudjuk, hogy megölték, és a nő is gyorsan ráébred erre, amikor kideríti, hogy valójában kém volt a férfi, de innentől sem megy át fordulatos beépülős történetté a Devs, hiába veti fel a 2. részben ezt.

Sokkal inkább az kerül előtérbe, hogy mi a fenével is foglalkozik a Devs, igazából egy filozófiai problémát akar megoldani sci-fi keretekkel, megismerjük az osztály vezetőit és azok indokait, miközben a nő folyamatosan falakba ütközik a gyilkosság felderítése közben. De persze ez a két szál végül nyilván egymásra talál egy WTF fináléban.

Érdekes amúgy, hogy a sorozatnak mennyire kellett egyensúlyoznia a konyhafilozófia és a tényleges mélység között. Nem azt mondom, hogy az utóbbit tökéletesen teljesítette, de basszus, legalább mert egy hatalmasat kockáztatni. Vicces, hogy már nem is tudom melyik sorozatnál jött valaki azzal, hogy “nincs egyedi ötlet”, amikor csak az utóbbi hónapokban itt a Devs és a Tales From The Loop (utóbbiról én is írok majd, kevés az olyan sorozat, amit winnie és én is letudtunk).

És megint csak oda tudok kanyarodni, hogy eszméletlen mit vállalt a sorozat a szabad akarat kérdésével (vagy máshonnan nézve a determinizmussal), hiszen ahogy kibontotta, hogy Nick Offerman karakterét miért is foglalkoztatja ez ennyire, és ő maga milyen elmélettel állt neki a Devs projektnek, és mit szeretett volna elérni vele, hogy aztán a saját világnézete is meginogjon, az valami zseniális. Mindezt úgy mondom, hogy nem is ő a főszereplő.

Az előbbi bekezdéssel valójában el is értem a fő problémák halmazához. Egyrészt a sorozat végére túl sok mindent nyugodott Sonoya Mizuno vékony vállain. Egy része a színésznő képességeinek korlátainak köszönhetően siklott ki sajnos. Tudom, az írtam az elején, hogy rendben van, de a végére sajnos már nem tudom teljesen ezt mondani.

Másrészt viszont az ő története, a nyomozás valahogy nem működött teljesen — bár idővel nem a nyomokról szólt. Voltak eszméletlen pillanatai (a Kínás anekdota a kádnál, vagy korábban az orosz szál lezárása), de azok is inkább a Zach Grenier által alakított Kentonhoz voltak köthetőek. Nehéz ítéletet mondani erről az oldalról, mert szükség volt rá, de valahogy nem klappolt teljesen.

Ezen kívül a megvalósítás mögül hiányoztak a végső simítások. Mármint tudom, Alex Garland egyre több mindent rendez, és már-már felismerhető stílusa van, de az utolsó két részre minden természetességét elvesztette a sorozat. Tényleg a merev jelző ugrana be rá, nem pedig a merész és a kísérletező, amit korábban villantott a Devs.

Mindenki karót nyelve mondta a szövegeit, bámult jelentőségteljesen a semmibe. Valójában védhető persze, ez is koncepció lehet akár, hiszen addigra kezdett ütközni a “szabad akarat vs. minden előre elrendeltetett”-téma, sínen volt “minden”, amit alá lehet húzni az “ez a jelenet annyira túlírt”- hatással, de nézőként kicsit…. unalmasnak mondanám.

Viszont a befejező fél órára, bár ott is volt egy túlnyújtott jelenet, magára talált az egész, valahogy felejthetővé tette a problémák nagyját. Főleg azzal, ahogy a karakterekkel bánt a sorozat.

A lényeg, ha valaki csak idetekert, hogy hiába nem lesz modern klasszikus a Devs, ahhoz a főszereplő szála erősebb kellett volna legyen, a különlegessége, a nagyot vállalása miatt szerintem kihagyhatatlan. Nyilván, ha unod, akkor ne erőltesd, de talán az is az erejét jelzi, hogy megosztó, nem pedig a szokásos “na, ezt is láttuk, közepesnél jobb, de, de, de…”.

Bár elvileg bármelyik minisorozat folytatódhat, de itt Alex Garland azt mondta, hogy mininek tervezte, és már valami más ötletén dolgozik közben. Na meg mivel lehetne a felvetett problémát és feloldását folytatni? Semmivel. Lássuk inkább, hogy legközelebb milyen ötlettel jön.

57 hozzászólás Ne habozz!

karit - 2020. 04. 19. 22:31

Elég paradox helyzet egy sorozatnál, amelynek oldalsávi kibeszélőjében olyan késhegyre menő vita zajlik több fronton, hogy lassan a TEK letiltja a posztot, egybevonni az ajánlást az évadzáró kritikával, nem?

Spoilermentesen mit lehet erre írni? Nézzétek, emberek, mert úgyis nézni fogjátok! Vagy nem, de az biztos.

Gergő - 2020. 04. 19. 22:41

Vallásos emberként azt kell mondjam, hogy ekkora rohadt nagy f@szságot rég nem láttam. Nehéz eldönteni hogy a főszereplő csaj értékelhetetlenül gyenge színészi teljesítménye, vagy a “hatalmas” filozófia alapvetés volt szánalmasabb. Nem azért mert nem létezik jó alkotás az alternatív valóság témájában (Ghost in the shell, Mátrix), de ez a modoros vergődés, az üres semmitmondó dialógusok, nagyon kevés volt, különösen annak fényében hogy sokan sokkal többet vártak Garlendtől. 10/3

cherockee - 2020. 04. 19. 22:57

Kérdeznék egy spoiler-eset, nem láttam még egy részt sem, csak érdekel, a téma a determinizmus volt, és az lett a vége, hogy természetesen minden előre determinált materiális szinten? Garland előző műveiből erre következtetek.

cherockee - 2020. 04. 19. 22:58

@Gergő:

Garland melyik előző műve alapján vártál mást / többet?

human - 2020. 04. 19. 23:16

cherockee: szerintem nézd meg, nem ilyen egyszerű :)

vdaniel - 2020. 04. 19. 23:31

A készítő előző művei miatt kezdtem el nézni a sorozatot, mert korábban progresszív témával foglalkozott. Az első rész behúzott, mert érdekes volt az alapötlet. Onnantól kezdve sajnos elég unalmasnak találtam, a nyomozás lassan haladt, a filozófiai fejtegetések pedig nem voltak igazán mélyek. Sajos nem is igazán vezettek sehová.

Ami miatt nem ajánlanám a sorozatot, hogy a végkifejlete olyan irányt veszi, ami már évek óta lerágott csontnak számít már a mainstream szórakoztatóiparban is, és máshol jobban oldották meg – messze nem olyan előremutató mint az Ex Machina. Ezen kívül néhány logikai hibát is észre lehet venni a történetben és ez sokat elvesz az élvezhetőségből.

A látvány kreatív, a karakterek nem idegesítőek. Aki át tud siklani a lassúságon és nem igazán zavarja ha nem ad nagy megfejtéseket a sorozat, az könnyen szeretheti. Az értékei mellett és a minőségi megvalósítás miatt látom, hogy értékes darab, de a fentebb felsorolt okoknak miatt sokaknak nem lesz élvezhető. Én is ebbe a csoportba tartozom. Erre szoktam 7-est adni.

Tachikoma - 2020. 04. 19. 23:43

Kicsit spoileres lesz, igyekszem, hogy minél kevésbbé legyen, de aki érzékeny rá, ne olvasson tovább…

Nekem nagyon tetszett a cím/részleg jelentése, a “private joke”. Főleg a rendező első filmjének címe után (vagy vele). És a végefőcímben is már megváltozatták :)

Tod - 2020. 04. 20. 00:39

Ez a sorozat akkor lenne valóban elgondolkodtató, ha folytatnák. Így még gondolatkísérletnek is kevés. Baromira érdekes lenne egy második évad fizikusok és filozófusok bevonásával az írásba. Pont a lényegi rész maradt ki.

weri - 2020. 04. 20. 00:49

SPOILER

ha tökéletesen tudsz szimulálni egy valóságot akkor miből gondolod hogy az amiben élsz az eleve nem egy szimuláció?

ez volt a lényege a sorozatnak.

human - 2020. 04. 20. 00:58

“a végkifejlete olyan irányt veszi, ami már évek óta lerágott csontnak számít már a mainstream szórakoztatóiparban is, és máshol jobban oldották meg ”

Spoiler jelzéssel leírnád mikre gondolsz?

bvr - 2020. 04. 20. 01:02

Hú, hát nekem ez nagy csalódás volt, ez édeskevés volt nyolc epizódhoz. Ebből egy film _talán_ kijöhetett volna (amihez Nick Offermant át lehetett volna menteni, ő jó volt), de még egy film is egy erős talán. Míg az Ex Machinát kimondottan szerettem, és az pont a helyiértékén is volt, ezt a sorozat sajnos nagyon nem.

Edrick - 2020. 04. 20. 02:04

Többször is fennakadtam bizonyos dolgokon a 8 hétben, egy ponton már magamban megkérdeztem azt is, hogy most üres-e a szabad akaratról és a párhuzamos végtelenekről szóló mondanivaló, és lenyűgözni akar, vagy jut is valahova. Jutni jutott, de azért ezt még emésztem. Én is azon a véleményen vagyok, hogy minden hibájával együtt hatalmas élmény (darálva nem tudom, hogy bírtam volna, így hetiben mindig tudott ülni kicsit)

Komplikato - 2020. 04. 20. 02:57

Nekem tetszett a sorozat a faarcú hősnő, a lassúsága ellenére is, a nyomozás meg eleve csak ürügy volt. De ebből a témából ennyi műsoridőben sokkal sokkal többet ki lehetett volna hozni. Azért kvantum szingularitás, meg a filmben érintett többi témával kapcsolatban egy Kvantum tolvaj trillógiához képest ez egy iskolai fogalmazás.

sil - 2020. 04. 20. 08:38

ez valami rettenetesen szar volt. :(

Myhy - 2020. 04. 20. 09:16

Az év (egyik) sorozata (eddig). Úgyis csak az fogja megnézni akit a determinizmus erre hivatott … vagy nem:)

A Tales from the Loop nekem egy gyötrődés volt.. de ez! Alex Garland ötleteket még!

10/9

karit - 2020. 04. 20. 09:44

“Alex Garland azt mondta, hogy mininek tervezte, és már valami más ötletén dolgozik közben.”

Talán emiatt siklott ki a végére, ha már közben elkezdett azon a más ötleten dolgozni, különben sokkal kidolgozottabban zárhatta volna le.

Spoiler!

Kár volt például belengetni a projektet felügyelő állami szálat, ha végül semmi következménye nem lett a végkifejletre (ahogy túlzottan a kém vonalnak se). Mert bár ez egy magáncég, az egyetlen, örökös nélküli cégtulajdonos és a fél stáb halála nyilván új helyzetet teremt majd a vizsgálódásban. (Abba bele se megyek, hogy ott lent, a hat méter széles vákuumban kúszó két áldozat kicsit “megviseltebben” végezte volna ennél.) Oké, Forest biztos Katie-re hagyta a cégét (aki azután is hűséges maradt hozzá, hogy a főnöke a családját választotta helyette…), de ha már a másik szál a kíváncsi oroszoké volt, az sem életbiztosítás Katie ill. a Devs Gépének hosszú távú autonóm működéséhez – függetlenül attól, hogy _ÉN_ miért érezném vajon jól magam halottan attól, hogy faximile kiadásban ‘benne leszek a tévében’. Persze, a projekt lekapcsolására meg azt lehet mondani, hogy akár másnap ki is húzhatják a konnektorból, addigra a Gép belső időmúlása (kvázi “órajele”) csilliószor körözte le a kinti világét, Lilyék univerzuma addigra rég túl lehet a Nagy Reccsen is – ez is két mondatban kipipálható lett volna, és most nyugodtabban alszom. :)

winnie - 2020. 04. 20. 09:54

karit: ne viccelj. amellett, hogy ez nem azt jelenti, hogy egyszerre dolgozott a kettőn, csak most nyilatkozta, másrészt egy író több projekten dolgozik mindig, nem lehet egy fölött gubbasztani egy éven át. (ráadásul, bár nem néztem utána, hogy milyen volt a készítési folyamat, garland esetében elképzelhető az egyszemélyes, ugye a sorozatokon akkor is legtöbbször írószoba dolgozik, ha valaki egyedül írja a szkripteket.)

miles - 2020. 04. 20. 10:09

Én szerettem a sorozatot, a cikkel nagyjából egyetértek.
Bevallom mind az agyam, mind a szívem megmozgatta kicsit. Kellemes és érdekes 8 hét volt.

@Gergő: törvényszerű, hogy vallásos emberként nem tetszett a sorozat, hiszen a vallások által erőltetett determinizmus egyik sarokköve pont az, hogy semmire sincs bizonyíték. Itt meg magyarázatot próbáltak találni. Ráadásul elektronikus megszemélyesítést adtak az Isten szerepébe. Teljesen megértem a megbántottságodat, de a nyitottság, elfogadás hiányát az nem tudom hova tenni.

@tod: van egy interjú Garland-al, amiben – többek között – beszél a hozzáértők bevonásáról és a túlzott szakmai kifejtés csillapításának szükségességéről.

@komplikato: a fentebb említett interjúban kitérnek arra is, hogy milyennek szánták a főhősnő karakterét. Bevallom, ha amit róla mond a rendező, azt az elkészülés előtt hallom, akkor jobban hiszek neki. Mert így lehet, csak az eredményt magyarázta.

karit - 2020. 04. 20. 10:14

winnie: ott van a végén a szmájli, nyilván gonoszkodásból csaptam le a magas labdát – a spoiler alatt olvasható az oka (annak, aki már látta).

winnie - 2020. 04. 20. 10:29

á, a spoiler alá már nem jutottam el, mert spoiler:)

vdaniel - 2020. 04. 20. 11:25

SPOILER

Ahogy értelmeztem a sorozat arra futott ki, hogy a számítógép segítségével szimuláltak egy világot, amiben élnek. Ezzel úgy láttam teljesen kidobták a korábban sokszor említett multiverzum ötletet, legalábbis nem használták fel egyáltalán. A szimulált világban élés témája pedig már előjött pl. a Black Mirror San Junipero című részében. Ott nagy hangsúlyt fektettek arra, amit itt csak pedzegettek, hogy jó-e az embernek ha egy tökéletes szimulált világban él. Ha Amaya 1 év múlva megint meghalna, akkor Katie ismét úgy szimulálná a világukat, hogy túlélje. A részletesebb feldolgozás pedig a SOMA című játékban van, ahol ismét csak a szimulált világ állt a középpontban, és ez 2015-ben jelent meg.

Noctix - 2020. 04. 20. 12:19

@vdaniel

Nem dobátk ki a multiverzum ötletét. Ahogy Forrest utolsó monológja is mondja, ők most egy világban vannak a sok közül, csak épp egy olyanban ami paradicsom (Amaya nem halt meg, Lily főnökének nem mű lábfejei vannak, stb.) Míg, mutatták őket közben egy másik másik világban ami a pokolhoz van közelebb. A világ amiben meghaltak, a gép egy paradicsom szimulációt futtat. Egy másik világban egy pokol szimulációt futtat. Szóval ez megmaradt.

A nagy kérdés meg maradt, ha tudnak egy világot szimulálni tökéletesen, honnan tudod hogy amit te valóságnak hiszel, nem egy szimuláció?

karit - 2020. 04. 20. 12:26

miles: “a vallások által erőltetett determinizmus egyik sarokköve pont az, hogy semmire sincs bizonyíték”

Elég paradox dolog ez a vallási determinizmus (no offense): ha minden előre elrendeltetett, akkor teljesen hiábavaló a “Kérünk Téged, hallgass meg minket!” vagy bármilyen privát ima.
Viszont, ha az ember sorsa predesztinált, akkor az eredendő bűn is kőbe volt vésve, azaz a Mindenható szándéka eleve a kiűzetés volt. Egy újratárgyaláson még Saul Goodman is felmentetné ebből az emberiséget – persze nem egy olyan tárgyalóteremben, ahol az Ügyész és a Bíró is ugyanaz.

Sokatmondó(?), hogy Garland nem akart konfrontálódni semmilyen teológiai vonatkozásban. Talán ha Carl Sagan írta volna?

human - 2020. 04. 20. 13:09

SPOILER

“Ezzel úgy láttam teljesen kidobták a korábban sokszor említett multiverzum ötletet”

nem hiszem, pont azzal az elmélettel oldották meg, működött a gép végre. Az volt, hogy Forest az egy útban hitt (akart hinni), mert akkor nem lehet bűntudata, és azzal szembesült (vagy elengedte, amikor a “családi mozit” nézte), hogy nem azt bizonyította be a gépe. Szerintem erre utal a sok szétosztott jelenet a korábbi részekben, amikor több változatot is mutattak.

” Garland nem akart konfrontálódni semmilyen teológiai vonatkozásban. ”

vagy csak ránk hagyta, hogy miként akarunk gondolni a végeredményre? mert ha vannak döntéseink, akkor mi vagyunk a felelősek, avagy szerintem állást foglalt, és max annyi lehet az enyhülés, hogy “talán másik multiverzumban jobban élek”, de ezen gondolkodás ellen is felszólalt a gátas jelenettel, ami mindegyikben halállal végződött. És ez csak az én egyszerű értelmezésem, amiben isten megtalálását (vagy épp létrehozását, deus) nem is vettem annyira előre, és a szimulációban élünk részt és elméletet elfogadom annak, hogy ott született, és nem a jelenlegi életünk szimuláció voltát kérdőjelezi meg, pedig ugye igen, ha képesek vagyunk egy tökéletes szimulációt létrehozni, akkor semmi sem garantálja, hogy nem abban élünk már most is (lásd a Rick and Morty részt:). Mondjuk a korábbi szimuláció ellen az szól, hogy a Nő döntése miatt jön létre? Hm hm.

Mindeképp érdekes a sorozat, és bevállalós.

kietle - 2020. 04. 20. 15:12

Hát szerintem egyáltalán nem lavírozott szépen a konyhafilozófia és a tudományos filozófia között. Az egész a szabadakaratról szólt, akkor miért ne mesélhette volna el az összes quantum elméletet a hesenbergtől kezdve a picardos csaj a főszereplő csajnak, ahelyett, hogy azt mutatják ahogy frizbiznek..

karit - 2020. 04. 20. 15:20

Mert nem a natgeo sorozata? Az író ezt akarta/tudta kihozni belőle a szabad akaratával.
Szerintem egész jól frizbiztek Offermanék.

human - 2020. 04. 20. 15:45

elég abszurd humor volt, amikor egyszercsak letette a frizbit és teljesen félve Forestre nézett :)

miles - 2020. 04. 20. 15:56

@karit:
Vallási témában semmit nem veszek támadásnak.
Azt merem gondolni erről, hogy az emberi alaptermészet, a vágyak, az ösztönök, szükségletek felismerésével – több megközelítésben is – kialakították a hadsereget nem igénylő, azaz költséghatékony póráz-elvet.
Az erőltetett determinizmus alatt azt értem, hogy “megkaptuk” a szabad akaratot, hogy azt tehessük, amit szabad.
A “szabálykönyveket” pedig még csak módosítani sem szükséges, hiszen minden érában van valaki, aki az adott társadalmi normák szerint képes megmagyarázni ugyanazokat a szavakat.

Ha meg tévedek, akkor egyedül én leszek az, aki a kijelentései miatt a pokolra kerül. Mert nincs szándékomban senkit meggyőzni a vélt, bizonyítatlan, de igaznak hitt gondolataimmal.

Spaceghost - 2020. 04. 21. 00:23

Én bedaráltam 2 nap alatt. Biztos hiányzott már valami hasonló téma, mert nekem rettenetesen bejött, viszont bennem mindig felveti a kérdést, hogy amikor a múltbéli eseményeket nézték, az már alapból egy lehetetlen dolog, hiszen hogyan is lehetne átadni a képet anélkül, hogy valami felvette volna? :D Vagy a kvantumszámítógép ezt is megoldotta, hogy ilyen – olyan szögekből mozgatja a képet? Tudom ez ilyen hülyeség, de pl a Deja Vu c. filmnél is már feltettem magamnak ezt a kérdést, hogy ha nem veszi fel semmi a képet, akkor hogyan van bármiről is képük? :D

karit - 2020. 04. 21. 02:47

“Vagy a kvantumszámítógép ezt is megoldotta, hogy ilyen – olyan szögekből mozgatja a képet?”

A focimeccs félidejében egy befújt lest elemeznek a stúdióban: a lemaradt alapvonali operatőr helyett a többi kamera képéből pár mozdulattal bármilyen szögből megmutatják a helyzetet, és hogy nem is volt les; ide-oda forgatva a mézőpontot, akár a kapus szemén keresztül is.
És az a Devs gépéhez képest egy fonálféreg képességű mai PC, egy a 2D-s adatokat 3D-be átkoordinátázó szoftverrel. Mindkét gép szimulációt futtat a kiinduló adatokból, csak ugye kicsit más léptékben.

“amikor a múltbéli eseményeket nézték, az már alapból egy lehetetlen dolog”

Miért lehetetlenebb, mint egy jövőbelit előrevetíteni? A levegőben repülő labda pálygörbéjét megfigyelve nem csak az számítható ki, hol fog lésni, hanem az is, honnan rúgták el, mekkora sebességgel, milyen csavarral. Pontosabb számításhoz szélsebesség, légnyomás, páraadatok stb. előnyben. Kellő számítási kapacitással és adat-felbontással elvileg modellezhető lenne a világ összes focimeccse, nézőkkel együtt, ahogy a tegnap vagy holnap frizbiző családtagok is (mármint, ha a világ tömbuniverzum lenne).

Hogy mit szólna ehhez Planck, Heisenberg, Bell és az itt kommentelő szakértők, az más kérdés. :)

Forest magyarázata nagyvonalúan túllépett a “Hogyan működik” kérdésen, pedig, ha az univerzum összes részecskéjét egyszerre szeretné modellezni a géppel, beleértve magát a gépet is, ahhoz nagyságrendekkel több részecskére lenne szükség csak a géphez, mint az univerzum összes részecskéje, ami problémásnak tűnik (“fraktáluniverzumok” előnyben). Persze már az egyidejűség kérdésénél diszkréten közbe köhintene Einstein, de ugye, most egy scifiről beszélünk.

“ha nem veszi fel semmi a képet, akkor hogyan van bármiről is képük”

Aki erre egyszer megadja majd a választ, az minden páros csütörtökön Nobel-díjat fog kapni ‘Legjobb speciáls effekt’ kategóriában. Addig legfeljebb Oscart.

walaki - 2020. 04. 22. 11:16

Én csupán annyit szeretnék hozzátenni Gergő hozzászólásához, hogy nem vallásosként is pont ugyanakkora f@szság. Sőt, meg merem kockáztatni, egy tudományos szemléletű néző számára még idegesítőbb is talán.

Az, hogy vetít képet a gép, azzal magyarázzák, hogy ha ismerjük egy szubatomi részecske állapotát (nem ismerhetjük, de ezt most hagyjuk), akkor ismerjük a szomszédjáét is, így tudja “feltérképezni” a pillanatot.

Hogy ez mekkora baromság, ahhoz elég egy egyszerű itt a piros hol a piros példa. Van három lefordított pohár. Ha tudjuk azt, hogy az első alatt nincs babszem (ismerjük az egyik részecske állapotát), akkor attól még nem fogjuk tudni, hogy a maradék két pohár közül melyik alatt van a bab (azaz a szomszéd állapotára nem tudunk következtetni).

“A levegőben repülő labda pálygörbéjét megfigyelve nem csak az számítható ki, hol fog lésni, hanem az is, honnan rúgták el, mekkora sebességgel, milyen csavarral.”

Így van, ehhez azonban ismernünk kell egy adott pillanatban mind a labda sebességét, mind a helyzetét. Na quantuumoknál ezt sosem ismerhetjük egyszerre. Emiatt nem lehet előrejelezni / visszakövetni. A labda pályáját sem lehet kiszámítani, ha csak a sebességvektorát ismerjük, vagy ha csak azt, hogy adott pillanatban hol van. A pálya kiszámításához mindkettő adatra szükség van.

human - 2020. 04. 22. 13:12

ez érdekes amúgy, hogy mennyire elakadunk a science részen, nyilván megtett sokat a sorozat, de pár ugrást ott el kell fogadni, hogy azok működnek, azt tudja a gép, az a magic (Egy eléggé fejlett technológia megkülönbözhetetlen a varázslattól), hogy a fő téma amiről szólt működjön, nem? Nincs olyan science fiction, ami teljesen hardcore működik, kivéve ha nagyon közeljövőről szól. avagy vajon arról szólt a sorozat, hogy miképp működik a gép, vagy az emberekről és érzéseikről, vágyaikről, a szabad akarat koncepciójáról?

mondjuk elfogadom, ha valakinek nem ugorja meg a science rész, mindenkinek máshol van a határ, ami belefér, pl van olyan akinek a Lucy “csak 10%-ot használunk” a határ :D, a Devs kicsit jobban igyekezett, de nem tökéletes, szóval tényleg érthető.

miles - 2020. 04. 22. 14:54

Ideidézem “walaki” egy hozzászólását a pilot post alól:
“Én valóban csak felületesen foglalkoztam a témával, de mégis pár nap olvasással sokkal mélyebb ismeretekre tettem szert, mint a készítő.””

Kérem, hogy állításainak valóságtartalmát kezeljétek ennek megfelelően.

Külön kiemelném, hogy 2 hozzászólással fentebb kijelentette, hogy a kvantum-számítógépek sohasem lesznek működésképesek.
Ha ezt a Google, IBM, NASA tudná, biztosan nem pazarolna több pénzt a fejlesztésbe.

Arról nem is beszélve, hogy megkérdőjelezte Paul Benioff fizikus, Richard Feynman Nobel-díjas fizikus, David Deutsch fizikus, Peter Shor matematikus munkásságát.

Faehren - 2020. 04. 22. 18:52

SPOILER

Az én értelmezésemben a film inkább egyfajta hangulatiságot és gondolkodásra késztetést közvetít, nem pedig pontos fizikai törvényeket, elméleteket, vagy kizárólagos világnézetet tár elénk. Volt benne ezekből minden, de végső soron több olyan nyitott kérdés van, amire továbbra sincs egyértelmű válasz:

ilyen például az, hogy Forrest mennyire, mikortól látta előre a történéseket? Valóban felidegesítette a multiverzum elmélete, vagy tudta jól, hogy végső soron ez fog a megoldáshoz vezetni? Tudta, hogy meg kell halnia majd hozzá, vagy később jött rá? És számít ez egyáltalán? Bennem hasonló kérdések vetődtek fel.

karit - 2020. 04. 22. 20:27

“Hogy ez mekkora baromság, ahhoz elég egy….”

A fizikusok (mármint akik előtte legalább pár+1 napot töltöttek olvasással) általában óvatos emberek, a kijelentéseik végére oda szokták biggyeszteni, hogy “…legalábbis a tudomány ma délutáni álláspontja szerint”. Ez alapján indokolatlan magabiztosságnak tűnik kinyilatkoztatni valamiről, hogy márpedig nem létezhet, vagy, hogy mekkora baromság.

Hawking például még a halála előtt is adott bizonyos esélyt az időutazásnak (Einstein egyenletei nem zárják ki ab ovo), miközben mindvégig meggyőző gondolatkísérletekkel igyekezett cáfolni, és még egy elhíresült partyt is összedobott az időutazóknak, akikre hiába várt.

Persze nem tudta / nem árulhatta el, :) hogy az időkódex érthető okokból tiltja (tiltani fogja) a múltbeli partykon való megjelenést, különösen Hawkingén, és az egyetlen renitenst, aki mégis odacsempészett Hawking tolószéke mögé egy üveg 2417-es brandyt (amit egy másodperccel később csöndben eltávolított onnan az időkommandó), büntetésből visszavitték és keresztre feszítették (a Devsben ő látszott Jézustól balra).

A Bell-egyenlőtlenség kizárta a rejtett paraméterek létezését (ezek módot adhatnának a határozatlansági elvet megkerülve kiszámítani egy részecske összes adatát, azokból pedig a múlt- és jövőbeliket is: így ha nagyvonalúak vagyunk, egy determinált tömbuniverzum keresztül-kasul bejárható lenne a Devs gépével), és bár a fizikusok többsége egyet is ért Bell bizonyításával, ott van az Aspect kísérlet, a nemlokalitás és egy sor zavarba ejtő jelenség, meg egy szakmai kisebbség, akik szerint nem ismerjük még eléggé a fizikát ahhoz, hogy az összes kiskapu létét kizárjuk bármilyen kérdésben.

Szerintem nem bűn velük egyetérteni, és, vagy megvárni a kvantumgravitáció “teljes” elméletét 2062-ben – vagy akár 2020-ban esélyt adni egy alapvetően pozitív üzenetű (értsd: nyugi, van szabad akarat) scifi-sorozatnak, hogy eljátsszon a gondolattal, mi lenne, ha…

Csak el ne kezdjük megint, hogy nem is scifi.

miles - 2020. 04. 22. 22:21

@Faehren: Persze, hogy számítanak a kérdéseid! Nagyon egyetértek veled, hogy hangulat és gondolkodásra késztetés lehetett a cél.
Rám a sorozat hangulata nagyon jó, nyugtató hatással volt. Annyira, hogy kicsit sem zavar a végkifejlet. Bárki bárhogy is értelmezi azt. Mondom ezt úgy, hogy a szimuláció-a-szimulációban és a több dimenzió megoldást is kizártam még a befejezés előtt azaz pofára estem magam előtt :)

A technika a film szerint folyamatosan fejlődött, de szerintem ezt valamiért csak a kép- és hangképzésre értették. Mert ugye Krisztust is ugyanúgy látták már korábban, ugyanazon eseménysorozatban, csak 12x másolt VHS felbontás helyett később már 32K-ban.

Hogy ezek miért javultak ekkora mértékben, azt sehogy se értem (de azt sem, hogy kapcsol Han/Chewi fénysebességre), de ez meg egy olyan kérdés, ami lehet fel sem merült a sorozat írásakor. Alapvetés lett.

Azaz – szerintem – az összes eseményt a gép üzembe helyezésekor már láthatták. Tehát látta a saját halálát, amit a hite miatt megváltoztathatatlannak vélt. Viszont a vágy, remény meg tuti dolgozott benne. Főleg, hogy látta a messiás-beszélgetést is.

@karit: Az itt az (én) nagy kérdésem, hogy a gép akkor most két irányba működött, azaz a múltba tekintés esetén az információ az okozatból halad az ok felé, jövőbe tekintéskor pedig fordítva. Vagy pedig a jelen információ összességéből meghatároztak egy null-pontot, nevezzük mondjuk ősrobbanásnak (vagy a múltba tekintés kezdőpillanatának), és onnan minden esetben ok–>okozati korreláció alapján kalkulált a masina? Vagy a spinkorreláció miatt nem is az idő, hanem a univerzum spin 0 értékétől nézve – valójában minden csak egy széteső rendszer logikusan levezethető eleme?
Teljesen belezavarodok, be kell vallanom.

Azt hiszem maradok a minél több alapanyagra történő Maillard-reakció kísérleteimnél :D

karit - 2020. 04. 23. 03:16

“A technika a film szerint folyamatosan fejlődött, de szerintem ezt valamiért csak a kép- és hangképzésre értették. Mert ugye Krisztust is ugyanúgy látták már korábban, ugyanazon eseménysorozatban, csak 12x másolt VHS felbontás helyett később már 32K-ban.”

Nekem az jött le, hogy Lyndon oldotta meg a minőségjavítást azzal, hogy átprogramozta a gépet sokvilágra, amiből egyet futtatott, míg addig (talán nem tudatosan) az összes lehetséges világ szuperpozícióját számoltatták-nézték-hitték (rosszul) az egyetlen, predesztinált tömbuniverzumnak, amiből a gép nagy, de véges munkamemóriája azt a kis felbontást tudta kiizzadni.

Miután Forest Lyndont árulónak nyilvánította, mert neki az _itteni_ Amaya kellett, nem ‘valamelyik’ a sokból, a gép vizuális tudását Stuarték optimalizálhatták Forest mániájára (vagy csak elhitették vele, és ugyanaz futott tovább: ő nem értett hozzá, talán Katie is inkább az elméletet vágta, azért kellett a csapat). Ez nyilván csak egyféle magyarázat, a szomszédos világban pedig te magyarázod nekem, másképpen. :)

“Tehát látta a saját halálát, amit a hite miatt megváltoztathatatlannak vélt. Viszont a vágy, remény meg tuti dolgozott benne.”

Forest makacsul hitt az elkerülhetetlenben (ami aztán tényleg önmegvalósítóvá vált miatta), és végig azt az egykedvű, melankolikus beletörődést sugározta, mint a világvégét váró Kirsten Dunst, Lars von Tiernél.
Inkább a kíváncsiság vitte előre, hiszen már kész terve volt a halála utánra.

Ha másképp kanyírítja a szerző, ebben lett volna még bőven puskapor egy sokkal nagyobb léptékű, eget-földet megrázó félelmetes folytatásra, de hát ő a “letudós kamaradarab” kulisszát választotta, a téma valódi mélységét meghagyta másoknak, pl. Nolannak (mármint a TENET-esnek).

“a gép akkor most két irányba működött, azaz a múltba tekintés esetén az információ az okozatból halad az ok felé, jövőbe tekintéskor pedig fordítva. Vagy pedig a jelen információ összességéből meghatároztak egy null-pontot”

Ez gondolom irónia akart lenni, mint a fölötted lévő hsz-ben tőlem: nem vagyok kvantumfizikus, és a Devs szabadalmait se láttam, mindössze a leírtak így tűnnek viszonylag hihetőnek – úgy értem, scifi szinten: pont annyira, mint a pajzspolaritás megfordításának értelme egy másik helyen.

A múlt-jelen-jövő közül a jelent lehet csak esélyünk megmérni, a másik kettőt legfeljebb számolni. (A múlt és jövő ontológiai értelemben nem is létezik, előbbit is csupán a tudatunk miatt hisszük valóságosabbnak a jövőnél, mert vannak róla emlékeink.)

miles - 2020. 04. 23. 10:17

@karit:

Sajnálom, de részemről nem az volt az irónia, hanem a Maillard-reakció. Bár talán az is inkább nem pejoratív cinizmus akart lenni.
Engem tényleg elgondolkodtatott a sorozat néhány eleme. Olyan elemek, amiknek van nálam valami gyökere, valami stabilnak vélt kiindulási pontja, ami miatt beindult a fantáziám.

Kicsit úgy, mint mondjuk a Star Trek sorozatoknál mikor beugrik, hogy miért kell a teát, ételeket pohárral, tányérral együtt szintetizálni. Miért ne lehetne a szervezetünkben a megfelelő helyre sugározni a tápanyagot és a mellé szűkséges íz, illat receptorokat ingerelni.
Vagy, hogy miért ne lehetne valakiről lesugárzás közben biztonsági-másolatot képezni, netán a személyt többszörözni?

Be kell valljam, én akkor lennék igazán boldog, ha lenne mód a dolgok működési elvének megértésére a megértésre vágyó életforma szempontrendszerén túl, azaz mindenféle absztrakciót mellőzve.

karit - 2020. 04. 23. 12:23

“akkor lennék igazán boldog, ha lenne mód a dolgok működési elvének megértésére a megértésre vágyó életforma szempontrendszerén túl, azaz mindenféle absztrakciót mellőzve.”

Nehéz az évmilliók során csupán makroszkopikus környezeti tapasztalatokat szerzett szavannai agyunkkal elképzelnünk az elemi részecskék nagyságrendjén zajló eseményeket, az eggyel több dimenziót, nem hogy mindjárt tizenegyet. A tudományt népszerűsítő discoverys sorozatok leegyszerűsítő analógiái is sokszor félrevisznek: mint a Big Banget hagyományos robbanásként ábrázoló animációk, a gumilepedős hasonlatok, az alagútnál hosszabb relativisztikus sebességű vonat gyors “bezárása” az alagútba stb. (De hát szükség van a Michio Kakukra, a legtöbbünknek hiába mondaná Feynman, hogy “shut up and calculate”.)

“Miért ne lehetne a szervezetünkben a megfelelő helyre sugározni a tápanyagot”

Jogos, a Star Trek replikátorok szakirodalma biztos leírja, hogy az ingerszegény űrben a hagyományos étkezési formák megtartásának milyen jótékony hatása van a bezártságra egyéni és szociális szinten is. De most elgondolkodtattál, vajon elmosogatják-e a felgyűlt tányérhegyeket, mielőtt reciklálják. Biztos van erre egy speciális szétválasztó transzporter szintjük, ahová a filmes stábokat biztonsági okokból nem engedik be, és a turbólift sem áll ott meg.

Na mindegy, ennél tényleg szórakoztatóbb lehet a Devs felvetésein elgondolkodni, vagy különféle húsok, kolbászok és piros kvarkok barnára grillezésének rejtett paramétereivel kísérletezni (amennyiben nem egy panelgarzonban vagy csillaghajón ér valakit a kijárási korlátozás).

johndoe - 2020. 04. 23. 21:40

Köszi az ajánlót. Én félúton feladtam, de rávettél hogy fejezzem be. Fájdalmas volt de abszolút megérte.

walaki - 2020. 04. 24. 12:45

@human: “pár ugrást ott el kell fogadni, hogy azok működnek, azt tudja a gép, az a magic, hogy a fő téma amiről szólt működjön, nem?”

Egyetértenék, de mint a pilotnál kifejtettem, hiába húnyok szemet a gép lehetetlensége felett, és veszem úgy, belefér, a fő téma még ekkor sem működik. Ez a legnagyobb baj a sorozattal.

@karit: “Ez alapján indokolatlan magabiztosságnak tűnik kinyilatkoztatni valamiről, hogy márpedig nem létezhet, vagy, hogy mekkora baromság.”

Az ok-okozati összefüggések mindig is voltak, vannak és lesznek is. Ez a tudomány mindenkori álláspontja. Hogy a határozatlansági reláció érvényes-e, azt pedig empirikusan többször is bizonyították, számtalan kísérlettel. Hipotézisek esetén odaírható, hogy a “jelenlegi álláspont szerint”, de nincs az a tudós, aki valaha is odaírná ezt a mondtatot az “1+1=2” kijelentés után.

De nem is emiatt baromság, hanem (mint már írtam) ha fel is tesszük, hogy létezik ilyen gép, akkor is logikai bukfencektől hemzseg az egész sztori, ezért.

karit - 2020. 04. 24. 15:14

@walaki:
Nehogy félreérts! A pilotos posztban lévő legelső hozzászólásoddal induló hullámvasutazás szép karakterív lenne bármely sorozatban. ;)
Forest gépe csak a vállát vonogatná, hogy a lenti (szövegkörnyezetből kiragadott!) attitűdváltozás determinált volt-e (aki végignézte, tudja a választ), viszont remek példa az időnyíl irányára is: ezt a folyamatot visszafelé lejátszva a termodinamika eléggé nyikorogna.

walaki – 2020. 03. 06. 00:11
“Abszolút kellemes csalódás volt, annak ellenére, hogy a leírás és az agyeldobós sci-fi cimke miatt tökre mást vártam.”

walaki – 2020. 03. 10. 12:03
“Na, hogy felcsigázta ez a sori a jónép érdeklődését már az első két rész után is! Ezt szeretem!”

walaki – 2020. 03. 12. 19:11
“3. rész: alapvetően kiváló thriller még mindig, de nem tudok elmenni amellett, hogy sci-finek még mindig se híre, se hamva. (…) Ez így elég gagyi.”

walaki – 2020. 03. 13. 16:25
“balgaság is lenne sci-finek titulálni (kémthrillernek viszont annál jobb).”

walaki – 2020. 03. 15. 17:24
“Addig is, kérlek hidd el a logikusabb észjárással megáldottaknak, hogy ez a sorozat _nem_ a kvantuumszámítőgépről és nem is a determinisztrikusságról szól!”

walaki – 2020. 03. 22. 11:41
“Valaki igazán felhomályosíthatta volna a készítőt, hogy a determinizmus és a multiverzum nem ugyanaz, akkor nem került volna ekkora ordenáré baromság a sorozatba.”

walaki – 2020. 04. 01. 19:23
“Ez nem sci-fi, szóval nem is csalódhattam :-) (…) akkor nézem, amikor nincs jobb. Meg szépen van fotózva, és nyomozós sorinak elmegy.”

walaki – 2020. 04. 02. 15:16
“látványos és hangulatos a sorozat, szóval nem állítanám, hogy nem érdemes nézni, csak annyit, hogy félrement a besorolása”

walaki – 2020. 04. 11. 03:03
“Megvan, végre rájöttem, mi zavar ebben a rendezőben. Az eddigi munkásságát átgondolva rájöttem, egyetlen önálló gondolata sincs.”

walaki – 2020. 04. 16. 21:21
“Nincs alapvetően semmi baj azzal, ha nem tetszik valami mindenkinek, hiszen nem vagyunk egyformák”

walaki – 2020. 04. 18. 21:41
“A sorozattal meg soha sem az volt a bajom, hogy lehetetlen az alapvetése, ez egy sci-fibe beleférne, hanem hogy a karakterek cselekményére nincs kihatása.”

walaki – 2020. 04. 21. 22:10
“Csakhogy ha Foresték tévedtek a determinizmussal és Lilyvel kapcsolatban, akkor az egész sorozat alapfelvetése borul és értelmét veszti.”

walaki – 2020. 04. 22. 11:16
“nem vallásosként is pont ugyanakkora f@szság. Sőt, meg merem kockáztatni, egy tudományos szemléletű néző számára még idegesítőbb is talán.”

walaki – 2020. 04. 24. 12:45
“De nem is emiatt baromság, hanem (mint már írtam) ha fel is tesszük, hogy létezik ilyen gép, akkor is logikai bukfencektől hemzseg az egész sztori, ezért.”

Egy gondolatot még egyszer kiemelnék (spoiler veszély):
“Nincs alapvetően semmi baj azzal, ha nem tetszik valami mindenkinek, hiszen nem vagyunk egyformák”

Ott a pont.

human - 2020. 04. 24. 18:28

ez kemény, de szerintem ne menjünk át komolyabb sértegetésbe.

karit - 2020. 04. 25. 00:52

@human
Teljesen jogos, meg off is, kérlek töröld ki.
Nem ez volt vele a szándékom, de most újraolvasva bántó lehet.
:peace:

miles - 2020. 04. 25. 14:10

@walaki: hadd emlékeztesselek karit egy korábbi megjegyzésére:

“…Ha az se talál be, esélyes, hogy rossz ajtón jöttem be, és keresek egy másik galériát.
De ettől még igyekszem nem telerajzolni a vendégkönyv lapjait álló falloszokkal….”

Szerintem ez nagyon érthető megfogalmazás, fogadd meg a tanácsát.

@human:
Én is csatlakozok karithoz: kicsit sem bántana, ha törölve lenne az offtopic vagy akár az összes hozzászólásom, ha az kevesebb munkával jár. Ha attól jobb lenne a fórum összképe.

walaki - 2020. 04. 30. 08:58

Szerintem ráébreszteni az embereket arra, hogy valami kívül mézesmázas, de belül meg egy ******, az nem fallosz rajzolás a vendégkönyvbe. Értelmetlen hozzászólások és “gügyülüzés” annál inkább.

Igen, én igyekszem felnyitni az emberek szemét, meg segíteni nekik, hogy észrevegyék a fake-t, mint amilyen ez a sorozat is. Ilyen a természetem. Ha több hozzám hasonló ember lenne a Földön, akkor talán nem mondhatna olyant az amerikai elnök, hogy “igyatok hipót”, és laposföldhívők is kihaltak volna a középkorban. Vagy ha egy idézet érthetőbb nektek, “férfi-e az, ki nem akarja jobbá tenni a világot?”

A sorozatra visszatérve: szépen van fotózva, hangulatosak a helyszínek, de az idézett hozzászólásokban a reakcióim remekül példázzák, hogy minnél jobban próbál belemenni a készítő a témába, idővel annál jobban elveszik benne, annál nagyobb sületlenség kerekedik ki belőle.

winnie - 2020. 04. 30. 09:52

“én igyekszem felnyitni az emberek szemét, meg segíteni nekik, hogy észrevegyék a fake-t, mint amilyen ez a sorozat is.”

szerintem ez alapvetően téves elképzelés, ez nem így működik.

ami neked fake, az másnak nem kell, hogy az legyen (ez ugyanis elvárás kérdése), ráadásul ilyen alapon, ahogy te meg vagy róla győződve, hogy valakit meg fogsz győzni arról, hogy STUFF, jöhet holnap ide egy olyan komment, aminek a gazdája téged fog meggyőzni, hogy STUFFELLENKEZŐJE. hiszen ha valaki nyitott, akkor hiába meggyőződéses, a tévedhetőségét is lehetőségnek tartja. ha viszont nincs így, és nem hiszed, hogy bárki felnyithatná a szemed…, nos, akkor nem logikus azt hinned, hogy más másképp áll hozzá, hogy más is meggyőzhető lenne, és akkor az egész “igyekvés” irracionális. annak csak akkor van értelme, ha az ember meggyőzhető. és ezt szerintem csak meggyőzhető ember gondolja.

miles - 2020. 04. 30. 16:42

Ez az önfényezés azért már erősen Trump kategória.

Mindenkit (engem biztosan) a (egy) sorozat az, ami meg tud győzni arról, hogy jó-e.

Nem pedig egy önjelölt Mózesbe oltott Buddhába oltott Mekkmester szakadatlan károgása.

Az erdő olyan természetes vagy telepített élőhely, amelynek jellegét a sűrűn álló fák határozzák meg.
A népi nyelv humorosan-bántón meghatároz egy olyan erdőfélét, melyekben a fák helyett elsődleges férfi nemi szervek vannak.
Nos ebben az erdőben végzel te lépéshossz és lépésfrekvencia fokozásával elért haladási sebesség növekedést, mindezt a megnövekedett oxigén-ellátás szüksége okán a tápcsatornád felvevő részét teljesen megnyitva segíted.

Hoffer Misi - 2020. 04. 30. 22:51

szeretne okos lenni, helyette baromi kínos. pont, mint az annihilation

spoileres lehet

a rendező lehúzta a témáról a sokadik bőrt, de legalább baromi unalmas lett. és nem azért, mert olyan érzésem volt néha, mintha lassítva nézném, hanem mert azt a kevés fordulatot is előrevetítették az események, ez egyébként tudatos húzás? a szimulációig bezárólag lehetett látni előre, számomra ez zavaró volt

nem vagyok a téma szakértője, még csak műszaki ember sem, de egy idő után bántóan idegesítő volt, hogy mennyire leegyszerűsítik a magyarázatokat, kb 5 perc guglizással hozzáférek ehhez az infóhoz. legutoljára az interstellarnal temettem így az arcom, amikor aranyosan magyarázták egymásnak a relativitást az űrhajón

tovább nem részletezem, igazából már előttem leírtak mindent, mivel kedvelem a témát így jóindulattal 10/6

viszont aki olvasott már valaha pl Ted Chiang-ot, az tudja, hogy ez mennyire kevés volt így

Lecsó - 2020. 05. 01. 03:30

Az utolsó rész végéig szerettem. Ott rontották el, legfőképp Katie karakterével. És most iszonyú dühös vagyok, mert nagy lehetőség volt ebben a sorozatban.
El tudom fogadni a kisebb következetlenségeket és a nagyobb blődségeket is a sztori sci- vonalában, ha a történet, a karakterek hozzáállása, érzelmi fejlődése következetes és korrekt.
===SPOLIER===
Szóval ez egy teremtéstörténet. Az egész a szabad akarat kérdéskörére van felhúzva, amit a teremtő hatalom végig tagad. A folyamatos önfelmentés állapotában van, sorolja a lehetséges modelleket, úgy váltogatja az alkalmazásukat, mintha teljesen opcionális lenne, mintha annyi múlna rajtuk, hogy 240p-ben vagy fullHD-ben jeleníti meg a pornót, de mondom, ezen még nem akadunk fenn. Úgy követnek el gyilkosságot (csak végignézik, de úgy, hogy akár el is követhetnék), hogy már előre föloldozták magukat a felelősség alól a jól megválasztott determinizmussal, ezen már fönnakadunk. Se Forest, se Katie nem torzult személyiségek egyébként. És az utolsó rész végén kiderül, hogy van szabad akarat. Miután Katie végignézte (a varázstükrén keresztül vagy személyesen, mindegy) a sok borzalmat anélkül, hogy bármit tett volna ellene, a végén erre a hírre annyival reagál, hogy kedvesen-szomorún belemosolyog a kamerába, és pátyolgat tovább egy számítógépet.
Össze kellene roppannia, meg kellene semmisülnie a morális sokktól, hogy egy szóval bármikor elejét vehette volna bármelyik borzalomnak, ha egy pillanatra elfelejti a modellt, amit tévedhetetlennek hisz. Az például adekvát befejezés lenne, ha a hermetikusan izolált kamrában halna meg egy válaszolni képtelen szuperszámítógép mellett, katatón állapotban összeomolva a saját tehetetlenségétől: hogy egészen eddig igazából szabad volt, most pedig tehetetlen.
Ehelyett csináltak egy happy endet.
Eddig azt hittem, hogy Garland komolyan veszi a témáit (a technológiát) ezzel a pesszimizmussal, rá kellett jönnöm, hogy nem pesszimista, csak szadista. Azért nyüstöli a szereplőit, mert azt szereti nézni, következménynek pedig elég lesz egy szomorú távolbanézés az életben maradt kevesek részéről.

human - 2020. 05. 04. 15:22

SPOILER

Lecsó: de minden ember különböző, azt számon kérni, hogy miért nem reagál úgy, ahogy egy “normális” tenné, az szerintem nem helyes egy sorozat végén, azt kell nézni előtte milyen volt, azzal mennyire megy szembe ami a végén történik. Érdekes, hogy pont a csajt emeled ki, aki az egyik korábbi részben mondta, hogy tudja, téved Forest a determinizmussal, avagy már korábban szembenézett azzal amit tesz. Tudta azt is, hogy a programozó minden esetben meghal a gáton, nem csak az “ő” dimenziójukban. Plusz utána Foresttel nézte a családi videót, avagy tudta mit választ Forest ha úgy adódik, mégis segítette. A nő ezeket tudatosan tette, ő nagyjából az, aki biztos nem lepődik meg a végén, viseli a tettei következményeit.

mrbig - 2020. 05. 06. 11:36

A sorozatban elhangzó “konyhafilozófia” mögött mindenütt komoly fizikusok által megfogalmazott elméletek, interpretációk, filozófiák állnak.

Az én szememben a sorozat fő célja az volt, hogy ezeket az elméleteket mind a nagyközönség, mind a hozzáértők számára egy emészthető, szórakoztató formában tálalja. Gyakorlatilag fogták a kvantumfizikai modellek ismert interpretációit és “mi lenne ha ez igaz, és a gyakorlatban alkalmazható” alapon készítettek egy gondolatkísérletet.

Amikor a sorozatnak olyasmiket ró fel valaki, hogy “hogyan tudja a gép magát modellezni”, “honnan tudjuk, hogy milyen erővel lökték meg a tollat ha csak azt látjuk, hogy gurul”, “miért nem néznek 1 perccel előre, és próbálják meg nem azt tenni, mint amit a gép mutatott”, akkor valójában a jelenlegi fizikai tudásunk által sem megválaszolható kérdésekkel foglalkozunk.

Számomra ez van akkora plusz pont, hogy az olyanok mint színész játék, fordulatosság, feszültség másodlagos. Még így is mennyivel királyabb ez a formátum, mint egy sokadik natgeos ismeretterjesztő műsor.

És láthatólag működik ez a vonal: még a sorozatjunkie commentfolyamában is olyan témákról hall az ember, mint a bell egyenlőtlenség :)

walaki - 2020. 05. 07. 11:02

@winnie: “ami neked fake, az másnak nem kell, hogy az legyen”
Ez nem így működik. A tudomány az egzakt. Vagy félremagyarázzák, vagy helyesen. Nincs olyan, hogy nekem a fénysebesség állandó, de neked nem. A tudományban pont az a nagyszerű, hogy bárki, bárhol elvégezheti a kísérleteket, és ha mindig, mindenki ugyanarra az eredményre jut, csak akkor fogadják el tudományos ténynek.

“jöhet holnap ide egy olyan komment, aminek a gazdája téged fog meggyőzni, hogy STUFFELLENKEZŐJE”
Csak és csakis akkor, ha ellenőrizhető érvekkel és tényekkel tudja alátámasztani. Mással esélye sincs meggyőzni, ez esetben viszont a legnyagyobb örömmel fogadom, mert hozzájárul a tudásom gyarapításához!

@mrbig: “Az én szememben a sorozat fő célja az volt, hogy ezeket az elméleteket mind a nagyközönség, mind a hozzáértők számára egy emészthető, szórakoztató formában tálalja.”
Ezzel nem is lenne baj, és a kivitelezés is szép, de sajnos hibásan, tévesen tálalja, nekem ez böki nagyon a csőrömet.

“akkor valójában a jelenlegi fizikai tudásunk által sem megválaszolható kérdésekkel foglalkozunk.”
Jogos, de ebben a sorozatban még a jelenlegi fizikai tudásunk által megválaszolt, és empririkus kísérletek által igazolt kérdéseket is félremagyarázzák. Ez pedig nagyon nagy baj. (Olyan ez, mintha a quantuummechanika laposföldjéről beszélnének, miközben nem kérdéses, hogy a Föld igazából kerek. Remélem érthető a hasonlat.)

winnie - 2020. 05. 07. 12:04

én a sorozat kapcsán említettem a fake-et, mert te is azt hozted fel analógiaként.

karit - 2020. 05. 08. 15:03

walaki: “Ez nem így működik. A tudomány az egzakt. Vagy félremagyarázzák, vagy helyesen. Nincs olyan, hogy nekem a fénysebesség állandó, de neked nem. A tudományban pont az a nagyszerű, hogy bárki, bárhol elvégezheti a kísérleteket, és ha mindig, mindenki ugyanarra az eredményre jut, csak akkor fogadják el tudományos ténynek.”

Istenuccse próbállak megérteni, de nem megy. Miért érzed személyes sértésnek a Devs koncepcióját?

Oké, nézegethettük volna az LHC egykedvűen búgó alagútját is 8 részen át, majd a végén a kiszínezett szórásképeket elemezhette volna egy szakállas fizikus. Biztos érdekesebb lett volna.

Soha nem állította a készítő, vagy itt bármelyik kommentelő, hogy ez tudományos ismeretterjesztő műsor volna, sőt, mindenki egyetértett abban, hogy scifi. Bocs, majdnem mindenki.

Az egyik “scifi űroperában” (Leia áriája a 4. felvonásban) az űrhajó az egyik naprendszerből a másikba tart másfélszeres fénysebességgel, ami azt jelenti, hogy ha csak a szomszédosba (3-4 fényévnyire) menne, akkor is 2-3 évig tartana az út az ott bemutatott pár óra helyett. Mégsem hallottam emberről, aki ezen felháborodott volna.

Vagy ott a bevallottan realista szándékú Interstellar, ami Kip Thorne bábáskodása ellenére is pár helyen igen tudománytalan. Persze műfaját tekintve (már félek leírni) az is egy scifi film, szóval…

“Ha tudjuk azt, hogy az első alatt nincs babszem (ismerjük az egyik részecske állapotát), akkor attól még nem fogjuk tudni, hogy a maradék két pohár közül melyik alatt van a bab (azaz a szomszéd állapotára nem tudunk következtetni).”

Tegyük hozzá, az esetek harmadában biztosan fogjuk tudni, hogy a másik két pohár alatt nincs bab. Ebből máris lehet írni egy scifit, mert a Gépem _párhuzamosan_ képes vizsgálni az összes poharat és babszemet. Sőt, előrejelezni is tudja a trükkös csereberéket. De nem árulom el, hogy működik. ;)

“Hogy a határozatlansági reláció érvényes-e, azt pedig empirikusan többször is bizonyították, számtalan kísérlettel.”

Persze, ám mivel ez egy scifi, a Devs láthatóan működő gépénél szükségszerűen találtak egy kiskaput. Vedd úgy, hogy amit magyarázott Forest a szomszéd részecskékről vagy bármiről, azt félrevezetésül mondta, nehogy lekoppintsák a technológiáját. Persze utána nyilván belenézhetett volna a kamerába egy Frank Underwoodos félmosollyal, utalva rá, hogy a fikciós sorozatok megnézése előtt ajánlott elvégezni egy suspension of disbelief tanfolyamot.

winnie - 2020. 05. 11. 07:29
karit - 2020. 05. 11. 12:55

winnie: köszi! Ez alapján továbbra is úgy értelmezi mindenki, ahogy akarja.

1. Ha tetszik, Forestnek igaza volt: hiszen ‘deternimizmus’ volt végig (ami majdnem ugyanaz, mint a determinizmus, csupán a világ nem kőbe van vésve, hanem gumiba). Hiába próbálta Desmond ezerszer megmenteni Charlie-t, végül utolérte a végzete. Hiába “csalt” Lily, ugyanúgy meghaltak, ahogy elő volt írva: a tű ugrott egyet a barázdán, majd minden haladt tovább a Terv szerint – az Univerzum Cenzora leporolta kezeit és visszaült sudokuzni.

2. Garland egy dolgot elhallgatott az interjúban: dramaturgiai okból elsumákolták, _hol_ játszódik a Devs.
Nos, nem itt, hanem tőlünk nézve sréhen balra a 42. brán R 108-as, térdkalács alakú, a kilencedik tizedesig azonos finomszerkezeti állandójú univerzumában.

Ebben a világban nem létezik a határozatlansági elv, mert egy tízéves suhanc, az Ausztriába átszökő Werner H. macskalopás közben vagy túl gyorsan, vagy túl magasra mászva (a tanúk ebben nem tudtak megegyezni) kitörte a nyakát Erwin S. kerítéséről leesve 1911-ben (pont aznap, amikor Thomas A. E. itt járt Budapesten, napra pontosan 90 évvel azelőtt, hogy a két torony ledőlt). 137 évvel később a Devs Gépe is elkészült: megcsinálták, mert nem tudták, hogy lehetetlen.

Ide írd


kötelező

(kötelező, de megtartjuk magunknak)

Ezeket a HTML parancsokat használhatod:
<a href="" title=""> <abbr title=""> <acronym title=""> <b> <blockquote cite=""> <cite> <code> <del datetime=""> <em> <i> <q cite=""> <s> <strike> <strong>

Ennek a posztnak külön RSS feedje van a hozzászólásaihoz