login |

The Last Kingdom: kezdett a 4. évad

2020. 05. 07. 20:20 - Írta: Qedrák

14 hozzászólás | kategória: Anglia lecsap, kritika,

A Bernard Cornwell regénysorozatát, a Saxon Stories-t (itthon: Angolszász históriák) feldolgozó Az utolsó királyság a második etapját kezdte meg nemrég úgy, hogy immár csak a Netflixre készül tartalomként. A harmadik évad zárásáról nem írtam (a kezdésről igen), de úgy hiszem, hogy röviden érdemes megemlékezni róla, mielőtt belevágunk a negyedikbe.

Három pontban tudnám összeszedni azt, hogy miben változott meg a Netflixre érkezve a Magyarországon forgatott széria. Az első, hogy sokkal látványosabbá vált. Több csatajelenetet láthattunk, több statisztát, több kameraállást és így tovább. Hogy ennek köze van-e  váltáshoz, az tudtommal nem derült ki, de nem kizárt, hogy a produkció tényleg kicsit nagyobb költségvetéssel gazdálkodhat, (de tegyük hozzá, hogy a BBC sem fukarkodott), ami nekünk is jó hírt jelent. Az a fajta “teszkógazdaságos Vikings” érzés, amely néhány kritikát és kommentet jellemzett az első évad után, a harmadikra gyorsan eltűnt.

A második pont, hogy a történet rendkívül eltért az alapanyagként szolgáló könyvektől. A második szezonról szóló kritikámban írtam, hogy problémát okozott az a tény, hogy egy évad két kötetet dolgozott fel, mivel a könyvek “egy nagy ellenfél plusz egy nagy csata”-koreográfiára épültek. Így a harmadik és negyedik könyv nagy ellenfeleit egyszerre kellett képernyőn tartani, ami szétfeszítette a cselekményt.

A harmadik szezon azonban szakított a könyvsorozattal. Olyan szereplőket írtak ki a sorozatból, akik a regényekben még vidáman életben vannak,. Ez a változtatás egy egységesebb keretet adott a történetnek, amely remekül működött a harmadik évadban.

A harmadik pontban pedig azt emelném ki, hogy maga a történet sokkal karcosabb lett. Ezalatt részben azt értem, hogy olyan jeleneteket is forgattak, amely a BBC-n már nem biztos, hogy lemehettek volna. Másfelől bátrabban nyúltak ahhoz is, hogy fontos szereplőket írjanak ki a történetből. Ez a szemléletmód egyébként egy kicsit talán közelebb is áll a könyvek hangulatához, mindenesetre a sorozat bőven megőrizte a vizuális kalandregény jellegét. Ennek a karcosságnak a jegyében egyébként pont egy véres csatajelenettel nyitunk a negyedik évadban is.

A Last Kingdom egyébként nem egy bonyolult sorozat (a regényadaptáció sem az), nem láthatunk benne hosszú filozofálásokat a hitről, a hatalomról vagy az emberi természetéről, nem ragozza túl, hogy kinek mi jár, vagy ha mégis, az eléggé kilóg a sorozatból a túlzott színpadiasságával. Ha akad is ilyen tartalma, azt főleg rövid párbeszédekben látjuk viszont. Ahogy pl. a gyász vagy az öröm feldolgozása is három-négy rövidebb jelenet, és utána fejest is ugrunk az egyébként folyamatban lévő probléma megoldásába.

A fenti persze kölcsönöz a szériának némi sekélyességet, de az a helyzet, hogy ez egyáltalán nem is baj. Mert ahogy az alapul szolgáló könyvsorozat, úgy ez az adaptáció is egyfajta kalandregény, ahol a szereplők helyezkednek, terveznek majd jön egy nagy végső csata, ahol a szembenálló felek heroikus erőfeszítéseket tesznek a másik legyőzésére. A vesztes mindent elbukik, a győztesnek pedig általában keserű marad a szájíze. Ehhez a vizuális kalandregényhez pedig nem illik a mély filozofálás.

A tovább mögött spoilerekkel folytatom.

A negyedik évad első részei ott kezdődnek, ahol a harmadik abbahagyta. A főhős Uthred (Alexander Dreymond) hírül veszi, hogy ősei öröksége és korábbi otthona, Bebbanburg a skótok támadása miatt éppen gyenge. Hiába erősek a falai, bitorló nagybátyjának kevés az embere, így egy trükkel akár bevehető lenne az erődítmény.

Uthred el is indul Wessexbe, hogy segítséget kérjen. Wessex, a címszereplő utolsó királyság azonban Nagy Alfréd halála után gyengébbnek tűnik. Edward király (Timothy Innes) uralkodása alatt azonban a királyságot különféle erők osztják meg. A király felesége és annak édesapja hatalomra törnek Wessexben, és minden törekvést elgáncsolnak, ami ezt akadályozná. Közben Alfréd özvegye, Aelswith (Eliza Butterworth) a férje nélkül nem igen találja a helyét, és nem ért egyet fia döntéseivel, azzal pedig pláne nem, hogy azokba nem vonják be őt.

A problémákat tetézi a dánok fenyegetése. Knut (Magnus Bruun), Uthred dánná lett barátjával, Bridával (Emily Cox) az oldalán tervezgeti, hogy miként gyűri maga alá seregével a megmaradt szász területeket, Wessexet és Merciát. Merciában közben dúl a családi perpatvar: Aethelred (Toby Regbo), Mercia uralkodója felesége, Aethelflaed (Millie Brady) már régóta gyűlölik egymást. Előbbi szeretne egy erős, önálló király ura lenni, és eltaszítani magától a feleségét, aki megcsalja őt Uthreddel. Ám Aethelflaed biztosítja Wessex és Mercia szövetségét, ezért csak úgy nem válhatnak szét az útjaik.

Ezek az egymástól független szálak a könyvekben látványosan össze szoktak érni már az elejétől fogva, de a sorozatban azért más egy kicsit a helyzet, különösen attól fogva, hogy a harmadik évadban jelentősen elvált egymástól az adaptált mű és a széria útjai.

Maga a történet a negyedik évad első két része alapján továbbra is eltart a könyvekétől, de azért a főbb szereplőket átemeli belőle, még ha nem is ugyanolyan életutat járnak be, mint ott. Ez talán nem is baj, mert ahogy fentebb írtam, a második évadban gondot okozott a könyvhűség szem előtt tartása, és a harmadikban, ahol ezt elengedték, sokkal feszesebb történetet kaptunk.

Az S4-ben, legalábbis az első részek alapján, valami hasonlóra készülhetünk. (Aki előrébb tart, és ismeri Cornwell könyveinek a szerkezetét, az persze nagyjából a negyedik résznél észre fogja venni, hogy megint két könyvet adaptáltak a készítők). A könyvre jellemző felbukkanó mellékproblémák, amelyeket meg kell oldania a főszereplőnek, kevesebb akad a sorozatban. A megváltozó történetvezetés miatt egyébként az egyes részekben az is kitalálható, hogy ki hal meg. Kétségünk ne legyen felőle, a harmadik évadtól kezdve nekiláttak néhány szereplő kiírásának, és olybá’ tűnik, hogy ezt nem céljuk abbahagyni.

A fentebb említett felszínesség miatt egyébként én nehezen tudnék kiemelni bárkit is a szereplőgárdából. Általában elmondható, hogy mindenki hozta a kötelezőt, nem tudnék senkit sem mások elé helyezni. Illetve a sorozatnak van egy YouTube-csatornája, ahol néha kulisszatitkokat osztanak meg a forgatásról (szerintem érdemes belelesni, rengeteg magyar szót hallani és vélhetően ezt a posztot is sokan olvassák olyanok, akik ott dolgoztak, hátha megpillantják ott magukat), és akkor szembesültem azzal, hogy az Aelswithet játszó, amúgy vidám alaptermészetűnek tűnő Eliza Butterworth milyen gyorsan képes átalakulni Alfréd vallási fanatikus, savanyú özvegyévé.

De a forgatásról készült fotók vagy bejelentkezések eleve jó hangulatról árulkodnak. Azt pedig én már régen megbocsátottam, hogy a főszereplőt nem egy kétméteres szőke férfi játssza, ahogy a könyvekben olvasható, hanem egy mindössze 180 centis barna hajú színész. Mostanság, amikor a kezembe kerül a könyv, már sokkal inkább társítom a sorozat Uthredjének arcát a könyv szereplőjéhez.

Azt hiszem, elmondhatjuk, hogy a Last Kingdom a maga zsánerében az egyik legjobb, manapság nézhető alkotás. Nem akar kínálni többet, mint amennyit nyújtani képes, azt viszont hibátlanul teszi. A szórakoztatás az elsődleges célja, és nem jelöl ki magának emellett semmi mást. Tökéletes arra, hogy egy-két délutánt elcsapjunk vele a mai járványos időkben. Reménykedem abban, már csak az itthoni munkatársai miatt is, hogy jól sikerült az évad és látunk még belőle folytatást.

14 hozzászólás Ne habozz!

johndoe4 - 2020. 04. 26. 20:27

Megnézve! Rohadt jó volt! 8/10

hamupipacs - 2020. 04. 26. 23:10

Beérett! Mindig jön az összehasonlítás a Vikingekkel. Lássuk be az elején a Vikingek volt a jobb. De most erre billen a mérleg nyelve.

Ha már magyarok. A Mintaapákban tinédzsert játszó, hosszú szőke hajú lány is feltűnt a 2. vagy 4. rész elején.

Még nem daráltam le teljesen, de idáig meggyőző volt.

Bár a témából adódik és korábban sem fukarkodtak az alkotók a brutalitással, valahogy ebben az évadban még inkább inkább az arcunkba kaptuk a kegyetlenséget. Oké, ennyi csata közben nehéz virágos réteken kalandozni a kamerával. De Brida tombolása, vagy valamelyik várőrség kivégzése nekem a határokat feszegette.
Brida amúgy is egy ellentmondásos karater volt végig. Reméltem (haha a történetben szerintem Uthred is reméli), hogy a magánéletében megnyugvást talál. Hát nem!
Nagyon emlékezetes volt, ahogy a valós hatalom közelébe kerülő szereplő szemében felvillan a hatalomvágy, majd megszerzése után alárendel ennek mindent.

moco22 - 2020. 04. 27. 06:18

Imádtam minden egyes részét.

perelli - 2020. 04. 27. 12:45

Lement egyben tegnap, jó vót.

PRSPCT - 2020. 05. 01. 22:11

Sajnos ez volt az eddigi leggyengébb évad:(

Skog - 2020. 05. 03. 15:53

Csatlakozom az elöttem szólóhoz. Ez egy olyan Szép és (m)íves GoT-odás lett így a negyedik szezonra, hogy hej. Távolságot, mint üveggolyót…. Egy rossz vicc volt, ahogyan mindenki pikk-pakk lenyomta a távolságokat. Időben. Karakterfejlődés? Max visszafelé. Lovasroham egy vár ellen? A háton hordozott kard egy stabil hülyeség. Legalább ebben konzekvensek. Hogy a szárított tevetúróba jut el észrevétlenül x száz dán Winchesterbe? Az anyakirályné és a két trónörökösre 5 azaz 5 darab fegyveres vigyáz? Alapvető és durva hibák sorozata. Eddig szerettem, de most kasza.
Sehol sincs a regényhez képest, de az előző szezon is magasan jobb volt.

TarquiniusImperator - 2020. 05. 04. 20:22

2020 legjobb történelmi sorozatát Magyarországon forgatják. Miért nem tudunk a saját történelmünkről is csinálni egy ilyen sorozatot? Egy Uhtred-szerű, pogány, ám már Szent Istvánt szolgáló magyar harcosról micsoda történeteket lehetne leforgatni áskálódó németekkel, lázadó pogány főurakkal, sunyin furkálódó Koppánnyal, Ajtonnyal, Gyulával, Vazullal stb. Gyakorlatilag az Uhtred-sztorit egy az egyben le lehetne forgatni úgy, hogy a magyar történelemből jönnének a szereplők, az Alfréd lánya-merciai király házassági történet például kísértetiesen hasonlít a Szent István lánytestvére-Vitéz Boleszláv (lengyel király) történetre, ahol a lengyel király hazaküldi Magyarországra a feleségét, mivel annak törvénytelen gyereke születik (Veszprém herceg).

Alfréd = Szent István
Beocca = Gellért püspök
Aelswith (Alfréd felesége) = Gizella
Aethelwold (Alfréd unokaöccse) = Vazul (Vászoly)
Aethelred (Mecia királya) = Vitéz Boleszláv
Ubba = Koppány

Mindenesetre holnap elkezdem nézni a 4. szezont! :)

Anthonz - 2020. 05. 07. 21:29

Sajnos ez elég gyengus lett.
Számomra is nagyon zavaró volt a teleportálás: körbe hajókázzák, lovagolják, meg szaladják(!) egész Nagy Britanniát, közben a sztori is tele van plot hole-okkal.

A készítők olyanok, mint amilyenre írták Uthredet erre az évadra: semmi cél, semmi terv, csak tengünk-lengünk a világban.

Jaj az is nagyon furcsa még, hogy a nagy harcos, Wessexben területekkel rendelekző Uthrednek összesen ha van 10 embere, ilyen szempontból eléggé minimálisra vannak véve a dolgok a sorozatban.

clegane - 2020. 05. 08. 11:40

én is elég összecsapottnak érzem sajnos ezt az évadot. mechanikusan haladnak a cselekménnyel, kidolgozni, átgondolni, hangulatot építeni nem marad idő.
de azért kedvelem!

Fegyula - 2020. 05. 08. 15:39

Remekül szórakoztam, három nap alatt ki is végeztem. Nem kell egy GoT-ot várni, de könnyed kikapcsolódásnak tényleg remek.
Normálisan is van befejezve, akár vége is lehet a szériának, de folytatni is lehet.
Talán a végén Brida brutalitását tolták túl, a halottgyalázás nagyon nem tett jót a karakterének.
Ettől függetlenül simán 8/10. Remélem lesz folytatás, mert Anglia egyesítése még hátra van.

Key - 2020. 05. 08. 19:32

Az első 4 rész nagyon-nagyon jó volt. Hozta a korábban megszokott sodró lendületű cselekményt csak sokkal monumentálisabbnak tűnt az egész, plussz kellemes meglepetésként hatott, hogy amolyan lightos Game of Thrones szerű kavargatások is voltak a háttérben. Mindezt megfejelve a 4. részben egy olyan csatával, amilyet a Vikingek már vagy 3 éve nem képes leszállítani. DE! Ezután olyan szintű lejtmenetbe esett a sorozat, amire jelzőket sem találok. Az 5-6-7 részek a komplett sorozat legunalmasabb és legrosszabb részei voltak számomra. A három rész történetét korábban kb. 1-ben oldották volna meg. A 8-9-10-es részek szerencsére már javuló tendenciába fordultak és tetszett a befejezés is, bár kicsit talán többet vártam volna az évad végére is.
Összességében nézve amúgy pozitív érzésekkel gondolok majd vissza erre az évadra is, már nézném a következőt.
Még annyi, hogy ritka szimpatikus szereplőgárdája van a sorozatnak. Akár a pozitív, akár a negatív szereplők vannak képernyőn, mindegyiküket szívesen nézem.

Geza Kovacs - 2020. 05. 08. 21:13

Nagyon tetszett ez az évad is.

Skog - 2020. 05. 10. 19:33

Mint azt már többen említették, ez is. Ez egy olyan Szép és (m)íves GoT-odás lett így a negyedik szezonra, hogy hej. Távolságot, mint üveggolyót…. Egy rossz vicc volt, ahogyan mindenki pikk-pakk lenyomta a távolságokat. Időben. Karakterfejlődés? Max visszafelé. Lovasroham egy vár ellen? A háton hordozott kard egy stabil hülyeség. Legalább ebben konzekvensek. Hogy a szárított tevetúróba jut el észrevétlenül x száz dán Winchesterbe? Az anyakirályné és a két trónörökösre 5 azaz 5 darab fegyveres vigyáz? Alapvető és durva hibák sorozata. Eddig szerettem, de most kasza.
Sehol sincs a regényhez képest, de az előző szezon is magasan jobb volt. Lapos és gagyi lett pont mint a GoT vagy a Vikings. Kár érte.

Vodor - 2020. 05. 14. 01:30

Azt meg tudja valaki mondani, hogy mi baja lett Bridanak Uthreddel a negyedik evadra, hogy meg a lanyat is megolte volna? Nem tul kovetkezetes karakterepites…

Ide írd


kötelező

(kötelező, de megtartjuk magunknak)

Ezeket a HTML parancsokat használhatod:
<a href="" title=""> <abbr title=""> <acronym title=""> <b> <blockquote cite=""> <cite> <code> <del datetime=""> <em> <i> <q cite=""> <s> <strike> <strong>

Ennek a posztnak külön RSS feedje van a hozzászólásaihoz