login |

Prodigal Son: vége az 1. évadnak

2020. 05. 14. 15:50 - Írta: winnie

18 hozzászólás | kategória: 2019/20 finálék, kritika,

Oh, everyone’s your best friend until they find out you’re a serial killer. Then, poof. I mean, this cancel culture has just gotten a little out of hand.

Az idei országos szezon jobb volt, mint a tavalyi. Amellett, hogy pár midseason újoncba bele sem kezdtem, így nem tudom, mi lesz a véleményem róluk, több új komédia és dráma megmaradt nézősnek számomra. És bár idén a vicces szériák (főleg a The Unicorn és a Mixed-ish) leverték a drámákat, utóbbiak közül a Prodigal Son kimagaslott nálam. (Alapozásnak a pilotkritikát ajánlom, nem csak a sajátomat, de human-ét is.)

A Lincoln Rhyme-finálékritikánál már írtam, hogy szerkezetileg eléggé hasonlítanak a sorozatok, de míg az NBC könyvadaptációja esetében nem sok sajátos jellemvonás van jelen, addig a FOX krimije esetében olyan hangvételt hozott a két készítő, amit nem is nagyon látni mostanság, országos tévében pedig végképp nem. Mert egy dolog a heti nyomozás, a sorozatgyilkosos átívelés és az “apukám Hannibal Lecter”-aspektus, mindezt gyilkos humorral és elmetripekkel szórják meg.

Igen, ez a sorozat is epizodikus ügyekre építkezett, azonban a kifejezetten ‘beteg’ kategóriába tartozó, szó szerint beteg főhős már önmagában is hozott annyit, hogy felrázza a formátumot és a random ügyeket. Amik amellett, hogy természetesen nem voltak véletlenszerűek (hanem azért reflektáltak a főhős épp aktuális sztorijaira), önmagukban is hoztak olykor beteg jellemzőket.

– You’re a predatory psychopath.
– That’s right, I am.

Szóval míg a Lincoln Rhyme-ban szinte minden tipikus volt, addig a Prodigal Son az elvetemült irányt erőltette. És míg előbbiben egy igen színtelen csapat vette körül a színtelen főhősöket, itt még a csapat is sokkal jobban bejött – az MVP Keiko Agena által zseniálisan alakított halottkém volt, aki kvázi szó szerint csorgatta a nyálát Malcolm Bright-ra, üdítően vicces pillanatokat hozva.

A Prodigal Son kiemelkedett az idei ősszel indult országos újonc drámák közül, és amikor nagyon formában volt, akkor valóban hozta az első osztályú minőséget, de összességében azért inkább csak ‘jó’ vagy ‘elég jó’ volt, mert az üresjáratokat nem nagyon tagadhatta a széria, mint ahogy azt sem, hogy az évad első harmada jóval erősebb volt, mind epizodikus sztorik, mind pedig átívelés szintjén.

99% of people aren’t serial killers, Malcolm. But we’re part of the one percent.

A tovább mögött spoilerek nélkül folytatom a finálé kapcsán, mely egyébként tervezett zárás volt annak ellenére, hogy nem sikerült az összes részt leforgatni. Az 1×22-nek tervezett 1×20-at ugyanis hamarabb leforgatták előrelátás, valamint a főszereplő elfoglaltsága miatt, és végül a kimaradt két rész sztoriját pár jelenetbe sűrítették bele.

A fentiek miatt az Endicott-szál sokkal kevésbé lett kidolgozott (két részt bukni egy 5 epizódos storyarc-ból azért komoly), és gondolom, ez is közbe játszott abban, hogy kevésbé rezonáltam rá. Valahogy minden aspektusa (kapcsolat Apuval, kapcsolat Anyuval, a gyilkos én) el lett maszatolva, és nem ütött a sztori, sőt, középszerűnél sem volt sokkal több, ez nem volt kiemelt alapanyag. A finálé zárását a cliffhangerrel azonban odatették.

Ugyanis aggódhattunk mi jobbra-balra Malcolm miatt, de kiderült, hogy ha már a gyilkos ösztön öröklődése érdekel minket, akkor inkább Ainsley felé kell tapogatózni. Az a zárójelenet nagyon erős volt, és cliffhangernek sem az utolsó, hiszen nem bináris, hanem jóval több kérdést dob fel. Bőven el lehet indulni innen, és az biztos, hogy ha nem félnek a készítők, akkor több új réteget is kaphat a sztori – ha lesz 2. évad.

A Prodigal Son a családi szálak tekintetében erősen karakterközpontú volt, még akkor is, ha a tesó és anyu sokkal kevésbé volt előtérbe tolva, mint Malcolm. Emellé és az epizodikus sztorik mellé pedig több mini, vagyis pár részes átívelést behoztak, amik között voltak jobbak és rosszabbak, de az pozitív volt, hogy szinte mind kapcsolódott a múlthoz, mind a girl in the box, mind a Junkyard Killer, mind Endicott – és még az ápoló is, ami kivételesen hanyag volt így két részben, hogy hirtelen bejött egy random ápoló, felvezetés nélkül.

Azt hihettük, hogy a Prodigal Son majd Micheal Sheen jutalomjátéka lesz, én még azt is jósoltam, hogy idővel lehet, hogy ki fogják hozni, vagy meg fog szökni, de ilyesmire nem került sor. Szerencsénkre, mert így nem volt annyira kiszámítható, és balszerencsénkre, mert így eléggé le volt korlátozva a színész. DE. Minden egyhangúság ellenére bőven kapott lehetőséget Sheen, aki abszolút is élt vele, a végén pedig nagyobb mozgástere is lett. Az egyik legjobb rész számomra egyértelműen a rémálmos epizód volt, amikor szó szerint kikerült a cellájából, nézőként az payoff volt a javából.

I’m afraid of me. The more relaxed things are out there, the more time I have to think in here. And when that happens, imagine a theater that only plays horror films about you.

Mondanom sem kell, hogy a sorozat így inkább Tom Payne jutalomjátéka volt, aki hihetetlen skálát zongorázott végig, még akkor is, ha bizonyos manírokat folyton vissza kellett hoznia. De elismerés illeti őt, mert végig sikerült (modorossága ellenére) szimpatikus szinten tartania ezt a démonjaival küzdő, az őrület határán táncoló embert, aki olykor döbbenet dolgokra vetemedett, és ezek a pillanatok egytől egyig emlékezetesek is voltak, ld. az elején az ablakon kiugrás, vagy az apja leszúrása, és a vége felé is simán elhittem, hogy leszúrja az állomáson a random embert a bérgyilkosos részben. Mert a cél szentesíti az eszközt?

Intriguing – ez a jelző jutott eszembe a Prodigal Son-ról (nem tudom a jó magyar megfelelőt). Ahogy írtam, sokkal jobb is lehetett volna (erősebb családi szálakkal, ha már ennyire erőltették őket), de nincs okom panaszkodni, hiszen szinte mindvégig szórakoztató maradt, köszönhetően a nagyon jól eltalált és cseppet sem tipikus humorában, illetve a nagyon erős lélektani, pszichológiai aspektusainak.

Nyilván ott leszek a folytatásnál (ha lesz), és ha lehet, akkor kérnék olyan epizodikus sztorikat, mint a legelején, a 2-3-4. részeknél, illetve az 1×12-nél, ami számomra magasan az évad legjobbja volt annak ellenére, hogy rögtön arra gondoltam, hogy az lesz a csavar, ami lett. Egyszerűen a szerkezete és a színészi alakítások szuperré tették azt a részt.

My girl!

18 hozzászólás Ne habozz!

csermely - 2020. 05. 14. 16:51

Engem megvett a srác az első részben, azzal a mosollyal, amikor levágta a fickó kezét.

zoliszekely - 2020. 05. 14. 18:18

Nagyon jó sorozat volt! Eleinte magyar felirattal néztem, de aztán nem jött csak 1-2 hónaponta és áttértem az angol feliratra, mert annyira érdekelt a sztori. Nagyon jó alakítások és történet fűződik ehhez a sorozathoz, remélem lesz folytatása!

tvolker - 2020. 05. 14. 18:21

Zseniális évadzáró volt, még ha érződött is tényleg, hogy kissé kapkodós lett a sztori a vírus miatt kieső 2 rész hiányában

Nagyon remélem, hogy folytatják majd, mert megkedveltem a két főszereplő karaktert, az őket alakító színészek szinte végig kiváló alakításokat nyújtottak. Ezzel kapcsolatban egyébként nemrég olvastam egy érdekes gondolatot a sorozat facebook oldalán a kommentek között, ezt itt is hagynám:
“At what point are you considered normal when you cheer for a psychopath?”

Akárhogy is, összességében a sorozat számomra az egyik legnagyobb élmény volt idén, végig lekötött, és kifejezetten érdekes volt, ahogy a múltból induló szálakat kibontják. Rettentően sajnálnám, ha nem érkezne folytatás.

Raravis - 2020. 05. 14. 20:58

“Intriguing – ez a jelző jutott eszembe a Prodigal Son-ról (nem tudom a jó magyar megfelelőt). ”

Prodigal son = Tékozló fiú

A bibliából van. Amúgy, az első részben ő maga nevezi magát a sorozatgyilkos apja tékozló fiának, miközben győzködi a másolót.

winnie - 2020. 05. 14. 21:13

Raravis: az megvan, az “intriguing” szó a kérdés, mert a mert a tipikus szótári jelentései nem nagyon passzolnak.

infinity - 2020. 05. 14. 21:23

Nekem is nagyon bejött a sorozat. Remélem lesz folytatás!

bvr - 2020. 05. 15. 14:21

Míg a Lincoln Rhymeból csak a pilotot (ami nem igazán mozgatott meg), ebből asszem anno 3 vagy 4 részt néztem meg, ez sokkal érdekesebb volt (főleg persze a karakterek/színészek miatt) de hát ezek a 20 rész körüli epizodikus sorozatok már jó ideje nem az én világom, így ez is kikopott nálam. Pedig nem volt rossz.

winnie - 2020. 05. 15. 15:41

bvr: annyiban nem olyan epizodikus, hogy a több részes szálakon van a hangsúly. más kérdés, hogy mondjuk engem mindig is komolyan és minden sandaság nélkül érdekelt, hogy a 10-20 sztorinál miért érdekesebb az egy sztori:) mármint azt tudom, hogy komplexebb a dolog, de ugye sok esetben csak látszatkomplexitás van, és mindössze több sztori fűznek össze, ahogy technikailag megtehetnék azt is, hogy egyenként, és nem egyszerre mesélik el a történetet. kivételek persze vannak.

bvr - 2020. 05. 15. 17:45

winnie: igenigen, az már az első pár rész alapján is világos volt, mert már akkor is minden részben hozzátettek pár percnyi morzsát hogy elfojtott/elfelejtett emlékek, láda, apa, anya, de az ilyesmi engem inkább zavar hogy ez menjen 20 részen át (ami aztán vagy érdekes, vagy nem, meg egyébként is), szóval ez nálam inkább negatívum.

(Illetve amúgy az a kérdésed hogy mások számára miért érdekesebb az “igazi” átívelő sztorira épülő sorozatokra vonatkozott? Vagy ami itt is volt hogy epizodikus és mellé kapunk még egy történetet, csak azt 20x pár percre bontva elmesélve?)

Khestrassa - 2020. 05. 17. 23:22

Nem tudom, hogy maradt ez ki nekem az idén, de nagyon köszönet winnie a kritikáért, régen daráltam valamit ekkora lelkesedéssel.
Most meg szurkolhatok, hogy legyen folytatás.

winnie - 2020. 05. 18. 06:04

öröm, boldogság!

pearl - 2020. 05. 23. 17:46

A kritikát olvasva kezdtem el, és nem bírom abba hagyni. Most már kénytelen vagyok angol felirattal folytatni. Szuper sorozat. Ezer köszönet érte. Mai örömhír, hogy berendelték a 2. évadot.
Tom Payne szuper benne, és mindenki más is.

sunny - 2020. 08. 06. 22:02

Engem egyedül Michael Sheen miatt nézem, az anyja egyre jobban irritál valamiért és egyáltalán nem tetszik a játéka, Tom payne karaktere meg néha túl okoskodó és egocentrikus nekem amellett, hogy mennyi lelki baja van. Egy két jelenetet is túlzásnak tartottam, mint pl amikor majdnem kiesik az ablakon stb…A főszálra kiváncsi vagyok, most hogy tudom bevan rendelve a második évad félek, hogy milyen zárása van a sorozatnak.

gitta - 2020. 08. 07. 23:27

Nem lenne rossz egyáltalán és Michael Sheen pont annyira zseni benne, ahogy a trailer alapján gondoltam, de mamácska és tesó, nah meg az FBI-os irtózat müanyag csaj nagyon irritálnak, már legalább kétszer letettem a sorit miattuk.
Ezzel együtt még sem tudom kategórikusan kijelenteni, hogy a női karakterek castingja megbukott, mert Aurora Perrineau és Keiko Agena nagyon jók.

Snoopyzit30 - 2020. 09. 30. 10:19

Nekem is nagyon bejött a sorozat. Nem gondoltam, hogy ez előfordulhat valaha velem, de nálam ott lesz a JAws szavazáson a legjobbak között. Mert szórakoztató volt, tetszett a színészi játék, de nem csak Micheal Sheen, hanem mindenki nagyon jó volt.
Sajnos megérezte a sorozat azt a hiányzó pár részt, amit a covid miatt nem tudtak leforgatni, de így hogy be van rendelve a 2. évad, szerintem nincs okunk panaszra.

Soha rosszabb országos sorozatot. Nagyon elégedett vagyok.

8-9/10

Orsós - 2020. 10. 27. 10:57

Érdekes a színész válogatás, anya 12 évvel idősebb a fiánál.

winnie - 2020. 10. 27. 11:42

mármint az anyát alakító színész. nem érdekesnek mondanám, hanem inkább érdemen alapulónak, abszolút pozitív, hogy az alakítást veszik figyelembe a castingon, nem mást.

azért bőven volt példa hasonlóra (olyanra is, hogy idősebb volt a gyerek a szülőnél), az elmúlt 50-70 évben kiderült, hogy +/- 15 évet el tudnak játszani a színészek, szóval ezzel nincs sok gond, a nézőt nem fogja érdekelni a születési anyakönyvi kivonatban lévő dátum (legalábbis nekem eszembe nem jutott megnézni), a kérdés az, hogy működik-e a sorozatban a viszony. ha igen, akkor semmi probléma.

Orsós - 2020. 10. 28. 15:36

Nem probléma, persze. Ismerem mindkét színészt azért néztem nagyot. Anya igen is jól tartja magát, talán szépségkirálynő is volt, de erre most nem esküdnék.

Ide írd


kötelező

(kötelező, de megtartjuk magunknak)

Ezeket a HTML parancsokat használhatod:
<a href="" title=""> <abbr title=""> <acronym title=""> <b> <blockquote cite=""> <cite> <code> <del datetime=""> <em> <i> <q cite=""> <s> <strike> <strong>

Ennek a posztnak külön RSS feedje van a hozzászólásaihoz