login |

Pilot: Normal People

2020. 05. 22. 20:10 - Írta: human

42 hozzászólás | kategória: Anglia lecsap, kritika, pilot-mustra,

Ha azt mondom, hogy két tini/fiatal felnőtt szerelméről szól a Normális emberek, akkor senki nem néz bele, nem? Pedig az előbbi rövid összefoglaláshoz köthető negatív gondolatokat 10 perc alatt szanaszét rombolja a BBC3 műve (utólag a Hulu is beszállt), ami egy Sally Rooney-adaptáció is, de ez mellékszál, bár kíváncsi lennék hányan olvasták, hisz amúgy is magában kell nyilván megállnia a Normal People-nek.

A történet tényleg csak ennyi, középiskolai végzős fiatalokról szól, akik erős vonzalmat éreznek egymás iránt. A lány az intézmény legokosabbja, de egy kívülálló, kirekesztett, akit senki sem kedvel. A srác pedig a rögbi (eskü nem tudom mit játszanak, nem lényeg a sport) játékosa, a csapattársaival a népszerűbbek közé tartoznak.

Mit lehet ebből kihozni? Azt, ahogy apró jelekkel kerülnek egymáshoz közelebb, alakul ki valami közöttük. Olyan… valós szerelem érzésű az egész, de abból is az első, amit az ember sokáig a legfontosabbnak érez. Tapasztalatlanul botladoznak, ha lehet azt mondani, akkor aranyosan, de közben mégis teljesen realistának érződik. Na meg naturalistának, mert a szerelmük beteljesedésénél sem fordul el a sorozat, ez amolyan figyelmeztetés, hogy ne családdal nézze senki, de egyáltalán nem öncélúak a szexjelenetek.

A finomhangolt történetet pedig a kidolgozás emeli még feljebb. Ahogy a kapcsolatuk apróságokkal alakul, úgy a sorozat is ilyen technikailag. Konkrétan a hang tűnt fel, a mindennapi zajok, a háttér ügyesen teszi valóságossá a környezetet, és hiába használ tinisorozatos zenéket, néha montázst a sorozat, mégis a hangok miatt szembe megy a zsáner esetleges elvárásaival. Ez nem az új Narancsvidék vagy Dawson.

Ebbe a független filmes hatású közegbe Daisy Edgar-Jones és Paul Mescal nagyon illik. Mármint az alakításuk remek, tényleg az arcukra van írva néha, amit éreznek, és a bizonytalan fiatal felnőtteket teljesen hihetően hozzák.

Konkrétan két pilotot halogattam nagyon az elmúlt hetekben: a Mrs Americát és a Normal People-t, és míg az elsőnél bejöttek a tippjeim arról, hogy mennyire fog tetszeni, addig ez durván átugrotta az elvárásaimat.

Sima 8/10 volt az első két része. Bár lehet ez a kapcsolatuk kezdete, és lehet később idegesítőek lesznek a főszereplők pár döntésükkel, de nyilván itt még nem azok, és sose feledjétek, hogy csak azért, mert ti nem úgy döntenének bizonyos helyzetekben, attól még nem a sorozat rossz, az emberek különbözőek, az ábrázoltak is.

42 hozzászólás Ne habozz!

Marci - 2020. 04. 28. 10:59

2 rész után nem igazán értem, hogy mit akarnak ezzel kezdeni 12 részen át. A weird csajszi beleszeret a menő focistába és titokban összejárnak. Ennyi lesz?

Amúgy vegyes érzelmek. Van egy nehezen megmagyarázható, de jó hangulata, viszont félek, hogy gyorsan érdektelenné fog válni.

Eltiron - 2020. 04. 28. 14:03

6 rész után:
Tinidrámának indult, aztán egyfajta coming-of-age sztori lett belőle. Sajnos ahogy haladunk előre, egyre inkább a Szürke 50 árnyalat YA-verziójának tűnik, sok érthetetlen húzással. Most már maradok a végéig, de nem lesz a kedvencem.
Ui: a főszereplő lány valami egészen fantasztikusan gyönyörű. Ezért elég wtf, hogy az első részekben amolyan csúnya nerd image-et próbálnak összehozni neki.

Eltiron - 2020. 04. 28. 16:16

Rengeteg mindenre el lehet szúrni az időt a “karantén” alatt, mégis azt érzem, hogy kidobtam az ablakon ezt a 6 órát. Természetesen nem én vagyok a célközönsége ennek, szóval persze, minek mentem oda – de azt hiszem, ha 19 éves lány lennék, akkor is ki lennék akadva ettől a történetszövéstől, dramaturgiától.
SPOILER ! SPOILER !
12 epizódon keresztül megy a húzd meg – ereszd el kapcsolat a két főszereplő közül, a végén nagy nehezen mégis összejönnek, aztán két perccel a vége előtt megbeszélik hogy bár tök jó együtt és love, de mégsem maradnak együtt, because f*ck you, that’s why. És végig ez megy, a valódi konfliktusok háttérben vannak, helyette órákig tartó értelmetlen szenvelgést kap a szerencsétlen néző.
Nem tudom, biztos van erre fizetőképes kereslet, de számomra mérhetetlenül életidegen volt az egész. Ha pontoznom kéne: 3/10, a három pont jár, mert a soundtrack jó és a főszereplő lány szép és tehetséges.

kisanna - 2020. 04. 29. 12:52

Tok jol indul, kidejezetten erdekesnek tunt, de aztan a kozepe fele atmegy ertelmetlen szenvedesbe, mindig ugyanoda lyukadnak ki a szereplok, kiszamithato es unalmas. Ennek ellenere szepen meg van csinalva, zenek+kepek is eleg jok, inkabb a tortenet hibajanak mondanam ezt az ertelmetlen szentimentaliskodast. A konyvet nem olvastam, talan ott jobban kijon hogy mit miert tesznek/nem tesznek, vagy hogy tulajdonkeppen kinek “mi baja” van, es miert nem tudnak egyutt lenni, de a sorozat ezt egyaltalan nem adja vissza, olyan erzem volt vegig, mintha valamit kifelejtettek volna belole, es igy nem all ossze a kep.
A Primszamok maganya konyv jutott meg eszembe rola, az is hasonlo a tortenet.

dambek - 2020. 04. 30. 00:53

A reggényt mindenkinek ajánlom, remek olvasmány, és természetesen sokkal alaposabban megismerhetjük belőle a szereplők személyiségét, a döntéseik hátterét. A sorozat kénytelen mindent cselekményesen elmesélni, s bár a színészek kitesznek magukért, az eredmény mégsem olyan hatásos, mint a könyv tömörebb, mégis nagyon találó és elgondolkodtató leírásai.
Mellette a sorozat inkább a “nem rossz” kategória.

Marci - 2020. 05. 05. 13:01

Hát gyerekek, nálam a totál érdektelen első 2 rész után az egyik legjobb sorozattá nőtte ki magát. Nem gondoltam volna. Lehet, hogy azért, mert kicsit párhuzamot tudtam vonni a saját életem és a sztori között, de elég erős érzelmeket váltott ki.

Shannen - 2020. 05. 07. 23:29

Hát ez simán az év eddigi egyik legjobb sorozata volt. Én teljesen a hatása alá kerültem. Hihetetlen intim volt az egész. Nem emlékszem, hogy láttam volna ennyire szép és szépen megvalósított szerelmi történetet sorozatban.

Jónak tűnik az alapanyag is (a könyv már úton), de itt baromi sok múlott azon, hogy két hiteles színészt találjanak, akik között a kémia is abszoút működik. Nagyon jó volt látni két teljesen friss arcot, szerintem mindketten elképesztő alakítást nyújtottak. Ráadásul nem volt egyszerű dolguk, mert tele volt szuperközelivel az összes rész, nem volt hova “bújniuk”, tényleg minden rezdülésüket láttuk, ráadásul sokszor egy-egy pillantással oldalakat tudtak mesélni a bennük zajló érzelmekről. Alig várom, hogy másban is láthassam őket.

Alapvetően úgy állok a szex jelenetkhez, hogy azok akkor jók, ha funkciójuk is van, és bár erre a 12 részre tényleg elég sok jutott belőlük, de egyrészt nagyon szépek voltak, másrészt tök fontos része a sztorinak, úgyhogy ezt a Szürke 50 árnyalata-hasonlatot hagyjuk is ha lehet.

A sorozat zenéje (és a felhasznált számok) és fényképezése szintén kiemelést érdemel.

Összességében nálam ez egy 9/10 volt, és kifejeztten tetszett a vége. Kíváncsian várom, hogy ezekután hogy fog tetszeni a könyv.

piszkosfred - 2020. 05. 19. 01:45

Kb a felenel jarok. Nekem igazabol nem tartozik a kedvenceim koze a tema. A tortenetben eddig nincs semmi erdekes. YA is egyre kevesbe jon be (ahogy oregszem)

DE! Ez annyira jol meg van csinalva, operatori munka, szineszek, minden. Annyira eroteljes, kepes odaragasztani a kepernyo ele es erzelmeket kivaltani. Le a kalappal a keszitok elott.

Marianne tenyleg gyonyoru. Ha a konyvben nem az, akkor elrontottak :))

8/10 eddig

piszkosfred - 2020. 05. 19. 23:35

Befejeztem, nem okozott csalódást, sőt. Szinte szó szerint egyetértek Shannen-nel, legnagyobb meglepetésemre az év egyik legjobb sorozata lett.

A készítők szerintem nagyot kockáztattak – ezt borzasztó könnyű lett volna elrontani, ill. simán csak a középmezőnybe lökni -, 19-re lapot húztak, de bejött nekik.

A színészek egyszerűen zseniálisak (Marianne jópár Hollywoodi sztárt leiskoláz), a kémia tökéletes köztük, a képek és a zenék pont ott vannak és úgy, ahol lenniük kell. És ez az egész összekeverve felültet egy olyan érzelmi hullámvasútra, amit nagyon rég tapasztaltam. Pozitív értelmben.

Egyetértek a 9/10-el.

Never - 2020. 05. 22. 21:04

par oraja olvastam hogy az összes 18+ jelenet dublőrök nélkül forgatták. Tudomasom szerint a ketto szinesz nincs parkapcsolatban ezert erdekes kihivas elott áltak. Mar csak ezert is meger egy probat

Judit - 2020. 05. 22. 21:57

Olvastam a könyvet, így álltam neki a sorozatnak. Tökéletes adaptáció lett. Mariannet a könyv alapján átlagosabbnak képzeltem, ott mintha kifejezetten a csúnya jelzőt használnák rá párszor. Dehát ennyi baj legyen, remek élmény volt! Paul Mescal pszichológusos jelenete pedig libabőr…

gattaca_lg - 2020. 05. 22. 22:21

Miért éppen AlaszkaK?
Alaska nyomában, jobb vagy rosszabb?

Suzi - 2020. 05. 22. 22:28

Fantasztikus színészek zseniális játéka csodálatosan fotózva. Engem teljesen magával ragadott a hangulat, az érzelmek mélysége. Alig várom, hogy a könyvet is elolvassam. Vicces, hogy csak azért kezdtem el nézni a sorozatot, mert megtetszett, ahogy a két színész James Corden show-jában szerepelt.

Nálam 9/10

Gergo - 2020. 05. 23. 00:55

Ha túllépünk a felszínes gyanakváson, hogy ez egy “csajoknak való tinisorozat”, akkor kellemes meglepetésben lesz részünk. Mert a férfi nézőpont ugyanolyan hangsúlyosan megvan benne, a legkevésbé sem nyálas, és a mondanivalója az idősebbek számára szintúgy érvényes. Ezt alátámasztja az is, hogy mindkét, jelenleg magyarul olvasható recenziót (lásd Filmtekercs és 24.hu) a szereplőknél kb. kétszer annyi idős férfiak írták. :)
A magyar bemutató sokat lendítene a NP ismertségén, enélkül nálunk jóval lassabban fogja megtalálni a közönségét. Nem leszek meglepve, ha utólag az év egyik legfontosabb sorozataként emlegetik majd.
A főszereplő lány, Daisy Edgar-Jones egész biztosan szebb, mint a könyvbéli Marianne (Daisy szintű lányokba gimiben minimum a fél osztály szerelmes :), “cserébe” remekül játszik, nem mellesleg nagyon bátor, hogy 21 évesen elvállalta a szexjeleneteket. Azért persze az “igazi” Marianne sem lehet reménytelenül csúnya…

human - 2020. 05. 23. 02:14

“Ha túllépünk a felszínes gyanakváson, hogy ez egy “csajoknak való tinisorozat”, akkor kellemes meglepetésben lesz részünk.”

nem, ha azon lépünk túl, hogy tipikus tinisorozat, de hát ezzel kezdem az írást is.

gattaca_lg: tök más, szóval az a kérdés te mit keresel. ha olyat, mint az alaska akkor szerintem nem fog tetszeni, inkább a paper town meg a perks of being a wallflower ajánlott, bár azok filmek.

human - 2020. 05. 23. 02:16

kicsit furcsa, hogy ennyien a szexjelenetek miatt akarják bepróbálni (az elvileg 17 éves karaktereknél? a színészek persze elmúltak 20, de nem sokkal), bár akkor végtére is elérték, több nézőt szereztek. persze merész döntés volt, de az őszinte, realista hangnemhez kellett, hogy ne pg-13 legyen.

Savanah - 2020. 05. 23. 07:30

Èn olvastam, de karakterfejlődésben csalodtam a könyvben. Annakidején amikor először olvastam h lesz belőle sorozat, érdekelt, de most nem tudnám rávenni magam h elkezdjem. Lehet később. Szerintem unnám.. Esetleg egy film is elég lett volna belőle.

Shannen - 2020. 05. 23. 10:41

Idöközben a könyvet is elolvastam és egyrészt megerösíthetem, hogy a sorozat könyvadaptációnak is kiváló, másrészt a sorozat még sokkal jobban sikerült mint a könyv. Legalábbis nekem a könyv stílusa kevésbé jött be. Annak ellenére, hogy a sorozat nagyon könyvhü (van hogy konkrét párbeszédeket vesznek át), sokkal többet ad annál, köszönhetöen a színészeknek akiket már fentebb istenítettem.

Összességében, hiába tinik/fiatal felnöttek a szereplök, nagyon érett sorozatról van szó. Köze nincs a szokásos tinisorozatokhoz.

Rileey - 2020. 05. 23. 11:50

“Olyan… valós szerelem érzésű az egész, de abból is az első, amit az ember sokáig a legfontosabbnak érez. Tapasztalatlanul botladoznak, ha lehet azt mondani, akkor aranyosan, de közben mégis teljesen realistának érződik.”

Akkor sok köze nincs a könyvhöz, mert ott semmilyen szerelem nincs köztük…

Gergo - 2020. 05. 23. 13:10

@Rileey “sok köze nincs a könyvhöz, mert ott semmilyen szerelem nincs köztük”
Ez nem igaz. Inkább azt lehetne mondani, hogy az egymás iránti erős vonzalom és érzelmi kötődés mellett végig jelen vannak más tényezők is: önismereti hiányosságok, szorongás, megfelelni akarás, önutálat, családi és baráti kör hatása, a problémák kibeszélésének hiányából adódó tévedések és félreértések.

human - 2020. 05. 23. 13:17

Rileey: bizonyos szinten igazad van, többnyire csak a fizikai dolgokat mondják ki “szép vagy” “megnéztelek volna szex közben”, de hát fiatalok.

krumpli - 2020. 05. 24. 17:01

Meglepodve olvastam, hogy sorozat keszult a konyvbol. Olvastam a konyvet, hihetetlen kinszenvedesek aran a vegere ertem, de minek… vontatott huzavona az egesz, a szerkesztes miatt sokszor ki sem lehetett talalni ki beszel es kihez, vagy csak gondolja magaban. Szoval nagyon nem ajanlom olvasasra, remelem a sorozat jobban sikerult..

eanna - 2020. 05. 29. 22:34

Shannen által írtakkal teljesen egyetértek. Mindkét színész kiváló volt, nem is tudnám összemérni kettőjüket, számomra nagyon őszinte volt a játékuk. Nekem ehhez sokat hozzátett a zene, azóta is megy a playlist.

Az utolsó jelenet számomra tökéletes volt, hangulatával, az utolsó 3 mondattal és a zenével.

polarbee11 - 2020. 06. 15. 22:41

Engem is komolyan megérintett a sorozat. A srác brutál jól alakított… Egyik félnél se láttuk az apát, szal a lelki sérültségük erre vezethető vissza, meg az erőszakos bátty is, gondolom. Sokáig idegesitett, hogy a ki nem mondott szavak miatt mennek szét folyton, de aztán beletörödtem, hogy nem tudnak tenni ellene, ilyenek lettek. A végső önfeláldozás meg szerintem már túlzás volt, de elfogadható. Második évad nem lenne szerencsés belőle számomra.

Nikolka - 2020. 06. 20. 01:50

Shannen minden szavával egyetértek. A színészek, a zene, a hangulat.. Annyira egyedi hangulata van.
Az utolsó jelenet is tényleg annyira jó lett.

@Human
“sose feledjétek, hogy csak azért, mert ti nem úgy döntenének bizonyos helyzetekben, attól még nem a sorozat rossz, az emberek különbözőek, az ábrázoltak is”

És nekem pont ezért is tetszett nagyon. Mert teljesen mások, mint én. Másképp döntöttek.

Divide - 2020. 07. 04. 10:58

Szóval adva van két szép, okos, fiatal ember, akik fülig szerelmesek egymásba, és ahelyett, hogy együtt élveznék az egyetemista éveiket, és megpróbálnának boldogok lenni, inkább mondvacsinált problémák felett boronganak.
Hát jó.

szyszaa - 2020. 09. 05. 18:27

Persze, az nem a sorozat hibája, ha valami úgy történik benne, ami nekünk nem tetszik, mármint, ha pl. olyan döntéseket hoznak meg a főszereplők, amelyekről mi másképp döntenénk. Én is másképp döntöttem volna: ha annyira szeretnék valakit, akkor vele akarnék lenni, úgy igazán. De megértem őket. Megértem a döntéseiket, a dilemmáikat. Az egész arról szól, hogy mindketten sérülékenyek, más-más életszakaszokban “találnak magukra”, és tiszteletben tartják egymás döntéseit, és inkább hamar kilépnem a már alakulóban levő párkapcsolatból, minthogy az adott élethelyzetekben hozott döntéseik miatt nézetletérések szülessenek és szétmenjenek.

A tov. spoileresen.

A lány a gimiben volt kirekesztett és mellőzött, a srác az egyetem alatt. Utóbbi nem tudta, mit akar, csak egy biztos dolog volt az életében: Marianne. Ezt pedig mindketten tudták, hogy számíthatnak egymásra, érezték, hogy lelkitársak, ők nem szexeltek, hanem szeretkeztek. Sokminden nem lett kimondva a sorozatban, de érződött, mennyire féltik kettejük kis világát. Connelle nem akarta megkérdezni Marrianne-től, hogy nála lakhat-e nyáron, amikor nem volt lakása. Nehogy ezzel is gondot okozzon a lánynak, vagy bármilyen kellemetlenséget. Inkább magába fojtotta, és hallgatott. Marianne pedig nem akadályozta Connellt abban, hogy végre megvalósíthassa saját álmait, az ő útját, amit már régen keres. Attól az út vége még lehet a közös. Még akkor is, ha az nagyon távol lesz. De a fejlődésről szól, az igaz szeretetről, szenvedélyről, és hogy tiszteletben tartják egymás döntéseit. Mert tanulni kell az élet adta lehetőségekből.

Sok mindent tudnék még mondani… a hangulatról, a kis apróságokról, amik nagyon sokat adtak a minőséghez, a zenéről, és a színészi játékért már-már Oscart adnék :)).

Miss B - 2020. 12. 11. 14:25

Hűha, kevesebb, mint 30 perces részek és mindig azt éreztem, h legalább 1 órás, olyan sűrű minden egyes rész. Nekem Marianna borzasztó csúnya volt, mindent is csúnyának látok rajta: pópó-álla, fura orra, de látom, ahogy megszépül a szerelemtől, szerintem jó választás volt, nálam pont ilyen egy rút kiskacsa.
Nagyon erős alakítások, a sráctól eldobom az agyam a hallgatásaival, meg a szépségével :D
Persze sajnáltam, hogy nem tudnak rendesen “összejönni”, de ez tök életszerű, jó, hogy nem csináltak heppiendet belőle.
9/10

daniii - 2020. 12. 16. 09:24

Vegyes érzéseim vannak a sorozattal kapcsolatban. De alapvetően sokkal több dolog tetszett, mint ami nem. Tetszett az alapfelállás, nagyon jók voltak a színészek, főleg a két főszereplő. Végre nem egy tipikus amerikai vígjáték. Végre a népszerű srác nem egy gazdag, apuka által erőltetett sportoló, nem több tízmilliós autókkal járnak a gimisek, mint az amerikai vígjátékok 90%-ban. Mindezek életszerűvé teszik számomra az egészet, ahogy a kisvárosi feeling is. A feleségem olvasta a könyvet, így sok dolgot azáltal értettem meg jobban, hogy ő elmondott egy-két dolgot, mi miért van. Pl. ami érthetőbbé teszi talán, hogy miért nem akarja Connell felvállalni a kapcsolatukat, hogy a könyv szerint Marianne a gimiben még egy csúnyácska, kicsit „husi” leányzó. Később fokozatosan szépül meg. Nyilván ez nem ok rá, hogy ne vállalja fel, de talán érthetőbb, mint ami a sorozatból lejön. Jó húzás az író részéről, hogy amikor elkerülnek egyetemre felcserélődik, melyikük lesz a népszerű és melyikük nem. Tetszett, hogy betekintést kapunk abba, amikor visszajárnak a szülővárosukba a barátokhoz, családhoz. Ez is életszerűbbé és számomra vonzóbbá tette a sorozatot. Érdekes húzás, hogy hiába jómódú Marianne, a családja mentálisan sérült és rosszul bánnak egymással. Míg Connell esetében pont az ellentéte, „szegény” család, de nagyon szeretik egymást. Azt beszéltük a feleségemmel, hogy fura a címválasztás (normális emberek), mert valahogy kicsit Connell és Marianne sem egy „normális” ember, mindkettejüknek vannak “érdekes” dolgai mentálisan. Nyilván ahogy mindenkinek, de nálam a normális fogalmán már kicsit túltesznek mindketten. Aki látta/olvasta szerintem érti mi(k)re gondolok. Egyébként sokszor eléggé lehangoló, depresszív hangulatú a sorozat, persze ez is életszerűbbé teszi az egészet. Ami nem tetszett, hogy néha olyan, mintha direkt nem akarnának együtt lenni és boldogok lenni. Mondvacsinált problémák és félreértések miatt mennek szét többször is. SPOILER! A vége nem igazán tetszett. A könyv végén nem derül ki egyértelműen, hogy végül elmegy-e New York-ba Connell, míg a sorozat végén teljesen ez jön le. De ennyi erővel folytatni is lehetne a sorozatot/könyvet, mivel nem lett igazán vége. Kb olyan, mint amikor 1 évre elment Marianne Svédországba. Ha már itt tartunk, 1 évre hajlandó volt egyedül elmenni egy ismeretlen országba, de a szerelmével nem hajlandó elmenni 1 évre New York-ba? Mikor végre mindketten rájöttek, hogy ők csak együtt boldogok igazán? Furcsa dolog ez számomra. Mindenesetre 8/10 nálam a sorozat, egyedi és élvezhető volt, egy-két dologtól eltekintve nagyon lehet vele azonosulni.

sorozat/gyilkos - 2020. 12. 29. 12:20

A YA sztori ellenére ez egy felnőtt sorozat, valóságos, vagy valóság közeli karakterekkel, hibákkal, elcseszésekkel. Az intimitást, szexet ilyen hitelesen sorozatban én még nem láttam. A főszereplő csaj tökéletes: a casting, és az alakítása is tűpontosan hozza a nagyon finoman billegő, kétségek és mindenféle családi traumák között vergődő lányt. A főszereplő srác egy árnyalattal kevésbé, bár az ő feladata még a női szerepnél is nehezebb volt.

Tényleg mindenkinek ajánlom.

minimális spoilerrel:

A negatívumok: a fő karakterek tévelygéseit, görcseit olykor remekül tudja megmutatni, de nem mindig képes azt a perspektívát nyújtani, ahonnan az világossá válik. A lány önhibáztatása, BDSM-es kínlódása (ez nem szerepjáték, csak a trauma ismételt újraélése) mögött húzódó családi történet éppen csak felvillan, felsejlik. Némi pszichológiai ismeret szükséges az anya-apa kapcsolat egy mondatban elejtett brutalitásából, és az anyai mintából meglátni a lány kínlódását. A családi férfimintának felrajzolt testvér még ennél is elnagyoltabb, egy dimenziós, karikatúra lett, pedig némi árnyalattal a húga reakciói is sokkal érthetőbbek lettek volna. A problémát ráadásul nyitva hagyták a végére, nem hogy annak lezárása, de felismerése sem látszik, ami szerintem hiba, ellentmond annak az útnak, amin egyébként hitelesen ment végig a két szereplő.

A végső döntés nekem sajnos bosszantóan hiteltelen lett. Ha két ennyire nehezen kötődő, sérült ember csak a másikkal tud önmaga lenni (legalább részlegesen), vagy legalább többé kevésbé békében lenni önmagával, ott a másik elengedése nekem hiteltelen. Ha ezt a meg nem oldott problémáik, és a kapcsolatuk bizonytalanságának felismerésével, átélésével teszik meg, az teljesen rendben lett volna, sőt, de itt két a sorozat végén is elveszett, egymásba kapaszkodó ember úgy lépett tovább, hogy nem látszik mire építve állnak meg majd egyedül. Tkp ugyanazt folytatják, amit előtte azaz tkp. szinte nullázták a karakterfejlődést.

winnie - 2020. 12. 29. 13:42

de tudod, hogy megvan, és még át sem alakul:)

_Peter - 2020. 12. 29. 23:40

3 rész után:
Így az elején eddig tetszik. Jó színészek, jó párbeszédek, jó zenék, jó hangulat.

“Végre a népszerű srác nem egy gazdag, apuka által erőltetett sportoló, nem több tízmilliós autókkal járnak a gimisek, mint az amerikai vígjátékok 90%-ban. Mindezek életszerűvé teszik számomra az egészet, ahogy a kisvárosi feeling is.”

Itt csak BMW-vel furikázik a bátyja amikor kirakta az esőben, a főszereplőnek csak Ford. A címről az jutott eszembe kinek mi a normál, mi az életszerű, kinek milyen a saját környezete? Normál lett volna az is, ha duci csúnyácska lány szegény családból és pattanásos biciklivel járó srác van. A sorozatban a fiatal Anne Hathaway gyönyörű lány gazdag családból a suli különc csúnya lánya akit szégyellni kell és cikiz a fiatal Margot Robbie szőke suli jónője karakter, és van az ötös tanuló csendes könyvmoly szerepben izmos, jóképű, kékszemű és focibajnok is.

Viszont tényleg igaz nem olyan “amerikai”, netflixes high school hangulat, hanem realistább és hihetőbb ábrázolás. A zenéket is jól válogatták, van hangulata a sorozatnak és normális párbeszédek. Első szexjelenet is normális volt.

Egyébként miért mindig gimi van a sorozatos receptekben? Egyetemi környezetben is lehetne forgatni ilyen love story sorozatot és akkor több tapasztalat, indok együttélésre, nem lóg ki a lóláb hogy huszonévesek játszanak 17 éveseket és drámáznak a mély párbeszédekkel, mellőzhető lenne a szülők szála is.

_Peter - 2020. 12. 30. 23:04

Folytattam, már egyetemen vannak. Ennek nagyon megörültem. Akkor az előbb nem szóltam semmit, azt hittem csak gimiben lesznek. Tetszik a reális változás, hogy Marienne az egyetemen már a társaság középpontja és népszerű. Nagyon jó eddig a sorozat.

daniii - 2020. 12. 31. 08:21

_Peter: nem azt mondtam, hogy senki nem jár vagy járhat jó autóval. :) Marianne bátyja egy dolgozó ember, aki alapból jó anyagi háttérrel indult, simán hihető, hogy jó autója van. Az pedig teljesen reális MO-i szinten is, hogy Connell az anyja 8-10 éves Ford Fiesta-jával jár. Arra akartam kilyukadni, hogy a sorozat “átlagosabb” emberekről szól és közelebb áll a magyarországi anyagi körülményekhez, meg úgy általában a realitáshoz, mint ahogy az amerikai tini sorozatokban, filmekben megszokhattuk.

Nyilván vannak benne klisék, mint hogy (gimis szinten) jó sportoló a főszereplő srác. De az már is nem klisé, hogy emellett nagyon okos, és írói vénával rendelkezik.

Nekem bejött a kisvárosi feeling, ezt követően egyetem, közben újra otthoni képek, család, barátok azért is jön át, mert én is hasonló dolgokat éltem át anno. De ezzel biztosan sokan vagyunk így.

Valószínűleg sokkal könnyebb egy sorozatot felépíteni középiskolásokra, szüleikre, az ő konfliktusaikra, első szerelmekre, első szexuális élményekre, stb-re mint az egyetemi életre. Ami tipikusan csak az egyetemen játszódó sorozat így hirtelen eszembe jut (pl: Greek, Blue Mountain State) nem igazán ez a stílus, kategória, mint a Normal People.

_Peter - 2021. 01. 05. 13:05

“úgy általában a realitáshoz, mint ahogy az amerikai tini sorozatokban, filmekben megszokhattuk”

Ez kétségtelen. Az egyetemi részeknél jó is volt említették az ösztöndíjat, Erasmus programot. Különösen az reális amikor Connell munka és albérlet nélkül maradt és titkon remélte Marianne mondja neki lakhat nála, ő pedig azt hitte haza _akar_ menni nem gondolta inkább csak kényszerből.

Tegnap sikerült befejeznem az egész évadot. Az első fele nálam 8-9 pont is akár, olyan hangulatos, “relatable”. Aztán a második felében valami félrement, az csak 4-5 pont. A stockholmi BDSM szál nem tudom honnan jött hirtelen, a féltékeny frusztrált Jaime is elég kontrolláló volt Marianne-nal. És az egészet átszövő éveken át se vele, se nélküle Connell-Marianne.

A címmel ellentétben senki se normális! :D

Nehéz volt már követni Connell és Marianne hányszor jönnek össze és mennek szét. Az olasz villájukba meghívja az exet, tádám meglepetés emiatt az aktuális barátja bunkózott végig a kerti ebédnél. Az évad második felében csak a haverjuk öngyilkossága rész volt erős, ahogy a depresszióban újra számíthattak egymásra. A vége megint senki se normális, Marianne testvére psycho, az anyja teljesen kettyós, és megint se vele se nélküle befejezés, hogy akkor nem akartak összejönni megint, összejöttek, nagy szerelem lelki társak és mégse maradnak együtt mert Connell befutott az írásaival, megkapta a new yorki ösztöndíjat, viszont a gazdag lány nem megy vele, pedig mehetne, a srác majdnem lemondta a jó lehetőséget a szerelem miatt. Hát? Vagy ez is reális, mondhatjuk. Mégse tetszett így az utolsó pár rész. Nem azért mert happy endet akartam.

Legyen 7 pont összességében, mert az elején a hangulat nagyon megfogott és szuper casting, jó párbeszédek, a szexjelenetek is, nagyon európai.

zetevar - 2021. 01. 16. 23:48

Hát ez nagyon ott volt… Az elején teljesen lenyűgözött. Még a Before… trilógia is beugrott egyszer a hangulata miatt.
Teljesen értettem, hogy M. miért traumatizált és megy bele a számára megalázó helyzetbe, de Connellt én nem láttam sérültnek, a kulcsmomentumokkban

SPOILER

mégis mindig ő szúrja el. Mert milyen szerelmes lovag az, aki hagyja megalázni a lányt? Mert ő sosem állt ki mellette. Kérdezitek, miért nem hívta meg M. őt nyárra, hát nem C. mondta, hogy találkozzanak mással is?! És ezek a nagy padlót fogások mindig egy csúcspont után következtek be, amikor felívelésre számított az egyszeri néző.

A sorozat második fele sokkal sötétebbre sikeredett, mintha a főszereplők a vállukon cipelnék az ifjúság összes gondját: lásd elszigetelődés, öngyilkosság baráti körben, depresszió, bántalmazó család… stb. Nehéz volt…

Nekem nem igazán tetszett a vége. Rengeteg szörnyű dolgon mentek úgy keresztül, hogy tartották egymásban a lelket és végre együtt voltak, szerették egymást és mégsem tartoznak össze? De miért? Milyen üzenetet hordoz ez? Azt, hogy az individum minden felett áll. Ez nekem nem tetszik.

zetevar - 2021. 01. 17. 00:22

Ez nem jelenti azt, hogy nem tetszett, mert nagyonis tetszett. Nem egy tucatfilm volt. Kiváló színészek, rendezés, hangulat… jó lenne sok hasonlót látni!

3 dolog nem tetszett :
1. a rettenetes címe,
2.a szado-mazo vonal, illetve ha már behozták, végül nem oldották föl a kialakult problémát,
3. és a lezárás volt még olyan, mintha a szerző félne a szirupos végkifejlettől, ehelyett talált egy öszvér megoldást, ami meg pont szemen köpi az előzőekben kialakult konklúziót. Kár érte…

Diapolo - 2021. 01. 17. 18:35

A végére értem én is. Jó sorozatnak mondanám, a zene, a képi világ és a színészek is nagyon jók. De a vége szerintem pocsék, ezáltal 7/10 a vége, mert sok mindent átír a korábbi részek figyelembe vételével.

Már a sorozat közben is van egy ciklikus folyamat, mindig visszatérünk ugyanoda, jön egy kvázi reboot, és aztán újra minden. Azt hiszem, és egyetértek az egyik fenti hozzászólással, nem volt elég tökös a készítő, (az író se?) hogy boldog végkifejletet adjon ennek a történetnek. Nem vagyok érzelgős, de sivárnak se mondanám magam az érzelmi skálán, azt hiszem, akivel kell, azzal együtt tudok érezni. De a végén, amikor beleírnak még egy “csavart”, és a végén Connell úgy dönt, hogy elmegy, ott már nem tudtam sajnálni őket, ott már nem volt mentség, hogy miért nem teljesedik be ez a kapcsolat. Akik képesek ennyiszer elszúrni, azok megérdemlik a sorsukat. Ez az összes korábbi szenvedésüket, utólag már hívhatom vergődésnek is, teljesen elhomályosítja, már nem lehet sajnálni, vagy felmenteni őket, mert újból ugyanazt teszik, holott tudják, hogy nem ez a helyes döntés.

Tényleg elképesztő, hogy egy amúgy tök jó sorozatot, mennyire el lehet bénázni a végére, és egy végkifejlet mennyire képes felülírni a korábban alkotott véleményem. Tényleg egy mondattal és egy legyintéssel elintéztem a végén: “menjetek ti a francba…”

Beke Ádám - 2021. 01. 23. 00:29

Majdnem párhuzamosan olvastam a regényt a sorozattal. A sorozatot is nagyon jónak találtam, a könyvben mégis kerekebb a történet. A befejezés abszolút a helyén van! Leegyszerűsítve úgy mondhatnánk, hogy a főszereplők eljutnak az érzelmi érettségnek arra a szintjére, hogy már nem kapaszkodnak a másikba, képesek elengedni egymást. Ezt nem szakítást jelent, inkább szintet lépnek, ha lehet így mondani. Hogy az amerikai ösztöndíj után újra összejönnek-e, az nyitva marad.

zetevar - 2021. 01. 25. 11:04

@Beke Ádám
Én is elolvastam a könyvet a sorozat után. Szerintem is sokat kerekít a történeten. Bár a filmen sokszor még a mozdulatokat is úgy csinálják, ahogyan az a könyvben meg van írva, mégsem képes visszaadni azokat a lelki vívódásokat, amiket az író leír. Ez persze nem a film hibája.

SPOILER
Én a könyv végén nem éreztem köztük már azt a nagyon erős köteléket. Kicsit frusztrált is, főleg Marianne lelki fejlődése. Sztem a könyv végére ő sokkal inkább függött Connelltől, mint fordítva. Persze pont ő mondja, hogy ‘te menj, én maradok’, de mégis ő a sérültebb, sokkal sérültebb, mint a fiú. Ő az egyetemi évek alatt mentálisan mélyebbre csúszott, és bár Connell állt kezelés alatt, őt mégis erősebbnek éreztem.

Jessica Hyde - 2021. 02. 10. 13:51

Szerintem is elcseszett a vége – bár két ilyen személyiség kapcsolatának eleve nem is lehet jó vége: ők csak “teher alatt”, tudnak igazán együtt lenni, nem tudnak mit kezdeni az “üres” boldogsággal.

Nade a lényeg: ha én is annyit cuppogtam volna csókolózáskor, mint ezek, tuti szűz maradtam volna, a röhögéstől…

Gordon - 2021. 02. 25. 00:40

Megnéztem.
Csodálatos volt és nagyon életszagú.
A főszereplő hölgy szerintem gyönyörű. Egyszerűen szép.

Ide írd


kötelező

(kötelező, de nem adjuk ki senkinek)

Ezeket a HTML parancsokat használhatod:
<a href="" title=""> <abbr title=""> <acronym title=""> <b> <blockquote cite=""> <cite> <code> <del datetime=""> <em> <i> <q cite=""> <s> <strike> <strong>

Ennek a posztnak külön RSS feedje van a hozzászólásaihoz