login |

A Confession

2020. 06. 01. 15:50 - Írta: gromit

4 hozzászólás | kategória: Anglia lecsap, kritika,

Az ITV tavaly őszi 6 részes, valós történetet feldolgozó true crime sorozata az egykori nyomozó Steve Fulcher könyve alapján készült, írója az a Jeff Pope, aki már a Little Boy Blue-nál is bizonyította, hogy a nyomozás mellett jó érzékkel tudja ábrázolni az áldozatok családjának drámáját. Ahogyan hétköznapi emberek élete egy csapásra megváltozik egy tragédia, egy bűneset következményeként.

Az A Confession az elmesélt eset mellett annyiban is más, hogy komoly hangsúlyt fektet a fő nyomozóra és az ügy megoldását, de saját karrierjét is döntően befolyásoló döntésére. Valamint az ebből adódó hosszadalmas jogi procedúrát is nyomon követi.

A 22 éves Sian egy bulis éjszaka után hazafelé indult, de sosem érkezett meg az angliai Swindon városában. Barátja és családja már reggel aggódni kezdtek, hogy valami baj történhetett vele. A helyi rendőrség eleinte eltűnési esetben kezdett el nyomozni Steve Fulcher vezetésével.

A sorozatban a nyomozás viszonylag rövid, elég hamar képbe kerül az elkövető. Érthető Fulcher álláspontja, akinek az elsődleges célja az eltűnt lány megtalálása volt – lehetőleg élve. Az események elég nagy fordulatot vesznek, amikor világossá válik, hogy gyilkosság történt, ráadásul egy korábbi esetre is fény derül. A rendőrségnek mindez új szál volt, de a felvezetésben nekünk már erre a másik esetre is utaltak.

A sorozatban nagyon sok karakter van, a fő nyomozón kívül eleinte mindenki a levegőben lóg. Két áldozat családját követjük majd végig, csakhogy ez válások után gyakorlatilag 4 családot jelent, sok gyerek és még barát is van a képben. A bemutatás emiatt kicsit hosszadalmas és nehézkes, de ugye ezt a történetet az élet írta, érdemes türelemmel lenni. Igazából nekem is csak a 2. résztől kezdett igazán érdekes lenni az A Confession.

Is that what we want?

Martin Freeman kifejezetten meggyőző Fulcher szerepében, ahogyan abban a bizonyos helyzetben reagál, aztán végig kiáll döntése mellett, amivel egyszerre két ügyet is megoldott, mégis nyomozói karrierjébe került. A sorozat erénye a történet elmesélése mellett az is, hogy minket is elgondolkodtat.

A remek szereplőgárdából akit még mindenképpen ki kell emelnem az a tettes szerepében Joe Absolom (Doc Martin), valamint a “másik” anyukát alakító Imelda Staunton, aki kétségbeesetten küzd lányáért, az igazságért, a nyomozó igazáért. Az is szívbemarkoló jelenet, ahogyan Sian anyja megbeszéli a családdal, hogy nem élhetnek a múltban és gyászban, szabad lesz majd, sőt, újra meg kell tanulniuk boldognak lenni. Ebben is többet ad ez a sorozat, mint más valós esetet feldolgozó darab, hogy itt hosszabb távon foglalkoznak a következményekkel.

4 hozzászólás Ne habozz!

winnie - 2020. 06. 01. 16:20

még nem láttam, de tervezem természetesen, és wtf Imelda Staunton már! Trying, Blood & Water és még ez is a The Crown előtt??? És ahogy nézem, előtte meg egy évtizedig semmi sorozat. Jól belehúzott.

kulup - 2020. 06. 01. 21:47

Nagyon tetszett annakidején, erôs 8/10.

Divide - 2020. 06. 08. 10:05

“Nyomozós” minisorozat egy szokatlan nézőpontból, élet írta igaz mese, aki kedveli a műfajt, annak érdemes megpróbálni.
Nekem Freeman furcsa választás volt, nem kellemetlenül, de egy kicsit badass-ebb figurát jobban el tudtam volna képzelni ebben a szerepben.

rary - 2020. 06. 28. 13:14

Többféle érzelem kavarog bennem az első rész után. Olyan, mintha tudnám mi lesz a vége (nem láttam még a sorozatot), csak nagyon sok true crime-ot nézek mostanában és van némi hasonlóság egy általam követett üggyel. Folyamatosan keresem az elkövetőt már az első részben, holott nem is tudom mi történt valójában. Végig fenn tartotta az izgalmat, nézem tovább. 8/10.

Ide írd


kötelező

(kötelező, de megtartjuk magunknak)

Ezeket a HTML parancsokat használhatod:
<a href="" title=""> <abbr title=""> <acronym title=""> <b> <blockquote cite=""> <cite> <code> <del datetime=""> <em> <i> <q cite=""> <s> <strike> <strong>

Ennek a posztnak külön RSS feedje van a hozzászólásaihoz