login |

Silent Witness: a 22. és 23. évad – írta Eloise

2020. 06. 03. 19:49 - Írta: vendegblogger

1 hozzászólás | kategória: Anglia lecsap, kritika,

Az utóbbi időben eléggé összecsaptak a fejem felett a hullámok, így a szokásos Silent Witness-írásom (15. évad, 16. évad, 17. évad, 18. évad, 19. évad, 20. évad, 21. évad) egyre csak tolódott. Végül az lett a vége, hogy mire eljutottam odáig, hogy írjak az S22-ről, már az S23 is lement, így az abban történtekről is beszámolok. Hiszen mégiscsak a jelenleg futó egyik legerősebb angol krimiről van szó – a patológusos széria annak idején itthon is látható volt Néma szemtanú címmel – fura látni róla egy 14 éves írást.

Előtte viszont arról, hogy többször felmerült a kérdés, hogy ha valaki nem akarja az elejétől megnézni a 23 évadot, akkor az honnan kezdje. A következő évad erre remek lehetőség lesz, de én ajánlanám az S16-ot is, amikor Clarissa és Jack érkezik, vagy a 17.-et, mikor a mostani csapat kialakul. De akár visszamehetünk a nyolcadik szezonig, amikor Nikki beviharzik az akkori két másik patológus életébe.

Bár természetesen azt gondolom, hogy sokat hozzáadnak a főszereplők a sorozathoz, mint szinte minden krimi esetében, nem történik tragédia, ha a széria közepétől kezdjük el nézni a részeket. Sőt, ha csak egy kiváló színészre vagyunk kíváncsiak, aki megfordult a sorozatban, és egy-egy epizódot nézzünk meg kedvencünkkel, az se lesz élvezhetetlen – ez az epizodikus sorozatok nagy előnye.

Talán azért is csúsztam el az írással, mert azt kell mondanom a 22. évadról, hogy bár jó volt és élveztem, de kifejezetten nagyon erős rész nem volt benne. Ez egyáltalán nem azt jelenti, hogy a részek önmagukban rosszak lettek volna, sőt! Látszott, hogy a történetek kidolgozására sok időt fordítottak, és igyekeztek minél több fordulattal teletűzdelni őket.

Azt figyeltem meg a sorozattal kapcsolatban, hogy minél régebben vannak együtt a színészek, és ez által a karakterek, annál inkább élvezem. Nagyon kedvelem, mikor már beszólogatnak egymásnak és tartalmasabbak a beszélgetéseik is. Nyilván ez a való életben is így van, hogy más a viszonya az embernek azzal a munkatárssal, aki tegnap érkezett meg azzal, akivel már évek óta együtt dolgozik.

Ebben az évadban nagyon erősen az eseteken volt a hangsúly, és a főszereplők karakterei kissé talán háttérbe szorultak. Egy dupla rész volt talán kivétel ez alól, ami a gyermekvállalás kérdését boncolgatta. Elsősorban Nikki szemszögéből vizsgálták a kérdést, de kaptunk például egy nagyon aranyos Clarissa-Max jelenetet is. A tovább mögött folytatom spoilerekkel.

Emellett volt egy Jack múltjában vájkáló dupla is, de igazából ilyen szinte minden évadban van, és túl sok újdonságot már nem nagyon tudnak ehhez hozzáadni. De ha már Jack-ről beszélünk, muszáj leírnom, hogy nagyon tetszik, hogy végre némi személyiséget kap ő is. Kezdetben nagyon úgy éreztem, hogy nem nagyon tudnak vele mit kezdeni.

A szezonból talán egy nagyon kicsit kiemelkedett az utolsó két rész, amelyekben Nikki egy régebbi esetével kapcsolatban merültek fel kérdések. Érdekes volt látni, ahogy a kollégák és Nikki reagált arra a tényre, hogy lehet, hogy komoly hibát követett el. És volt itt is egy fordulat, bár megmondom őszintén én ezen annyira nem lepődtem meg.

Egyébként valószínűnek tűnik, hogy a nemzetközi részeknek búcsút inthetünk, hiszen utoljára a 20. évadban láttuk effélére példát. Megmondom őszintén nekem annyira nem is hiányoznak, hiszen általában nem voltak érdekesebbek, mint egy angliai epizódok. Kivétel persze az, amelyet Magyarországon forgattak.

De ez talán nem is baj, a helyszínváltás költségeit jobb is, ha inkább a zenei és képi megvalósításra fordítják. Valamint a rendőri szerepekre is megbízhatnak kiemelkedő színészeket, akik kapcsán nyilván akkor járnánk legjobban, ha érdekes szerepet is kapnának az epizódokban, és nem csak díszletek lennének, mint sajnos sokszor mostanában.

A 23. évadról azt kell mondanom, hogy nagyon jó lett. Rögtön az első részben kaptunk egy viszonylag látványos repülőgép-balesetet, amibe beleszőtték egy kicsit Nikki pasiját, Mattet is. A következő dupla kicsit hasonlított az előző évad utolsó duplához, csak most Clarissa egy régebbi esete került előtérbe.

Az ezt követő epizódok a családon belüli erőszakra hívják fel fel a figyelmet. Ennek kapcsán Nikki gyerekkorába is kapunk némi betekintést, és talán jobban megértjük ez által a karakter viselkedését is. (Zárójelben jegyzem meg, hogy én speciel mindig örülök, hogy ha egy sorozat foglalkozik ezzel a témával, mert még mindig sok olyan nő van, aki ezt természetesnek véli, vagy azt gondolja, hogy ő tehet arról, ami történik vele.)

Azt ezt követő két dupla rész a két távozó karakterre összpontosított. A csapat eddig csak aktuális gyilkosságokkal foglalkozott, most viszont egy baleset kapcsán előkerült csontváz rejtélyének megoldásán kell dolgozniuk. Közben pedig Clarissa nagyon rossz híreket kap édesanyja egészségügyi állapotával kapcsolatban, és nehéz döntéseket kell meghoznia.

Teljesen át tudtam érezni a helyzetet, és eléggé felkavart. Ehhez kapcsolódóan kaptunk nagyon aranyos Jack és Clarissa-jeleneteket. Most nem fogok arról áradozni, hogy mennyire szeretem őket együtt, hiszen ezt már többször megtettem.

Emellett még Max és Clarissa házasságába is kaptunk némi betekintést – újra. Amiről szintén nem fogok áradozni. Annyit mindenesetre leírnék, hogy nagyon bejött, ahogy a humort és a drámát keverni tudták a beszélgetéseikben. Ami pedig igazán tetszett a rész vége, ami a zenével és a képekkel a régebbi évadokat idézte.

Az utolsó két rész Thomas karakteréről szólt elsősorban, de Jack is komoly hangsúlyt kapott benne. Ráadásul az édesapja is feltűnik újra, és lényeges szerepet kap. Mivel sikerült belefutnom az évadhoz kapcsolódó hatalmas spoilerbe, nem lepődtem meg a történteken és erre számítottam. Sokkal izgalmasabb lett volna, ha nem tudok a két távozó karakterről.

Engem eléggé elszomorít, hogy nem csak egy, hanem rögtön két szereplőtől is búcsút kellett vennem. Ahogy korábban is írtam mindig szerettem, mikor már több évadja együtt volt a csapat, és már nem csak munkatársakként tekintettek egymásra. Clarissa ráadásul a kedvencem volt, és ahogy korábban is írtam, voltak többen is, akivel olyan kapcsolatban volt, amit érdeklődéssel figyeltem. De Thomas karaktere is egyre jobb lett, és egyre nagyobb teret kapott, az ő távozását is sajnáltam.

De persze bízok az írókban és remélem, hogy sikerül olyan karaktert, vagy karaktereket megalkotniuk, aki(k) érdekesebbé teszik a nyomozásokat. Persze ehhez elengedhetetlen a jó színészválasztás is.

Szóval nagyon kíváncsian várom, hogy hogyan pótolják a távozó karaktereket. És ami hatalmas örömömre szolgál, hogy a sorozat nem csak a 24. évadra kapott berendelést, hanem a jubileumi 25.-re is.

1 hozzászólás Ne habozz!

mz - 2020. 06. 04. 08:04

off – Volt, mikor egy Eloise nevű lányba voltam szerelmes… de bizonyára nem te vagy, mert ő nem tud ilyen jól magyarul. – pedig magyar származású. :) – on

Ide írd


kötelező

(kötelező, de megtartjuk magunknak)

Ezeket a HTML parancsokat használhatod:
<a href="" title=""> <abbr title=""> <acronym title=""> <b> <blockquote cite=""> <cite> <code> <del datetime=""> <em> <i> <q cite=""> <s> <strike> <strong>

Ennek a posztnak külön RSS feedje van a hozzászólásaihoz