login |

Inspiráló Netflixes reality-k – írta Réka

2020. 06. 14. 15:50 - Írta: vendegblogger

15 hozzászólás | kategória: ajánló, kritika, reality, , , ,

Kamaszkorom meghatározó időszaka volt, amikor a magyar piacot is meghódították a valóságshow-k, és odaragadtunk a tévéhez, élvezve a Big Brother és a Való Világ kukkolós műfaját, amit az eleinte a stratégiára való koncentrálás után később már trash-esre hangszereltek

Aztán ahogy jött a hype, részemről úgy el is szállt, hiszen – ez nagyjából 2008-2009 tája lehetett, ott volt a Lost, ami örökre megváltoztatta (legalábbis számomra) a sorozatozás fogalmát, a torrentezés, a Sorozatjunkie és egy megváltozott sorozatigényt hozott maga után, mint amikor egy falusi ÁFÉSZ bolt után belépsz egy hipermarketbe.

Azóta is kvázi büszke voltam arra, hogy egy szem részt nem láttam sok hazai próbálkozából, konkrétan megvetettem az egész reality műfajt, nekem ez egyenlő volt a trash-sel. Persze becsúszott jó pár Nemzetközi házvadászok, azaz House Hunters International, de összességében nem voltam fogyasztó.

Aztán nemrégiben Netflixen barangolva egészen kiváló valóságshow-kba botlottam, főként versenyzősökbe, amik számomra meglepően igényesek és inspirálóak lettek. Itt egy kis ajánló, hátha más is félreteszi a reality-s prekoncepcióit, rossz érzéseket és ad nekik egy esélyt, mert bizony akadnak gyöngyszemek is.

A tovább mögött bővebben szóba kerül
a Next in Fashion
a Glow Up
az Interior Design Masters
a Ru Paul’s Drag Race
és a Love is Blind.

Next in Fashion – a divattervezős versenyreality

Én aktívan szabok-varrok, úgyhogy valószínűleg ez egy plusz dimenziót adott, és arról nem tudok nyilatkozni, hogy egy teljesen szűz szemnek hogy tetszene, de szerintem alapvetően klassz a kulisszák mögé betekinteni, és megismerni egy kreatív folyamatot, a ruhatervezés evolúciójáról tanulni. Egyáltalán képet alkotni arról, hogy hogyan készülnek a ruhák. A műsorvezető páros közül talán sokaknak ismerősen cseng Alexa Chung neve, aki egy fiatal divatikon, maga is tervező, író, modell, Tan France pedig a Queer Eye-ban alakít át rászorulókat.

A készítők rendkívül vegyes dizájner gárdát versenyeztetnek, maga a műsor pörgős, izgalmas és lenyűgöző. Elképesztően inspiráló látni, ahogy az ötletek kipattannak a fejekből, ahogy a szövetek, a szabásminták, a téma összeáll. Nekem különösen érdekes volt látni a koreai-kínai tervezőpáros munkáját, annyira őrült és egyben zseniális volt.

Arról, hogy mennyire hasonlít a Project Runway-re, kevésbé tudok nyilatkozni (sajnos az nemrég lekerült a Netflixről), mert bár láttam belőle néhány évadot, de ez valahogy sokkal nagyobb hatást váltott ki belőlem, mint Heidi Klum műsora.

Glow Up – a sminkelős versenyreality

Folytatva az általánosan femininnek nevezett sort, egy brit sminkelős reality-t ajánlanék, a Glow Up-ot, ami először tévés premiert kapott. A sminkeléssel például nőként nagyon minimál szinten foglalkozom, mégis annyira elképesztő, hogy a művészek mire képesek a festékkel. Tulajdonképpen festményekről van szó a bőrön, amit egyaránt készítenek férfiak és nők is.

Alapvetően itt is van egy alaptematika, legyen az akár malacnak öltözött színészek, akiknek fel kell applikálni a protéziseit és szépre sminkelni, hogy ne látszódjon alatta az ember, vagy éppen egy divatlap portréfotójához kell előkészíteni a modellt. Ami különösen tetszett, hogy a versenyzőket, mint embereket is megismerhetjük az évad során, persze végül csak egy győzhet.

Interior Design Masters – a lakberendezős versenyreality

Ez is egy brit sorozat, és esküszöm, hogy ma konkrétan a kárpitozásba fogtam bele, hogy új huzatot rakjak a székeinkre és átfessem az étkezős lámpánkat, annyira megihletett a content.

Lakberendező tehetségek gyűltek össze, hogy csapatban és egyénileg is összemérjék tudásokat, mindenféle típusú helyiséget átalakítva, legyen az étterem, tóparti üdülőház vagy egy család lakása. Itt is, akár az előző két sorozatnál is a legeszelősebb a munkatempó, amire kényszerítve vannak. Persze, kapnak segédeket, de konkrétan 2-3 nap alatt kell teljes szobákat átalakítaniuk, berendezniük, és itt gondoljunk festésre, parkettázásra, javítási munkákra, kárpitozásra stb.  

RuPaul’s Drag Race – a drag queenek versenye

Hiába toleránsabb és elfogadóbb ma már a világ, Magyarországon szerintem túlságosan is kevés szó esik a drag queenekről, pucckirálynőkről, akik bár férfiak, de az ellenkező nem ruháit viselik és festik ki magukat. Szerintem RuPaul műsora hozta meg az USA-ban és a világon azt az áttörést számukra, azt a mértékű elfogadást, amit ma tapasztalhatunk. Amit ezek az urak, ebben a műsorban csinálnak, ahogy képesek átváltozni, le a kalappal. Nőként a nyomukba sem érek, ahogy ők sminkelnek és tűsarkúban járnak, na.

Maga a sorozat már 21 évadot tud maga mögött (és rengeteg kis esemény fejlődött ki belőle, közönségtalálkozók, turnék, show-k, “All stars” évadok), viszont én nem feltétlen ajánlanám a kezdőknek az első szezont, hiszen a minőség jelentősen megugrott az évek alatt. Az én kedvenc évadom a 10. volt, Aquaria és Monet X Change miatt, de érdemes lehet mondjuk egy hatodikkal kezdeni, Bianca del Rio poénjai, Adore Delano személyisége vagy Courtney Act hihetetlen kinézete miatt.

A kakukktojás – Love is Blind – a randis reality

Jöhet egy kis guilty pleasure? Vagy inkább guilty pleasure-nek indult aztán átment “én minek vesztegetem erre az időmet , de látni akarom kit hagynak ott az oltárnál” gondolatba. 7 férfit és 7 nőt (nevetségesen jóképű, izmos illetve csinos) gyűjtenek össze, hogy kicsi kapszulákban villámrandizgassanak egymással, úgy, hogy egy fal választja el őket és csak a másik hangját hallják, a kinézetéről semmit sem tudnak. (Erről már volt hosszabb kritikánk is.)

Nagyjából 1 hetük van a randizásra, és 1 hét után lehetőségük van megkérni a szerelmük kezét, aki vagy igent mond, vagy nemet – még mindig látatlanban. Innen jön a nagy találkozás, szigorúan öltönyben, köldökig kivágott dekoltázsban és tűsarkúban. Majd jöhet a luxinyaralás Mexikóban, persze a különböző párok egy helyre kerülnek, szóval megy majd egy kis intrika, majd jöhet az együttélés és végül az oltár. Ahol vagy igent vagy nemet mondanak.

Hát, nagyjából ennyi, és leírva nem is izgalmasabb ennél, mert egyrészt az enyelgést nem túl izgalmas órákon át nézni, vagy hallgatni a filozofálást, hogy az “emotional connection”-t fizikai szintre kéne hozni, de végül is egy ivós játék kijönne abból, hogy igyunk, ahányszor valamelyik szereplő azt mondja, hogy emotional connection.

És hogy miért kakukktojás? Hiába a való életbeli komponens, számomra nettó trash volt, úgy éreztem, kár volt megnéznem. Csak a veszekedések és a hoppon maradt lovagok tettek hozzá valami pluszt, de vontatott és unalmas lett egyébként. Egyedül a vegyes párosnak drukkoltam, ők tényleg őszinték és aranyosak voltak. 

15 hozzászólás Ne habozz!

totoro - 2020. 06. 14. 16:08

Nekem a japán ház terasszal lett az egyik kedvencem. Mennyivel más, mint a hazai felhozatal! Csupa olyan fiatalt válogattak össze egy házba – csak laknak, de kijárnak dolgozni, tanulni – akik párt keresnek, keresik a helyüket a világban, de ugyanakkor mindegyik céltudatos, és valamilyen szinten példaértékű. Annyira üdítő volt egy reality műfajban értékes gondolatokat hallani, és megtapasztalni, hogy a résztvevők képesek az önreflexióra, elismerik ha hibáztak, tudnak bocsánatot kérni, van bennük igény a fejlődésre.

winnie - 2020. 06. 14. 16:36

igen, az sokat számít, hogy nem kell versengeni, és épp ezért ugye mennyire… nem is tudom, mi a jó jelző…, visszás, hogy ilyen résztvevők mellett egyes nézők milyenek tudnak lenni, ld. a mostani évad, amit lelőttek az egyik résztvevő öngyilkossága miatt…

Zitus - 2020. 06. 14. 16:51

Nekem nagy kedvenc lett a sugar rush, a nailed it, de most a legmeglepőbb: Blown Away… nem gondoltam, h darálós lesz… :D

winnie - 2020. 06. 14. 16:55

nekem ezek a fura mesterséges versenyek szinte mindig bejönnek, ld. blown away, lenyűgöznek, hogy egyesek mennyire profik olyan dolgokban, amikhez lövésem nincs, ezért próbálok be pánikszerűen minden, nem epizodikus mesterséges (mármint mesterséggel foglalkozó) valóságshow-t. (bár azt sajnálom, hogy pár olyan kommerszebb mesterséggel foglalkozó, mint a fényképészes top shot vagy a fodrászos shear genius hamar kasza lett anno. az itteniek közül az interior design masterst még nem láttam, anno a top designt hamar kaszáltam, ami hasonló volt.)

winnie - 2020. 06. 14. 16:55

viszont, ha már mesterségek, valaki igazán feléleszthetné a scream queenst. a győztes mehetne valamelyik netflixes horrorfilmbe.

Scat - 2020. 06. 14. 17:50

Csak a Love is Bilndot láttam ezek közül. So-so, a kapszulás részeket láttam, de amint nyaralni mentek, átment az egész nyáltengerbe. Azt már passzoltam.
Bár a szőke harmincas kínlódását elnéztem volna, de az 50 percből túl keveset tettek ki az ő részei. Legalábbis a negyedik rész alapján.

“Hiába toleránsabb és elfogadóbb ma már a világ, Magyarországon szerintem túlságosan is kevés szó esik a drag queenekről, pucckirálynőkről”

És ez így is van jól.

Jencike05 - 2020. 06. 14. 21:20

Ezek mellett nagy kedvenc volt még az üvegfújók versenye és zumbo csoda desszertjei :)

goodjohnwin - 2020. 06. 15. 11:54

Amíg nincsenek összezárva a résztvevők, és a műsor nem az egymással drámázásról szól, hanem konkrét feladatok megoldásáról, addig én doku-realityként kezelem őket és nem a magyar értelemben vett valóságsóként, amitől engem is a hideg ráz.

Scott21 - 2020. 06. 15. 13:25

Nagyon sajnálom, hogy a Next in Fashion kaszát kapott, mert elég hamar ledaraltam. Szimpatikus szereplőket sikerült osszevalogatni, es nem egymás legyőzése volt a céljuk, hanem magukra koncentrálva a győzelem.
Pótléknak most kezdtem el az Amazonos Making the Cut-ot. Első rész alapján ez se a tipikus, versenyzős reality. Heidi Klum-ek 16 évad után, létre hozták a saját Project Runway-jukat, és kivettek belőle az őket idegesítő elemeket. Érdekes.

winnie - 2020. 06. 15. 14:22

goodjohnwin: sok realityben vannak összezárva, mert például a versenyrealitykben is együtt laknak, maximum azt nem mutatják, csak a versenyt. de a valóságshow nem magyar értelemben valóságshow, hanem univerzálisan, meg aztán a realitynek sok fajtája van, a dokureality az az osbournes meg a győzike, amikor együttélést mutatnak és szituációkat teremtenek, amikre a résztvevők nemszkriptelten reagálnak, saját karakterként. az együttélős reality megint más. és ott az átalakítós, makeover valóságshow, mint a queer eye, ugye, és ott a sok versenyreality, meg a tehetségkutató valóságshow-k, stb. amikor definiáltuk, akkor 18 vagy 19 válfajt sikerült megkülönböztetni az alműfajok nélkül, szóval elég gazdag a paletta.

winnie - 2020. 06. 15. 14:23

Scott21: igazából elég nehezen tudnám a hármat megkülönböztetni:) majd tervezek írni a next in fashionről és a making the cutról külön is, bár nekem a project runway marad az etalon, főleg, amikor külön spinoff ment a modellekről:)

goodjohnwin - 2020. 06. 15. 16:18

Az Osbournes meg Győzike, meg Kendra és Kardashians az nálam docu-soap, mert valójában egy megírt (előkészített) szappanshowt nézel, ami spontánnak (dokumentaristának) állítanak be.

A valóságshow az adott, a doku-reality pedig egy csomó dolog a kettő között, de főleg a seftelős-átalakítós sorozatok.

Én azonban nem szégyellném “ismeretterjesztő”-nek hívni mindazt, amiben nincsenek feleslegesen összezárva, vagy legalább ez nem része a műsornak, és bemut a nézőknek alkotási-gyártási folyamatokat, de a “versenyshow” vagy “főzőshow”, “túlélőshow” is jobb megoldás azokra, amikben ezen van a hangsúly.

FrankLuck - 2020. 06. 19. 09:25

Rengeteg versenyrealityt nézek (időben tán többet, mint ‘normál’ sorozatot).
Next in Fashion: nekem nem működött (leírtam az előzetesénél, hogy miért), a Making the Cut egy fokkal jobb, de azt is kaszáltam. Nálam a Project Runway marad A divattervezős reality.
Interior Design Masters: ezt be fogom próbálni, bár gyanús, hogy nem ok nélkül maradt ki (a nagyon brit, bake off-szerű barátságos realityk nagyon ritkán jönnek be).
Ru Paul’s Drag Race: nemrég próbáltam be (a 12.(?) évadot), még nem döntöttem el, hogy mi legyen. A karakterek, interakciók bejönnek, a divatbemutatósdi, előadások nem érdekelnek annyira. Még pár rész esélyt kap.
Love is Blind: na, ezt nem.
Glow Up: ez viszont marha jó, a második évad tán még az elsőnél is jobb. Tényleg nem sima ‘sminkelés’ folyik, lélegzetelállító alkotások készülnek. Jók a karakterek (főleg a második évadban), a feladatok és a zsűri is.

winnie - 2020. 06. 19. 09:31

a glow up mellé, ugyan kicsit nagyon más, de mégiscsak rokon, a face off behozható.

FrankLuck - 2020. 07. 01. 16:20

Nah, megint én.
Ru Paul’s Drag Race: teljesen beleszerettem a 12. évadba (bár még nem néztem végig). Közben nekiálltam a másodiknak, ami tényleg jóval egyszerűbb (négy részt néztem meg eddig), illetve letoltam a hetedik évadot, ami szerencsére az újabbak felé húz már. A finálé kivételével nagyon bejött, jók a karakterek, a feladataok. Lehet, hogy szentségtörés, de jobban működik 40+ percesként, feszesebb, nincs üresjárat, a 12. évadban érzem, hogy néha sok az 1 óra.
Interior Design Masters: jól emlékeztem, valóban láttam a pilotot és tényleg a brit nyugalom nálam a negatívuma. Nem rossz amúgy, akit érdekel a lakberendezés (és a versenyrealityk), az nyugodtan bepróbálhatja, de itt a karakterek nem viszik el a hátukon a showt, maga a téma meg nem lehengerlő (nekem).
Face Off: az egyik ajánló után bepróbáltam egy évadot, nem igazán kötött le, de hogy őszinték legyünk, a Glow Up és az Ink Master mixeként meglepne, ha nem jönne be, ha kapna egy rendes esélyt. Talán majd a nyáron.

Ide írd


kötelező

(kötelező, de nem adjuk ki senkinek)

Ezeket a HTML parancsokat használhatod:
<a href="" title=""> <abbr title=""> <acronym title=""> <b> <blockquote cite=""> <cite> <code> <del datetime=""> <em> <i> <q cite=""> <s> <strike> <strong>

Ennek a posztnak külön RSS feedje van a hozzászólásaihoz