login |

NOS4A2: az 1. évad

2020. 06. 19. 19:40 - Írta: winnie

4 hozzászólás | kategória: kritika,

Nemrég került fel a magyar Amazon Prime-ra (szinkronnal és felirattal!), a héten indul a 2. évad odakint, szóval épp ideje volt, nem? Gőzöm sincs, hogy mi az oka, de sokszor pont a legnagyobb favoritjaimról nem írok időben kritikát, ld. idén a sima numero uno újonc, a Mythic Quest, tavalyról még mindig nem sikerült a Why Women Kill-ről, és az AMC-s NOS4A2 esetében még pilotkritika sem került ki a Junkie-ra, pedig az 1×01-et premier előtt láttam, és azóta vagy 5-ször újranéztem, ami pilottal nálam még sosem fordult elő.

Az okok? Magam sem tudom. Nem 10/10-es a pilot, csak jó és érdekes a benne bemutatott világ, és az AMC horror(os) sorozata sem feltétlenül lett nagy közönségkedvenc a hazai nézők körében (sőt, tippre elég réteg darab) én mégis feltétel nélkül imádtam az első szezont. Igen, azt hiszem, hogy ez a jó kifejezés: nagyon hamar eljött az a pillanat, amikor átadtam magam a készítőknek, mondván, csinálhatnak bármit, nekem ez biztos, hogy tetszeni fog.

Ennek pedig az a fő oka, hogy nagyon bejöttek a színészek. Ashleigh Cummings nálam hatalmas fórral indult, hiszen Dot-ként a Miss Fisher’s Murder Mysteries-ben zseniális volt, a szülei közül Virginia Kull is favoritom korábbról, de Ebon Moss-Bachrach is odatette magát, a “rosszfiúk” között pedig Zachary Quinto-nak igazi jutalomjáték Charlie Manx szerepe, a show-t pedig (szokás szerint) Ólafur Darri Ólafsson lopja. (A casting kapcsán gyorsan említsük meg az elefántot a szobában, miszerint Cummings 10 évvel fiatalabb csak az anyját játszó Kull-nál, és hogy 26 évesként játszik tinit – ez engem nem zavart, gyakran előfordul az ilyen, ráadásul itt oka is volt a 8 éves ugrás miatt, a készítők inkább fiatalították őket, hogy később a saját korát játszhassa, mint fordítva.)

Ami leginkább megoszthatja a junkie-kat a sorozat kapcsán, az szerintem az, hogy a Joe Hill-adaptációtól sokan egyértelmű horrort fognak várni, a NOS4S2-ban viszont nagyon erős a családi szál, illetve az egyéni dráma – és számomra ez volt a sorozat erőssége is, egyszerűen a Vic karaktere körüli apa/anya-jelenetek szinte egytől egyig nagyon jók voltak. Szívfacsaróak, beszédesek, mélyek, nagyon át lehetett érezni a (rengeteg hibával rendelkező) karaktereket, és menthetetlen szimpátiát keltettek a főhős iránt.

Creatives are individuals who can pull their Inscapes into the real world with the help of a Knife.

Maga a sorozat egy olyan világban játszódik, ahol vannak képességekkel rendelkező emberek (ún. strong creative-ok). Azonban ezek a képesség és azok prezentálása nagyon nem megszokott, és eköré a mitológia köré van felhúzva a sorozat. Nagyjából úgy kell az egészet elképzelni, hogy ezek az emberek a fantáziavilágukat (inscape) képesek áthozni a való világba valami tárgy, katalizátor (knife) segítségével. A “kés” vágja át a való világ és a gondolatok világának szövetét. Mindezért azonban komoly fizikai árat kell fizetni.

Nem csak a koncepció tűnik egyedinek, hanem a képességek is, hiszen Vic, a főhős a krosszmotorjával egy általa elképzelt hídon áthajtva tud – elveszett dolgokat megtalálni (nahiszen!). Egy másik főszereplő egy feneketlen Scrabble-zsákból kihúzott betűk révén kap választ kérdéseire, a fő rosszfiú pedig egy retró Rolls-Royce segítségével rabol el gyerekeket, hogy őket saját fantáziavilágába, Christmasland-be, Karácsonyföldre vigye, ahol mindenki boldog és minden nap karácsony van.

És hogy miképp lesz ebből sorozat, vagy ami azt illeti, jó sorozat? Az alapul szolgáló könyv erényeit nem kell ecsetelnem, Joe Hill-t pedig bemutatnom, hiszen a Locke & Key-t sem véletlenül adaptálták sorozatként. Az alapok tehát a helyükön vannak, és számomra a világ mellett abszolút a tálalás adta el az egészet, mert alapjába véve a különleges képességek mellett végülis csak Vic és Charlie szembenállásáról és elkerülhetetlen összecsapásáról szól az első évad. Amely ráadásul valódi Nagy Ütközet nélkül zárul, de egy fejezet mégis véget ér.

Nem tudom, az egészet nagyon személyre szabottnak érzem, mert attól, hogy én valamiért ennyire rezonáltam a karakterekre, hogy ennyire szívemen viseltem a főhős sorsát, illetve a személyes drámákat, mást simán lehet, hogy hidegen fog hagyni az, amit én rettentő érzelmesnek találtam. De még ennél is sokkal többet nyomott a latban az, hogy a készítők mennyire törődtek a karaktereikkel, és hogy látni lehetett, hogy a színészeknek milyen sokat jelentenek ezek a figurák.

Arról nem is beszélve, hogy sokan a könyvet kedvelők közül a NOS4A2-t az elején idegből fogják kaszálni, mert meglepi őket az, amit látnak adaptáció címszó alatt. Pedig a megközelítés módja is a sorozat egyik erőssége. A könyvet ugyanis nem egyszerű adaptálni a szerkezete miatt (a színészválasztásra is ezért volt szükség), így a készítők egy sajátos, Joe Hill által is bőszen támogatott megközelítést alkalmaztak.

Az első szezon a könyv egyharmadát dolgozza fel, és konkrétan azzal a jelenettel kezdődik, amivel az első szezon véget ér. És a könyvben a szereplőket egymás után, hosszan mutatják be, az időben elnyúlva, és ezt hozták össze a sorozatban kvázi kronologikus megközelítést és párhuzamosan futtatott szálakat alkalmazva, ami ugyan eleinte fura lehet az olvasóknak, de később értelmet fog nyerni, s talán ez az egyik nagy “vívmánya” a sorozatnak – nyilván ezzel nem fog minden könyvet ismerő egyetérteni, de a NOS4S2-t nem nagyon lehetett volna másképp adaptálni.

Az efféle feltétlen nélküli odaadásnál nehéz racionális okokat sorolni, vagy meggyőzően ajánlani a sorozatot, mint ahogy részletekbe menően isteníteni és szétcincálni is esélytelen, szóval, ha nem csak én láttam végig, akkor a többit a kommentekre hagyom.

Ja, bár valójában nem bír komoly jelentőséggel, azt azért még kiemelem, hogy jó sokat motoroznak benne (nem csak Vic, hanem több szereplő is bőgeti), és a készítők elég nagy hangsúlyt fektettek ezekre a jelenetekre megvalósítás szempontjából. Mondjuk én nem vagyok oda a járművekért, de azért a fináléban, amikor a főhős végigmegy a városon, az nagyon felszabadító és érzelmes volt.

(Aki eljutott a poszt végéig, az jutalmul megkapja az alapsztorit, mert nem nagyon tudtam beilleszteni sehová, de azért az a minimum, hogy erről is szót ejtsek. Szóval van egy tinilány, bizonyos Vic, aki egy problémás családból származik, továbbtanulni készül, amikor rádöbben arra, hogy valami nagyon fura dologra képes. Van egy öregember, aki (segítőjével) kisgyerekeket rabol el és életenergiájukat elszívva fess, fiatal férfivá változik. És egy másik lány ez utóbbi egyik tette kapcsán nyomozni kezd, és így akad rá Vic-re, akinek a segítségével megpróbálják lekapcsolni a rosszfiút.)

4 hozzászólás Ne habozz!

DrakEagle - 2020. 06. 19. 20:16

Nem a sorozathoz magához kapcsolódik teljesen de szerintem elég nagy csalódás az itthoni Amazon Prime. Nem is maga a kínálat hanem hogy mennyire nem fordítanak semmit kb. Viszont akik tudnak angolul és használnak VPN-t azoknak azért jobban megéri az árát. Én pl most előfizettem megint és UK-s IP címmel elég sok jó dolgot el lehet írni. Nem magában a Prime felületén belül hanem magán az Amazon.co.uk oldalon. Rákeresel filmekre vagy sorikra és amikhez van Prime logo azokat nézheted. Bár fura módon a Prime Video oldalon nem elérhetőek és ezt nem értem.

Pl minap néztem újra a Cloak and Daggert de Prime videón nincs fenn viszont a fentebb írt UK IP-vel és UK-s Amazon oldalon meg nézhető.

winnie - 2020. 06. 19. 21:11

egyelőre még úgy kell kezelni, hogy nincs itthon amazon, csak előjátszás van.

de persze ennek ellentmond az, hogy ők hamarabb csináltak saját szinkront, mint a netflix (mr. robot). viszont máshoz sem. de megint csak ott van az, hogy az amc-sorozatok egy része szinkron+felirattal kerül fel, szóval valaki van, aki tesz ezért.

itthon, főleg a netflixhez képest, nem túl erős az amazonos kínálat, de ha valamire nincs szükségem, akkor nagyobb kínálat, mert bőőőőőőven van még mit néznem. folyamatosan nézem (“darálom”) az office-t, community-t és a law and order: svu-t, van pár európai cucc, amit még nem néztem végig, amerikaiak is (hap and leonard s3, loudermilk, exorcist s2, terror, this is us), pár retró sorozat, amit bármikor újra tudnék nézni (monk, house és még pár) – arról nem is beszélve, hogy nem egy alap amazonos saját sorozattal sem vagyok sehol a végétől (sneaky pete, patriot, goliath), szóval még ez a kínálat is több hónapra elég lenne, ha csak amazont néznék, de így, hogy más is van, nem akarok többet. persze pár aktuális cuccnak örülnék, ha nem kéne annyit várni rá, például a purge-öt jó volt hetiben nézni.

de igen. nem nagyon törődnek a magyarral, mert a nos4a2 amc-s specifikációkkal megy, csak a mr. robot volt talán saját meg a lodge 49.

mSO - 2020. 06. 19. 21:22

Szerintem is remek volt a sorozat, olvasva sokkal megterhelőbb élmény lehetett volna ennyi gonosz kapcsolat és érzelmi hatás. Quinto és Cummings remekül játszott, kíváncsi leszek a következő évadra.

Draco44 - 2020. 06. 19. 22:21

A könyv nagy kedvencem, a sorozat is tetszett alapvetően, de szerintem jobban működött volna ha 10 helyett mondjuk 13 rész, de a teljes könyv sztoriját feldolgozzák. Valahogy a pilot nagyon jól eltalált hangulata és ritmusa már nem volt meg később: nagyon lelassult a sok karakterizálás miatt, és a feszültséget sem mindig sikerült fenntartani.

Ide írd


kötelező

(kötelező, de megtartjuk magunknak)

Ezeket a HTML parancsokat használhatod:
<a href="" title=""> <abbr title=""> <acronym title=""> <b> <blockquote cite=""> <cite> <code> <del datetime=""> <em> <i> <q cite=""> <s> <strike> <strong>

Ennek a posztnak külön RSS feedje van a hozzászólásaihoz