login |

Klasszikusok: One Foot in the Grave

2020. 06. 23. 15:50 - Írta: gromit

4 hozzászólás | kategória: Anglia lecsap, klasszikus, kritika,

I don’t believe it

Emlékszik még valaki a tavaly futott és gyorsan el is kaszált Warren-re? Hiába volt benne Martin Clunes, én is csak másfél részig bírtam. Pedig láttam már olyat, ahol a főszereplő egy állandóan zsörtölődő figura, aki úgy érzi, az egész világ összeesküdött ellene, mégis szerethető és vicces az egész – mint ebben a zseniális, 90-es évekbeli klasszikus BBC-szitkomban.

A One Foot in the Grave (Fél lábbal a sírban) főszereplője Victor Meldrew, egy angol kertvárosi nyugdíjas, aki kényszernyugdíjazása ellenére nem érzi magát öregnek. Mindig próbálja magát elfoglalni valamivel, munkával, munkakereséssel, hobbival. Balszerencséjére viszont valahogy soha semmi nem alakul terv szerint. És ő ezen mindig kiakad és kifakad.

Victor Meldrew papíron unalmas élete tele van hihetetlen kalandokkal. Apró félreértésekből vagy puszta véletlenségből teljesen váratlan helyzetekbe keveredik, és olyankor dől belőle a panaszáradat. Az abszurdba hajló szituációk önmagukban is viccesek, de ezt mindig megfejeli az, ahogyan Mr Meldrew reagál az eseményekre, az őt ért igazságtalanságokra. Képes teljes monológokat levágni, akár csak úgy maga elé, vagy méltatlankodását konkrétan valakinek címezve, lehet az feleség, szomszéd, telefonos ügyfélszolgálat is.

What in the name of bloody hell?

A sorozat kulcsa a zseniális főszereplő. Victor Meldrew az igazi frusztrált kisember, aki úgy áll hadilábon a világgal, hogy legtöbbször tényleg neki van igaza. Elsőre csak egy zsémbes öregúr látszatát kelti, ha valaki nem ismeri a teljes kontextust, de mi nézőként együtt tudunk vele érezni.

Richard Wilson brillírozott a főszerepben (ő a Merlin-ből lehet még ismerős). Olyan szinten ráérzett a figurára, hogy nem csak általában véve mondhatjuk, hogy el tudta vinni a hátán a sorozatot, hanem konkrétan egy teljes félórás epizódot is képes volt totál egyedül eljátszani (4×05, szokás szerint élő közönség előtt felvéve).

A sorozatból 6 teljes évad és néhány karácsonyi különkiadás készült, összesen 42 epizód. Rövid évados angol sorozatokra oly jellemző módon egyetlen ember, a Jonathan Creek-et is jegyző David Renwick írta az összes részt, hihetetlen kreativitással. A főcímdalt a Monty Python-os Eric Idle énekli, aki két epizódban vendégszerepelt is.

A One Foot in the Grave csak első ránézésre tűnhet nyugdíjas sorozatnak, valójában kortalan klasszikus. Hamar az angol kultúra részévé vált, az angol általános műveltség, sőt az angol nyelv része lett a “Victor Meldrew” név (maga a név, vagy melléknévként “meldrewish”). Állandó mondásait ma is ismerik és idézgetik (a megfelelő hangsúllyal kimondva), annak idején a Father Ted (3×04)-ben is építettek erre poént, amikor Richard Wilson beugrott oda egy cameóra.

Ha valaki nincs megelégedve a mai angol szitkomkínálattal, akkor levághat egy Victor Meldrew-szerű tirádát és/vagy bepróbálhat egy klasszikust is. Nagyon tudom ajánlani a One Foot in the Grave-et.

4 hozzászólás Ne habozz!

Toszi - 2020. 06. 23. 20:15

Ez is remekmű, de az én nagy kedvencem a The last of the summer wine. Yorkshire-i nyugdíjas öregurak mókaztak több mint 30 éven át. Szintén BBC.

Castro - 2020. 06. 24. 10:46

Nálunk a BBC Prime, majd BBC Entertainment adta le a legtöbb évadot többször is, nagyon kedveltem.

Sorozatgyilkos - 2020. 06. 24. 11:36

Nálunk felirattal ment?

FrankLuck - 2020. 06. 29. 10:04

Köszi az ajánlót, be fogom próbálni!

Ide írd


kötelező

(kötelező, de nem adjuk ki senkinek)

Ezeket a HTML parancsokat használhatod:
<a href="" title=""> <abbr title=""> <acronym title=""> <b> <blockquote cite=""> <cite> <code> <del datetime=""> <em> <i> <q cite=""> <s> <strike> <strong>

Ennek a posztnak külön RSS feedje van a hozzászólásaihoz