login |

One Day At a Time – 4×07: az animált epizód

2020. 06. 26. 15:50 - Írta: Shannen

2 hozzászólás | kategória: animáció, kritika,

Now imagine something happening on a global scale. Something so huge, it completely shuts everything down and we’re stuck waiting for someone to lead us while we watch episodes of our favorite TV shows, but now they have to be animated.

Lassan tényleg hivatkozhatunk úgy erre a többkamerás szitkomra, mint a nagy túlélőre. Az ODAAT lett az első Netflix-sorozat, amit egy másik csatorna mentett meg a kasza után, és bár az idei, 4. évad már a Pop csatornán volt látható, a vírus közbeszólt és csak az évad első fele került adásba mielőtt határozatlan időre leállították a forgatást. A készítőknek viszont volt már egy korábbi ötletük, amit kicsit átdolgozva össze tudtak rakni a kötelező távolságtartást is betartva. Így született meg az animált különkiadás kiemelt vendégszereplőkkel (Gloria Estefan, Melissa Fumero, Lin-Manuel Miranda).

Több szempontból is vártam ezt az epizódot. Egyrészt hiányzott már a sorozat (és Rita Moreno egysorosai), másrészt kíváncsi voltam, hogy mennyire fog tetszeni az animált rész nekem, aki alapjáraton sose néz animációt. Nyilván ez a műfaj vizuálisan egy csomó pluszt tud adni, de nálam a komoly(abb) (értsd: nem gyerek) témák ütik az animált karaktereket és ezen még egy jó színészgárda sem tud általában javítani.

Ráadásul ez a különkiadás nemcsak kinézetében, de tartalmában is kilógott kicsit a sorból. Az ODAAT sosem félt politikus lenni, sőt többek között ez tette kiemelkedővé a családi szitkomok közül. Mégiscsak egy többgenerációs latino család életét követjük a mai Amerikában, ahol a rasszizmus, a bevándorlás vagy a gender témák szerves részei a mindennapi beszélgetéseknek. Ez az epizód viszont sokkal direktebben beszélt a jelen amerikai politikai viszonyairól, mint bármikor korábban.

A történet szerint az LA-ben élő Alvarez családhoz vendégségbe érkezik a rokonság Miami-ban élő másik fele, akik, szemben a jórészt liberális Penelope-ékkal, konzervatív nézeteket vallanak és bíznak benne, hogy elnökük kap még négy évet, hogy újra naggyá tegye Amerikát.

A családi kupaktanács (és Schneider) azt igyekszik kitalálni, hogy egyrészt, hogyan fogják tudni elviselni a rokonokat, amíg náluk laknak, másrészt hogyan fognak tudni úgy kommunikálni velük, hogy elkerüljék az óriási veszekedéseket, amik politikai nézeteik eltéréséből adódnak, hiszen mégiscsak családtagokról van szó.

Mint mindig, most is kellő humorral nyúltak a témához az írók, és elég jól be tudták mutatni a két tábor véleményét és a mögöttük húzódó indokokat, miközben azért azt is nyilvánvalóvá tették, hogy a sorozat melyik oldalon teszi le a voksát és, hogy végső soron a család akkor is család marad, ha családtagok más szemszögből látják a világot. Az egyetlen problémám az volt, hogy nagyon szájbarágós volt, amit láttunk. Ennél sokkal árnyaltabb szokott lenni a megvalósítás az ODAAT estében.

Ezt a filler epizódot egyébként a készítők nem most írták, hanem még januárban és eredetileg a 11. rész lett volna, de mivel bizonytalan, hogy a novemberi elnökválasztás előtt utol tudják-e érni magukat a forgatással, így úgy döntöttek, hogy inkább animáció formájában, de még most tavasszal/nyáron elkészítik ezt. A rész rekordgyorsasággal lett kész, ennek érdekes részleteiről ebben és ebben a cikkben tudtok utánaolvasni.

Ahogy fentebb írtam, tapasztalat hiányában az animáció minőségéről nem tudok nyilatkozni, egyszer mindenképp érdekes volt így is látni a karaktereket, de nem biztos, hogy ha az ODAAT valóban animációs sorozat lenne, akkor nézős maradna nálam. Szerencsére egyelőre több animált epizódot nem terveznek a készítők, cserébe reménykedhetünk, hogy minél előbb vissza tudjanak térni a stúdióba és mielőbb megkapjuk az évad hátralévő hat részét.

2 hozzászólás Ne habozz!

abba - 2020. 06. 26. 16:40

Látom, másnak is “Odaát” ez a sorozat, nemcsak én hívom így.
Nahát arról valahogy lemaradtam, hogy lesz egy animált rész, nagyot is néztem az előbb. Köszi a kritikát, akkor felkutatom majd valahol.

Az animáció nekem sem a kenyerem, ebben a sorozatban főleg azt az emberséget szeretem, amit a színészek hozzáadnak a sitcom sokszor hiteltelen zsáneréhez. Az viszont igaz, hogy míg a 4. évad kifejezetten viccesre sikerült, a komoly dolgok valahogy elmaradtak, így kábé semmi sem árnyalta az Alvarez család életét, kíváncsi vagyok erre az epizódra.

abba - 2020. 06. 26. 17:13

Na. Érdekes volt látni, hogy melyik színésznek áll a legjobban a voice-acting, és meglepő módon szinte mindenki remekelt, de Justina Machado és Melissa Fumero kifejezetten szuperül teljesítettek, a legjobb vicces pillanatok hozzájuk fűződnek. Marcel Ruiz is jól bírta a távszínjátszást.

A vége tényleg szemérmetlenül szájbarágós lett, amit az animáció és a rémes amerikai helyzet miatt meg tudok bocsátani, mégha az ODAAT nézőközönsége valószínűleg javarészt liberálisokból áll, úgyhogy kinek is szól ez a kis beszéd a rész végén?

Az animáció egész jól sikerült, és a humor tényleg nagyon ott volt. Várom, hogy visszjöjjön a sorozat.

Ide írd


kötelező

(kötelező, de nem adjuk ki senkinek)

Ezeket a HTML parancsokat használhatod:
<a href="" title=""> <abbr title=""> <acronym title=""> <b> <blockquote cite=""> <cite> <code> <del datetime=""> <em> <i> <q cite=""> <s> <strike> <strong>

Ennek a posztnak külön RSS feedje van a hozzászólásaihoz