login |

Kingdom: a 2. évad – írta Scat

2020. 07. 03. 17:50 - Írta: vendegblogger

6 hozzászólás | kategória: Ázsia sorozatozik, kritika,

Az az igazság, hogy a Királyság titkai című koreai zombis sorozatra teljesen véletlenül találtam rá. Böngésztem a Netflix kínálatában és elém tette. Persze később utánajártam, és láttam, volt róla pilotírás a Junkie-n.

Tekintve, hogy a második évad már március óta elérhető, nem látom értelmét egy évadkezdő írásnak, inkább egy összegzést írok. Ez azt jelenti, hogy egy idő után spoileres lesz, de ezt majd jelzem is.

Az évad pontosan ott veszi fel a fonalat, ahol az első véget ért, azt is megkockáztatom, hogy ugyanabban a percben. Vonulnak a szörnyek (azaz zombik, de akárcsak a The Walking Deadben, itt sem fogja senki így hívni őket) és szereplőinknek mindenáron meg kell védeniük a gázlót.

Ugye az egész sorozat koncepciója az, hogy mi lett volna, ha egy zombiinvázió a középkori Koreában, avagy akkori nevén Csoszonban történne. Egész pontosan az 1600-as évek elején. Az évszám egyébként a sorozatból nem derül ki, csak a netről. Nekem tetszett az alapötlet, szeretem a történelmi sorozatokat, a zombis témát is, ráadásul az egész abban az ázsiai kultúrában játszódik, amit alig ismerek.

A pilotírásnál több panasz is volt erre, ezért meg kell jegyeznem, hogy a keleti mivoltát, a színészi játék terén továbbra sem vetkőzi le a sorozat. Én több animét láttam már, viszonylag sok ázsiai filmet is, ezért nekem már nem szúr szemet, ha egy karakter teátrálisabb a kelleténél, de sokaknak ez zavaró lehet. Bevallom, én ezekből az első évadban sem vettem észre semmit.

Az olyan dolgokat betudtam a kulturális háttérnek, hogy például a szereplők azon nyomban térdre borulva rimánkodnak az életükért az uralkodónak, vagy éppen senki nem akar elárulni semmit magáról. A karakterek tele vannak elfojtással. De arrafelé ez már csak így megy.

Ellenben a koreai származásnak van előnye is. Mert ilyen jó testkoreográfiákat, amik ezekben a keleti filmekben vannak, máshol nem láthatnánk. A Train to Busan óta figyelem már ezt, aminek a története hasonló, csak a 2010-es években játszódik. Elképesztően jól néznek ki ezek a jelenetek, sőt, talán még hátborzongatóbbá is teszik az egész átalakulást.

Ami még szintén köszönhető ennek, az a nyerseség. Bizony, ebben a sorozatban bárki meghalhat, és ha így lesz, akkor általában kegyetlen halált hal. De nem kell megijedni, nem megy át Kill Bill-féle tunkolós gore-ba a látvány, ellenben nem is finomkodik. Ha a cselekmény szerint elkerülhetetlen, akkor akár gyerekek is meghalhatnak, minden gond nélkül. Sőt, olykor kifejezetten szívbemarkoló módon.

Ez az évad, akárcsak az első, szintén hat részes, ugyanakkor pont elegendőnek éreztem a mennyiséget. Se nem elnyújtott, se nem összecsapott. Ennek ellenére sikerült elmélyíteni a világot. Míg a korábbi etapban főleg a betegekről és az előlük való menekülésen volt a hangsúly, meg az emberek meggyőzésén, hogy igenis léteznek szörnyek, a második már felfedi, hogy korábban is ismert volt a fertőzés néhányak előtt, illetve jobban elmélyed a politikai szálban is.

Az az igazság, hogy én ezt is élveztem. Nyilván közel sem olyan mélységű, mint egy Game of Thrones, és a karakterek sem rendelkeznek olyan szövevényes tervekkel, mint ott, de egyrészt érdekes, másrészt kicsit megismerteti velünk Csoszont. Plusz, szerintem a királynőt is sikerült nagyon jól megírni, mert őszintén meg tudtam gyűlölni ezalatt a pár rész alatt. Tehát betöltötte a sorozat által neki szánt szerepkört.

Emellett jobban megismerhetjük a többieket is, mint a herceget, a testőrét, illetve a rejtélyes katonát, akinek nem derült ki a neve, de ugye ő indította el a járványt. Nekem mindegyikük szimpatikus volt, és bár nyilván nem ismerem azt a kultúrkört, pláne nem a középkorit, de életszerűnek is merném nevezni őket. A kedvencem a testőr volt, mert talán ő a legkevésbé „keleti” közülük. Itt főleg arra gondolok, hogy általában tudjuk mit gondol, kimondja a véleményét, tehát könnyebben lehetett vele azonosulni.

Az akciójelenetek kiválóak voltak, ilyeneket tényleg csak ázsiai filmekben láthatunk, és ezek a gyengéim is. Úgy gondolom, hogy amerikai sorozatként közel sem lennének ilyen jók ezek a részek. Akit ennyi fel tudott csigázni, kezdjen bele, nem fogja megbánni, de a tovább mögött már áttérek spoileres vizekre.

Elismerem, hogy nekem az első évad végi csavar nem tetszett. Végig olyan érzésem volt, hogy nem ez volt a terv, csak meglépték, mert erre nem lehetett számítani. Persze valószínűleg ez nincs így, lévén az egésznek két könyv az alapja, tehát megvannak már a „szabályok”, de a sorozat mégis ezt az érzést keltette bennem. Arra gondolok, hogy nem a nappaltól tartanak a fertőzöttek, hanem a melegtől.

Emiatt kissé rossz szájízzel kezdtem a második évadot, de végül megbékéltem a dologgal. Kénytelen voltam, mert az események olyan gyorsan követték egymást, hogy nem volt időm ezen rágódni. Ezt is a sorozat erényének tartom, hogy feszes. Vannak lassabb részek, amikor megpihennek a szereplők, de a történet sosem áll meg, mindig zajlik valami.
Ami azt illeti, hangulatot is nagyon jól tud teremteni. A második rész vége felé, pár percre meg is állítottam a lejátszást, annyira beszippantott.

Megkockáztatom, hogy az évadnak az is a legjobb része, egyrészt a hangulat, másrészt a rész végén lévő Cho-Hak-ju csavar miatt. Az rettenetesen ötletes volt. Nem mondom, hogy kitalálhatatlan, meg ugye csaltak is azzal, hogy korábban a haláltusájából egy „vágott” változatot láttunk, de mivel pörögnek az események, alapesetben nincs idő találgatni, hogy most mi lesz majd.

A hatodik epizódban lévő időugrás viszont nem igazán tetszett. Ugyanaz az érzés fogott el, mint az első évad végén, hogy ezt most találták ki. De ahogy fentebb is írtam, a könyvek miatt nyilván nincs így. Igazából szépen le lehetett volna zárni a történetet, de úgy tűnik, a készítők bíznak abban, hogy megkapják a harmadik évados berendelést, mert az utolsó pár percben sok mindent bedobtak ennek érdekében.

Bár arra nagyon kíváncsi leszek, hogy a hercegben bujkáló fertőzésre milyen választ találnak ki, főleg, hogy eddig arról volt szó, hogy akiben ott a féreg, annak bájbáj.

A végső jelenetben, mikor a nő a kamerába néz, én végig úgy érzetem, hogy szerintem őt ismernem kellene korábbról, de akárcsak az ázsiai neveket, az arcokat sem tudom mindig megkülönböztetni egymástól. Főleg, hogy a férfi karakterek fazonra pontosan ugyanolyan szakállt viselnek.

Mindenesetre várom a harmadik évadot, mert ha csak annyira lesz jó, mint az első kettő, akkor már megéri rászánni az időt. Csak rendelnék már be.

6 hozzászólás Ne habozz!

clegane - 2020. 07. 03. 18:49

nekem nagyon bejött a sori.
a végén én is úgy éreztem, hogy biztos tudnom kéne, ki ez aki ilyen jelentőségteljesen néz, de nem jöttem rá XD

Gabi - 2020. 07. 03. 18:54

Az idei év legkellemesebb felfedezése volt sorozatok terén számomra a Kingdom. Egyszerűen imádom. A harci jelenetek kiemelkedőek, ezt hihetetlenül jól csinálják a koreaiak. Engem nem zavart egyes színészek teátrális stílusa sem, sőt, szerintem mindenki hozta a tőle elvárható szintet, akár még többet is. A testőr, de főleg a kis tigrisvadász karaktere tökéletesen arra lettek kitalálva, hogy közönségkedvencek legyenek, és az utóbbit alakító fiú meglepően tehetséges is. A királynő pedig éppen az a fajta főgonosz, akit a néző szeret utálni. Jól össze van ez rakva, nagyon várom, hogy berendeljék a 3. évadot. :)

idegen - 2020. 07. 03. 19:06

A végén a nő nem a testőr felesége volt ? (bár az ázsiai arcokkal én is hadilábon állok de mintha arra emlékeztetett volna)

Scat - 2020. 07. 03. 21:15

Azóta utánajártam, és elméletileg egy tök új színésznő volt, szóval gondolom a szerepe is az lesz.

CrashBoostZoom - 2020. 07. 04. 16:18

Engem ez az írás meggyőzött. Szerintem hamarosan pótolom a lemaradásomat a sorozattal. Azaz elkezdem nézni én is. :D

Wittgen - 2020. 07. 06. 20:53

A végn levő színésznő főleg ázsiai (koreai) mozifilmekben főszereplő, nem kevés akciófilmben is benne van. Nagyon jó képességű midnen értelemben. Talán a legutóbbi jó filmjei az The assassination és The Berlin file voltak.

Ide írd


kötelező

(kötelező, de megtartjuk magunknak)

Ezeket a HTML parancsokat használhatod:
<a href="" title=""> <abbr title=""> <acronym title=""> <b> <blockquote cite=""> <cite> <code> <del datetime=""> <em> <i> <q cite=""> <s> <strike> <strong>

Ennek a posztnak külön RSS feedje van a hozzászólásaihoz