login |

Siren: vége a 3. évadnak – írta Darkeagle

2020. 07. 08. 20:00 - Írta: vendegblogger

1 hozzászólás | kategória: kritika,

We can make the world better. But we will do it with love!

Ryn

Ahogy azt már írtam a szezonpremieres kritikámban is, a Siren írói idén magasabbra emelték a lécet, nem is kevéssel. Lássuk, mennyire értek fel az elvárásokhoz, amit saját maguk teremtettek.

Először mindenképp elmondanám, hogy szinte fel sem tűnt, milyen hamar véget ért az évad. Ez nyilván annak tudható be, hogy idén visszatértek a 10 részes formátumhoz, ez az egyik fő oka annak, hogy ennyire pozitív véleménnyel vagyok a látottakról.

A tovább mögött folytatom spoilerekkel.

Az ilyen sorozatoknak sokkal jobban áll a 10-13 részes szezon, mint a megszokott 20 rész. Ez különösen igaz a rengeteg vizuális effekttel operálókra, márpedig idén szükségük volt a büdzsére rendesen. De erről majd később.

Mint, ahogy már írtam, a tét idén sokkal magasabb volt. Rynnek végre született egy lánya, sok év óta az első új szirén. Az amúgy is nagyon lecsökkent népességük miatt különös fontosságot kapott, hogy sikerüljön, hiszen a fajnak fenn kell valahogy maradnia.

Itt lépett be a képbe az évad „főgonosza”, Tia. Azért tettem idézőjelbe mert nem tartom őt igazán gonosznak. Minden egyes tette érthető. Persze a terve, hogy átveszi az egész faj irányítását, aztán leigázza az emberiséget, nem újdonság manapság, de a fináléban újabb indokkal fejelték meg az írók, hogy miért is utálja úgy az embereket. Elindította a háborút az emberek és a saját faja ellen is. lássuk milyen eredménnyel.

Az, hogy az évad ismét 10 részes lett, sokban segítette az írókat, viszont ennek azért volt hátulütője is. Többek közt Tia karaktere sínylette meg, én többet vártam volna tőle. Nagyon jól indult a karakter és a fináléban adtak neki még egy plusz löketet az emberek gyűlölésére, viszont a nagy harc itt is a végére maradt.

Mindez érthető, de az igazi katarzis akkor következett volna be, ha kicsit tovább látjuk szenvedni a szereplőket. Ugyanis ahogy azt a 2. évad fináléjában, most is hamar feloldották az úgymond rosszabb világképet. Persze maga a víz alatti harc eszméletlen jól meg lett csinálva, szinte már mozi szintű minőségnek is mondanám.

Mondjuk az, hogy ilyen gyorsan lerendezték Tiát, annyira nem tetszett, de érdekes volt látni, ahogy mindenki behódol az új alfanősténynek, Rynnek. És igen, végül is lettek következményei Tia támadásának, többek közt Maddie apjának halála, amivel végre talán ő is kap majd jövőre valami komolyabb sztorit, hiszen idén eléggé mellőzve volt. Ami történt, az pedig nyilván megnyitotta az utat Xander-nek, hogy ő legyen az új deputy.

Ráadásul ott van még Ben, aki eltűnt, de nyilvánvalóan hamar meg fogják találni. Más kérdés, hogy milyen állapotban, hiszen egyelőre egymagában lebeg a tengeren. És, ha már Ben, akkor idén ő kapta a másik legérdekesebb történetet, hiszen a sok kísérletezésének hála úgy tűnik, hogy valami hibrid lehet/lett belőle, még azok után is, hogy abbahagyta a gén adagolását. Az, hogy ezzel fognak-e kezdeni valamit, az a jövő szele.

Visszatérve a fináléra, mindenképp kiemelném mind az írók, mind pedig a színészek munkáját, ugyanis írói szemszögből nézve a sorozat mondhatni levetkőzte az első évados átlagos szintjét, és olyan szériává vált, amire nyugodt szívvel lehet mondani, hogy nem csak más, mint a többi, de ha odafigyel rá az ember, akkor fontos dolgokat is tanulhat belőle. Talán ebben volt idén a legerősebb.

Nem csak, hogy nem szájbarágós és részrehajló olyan témák kapcsán, mint a vizeink szennyezése és minden, ami ezzel jár, de előkerül benne a rasszizmus, az erőszak, vagy épp a szerelmi történetek, minden fontos téma nagyon jó kezelést kapott. Az általában irritáló szerelmi háromszöget, ami idén már 4 személyes lett, remekül megoldották.

Itt térnék rá arra, miért is tartom fontosnak Ryn, Ben és persze Maddie kapcsolatát. Egyrészt Ryn sztorija gyakorlatilag egy Supergirl történetnek is felfogható, hiszen, ha őt is a katonaság találja meg, mint Tiát, akkor belőle is könnyen háborúzó ellenség lehetett volna. Ez a sorozat másik legnagyobb erénye.

Hiába nem újdonság, láttuk már máshol is, de egyszerűen nagy pluszt ad a sorozathoz az, hogy Ryn olyanoktól tanult meg mindent az emberekről, akik nem harcra, hanem könyörületre tanították. Manapság pedig az ilyen üzenetek nagyobb fontossággal bírnak, mint bármikor máskor. Az pedig, hogy ezt tudást adja tovább mindenkinek, köztük a lányának is, csak még feljebb emeli a remek karakterek sorában. És bár a háromszögből idén szimpla páros lett idén, hiszen Maddie új szerelmet talált, Ryn és Ben egy szikrányival sem lettek kevesebbek ketten, sőt, kimondottan jót tett a sorozatnak, hogy kicsit szétszedték őket.

Az, hogy Ryn lánya is feltűnt a színen, még inkább dobott a színvonalon. Az eddig sem volt újdonság, hogy Elaine Powell remekül alakítja a főszereplőt, de a lányát alakító Alix West Lefler szintén felért hozzá. Persze sok teret nem kapott, de amikor képernyőn volt arról csak jót lehet mondani. Belőle is sugárzik az az igazi sellős/hableányos életérzés, ami Eline Powell játékból, bár utóbbinál az egész arcszerkezet is sokat hozzáad a szerephez.

Persze még bőven maradtak elvarratlan szálak, hiszen Ben apjával és Helen családjával is lehetne bőven mit kezdeni, főleg, hogy túl sok szerepük nekik sem volt.

A végére hagytam a legnagyobb kérdést, ami felvetődött bennem, hiszen azzal, hogy Ryn legyőzte Tiát, gyakorlatilag ő lett minden szirén/sellő vezetője, ráadásul emellett még gyereket is kell nevelnie, és Bent is keresi. Szóval nem mondhatjuk, hogy 3 évad alatt kifogyott volna a szufla a sorozatból, hiszen lenne mivel folytatni. Ráadásul a Siren tényleg meg is érdemelné a már említett fontos történetek elmesélése miatt.

Továbbra is tartom, hogy nagyon kevés olyan sorozat van, ami ilyen kereteken belül úgy tud érdekes maradni, hogy nem csak a szokásos családi, szerelmi és fantasy elemek közt kell lavíroznia, de a fentebb említett témákat is feszegeti. A Freeform nem nagyon büszkélkedhet hasonló sorozattal, talán csak a Cloak and Dagger volt hasonló, de láttuk milyen sorsra jutott az is. Persze azok más körülmények voltak.

Végezetül arra még mindenképp kitérnék, hogy nem csak írókat és színészeket illeti dicséret, de a többi háttérmunkást is, hiszen olyan zseniális jeleneteket alkotnak, mint a fentebb látható kép is.

Összegezve tehát, remek évaddal zártak idén a készítők, de, hogy lesz-e folytatása is azt egyelőre csak remélni lehet. Mivel tartotta a szintet mindenképp megérdemli a 8/10-et.

1 hozzászólás Ne habozz!

e-batta - 2020. 07. 08. 21:11

Nekem nagyon bejött ez az évad, a tavalyit bevallom untam. Igazad van, túl hosszú volt. A rövidebb évad tempósabb történetet diktált és mindenki kapott annyi játékidőt, hogy érdekes maradjon, de ne unjunk rá. A nyitva hagyott kérdések közül engem leginkább Ben sorsa foglalkoztat, hogy hova vezethet a kísérletezése, milyen mutáns válhat belőle ezek után (persze itt a trauma is közrejátszhat, hogy mennyire sokáig maradt a víz alatt).

Ide írd


kötelező

(kötelező, de megtartjuk magunknak)

Ezeket a HTML parancsokat használhatod:
<a href="" title=""> <abbr title=""> <acronym title=""> <b> <blockquote cite=""> <cite> <code> <del datetime=""> <em> <i> <q cite=""> <s> <strike> <strong>

Ennek a posztnak külön RSS feedje van a hozzászólásaihoz