login |

Pilot-mustra: The Other One – 1×01

2020. 07. 23. 15:50 - Írta: winnie

4 hozzászólás | kategória: Anglia lecsap, kritika, pilot-mustra,

– That man is dead to me.
– He’s dead to all of us. He’s dead.

Kezdem azt észrevenni, hogy egyes angol komédiákra simán rásütöm az angolkomédia minőségjelzőt, mert annyira mások, mint az amerikaiak (főleg az országos csatornások), és mert annyira képtelen vagyok elválasztani őket egymástól. Egyszerűen nem tudom őket elválasztani értékelés szempontjából. Idén is jó párat bepróbáltam, és a többségük abszolút nézős, nagyon szórakoztató, de nem szuperhiper kiemelkedő darab volt, aminek a pilotjait, ha osztályoznom kell, akkor 7/10-nél lejjebb és följebb nem tudnám értékelni,

Azonban ez a folytonos 7/10-es angolkomédiázás kezd olyan lenni, mint egy tipikus, epizodikus krimis 6/10, ami arra utal, hogy a végeredmény tipikus, nézhető, tisztes munka, de semmi több – minek rá pazarolni az időt? Valakinek ennyi bőven elég, más pedig menekül tőle épp ezért. Viszont nem akarom, hogy a NYILVÁN színvonalasabb (ld. 6 vs 7) angol, vicces sorozatokra ezt a “tipikus” bélyeget süssük akkor, ha nagyon jók és kötelezőek, de azért mégsem világmegváltóak. A 7/10 jelentse azt, amit eddig is, hogy nagyon jó pilotról van szó. A The Other One nyilván nem egy Back To Life, de ettől még kötelező számomra.

THE OTHER ONE – 1×01 – 7/10

És azt hiszem, hogy nem csak az értékelések egyeznek meg sokszor nálam az angol komédiák esetében, hanem az alapfelállások. Kezdem észrevenni, hogy szinte mindegyik családi komédia címen futna Amerikában. Azonban míg ott a többkamerás jelleg miatt mindenki egyetlen színpadi díszletben van összezárva, a fókuszcsoportok miatt pedig totál kilúgozzák a patikamérleggel mért végeredményt, a briteknél merik csavargatni az alapfelállást (ld. Home), vagy a karaktereket (ld. King Gary).

A történet egy elég furcsa családról szól. Vagy kettőről, és akkor máris nem olyan furcsa. A lényeg, hogy egy férfiról, aki meghal, megtudja a felesége és a felnőtt lánya, hogy van egy másik felesége és egy másik felnőtt lánya is. És bármennyire is különböző a két anya-lánya páros (plusz nyilván a valódi feleség eléggé fúj a szeretőre), a közös pont az életükben örökre összeköti őket, persze elég sok feszültséget és humoros pillanatot generálva.

Az alaphelyzet nyilván érdekes, de a sorozat egy fabatkát sem érne karakterek, színészek és a megvalósítás nélkül, és ez utóbbi három tényezőt nagyon odatették. Például a két lányt a Misfits-es Lauren Socha és Ellie White (nálam ő az MVP a sorozatban) alakítja, a két anyát pedig a mostanság sok mindenben szereplő Siobhan Finneran és a legutóbb az Avenue 5-ban idétlenkedő Rebecca Front – mindannyian nagyszerűek.

És nagyszerűek a karaktereik is, kezdve a viszonylag kimért, a történteket méltó és mérsékelt módon feldolgozni próbáló “valódi”, és a sokkal szabadszájúbb, hiperlelkes, házasságon kívül proli lánytól, egészen megszégyenített feleségként új kalandokba vágni vágyó, valamint a semmit sem bánó, totál pozitív, bár a friss levegőt sem kívánó és sokszor rugalmatlan, no meg nulla szájzárral rendelkező nőig – mindkét páros tagjai teljes ellentétei egymásnak, és mégis valahogy el kell viselniük a másikat.

Mondanom sem kell, hogy ilyen felállás mellett a súrlódások elkerülhetetlenek, a karakterekből adódó humor előnye pedig, hogy bár szinte mindig magától értetődő, mégsem kiszámítható, nehéz látni előre kilométerekre a humort, amiket váratlan és olykor sokkoló megoldásokkal tetéznek a készítők. És mindezt minden szélsőségesebb dolog ellenére abszolút érzelmes köntösben tálalják, ha más nem, a részek végén sor fog kerülni A Pillanatra.

A legjobb pedig a The Other One-ban, legalábbis az első részek alapján, hogy nem felszínes, ugyanis állhatott volna annyiból a sorozat, hogy poénos szituációkat idéznek elő (nyilván a halott lányát feszélyezi, amikor apja és szeretője elég gazdag szexuális élete kerül a középpontba, vagy a feleséget a másik kapcsolat kvázi legitimálása), azonban azzal is foglalkoznak, hogy mi van ezekben a karakterekben a hol visszafogott, hol pedig pozitív felszín alatt, kellemes fordulatokat produkálva.

– I’m gonna yome to your surprise birthday dinner even if i hate every single shitting second of it.
– Really looking forward to it now.

Összességében egy nagyon jó, keserédes hangulatú komédiának tűnik az első részek alapján a The Other One, aminek nagyon hamar a végére lehet érni, ha valaki a gyors dara mellett dönt. De én pont az ilyenek szoktam elhúzni, mert valahogy ezek a sorozatok talán műfajuk miatt nagyon hamar elfelejtődnek bennem. Pedig piszkosul nem érdemlik meg, hogy a zaj elnyomja őket, és csak akkor jusson ismét eszünkbe, ha kijön egy esetleges S2 első előzetese.

Mondjuk lehet, hogy nem a legvégére kellett volna írnom, de az idei májusi premier ellenére a sorozat gyökerei 2017-esek, ugyanis akkor tévében lement a pilotja, ami alapján sor került a berendelésre. Ez a “nulladik” rész 1×00-ként és 1×01-ként is fellelhető, és természetesen annak érdemes megnéznie, akinek bejön a sorozat, viszont egyáltalán nem szükséges az élvezetéhez – én is direkt az idei első résszel kezdtem, hogy tudjak nyilatkozni erről. (Nem meglepő módon a valódi pilot a családfő halálával és a két család első találkozásával kezd (ez nyilván remek dolgokat eredményez), no meg persze a történtek feldolgozására tett kísérletekkel.)

4 hozzászólás Ne habozz!

JKJ - 2020. 07. 23. 19:07

Az írás hatására elkezdtem nézni, de annyira kínos volt nézni, hogy 15 perc után abba kellett hagynom. Nekem ez túl sok.

winnie - 2020. 07. 23. 19:23

a humorról nekem nem jutott eszembe a kínos, de, ha arra gondolsz, nekik biztosan az a helyzet. ez az egyik oldalról tartózkodó, a másik oldalról befogadó stílus közti ellentét is elég jól viszi előre.

FrankLuck - 2020. 07. 24. 07:10

Tán nem is a kínos a jó szó, fogalmazzunk úgy, hogy ‘rosszul esik nézni’ – de értem, amit JKJ ír, én is kb. 15 percnél adhattam fel (belepörgettem még a második részbe is, de kb. ugyanazon a szinten mozog).
Ettől függetlenül ajánlom mindenkinek, akinek bejött a az idei brit szitkomkínálat, mert nem rosszabb, mint a többi.

JKJ - 2020. 07. 24. 07:23

Elnézést a pontatlan fogalmazásért. Semmiképpen nem a minőségre gondoltam. A minőség magas, de “rosszul esik nézni” :-)

kínos (melléknév)
1. Átvitt értelemben: Kellemetlen érzést keltő (helyzet, hatás), ami megszégyenülést vagy zavarodott érzést okoz.

Ide írd


kötelező

(kötelező, de nem adjuk ki senkinek)

Ezeket a HTML parancsokat használhatod:
<a href="" title=""> <abbr title=""> <acronym title=""> <b> <blockquote cite=""> <cite> <code> <del datetime=""> <em> <i> <q cite=""> <s> <strike> <strong>

Ennek a posztnak külön RSS feedje van a hozzászólásaihoz