login |

Perry Mason: vége az 1. évadnak

2020. 08. 11. 19:05 - Írta: winnie

18 hozzászólás | kategória: kritika,

Mr. Mason, we will hear you know.

Tartottam tőle, naná, hogy tartottam attól, hogy végre-valahára elkészül egy Perry Mason-sorozat (9 évesen olvastam az első Erle Stanley Gardner-könyvemet, azóta a legnagyobb kedvencem a krimi műfajában), és nekem nem fog bejönni. Főleg, hogy az HBO csinálta, így nyilván nem epizodikusra, hanem erősen átívelősre fazonírozták. Ráadásul előzménysztorit/eredettörténetet prezentáltak a híres ügyvédnek, ami nem kicsit merész döntés volt, hiszen joggal tarthattak az olvasók “haragjától”.

Azt már olvashattátok, mi volt a véleményem az első 3 epizódról, most lássuk a többit.

A készítők elmondása szerint azért a nyomozó Mason-nel ismertették meg a nézőket, mert a könyvekben is kifejezetten sokat nyomoz, ez a szál talán hangsúlyosabb is, mint a tárgyalótermi, és bár óvatosan mondom ki, de így utólag úgy érzem, hogy ez jó döntés volt. Legalábbis annál mindenképp jobbnak tűnik, mintha a vérprofi ügyvédet ismertük volna meg rögtön az elején, ha pedig kezdőként látjuk a főhőst, akkor lehet, hogy fura lett volna zöldfülűként, főleg az újaknak, akik nem értették volna, hogy mi a figurában a pláne. Így viszont működött.

Persze lehet, hogy csak meg akarom győzni magamat, és abban is biztos vagyok, hogy ahány jó író, annyi megközelítés működött volna, de a lényeg, hogy mivel az HBO idei újonca kifejezetten bejött, ezért nem nagyon tudnám csépelni a koncepciót.

Leginkább a hangulata adta és a megvalósítás kapcsán készítők részletekre való odafigyelése adta el számomra a Perry Mason-t, no meg a színészi játék – nyilván hamariság ilyesmit kijelenteni, de piszok jó évadunk lesz játék szempontjából, ha nem kerül minden színészi Emmy-kategóriába egy-egy jelölt a sorozatból. De most komolyan, nem? Matthew Rhys és Juliet Rylance, John Lithgow és Shea Wigham, Tatiana Maslany és Chris Chalk. Meg a többiek.

Ja, akit a tárgyalótermi történet érdekel, annak kábé a hatodik részig kell várnia – biztos akadt hithű Perry Mason-fan, aki a tárgyalások hiánya miatt intett be a sorozatnak. És nem csak Della Street és Paul Drake tűnik fel E.S. Gardner könyveiből! A tovább mögött spoilerekkel folytatom.

Szóval, ahogy arra számítani lehetett, EB meghalt. Más kérdés, hogy azt nem vártam, hogy öngyilkos legyen, és ez az írói húzás elég kemény érzelmi hátteret nyújtott az eseményeknek. De persze számunkra fontosabb volt az, hogy beindította az eseményeket azon folyamát, melyek révén Perry Mason “elvállalta” Emily Dodson védelmét, vagyis ügyvéd lett.

Kifejezetten bejött abban a részben magának a folyamatnak az ábrázolása, Rhys monológja, a rádöbbenés, hogy most történik a dolog, azt meg különösen hidegrázós volt látni, hogy milyen iszonyat szenvedéllyel viseltetik az ügyfele iránt – valahogy az első részekből ezt nem nagyon néztem volna ki abból a nyomozóból.

A jogi vonal egyébként is jobban bejött a sorozatban, mint a nyomozós, jó volt látni, ahogy a 30-as években folynak a jogászok közötti játszmák, ahogy cinkelt lapokkal próbálkoznak. Sok mindenben sikerült rímelni a jelenre, és a végén a megoldás, miszerint döntésképtelen az esküdtszék, kellemes meglepetés volt. Mármint az, hogy győzelem ide vagy oda, mégsem teljes hepiendet csináltak, nem söpört el mindenkit Perry Mason (a gyilkos, akinek a személye számunkra nem volt rejtély, ugyancsak nem kapott leleplezést), arról nem is beszélve, hogy Pete közben járásával eleve le volt zsírozva a dolog.

Könyvrajongóként a végén a záróbeszéd zseniális volt – nem feltétlenül a tartalma miatt, hanem azért, mert megélhettem azt, hogy megszületik egy tévés Perry Mason – sosem hittem, hogy ennek valaha is tanúja lehetek, szóval már csak ezért is muszáj kalapot emelnem a sorozat előtt.

A sok pozitívum ellenére a Perry Mason bőven elmaradt attól, hogy szuperlatívuszokban beszéljek róla, és ennek (természetesen) az egyházas szál az oka. Szó se róla, minden a helyére került a végén, így volt teljes a puzzle, de ettől még Sister Alice és az anyja nagyon sokáig a levegőben lógott, és összességében is nagyon hullámzóra sikerült a jelenlétük, legalábbis érdekesség szempontjából. Hozott a szál erős jeleneteket, volt mögötte tartalom is, de annak ellenére, hogy Maslany szuper jó volt, Alice karakteréért nem voltam oda, meg egyébként is nem nagyon sikerült őt megfejtenem.

– I can kiss you, Della Street.
– Please don’t.

Ahogy írtam fent, a színészekkel nagyon elégedett voltam, és gőzöm sincs, hogy miért, de nem változott a véleményem annak kapcsán, hogy a legjobb karakter számomra Della Street-é volt – álmomban sem gondoltam, hogy a titkárnő figurája olyan, amit valaha Emmy-esélyesként lehet majd emlegetni.

Csak egy hajszállal maradt le tőle Pete Strickland, akit érdekes lesz látni a túloldalon, hiszen bedobták a vége felé a “jók” oldalán Hamilton Burger-t – ez is egy érdekes kihívás lesz a folytatásban, hogy méltó ellenfélként ábrázolják majd, ne csak valami balekként, akit Perry Mason mindig legyőz a tárgyalóteremben. (Plusz ugye ott van, hogy mind Burger, mind pedig Pete abszolút pozitív szereplő volt, és nyilván nem akarnak pálfordulást végezni velük.)

A végén pedig jópofa kikacsintásnak megkaptuk A bársonyos karmok esete című könyv felvezetését (nem vagyok akkora tudor, hogy ezt kívülről vágjam, de amint elhangzott az első ügyfél neve, rögtön rákerestem, és tényleg az első könyvre utaltak), valamint egy utalást arra, hogy romantikus szálként simán lehet, hogy visszatér a 2. évadra Alice is, akivel szerintem elég jól járnánk, persze csak akkor, ha találnának számára tartalommal bíró funkciót, mert Rhys és Maslany működik együtt, vagyis eddig működött, míg kerülgették egymást.

18 hozzászólás Ne habozz!

cherockee - 2020. 08. 11. 19:44

Az elején nem az én világom volt, majd folytattam, hátha, a végére kezdtem megérteni, és a tárgyalótermes részek meg is tetszettek, de a finálé nagyon nem működött nekem. Nekem, mert logikusan végiggondolva látom, hogy az elejétől kezdve nem az volt a sorozat íve, hogy hatalmas megfejtések és igazságok lesznek. Én távozom is.

speranza - 2020. 08. 11. 19:57

Tegnap én is rákerestem A bársonyos karmokra. :D
A per vége szerintem is jó húzás volt, vagyis, hogy Mason nem tudta felmentetni a védencét, mert egy kezdő ügyvéd esetében hitelesebb volt a döntésképtelenség.
Az Alice-szál egy picit csalódást okozott, azon meg csak néztem nagyokat, hogy Emily azok után, ami történt, beállt Mother McKeegan mellé, úgy téve, mintha tényleg visszakapta volna a fiát. Wtf?
A színészi teljesítményeket végig élvezet volt nézni, a hangulat is verhetetlen volt, a tárgyalótermi jelenetek mind nagyon jók voltak. Maximálisan megkaptam ettől a sorozattól, amit vártam, és nagyon kíváncsi vagyok, hogyan folytatják a következő évadban. :)

bvr - 2020. 08. 11. 20:36

Ezt írtam a fő kibeszélőbe este:
Egyelőre nem lesz a kedvencem, de azért nem volt rossz. Főleg amikor két-három rész után azt is realizáltam hogy nem egyszerűen nem kérdés hogy semmiféle femme fataleról nincs szó Velma személyében, hanem hogy egyáltalán film noirként kell-e erre a sorozatra tekinteni (már a pilotnál írtam hogy ahhoz képet elég furcsa volt a hangulata) Szerinem nem (ami esetemben ugye azért volt gond, mert ezt vártam, és emiatt azért az első pár részben húztam is a számat), aztán megbarátkoztam és elengedtem ezt a dolgot. A karaktereket alapvetően megkedveltem, de sajnos annyira azért nem hogy nagyon lekössön a mindenkinek van egy (vagy több) három mondattal leírható dráma az életében. Közben az ügy se volt azért olyan hű de izgalmas, a hangulat meg mind az ügyben, de mind úgy általánosságban elég nyomorúságos volt… Sajnos amit igazán vártam volna (volt pár nyomozós meg agyalós jelenet), azok bár nagyon jól meg voltak csinálva, csak hát sajnos azokból kevés volt (a bírósági részben is volt pár nagyon jó pillanat, de arányaiban kevés) Szóval ebből a 8 részből mindig tudtam nagyon jó dolgokat mazsolázni, viszont a nagy része meg annyira nem nyűgözött le (és nem csak azért mert az elején mást vártam, hanem egyébként sem) Azért nem bántam hogy megnéztem, de remélem a második évad már akkor egy igazi vérbeli jogi dráma lesz. Ha viszont az az aspektus megmarad kb. a körítés meg csali szintjén, akkor viszont egyáltalán nem várom és hamar abba fogom hagyni.

heidfeld - 2020. 08. 11. 21:04

Kevés a jogi dráma, tárgyalóterem meg még ritkább. Ebben nagyon jót hozott. Nyomozás is rendben. Igazán az tetszett a legjobban, hogy a gazdasági válságidején/után, milyen korrupt volt, szinte mindenki, illetve milyen trükköket meg lehetett húzni, büntetlenül.
Színészi játék, rengeteg statiszta, kor hangulatának megidézése, karakterek kibontásának megkezdéséről is csak jókat mondhatok.
Egyházas részben maradtak lehetőségek. Emily döntését, meg nem éreztem se megdöbbentőnek, sem oda illőnek. Egy epizód, még elfért volna!
Összességében, egy erős 7.5/10 járhat rá. Nem kétséges, hogy ott leszek a második évadnál.

Python - 2020. 08. 11. 21:42

Tetszett, 8/10. :)
És igen, ez egy előzmény sorozat, viszont követték a későbbi regények ívét, és ez is egy nagyon nagy jó pont! :)

Snoopyzit30 - 2020. 08. 12. 07:22

2,5 részt bírtam belőle. Engem ezúttal nem sikerült meggyőzni. Ez van.

Shyllard - 2020. 08. 12. 10:20

Soha nem olvastam semmit, én sepc azt sem tudtam, hogy tárgyalótermi dráma lesz belőle, így a váltás nagyon kellemesen meglepett. Számomra is jobban működött ügyvédként Mason, és az alapozás sem ment kárba, mert eléggé lefektette a karakter hátterét, amire majd gondolom később is építkeznek majd. Della nálam is teljesen vitte a prímet, de Matthew Rhys is valami zseniálisan hozta a karaktert, The Americans-ban is nagyon bírtam, és csak egyre jobb. Justin Kirk Burger-ét meg nem ismerem, de a színésznek nagyon örültem, egyedül nekem is Maslany-ékkal volt bajom, hiába jó a színésznő. De ha tényleg összejönnek, akkor legalább nem ment kárba az ő szála sem, ha viszont megy a süllyesztőbe, teljesen fölös volt ennyire kiemelni a templomot.

Edrick - 2020. 08. 12. 11:48

Nálam az év óriási kellemes meglepetése. Mármint Matthew Rhys és Maslany meg Lithgow miatt amúgy is belenéztem volna, de részről részre mindig adott valamit, atmoszférát, színészi játékot, vagy ahogyan a szereplők elmerültek a vak hitükben vagy az elkeseredettségükben. Jó megoldás volt az ügy kapcsán, hogy “az igazság mindig győz” és pont ennek a szélsőséges cáfolata helyett a kicsit keserédes középutat. Hogy Emily hirtelen jött buzgó hite eltűnt a fia holttestével együtt, de a csecsemőnek – akárhonnan is szerezték – kellett egy anya, ő meg nem mondott nemet egy gyerekre, és belement. És ahogyan ő beállt az egyház mögé, úgy rohant el tőlük Alice. Valahogy minden összeállt, és baromira tetszett. Della nekem is kedvenc lett, de Gayle Rankin miatt elkezdtem fontolgatni, hogy megpróbálom még egyszer a GLOW-t. Várom a folytatást, és kíváncsi leszek, hogy szerepel majd (vagy hogy szerepel-e?) jövőre az Emmy-n.

szk - 2020. 08. 13. 08:20

Eleje nekem sem jött be igazán, később sokkal jobb lett. A vallási vonal viszont nem igazán tetszett. Színészi játék nagyon jó, ez a névsort tekintve nem meglepő. Azt magyarázza el már valaki, hogy lett Perry egyik napról a másikra ügyvéd?

winnie - 2020. 08. 13. 08:24

letette a vizsgát, volt egy jelenetsor erről, ahogy della street meggyőzi, hogy bekamuzzák, hogy évekig bojtárkodott EB mellett (ez előfeltétel a jelek szerint), majd hamilton burger elmondta, hogy milyen kérdések szoktak lenni a vizsgán, majd pedig lerakta a többiekkel együtt az esküt.

szk - 2020. 08. 13. 11:58

Ezt értem, de attól hogy bemagolom válaszokat még ügyvéd nem leszek, egy fontos perben végképp nem. A végén Della is mondja hogy két év tanulás kell neki hogy ügyvéd legyen és neki ugye már tényleges tapasztalata is volt E.B. mellett.

bvr - 2020. 08. 13. 15:45

@szk: egyetértek veled, szerintem sem volt ez (sem) jól megírva (Én amúgy a legelején (hiszen azt tudtam hogy egy ügyvéd előzménysztorijáról van szó) azt hittem hogy mondjuk Perry Mason ügyvéd volt csak aztán a háború, meg ptsd, és akkor megtört a családja is és a jogi pálya is. Mármint egyáltalán nem mondom hogy ennek kellett volna lennie, hanem hogy azért ezt egy 8 részes sorozatban (aminek az ügy a töredékét tette ki) azért ezt csak jobban kidolgozhatták volna mint egy epizód végi felvillantás. Amúgy szerencse hogy nem szívsebésznek kellett beállnia :))

JRC - 2020. 08. 13. 17:16

Lehet, hogy jogi egyetemre járt, csak a szakvizsgát nem tette le korábban. Kicsit utánaolvasva, az eredeti regényekből sem derül ki, hogy hova járt iskolába, ha járt egyáltalán.

Ugyanakkor a 20-30-as évek Amerikájában a bar exam nem feltételezte, hogy valakinek már van jogi diplomája. Csak joggyakorlat igazolása kellett hozzá. Manapság valamennyire létjogosultságát is vesztette, mert a diploma mellett viszont nem kell hozzá joggyakorlat (Magyarországon pl. 3 év), ezért az egyetem után egyből lehet is rá jelentkezni.

A hátralévő részekben azért voltak rá utalások, hogy a vizsga ellenére még nem lett ügyvéd: az eljárásjogi kérdéseket, illetve minden papírmunkát Della csinált, és mindketten, főleg Mason emlegette, hogy EB mennyire jól tudta, hogy hozza a bíróság tudomására szabályosan, ha véletlenül “talált” egy sorsdöntő bizonyítékot.

Egyetértek, lehetett volna ezt jobban részletezni, de még az évad második felében is ez messze volt a tiszta jogi drámától, ahol ez jobban elfért volna.

Python - 2020. 08. 14. 00:14

Srácok, a lövészárkos jelenetből tudjuk, hogy századosi rendfokozata volt a Nagy Háborúban. Szóval volt valamilyen főiskolai vagy egyetemi végzettsége, lehet akár jogi is. ;)

bvr - 2020. 08. 14. 12:40

@Python: persze, minden lehet, de könyörgöm, 8 részük volt rá, és maga az ügy ennek csak a töredékét tette ki, azért az elég röhejes lenne hogy egy flashback rendfokozatból kellene találgatni hogy honnan is értett a joghoz :)

Adam9456 - 2020. 08. 15. 11:14

Nekem összességében tetszett, a hangulat és a színészi játék elvitték. Szeretem az ilyen sorozatokat.
EB-t sajnáltam, hogy hamar kiírták, jó karakter volt.
Az hogy egy rész végén magánnyomozóból ügyvéd lett Perry, tényleg eleg hirtelen törtent, de ezt kívánta meg a történet.
A tárgyalótermi jelenetek jók voltak, Mason jól belejött a végén. Dellával jó csapatot alkotnak.
Nekem az egyházas sztori is tetszett, remélem Tatiana – Sister Alice valahogy benne lesz a 2. Évadban is.
Akit remélem nem hoznak vissza az a mexikói nő, akivel Perry együtt volt a farmján, a hangja nekem enyhén irritáló volt…
A nyomozás ėrdekes volt egy darabig, az ügy maga igazából másodlagos volt és ugye elég hamar kiderült mi állt a háttérben, azt hittem a végén lesz még valami csavar, de nem jött. Ennis vėgül elnyerte a büntetését.
Jöhet a második ėvad! (ki tudja mikor)

Shannen - 2020. 09. 06. 12:07

Na, sikerült felhoznom magam és akár csak az évad eleje, a vége is nagyon tetszett. A színészek remekek voltak, Mason karakterét mintha Rhys-re öntötték volna, de a nagy kedvenc nálam is Della lett.
Emily döntését, hogy beleáll a “feltámadt a gyerekem”-sztoriba nem éreztem annyira hitelesnek, de az tetszett, hogy Alice otthagyta az egyházat, bár én annyira nem vágyom rá, hogy visszatérjen a második évadra, hiába szeretem Maslany-t.
Nem ismerem a könyveket, de szerintem ez így jól volt megoldva, hogy nyomozóként kezdte, aztán ügyvéd lett, mindkét szerepben hiteles volt és remélem, hogy azért a nyomozást nem hagyja teljesen maga mögött majd a folytatásban sem.
Olyan 8/10 volt az évad. Várom a folytatást.

Divide - 2020. 09. 22. 20:44

Két részen vagyok túl, és nem tudom, folytassam-e. Nekem túl vontatott, sok jelenetbe legszívesebben belepörgetnék (nem szoktam ilyet), ezek a hisztérikus istentiszteletek meg annyira taszítóak volt, hogy ha megint rákezdenek, azonnal kasza. :(

Ide írd


kötelező

(kötelező, de megtartjuk magunknak)

Ezeket a HTML parancsokat használhatod:
<a href="" title=""> <abbr title=""> <acronym title=""> <b> <blockquote cite=""> <cite> <code> <del datetime=""> <em> <i> <q cite=""> <s> <strike> <strong>

Ennek a posztnak külön RSS feedje van a hozzászólásaihoz