login |

Marianne: az 1. évad – írta Shyllard

2020. 08. 18. 21:30 - Írta: vendegblogger

5 hozzászólás | kategória: Európa is létezik, kritika,

A Netflix tavalyi, első évadja után sajnos elkaszált, a The Haunting of Hill House-ra emlékeztető horroros sorozatának premierjéről olvasható már egy elég pozitív pilotírás az oldalon. Viszont úgy éreztem, a széria megérdemel egy évadértékelőt/emlékeztetőt is, hátha a fülledt nyári napokon valakinek pont egy ilyen felfedezés hiányzik az életéből.

Sajnálatos módon a kasza következtében nem egy teljes történetet kapunk, viszont ha a néző hajlandó figyelmen kívül hagyni (vagy kihagyni) a szezon utolsó tíz percét, egy lezárt, teljes minisorozatként is tekinthet a francia produkcióra.

A továbbiakban pedig spoilermentesen kifejtem, miért is érdemes a befejezetlensége, s néhány gyengesége ellenére mégis bepróbálkozni a horrorral.

Főhősnőnk, a Victoire Du Bois által játszott Emma Larsimon egy elismert írónő, akit könyv sorozatának befejező részének a turnéján váratlan és kegyetlen módon rántják vissza a szülőfölalujába a múltjának kísértetei. Regényei középpontjában egy Marianne nevezetű boszorkány és Lizzie Larck küzdelméről szólnak, viszont a széria előre haladtával egyre nyilvánvalóbbá válik, hogy előbbi esetében nem csupán egy fiktív kreálmányról van szó.

A meglehetősen komótos kezdést követően egy klasszikus kisvárosi, rejtélyekkel és régi ismerősökkel megtöltött történet veszi kezdetét, ami egészen az utolsó percekig ezen az irányon is marad.

A rejtélyt szép fokozatosan bontják ki, a főbb csapásokra mi magunk is könnyen rálelhetünk, viszont az igazi értéket a részletekbe rejtették el a készítők. Ugyanis az egy évad során egy meglehetősen koherens, önmagában is teljesen értékelhető mítoszvilágot építenek fel, ami számos klasszikus horrorklisét találkoztat egymással, miközben végig képes saját csavarjait, különlegességeit beleilleszteni.

The Haunting of The Hill House-hoz hasonlóan viszont a készítők már első résztől kezdve nagyon dicséretesen figyelnek az egyik legnagyobb buktatójára a horrorfilmeknek és sorozatoknak; a karaktereikre. A már említett lassú első rész a főszereplő személyiségének felépítését és a nézővel való megszerettetését, vagy legalább szimpatikussá tételét szolgálja, s ez az eleme végig megmarad a sorozatnak.

Hiába viszonylag zavaros és kiszámítható a nyitány, minden elkövetkező történésnek itt fektetik le az alapokat, s az irányt is itt határozzák meg. Egy pillanatra sem nyomja el az ijesztgetésre való szándék és a karakterek realisztikus bemutatása egymást, nagyon kellemes összjátékot eredményezve.

A töretlen figyelem pedig nem csak azt eredményezi, hogy a karaktereinket megismerjük, realisztikus kapcsolatokat láthatunk jó néhány ponton még humorral is megfűszerezve, hanem, hogy szinte egyedülálló módon, a szereplők egyszer sem hoznak ostoba döntéseket. Rosszakat annál inkább, de sosem logikátlanokat. Leírni is hihetetlen ezt horrorról beszélve, mert már annyira alappillérjévé vált a stílusnak. Sokszor úgy érzem nézőként el kell fogadni az ilyen áldozatokat az élvezhetőség oltárán, de a Marianne képes megmutatni, hogy lehet ezt máshogy is csinálni.

Mindeközben pedig nem is egy olyan sorozatról van szó, ami visszafogja magát ijesztgetések terén, mert ahova csak lehet, a készítők nagy élvezettel illesztettek be jumpscare-eket, nyugtalanító képkockákat. Ritka módon mindezeket még Marianne szempontjából is viszonylag elfogadhatóan megmagyarázzák. 

Félreértés ne essék, legtöbbször eléggé kiszámítható mikor jön majd valami zavaró képkocka, viszont a készítők olyan remek módon képesek feszültséget generálni, hogy egyik sem az olcsóbb kategóriát erősíti. Horrorelemeiben leginkább a már említett The Haunting of The Hill House-hoz, illetve a Daniel Radcliffe-es The Woman in Black-hez tudom hasonlítani. Ijesztő, számtalan jumpscare van benne, de nem kis részt az atmoszféra miatt sosem éreztem magam átverve.

A hangulat meg valami fantasztikus. A tengerparti francia kisváros gyönyörű, viharos, rémisztő, számos titkot rejteget magában a lakosaihoz hasonlóan. Miközben a fókusz egy nagyon konkrét magon marad, a 8 rész során szinte teljesen megismerjük Elden-t, s annak sajátosságait, népességének hozzáállását a dolgokhoz.

A sejtelmes légkör megteremtését pedig nem csak a történettel, mítoszvilággal és karakterekkel, hanem fényképezéssel és a zenével is képesek elérni. Vizuálisan gyönyörű sötét színek uralják a teret, remek beállításokkal és képekkel. A zene feszültségkeltés típusához igazítva vagy elhallgat, vagy süvítően elnyom minden mást, illetve dramaturgiai elemeinél is nagyon kellemes ritmus szólal meg.

Marianne hangja számos helyen változatosan van megszerkesztve, s nem egyszer futott végig a hátamon a szőr őt hallgatva, miközben megfelelő képkockákat is társítottak hozzá. A lapozó, jelenetek közötti átmenet, pedig hiába furcsa elsőre, a vége felé nagyon szép kereteket ad a történéseknek. Emellett spekulálgatásra is ad okot, hogy vajon csak esztétikai, vagy más céllal vált részévé a sorozatnak. Én az utóbbira szavazok, viszont erre a kérdésre vélhetően sosem fogunk választ kapni.

A sorozat hibái főleg csak az utolsó két részben kezdenek el mutatkozni, aminek tekintetében én egy-pár nagyon érdekes feldobott ötlet ellenére sem bánom annyira, hogy nem lesz folytatás. Az évadközepi lendület után a vége felé Marianne is egyre kevésbé rémisztő. Hiába igyekeztek a készítők a lehető legkevesebbet mutatni belőle, a befejezéshez érve elkerülhetetlenné válik a karakter kibontása, és mint sok más horrornál, ekkor veszti el ijesztő mivoltát a sorozat szörnyetege.

Sajnos ez egy kikerülhetetlen eleme minden olyan stílusbéli alkotásnak, ami valamilyen koherens történetet igyekszik elmondani, ennek ellenére még sem tekinthetek el mellette. Szerencsére még ekkor is jut pár rémisztő jelenet mindkét részbe, de már sokkal kevesebb és kevésbé hatásosak, mint korábban. Ekkor válik a történet a domináns elemévé a sorozatnak, ami egy pillanatra sem a legerősebb eleme, így eléggé felemás érzéssel zárul le az évad. Koránt sem rossz, de semmi különös. Összetett, végig gondolt, de nem egyedi.

Összefoglalva tehát a Marianne egy a The Haunting of Hill House-hoz hasonló sorozat, csupán nagyon kevés lépéssel kullogva társa mögött. A remek, átgondolt és mély karakter ábrázolások a számtalan, de megérdemelt jumpscare-rel fűszerezve egészen az utolsó pillanatig képes a feszültséget fenntartani, habár a vége felé már kicsit lankad az izgalom.

A hangulat, képek és a zene mindvégig kiválóan illeszkednek minden egyes jelenethez és a színészi játékokkal sincsen probléma. Minden karakterrel lehet empatizálni és megérteni. Még ha legtöbbjüket nem is szeretjük meg az évad során, a készítők nagyon hamar elérik, hogy egyiknek se kívánjuk a halálát.

Ez pedig kulcseleme egy jó horrornak, ami egyértelműen igaz a Marianne-re. Annak ellenére, hogy a sorozat történetileg egy rendkívül klisésen összerakott alkotás, képes mindebbe a saját csavarjait belevinni, eredményezve egy, a stílus rajongóinak meglehetősen kedvére való művet.

A francia széria nem váltja meg sem a világot, sem a műfajt, de ez szerintem nem is volt céljuk. A készítők letettek egy nagyon jó, modern horrort az asztalra, aminél többet nagyon nem is kívánhatunk.

5 hozzászólás Ne habozz!

Mikilós - 2020. 08. 18. 22:21

Az eddigi legdurvabb horror sorozat amit láttam. Már filmes szintű volt az ilyesztgetés és a megvalósítás.De azért poénokkal oldották a feszkót az is tetszett. Nagyon para sorozat. Nagyon tetszett. Mondjuk a vége annyita nem tetszett, jobb lett volna ha lezarjak az ehesz sorit de kasszát sajnáltam.

A magyar szinkronja is nagyon jó lett. Bogdanyi és Egri Márta nagyon jók voltak, főleg Egri Marta, durva volt amit lenyomott.

Enzo - 2020. 08. 18. 23:36

Hú, sikerült összeválogatni 2 ijesztő képkockát a 2 főoldalas képnek :P

rary - 2020. 08. 19. 07:59

Pont most nézem és nem tudtam, hogy kaszálták. :/
Nem könnyű szerintem horror sorozatot találni, így mindig örülök, ha találok egy jónak ígérkezőt. :)
Ijesztő volt, néha gondolkodtam, hogy este jó-e nézni :D De hogyne, még szép. Sokszor félelmetes, idegtépő és ijesztgetős. 8/10

Asd - 2020. 08. 19. 09:09

Nekem is bejott, durva jelenetek vannak benne.

Valaki - 2020. 08. 19. 19:05

Én is imádtam a sorozatot. Minőségi volt, rengetegszer befosatott. A vége olyan amilyen de mint írták mindig csökken a horror amint kiderül a rém valója.

Horror sorozatok között lazán 9/10.

Ide írd


kötelező

(kötelező, de megtartjuk magunknak)

Ezeket a HTML parancsokat használhatod:
<a href="" title=""> <abbr title=""> <acronym title=""> <b> <blockquote cite=""> <cite> <code> <del datetime=""> <em> <i> <q cite=""> <s> <strike> <strong>

Ennek a posztnak külön RSS feedje van a hozzászólásaihoz