OkBoomer értelmezés a zöld pázsitról kiabálva: na, látjátok, hogy nem kéne mindent megosztanotok magatokról, mert jön a m0nk1m3n a #shotgun-nal! Meg nem tudnám mondani, hogy miért néztem bele pont ebbe a pár éves, de itthon tévében csak most bemutatott tinithrillerbe. Yet here we are?

A történet három középiskolás lányról szól, akiket egy olyan videóban tagelnek (jelölnek) be, ahol valaki sörétes puskával lelő egy fiatalt. Valódi a felvétel? Mit akar tőlük a monkeyman nevű felhasználó? És amúgy is, mi a lányok közötti dráma.

Az alap felütés mindenképp a közösségi hálózatokon önként megosztott információk rossz felhasználásának kiemelése lehet. Az első két részben is látjuk, ahogy szinte ott élnek a fiatalok. Nem azt emeli ki a T@gged – célkeresztben, hogy a like-ok így vagy úgy károsak, csak bemutatja ahogy mindent megosztanak. Ehhez csapódik hozzá az említett rejtély

A probléma, hogy aki a thriller részre kíváncsi, annak rengeteg tinidrámán kell átgázolnia. Az egyik lány egy idősebb sráccal jár, de nem mondta el neki a korát, és közben fasírtban van az amúgy régi, a gyilkosságnál szintén betaggelt barátnőjével, aki látszólag elmondott róla valamit mindenkinek, na meg tablettafüggő. Mindeközben még a szerelmi szálak is kanyarognak.

Mindezt tetézi, hogy a harmadik tagged lány egy emós csajszi, akinek szintén valami történt a múltjában, és most a thinspiration (anorexia meg bulémia menti témák) meg a cutted (ld. önvagdosás) hashtageket nézi folyamat, szóval nincs rendben – azt hiszem, amióta elkészült a sorozat, ezek ellen már fellépett az Instagram, persze nem magától, hanem a társadalmi szervezetek nyomására.

Igazából ez is lenne a fő bajom is, a három lány a problémáival kábé magában kitenne főszereplőként 1-1 sorozatot, főleg, hogy a részek 22 percesek, és még a thriller, a lelövős szál is van melléjük. Már összefoglaltuk, hogy hova készült a széria, és szerintem kicsit ez süt belőle. Mármint az olcsóság, és talán az amatőrség.

A fényképezésen és vágáson nagyon látszik, hogy nem A-kategóriás darabot nézünk, bár a kezdő jelenet után javult ebből a szempontból a Célkeresztben. Szóval csak a történetbe lehetne kapaszkodni, de ott meg egyszerűen mintha túl sokat markoltak volna. Nyilván letisztul a későbbiekben, de ahhoz meg ki kell tartani vagy 1 órát, az meg nálam esélytelen volt.

Ellenben ha jól értem az 1. évadban megoldódik a monkeyman dolog, szóval félig lezártak a sztorik, legalább a végtelenbe nem húzták őket. Részemről simán 5/10 a kezdés, azaz végülis el lehetne lenni vele. Szoktam emlegetni a lelkesedést a közreműködők részéről, és szerintem ezen érződik is, de igazából komoly időt nem ölnék bele önszántamból.