login |

Pilot-mustra: Hitmen – 1×01

2020. 09. 07. 16:18 - Írta: winnie

11 hozzászólás | kategória: Anglia lecsap, kritika, pilot-mustra,

Van az a jelenség a sorozatjunkie-k körében, amikor valaki körbepillant és megállapítja, hogy nincs mit néznie. Ők azok, akik számára értelmezhetetlen az, hogy ha valami nagyon érdekli az embert, akkor miért vár annak elkezdésével több hónapot. Nos, nekem több olyan várós, engem piszkosul érdeklő sorozatom (és filmem!) van, amit már 6-8-10 éve tervezek elkezdeni. A Breaking Bad-nek mondjuk tavaly nekiugrottam (haladok vele!), de például a Dexter-ből még mindig nem láttam egy percet sem. (Ez van, anno nem én írtam a kritikát, mindig volt mit néznem, a sorozat meg nem szalad el.)

A fentiek csak azért jutottak eszembe, mert például a tavaszi angol női bérgyilkosos komédiát, a Hitmen-t is azonnal el akartam kezdeni (jut eszembe, ideje lenne folytatnom az ausztrál, nem bérgyilkosos, de női és gyilkosok elől menekülős Wanted-et is, amit egy éve egy rész közben pause-oltam le dara közben – azóta sem tértem vissza, még jó, hogy a Netflix megjegyzi, hol tartok, hallod, HBO GO??!!), de sajnos pont akkor indult, amikor a “próbáljuk be a 03.13-ig bemutatott idei 103 újoncot!” akcióm közepén tartottam, így elment mellettem a kezdés, és csak most, az újabb “nézzük meg az összes elmaradt pilotot”-akciómra vettem elő. És folytatni is fogom azonnal.

HITMEN – 1×01 – 7/10

A sorozat két bérgyilkosról szól, és az ő heti “kivégzéseikről” – utóbbi kölcsönöz némi epizodikus jelleget a komédiának, mert arról van szó, ugyanis, hiszen (olykor idiótán viselkedő) hőseink, amellett, hogy alapvetően profi módon elvégzik a munkájukat (vagy nem). Oké, az idióta nem jó jelző, inkább esendő szakemberekről van szó, nem bénákról, akik kapják a nagyfőnöktől, Mr. K-tól a megbízásokat

A csavar pedig az, hogy a gyilkosok elég sokat trécselnek teljesen természetes módon, leendő áldozatuk társaságában a magánéletükről és más bagatell dolgokról – a pilotban például az egyikük születésnapi bulijáról, amire valamiért egy meghívott sem akar elmenni. És ez kölcsönöz abszurd színezetet a szériának – az IMDb-n az egyik 1/10-es értékelés a sorozatot (vagy legalábbis a pilotot) a Pulp Fiction Quarter Pounder with cheese-jelenetéhez hasonlítja, illetve annak koppintásával, kiegészítésével és továbbgondolásával sémeli a készítőket, pedig a szememben ez kifejezetten bóknak és vonzónak tűnik.

Én sosem kattantam rá a The Great British Bake Off-ra, de azt azért nagyjából tudtam, hogy annak műsorvezetői, Mel Giedroyc és Sue Perkins nagyjából úgy összenőttek Mel & Sue-ként a briteknél, mint Ant & Dec. Nyilván inkább műsorvezetőként vagy komikusként, ezért is érdekes az ottani nézőknek, amikor egy bérgyilkosos sorozat főszereplőiként tűntek fel (mintha nálunk egy Tilla & Majka vagy Boros & Bochkor duót vetné erre a sors – hirtelen jobb példa nem jutott eszembe).

Azonban nagy plusz pont jár a Hitmen-nek azért, hogy nem szimpla kétkezes a széria, nem csak Mel & Sue-show, hanem egyrészt konkurens, vagy legalábbis kollégának számító bérgyilkosok is képbe kerülnek, másrészt pedig az áldozatok (elég ismert arcok az első részekben) is abszolút kiemeltetnek arra a szintre, ahol a két főhős van, tehát szó sincs arról, hogy csak rajongóknak készült volna.

A történet, vagy legalábbis a pilot szerkezete kapcsán némiképp kritika lehet a részemről, hogy az egész szkeccsszerűnek érződött: mintha kitalálták volna, hogy milyen hat nagyjelenet legyen, és azokat megírták, majd megpróbálták minimálisan összekötni őket.

Először egy random gyilkossággal megmutatják a főszereplőket, majd kapunk egy “két bérgyilkos születésnapi buliról beszél a leendő áldozat jelenlétében”, majd jön a “bérgyilkosok gyorskaját rendelnek”-jelenet, ezt követi a “megjön a bulira megrendelt emberpók” és a “találkozás két másik bérgyilkossal” szkeccs, és így tovább, már a rész 2/3-ánál tartunk. Ráadásul szinte minden jelenetben a két főszereplő ül a sárga furgonjában, ami konkréten az egész sorozat helyszínének számít.

Szerencsére a 2. részt nézve már kevésbé jutott eszembe a fenti, bár itt is amolyan set piece-ekre épült a sztori, de akárhogy is, mindenképp volt íve és története karakter szinten, maradéktalanul szállítják a kötelező elemeket, mint karakterizálás, payoff és slusszpoén.

A Hitmen pilotja esetében, ha csak azt pontoztam volna, amit láttam, akkor lehet, hogy egy fokkal alacsonyabb osztályzatot kapott volna a kezdése, de vannak olyan sorozatok (ld. The Wrong Mans, No Activity, Boomtown), amelyeknél a koncepció annyira erősen hat rám, hogy egyszerűen beleissza magát az értékelésbe. Szóval csak arra célzok, hogy aki szimplán valami nagyon jót akar látni, annak lehet, hogy elsőre csalódást lesz a pilot ilyen értékelés után, de akit érdekel két bérgyilkos szerencsétlenkedése, azt a második rész jó eséllyel már meg fogja győzni.

(Ha már fent utaltam az IMDb-re, akkor, bár ritkán teszek ilyet, de azért a miheztartás végett jelzem, hogy az IMDb-n az írott értékeléseknél egy csomó 1/10-es van, és az osztályzatoknál is magasan a minimális jegyé a többség, pedig ez nem az a sorozat, aminek a pilotját nézve rögtön megmondtam volna, hogy minőségtől függetlenül, pusztán a létezése miatt tele lesz troll 1/10-ekkel. Szóval óvatosan kell közelíteni, mert megosztónak tűnik.)

11 hozzászólás Ne habozz!

bvr - 2020. 09. 07. 17:29

“nekem több olyan várós, engem piszkosul érdeklő sorozatom (és filmem!) van, amit már 6-8-10 éve tervezek elkezdeni”

háááát… ezt már többször olvastam, de számomra ez a szavak kiüresítése, a szokásos “ha minden x akkor pont ugyanennyire semmi sem x” Ha valamit 6-8-10 éve csak tervezel megnézni, akkor bár aggathatsz rá “piszkosul érdekel” címkét, de a cselekedet (illetve annak hiánya :) meg mégiscsak azt mutatja hogy na _annyira_ azért mégse érdekel.
(nekem is van amúgy külön egy elég terjedelmes mappám a félretett filmeknek, sorozatoknak, amiket majd szeretnék megnézni csak egyelőre mégsem tettem, de persze nem is hívom ezeket engem piszkosul érdeklő daraboknak. Akkor már rég megnéztem volna :)

winnie - 2020. 09. 07. 17:42

bvr: igazából nem tudlak győzködni, hogy ez így van, de tényleg, ami nem szalad el, annál nem nyerek semmit, ha hamarabb nézem meg. majd eszembe fog jutni példa, de sok sorozatra írtam, hogy nagyon érdekel, ês kacérkodok velük, de mindig van mit neznem. pl. netflix. happy vagy dirk gently, nagyon néznem őket és az olvasottak alapján be is jönnének, tényleg nagyon érdekelnek (vagy a blackspot), de befektetés, 10-20 rész, és ki tudja, mikor végeznék velük, mennének. 80+ (most számoltam meg pár napja) évad közben levő netflix cucc közé.

de sokmilyen van. a dead zone és az office all time kedvenc sorozatok, de van szezonjuk, amiket nem láttam. a wolf of wall streetet most néztem meg, amikor beijesztett a netflix, hogy leveszi:)

tényleg így van, őszinte vagyok, bár nyilván ãrnyalja a dolgot, hogy tényleg nagyon sok minden érdekel. de ott van egy csomó időutazós cucc, amivel,kivárok valamiért, pedig az a kedvenc műfajom.

winnie - 2020. 09. 07. 17:51

(most hirtelen láttam a netflixen a glitch-et, aminek az első szezonját talán 9/10-re hoztam ki, de még mindig nem folytattam. uhh, pár éve annak.)

Edit: Sherlock! Mint nagy rajongója a karakternek ės a stílusát látva, uhh, kötelező.

Avera - 2020. 09. 07. 19:27

“mindig volt mit néznem, a sorozat meg nem szalad el.”

Winnie: ezzel kapcsolatban nem írnátok egy cikket/útmutatót arról, hogy mi van akkor, mégis “elszalad” a sorozat? Pl. évekig halogatod a megnézését, majd azt látod/olvasod, hogy időközben lekerült az adott streaming kínálatából, akkor mit csinálsz?

Értem én, hogy ha addig nem volt sürgős, akkor vszínű utána sem az, de ha mégis? Mindig az kell ugyebár, ami nincs, nem az, ami van :D Vagy például, ha rá tör az emberre, hogy meg-/újranézne valami klasszikus 90-es évekbeli sorozatot, akkor annak a felkutatásába hogy kezd bele? Most nyilván nem a letöltésre vagy online felrakott ripekre gondolok, hanem, honnan tudom meg, hogy egy-egy sorozatot merre találok meg. Vagy, egy idő után esélytelen a dolog, csak ha kölcsönkérem valakitől/megveszem valakitől BR kiadásban (ha létezik)?

winnie - 2020. 09. 07. 20:16

ebben igazad lehet, de igen, nálam ez még a streamingidők előtti korból való dolog, ergó van egy piszok nagy archívumom, ahonnan csak akkor szaladnak el a dolgok, ha tönkremennek a fájlok. de amióta van streaming, azóta a sajátgyártások esetében azokra hagyatkozom. amik meg le akarnak kerülni onnan, azokra menten rávetődök, mint a limitless-re, ami netflixről lejött június végén, én meg anno 5 évvel ezelőtt az 1×12-ig jutottam, de imádtam a sorozatot egyébként, így be kellett fejeznem a netflixen, hogy ne kelljen keresgélnem:)

de egyébként teljesen valid, hogy egy átlagember nem nagyon teheti meg, hogy elodázzon dolgokat, még akkor sem, ha letölthet, mert sok minden egyszerűen nehezen elérhető.

bvr - 2020. 09. 08. 09:01

winnie, ahogy írtam is nem magát a jelenséget vitatom (hiszen ilyen van nálam is) hanem azt hogy ezt félrevezető és fals így nevezni. Abszolut ertheto ha bizonyos filmekrol, sorozatokrol ugy gondolkozol hogy “ami nem szalad el, annál nem nyerek semmit, ha hamarabb nézem meg”, csak éppen ha az embert valami _tényleg_ “piszkosul érdekli” akkor azzal kapcsolatban nem tud így gondolkozni. Amikor valami piszkosul erdekel valakit, olyankor van hogy inkabb nem alszik munkaba menetel előtt, de minimum alig várja hogy rohanhasson haza a munkahelyéről megnézni.

winnie - 2020. 09. 08. 09:28

én mégis vitatnám. lehet, hogy ez beállítottság kérdése, de ha rámutatsz valamire, bármire, amit kinevezel (legyen a tenet. az nem elég, hogy iszonyat érdekel, mert nolan és mert időutazás (asszem), de még para is lehetne, mert spoilerbe futok), de ettől még lehet, hogy nem fogom idén látni. moziba biztos nem megyek el csak azért, hogy lássam, ha meg kijön, akkor sem hiszem, hogy rögtön megnézem.

oké, mondhatod, hogy per definitionem akkor engem semmi sem érdekel piszkosul, de ez nincs így. csak semmi olyan nincs, ami nélkül ma nem tudnék élni, ha nem nézném meg. ezt a kettőt szerintem el lehet különíteni. hirtelen 10/10-es sorozatélményekkel lehetne talán ezt bizonygatni. hogy mennyit vártam a Dark-kal, hogy az inside no. 9 5. évadjának a 3-4-5-6. részét még mindig nem láttam, pedig év elején indultak, de ha látsz valahol tőlem 9/10-es pilotkritikát, simán benne van, hogy sehol nem járok azzal a sorozattal sem.

winnie - 2020. 09. 08. 09:29

igazából annyi a kulcs, hogy egyszerűen nem életbevágó, hogy lássam azonnal őket. nem fog plusz élményt adni, ha most megnézem.

ha valamiért pluszt ad az azonnali nézés, akkor szó se róla, azonnal nézem. azonnal nézek egyes realityket, hogy ne spoilereződjenek el. azonnal nézek olyasmiket, amikről írni akarok még aznap a blogra – ld. itt plusszal jár az azonnali nézés.

bvr - 2020. 09. 08. 10:10

“oké, mondhatod, hogy per definitionem akkor engem semmi sem érdekel piszkosul”

Pedig amúgy könnyen lehet hogy egyszerűen valóban erről van szó.
Vagy a másik lehetőség hogy visszatérünk a szóhasználatra. Nyilván az az extrém véglet amikor munka meg alvás helyett, és innen indulva lehetne azon gondolkozni hogy akkor most egy hétig a különféle külső akadályokat és kényszereket figyelembe véve mennyi várakozást lehet még elviselni, na de itt erre szerencsére semmi szükség, amit írtál 6-8-10 évekig nem nézni meg valamit akkor az egészen biztos hogy nem érdekel piszkosul.

Még egyszer ismétlem hogy ebből ne legyen félreértés, a jelenséget abszolut megértem és ismerem, csak akkor tényleg nem jó erre azt mondani hogy piszkosul érdekel , mert totál kiüresíti ezt a kifejezést.

winnie - 2020. 09. 08. 11:14

persze, értem, plusz én azokat is megértem, akik rögtön néznek valamit, hell, én is mentem premier előtti mozielőadásokra, mert nem tudtam várni a másnapi premierre:)

Avera - 2020. 09. 08. 12:23

Volt több olyan kollégám a cégnél, aki csak azért hozta fel magát és utána ő is nézett premiernapon Trónok harcát, mert az üres időben a cénél mindenki erről beszélt keddenként és megunta, hogy nem érti miről beszél az főnöktől kezdve az asszisztensekig mindenki :)

Én három ok miatt nézek azonnal valamit:

1. Spoiler veszély (sok embernél nem számít, hogy tudja mi lesz, engem igen)

2. Olyan cliffhangerrel ért véget, hogy a fal adja a másikat. Emiatt van/volt olyan sorozat, hogy az új évad első részének csak az első fél óráját néztem meg (a cliffhanger feloldást) és az új sztori ívbe már nem kezdtem bele, csak hetekkel/hónapokkal később.

3. Tényleg szeretem a sorozatot és a mindennapok káosza után igenis szükségem van arra a napi 45 percre. :) Például legutóbb a Zoey Extraordinary Playlistjét instant néztem “kikölcsönzés” után, mert az a 45 perc minden esetben feltöltött. Vagy azért néztem végig kvázi egy ültő helyemben a NX-en a Warrior Nunt, mert “kíváncsiságból” belekezdtem, de a sztori és a főszereplő lány játéka miatt kb. negyedóra után már nem tudtam abbahagyni. De ugyanez volt a Trinkets-szel is, tényleg azért kezdtem bele, mert valahol hallottam egy fél mondatot, hogy van egy kis “Life is Strange” beütése a sorozatnak (ami mai napig best of best), aztán puff, kiderült, hogy volt ebben a megállapításban némi túlzás, de a karakterek miatt az első rész végére fixen maradtam és aztán azt vettem észre, hogy seperc alatt lement az a két évad is.

De pl ott a The 100, amelyet évekig instant néztem, de az utóbbi évadokat már “csak” tömbösítve nézem a szezon után és az sem érdekel már, hogy belefutok spoilerbe – ott pl. nálam valahol elveszett a 0day varázsa, bár még továbbra is kedvelem.

Azért is kérdeztem korábban a korábbi sorozatokkal kapcsolatban azt, hogy és/vagy hol lehet azokhoz hozzájutni, mert a HBO/NX/Hulu/stb. streaming előtt az ember gyűjtögette magának egy-egy nagyobb háttértárolón a dolgokat, és volt egy raktár. De a streaming óta minden elérhető, viszont nem örökké.

És amikor meglátom a híreket, hogy X hónapban ezek kerülnek le a kínálatból, na akkor kezdődik a pánik és a mérlegelés, hogy melyikre van “még” idő :)

Ide írd


kötelező

(kötelező, de megtartjuk magunknak)

Ezeket a HTML parancsokat használhatod:
<a href="" title=""> <abbr title=""> <acronym title=""> <b> <blockquote cite=""> <cite> <code> <del datetime=""> <em> <i> <q cite=""> <s> <strike> <strong>

Ennek a posztnak külön RSS feedje van a hozzászólásaihoz