login |

Shark Tank: kezdett a 12. évad

2020. 10. 29. 15:51 - Írta: winnie

1 hozzászólás | kategória: kritika, reality,

Giva us your number.

A 9. évadnál untam meg, hogy nehéz újat írni a Shark Tank-ről, aminek a magyar változata Cápák között címmel tavaly indult el, aki kalandor, elolvashatja, hogy mit sikerült összehoznom 9-szer ugyanarról (1. évad2. évad3. évad4. évad5. évad6. évad7. évad8. évad9. évad), amiből kiderül, hogy miért zseniális és 10/10-es ez az üzleti reality, amiben különböző befektetéseket tárgyal le öt üzletember az őket meggyőzni próbáló vállalkozókkal, hogy közben saját pénzét kockáztatja.

Ez az a sorozat, amit minap említettem kommentben, hogy mennyire örültem annak, hogy anno két random szezonja felkerült a Netflix-re (sajnos azóta le is került, gondolom, nem vált be), mivel ha csak 10 percem van, akkor is meg tudok nézni bármelyik részből egy szegmenst. (Ugye minden részben 4 befektetést kereső van, és igazából csak a cápák között van folytonosság, egyébként simán lehet mindent összevissza, akár még részen belül is nézni.)

Tök jó dolog, hogy itthon is elindult (és kifejezetten jól fogadott) a japán eredetire épülő valóságshow, ami kapcsán őszintén érdekelne, hogy annak, aki csak a hazai változatot ismeri, mi a véleménye az amerikairól. Én elég elfogult vagyok, és bár jónak tartom a magyart (és képes vagyok nézni, szemben mondjuk az ausztrál vagy a kanadai verzióval), de ez minden tekintetben felülmúlja azt.

A mostani premier ráadásul pontosan rávilágított arra, hogy miben jobb a Shark Tank. Egyrészt itt mintha sokkal jobb kérdéseket tennének fel, ráadásul a 12×01-ben többször is megragadták az alkalmat a cápák a “tanításra”, és ez az edukálós jelleg sokat dobott az összképen, főleg, amikor saját példákkal egészítették ki azt, hogy miért nem érdemes mindig befektetőt keresni. (S tették mindezt önkritikusan, kimondva, hogy a Shark Tank a befektetéseket magasztalja, pedig pénzt szerezni valamire nem nagy dicsőség, a profit a lényeg.)

Szeretem a Shark Tank-ben, hogy mennyire nem kiszámítható, hogy hiába néz ki rohadt jónak egy projekt, ha nem érdemes ilyen vagy olyan okok miatt befektetni (és fordítva is működik a dolog, amikor valaki outsider befut), és az még érdekesebb, hogy találják meg a cápák a prezentációk gyenge pontjait, hogy bukik el valaki azért, mert nincs szabadalma, mert nem tudna főállásban dolgozni, mert van pénze, mert durva a verseny a piacon, mert könnyen másolható a cucc, vagy mert nincs gyártási kapacitása.

A gyorstalpaló után a tovább mögött folytatom, kiemelve azt, hogy azért nem semmi, hogy a járvány alatt összehozták a forgatást egy Las Vegas-i szállodában, ahol kvázi buborékot alakítottak ki, azaz a stáb két hónapig elzárva dolgozott, így kerülve el a fertőzést. (Amikor ezt olvastam, csak legyintettem, hogy nem nagy dolog, hiszen akár napi 5-6 részt is fel lehet venni, de most eszembe jutott, hogy minden epizódban át kell rendezni a díszletet a következő projekt ismertetéséhez, ami azért nem kis meló)

Volt itt 15 éves gyerek (apukával), érintőlegesen a COVID-dal is kapcsolatba hozott termék, olyan, amit, bár nem vagyok járatos a témában, de el nem tudok képzelni, hogy más nem valósított már meg, és végül egy elég csikicsuki alkudozás is. Akadtak brutális nagy összegre becsült vállalkozások és szerényebbek, sikeresen megkötött üzletek, és olyan is, ahol a befektetőt kereső döntött úgy, hogy nem fogadja el az ajánlatokat.

Mark Cuban elég keményen kezdte a szezont, tőle megszokhattuk ezt, bár az első bizniszt kicsit túl gyorsan, szinte a semmiből nyélbe ütötték (lehet, hogy csak kicsit jobban szétvágták a kelleténél, hogy legyen idő a többiekre), de a középpontban Blake Mycoskie volt, akinek nem csak az üzleti profilja imponáló, hanem a stílusa, keménysége és a meglátásai is (ő vitte el a említett első terméket).

Bottomfeeder Lori most nem sok vizet zavart, Daymond elég aktív volt, Mr. Wonderful pedig igazából csak akkor került elemébe, amikor meghallotta a varázsszót, a “royaltie”-t. A csúcspont pedig szokás szerint a végére jött el, amikor nem csak pingpongoztak a számokkal, hanem a végén mindenféle apróbetűvel meg kitételekkel meg is bonyolították az ajánlatokat.

Mondanom sem kell, hogy élvezetes volt a nyitány, egy másodpercig nem untam magam, a jelek szerint nem most fogok kiszeretni a reality-ből, főleg, ha ilyen erős vendégszereplőkkel próbálják olykor frissíteni a gárdát.

1 hozzászólás Ne habozz!

Dregnarr1 - 2020. 10. 29. 16:03

Imádom, sajnos azonban ahogy egyre több és több évad születik belőle, úgy nő – tökéletesen érthető módon – a cápák étvágya és korlátai is. Ismét, teljes mértékben elfogadható, csak ezzel egy kicsit már más a műsor, mint régebben. Anno még akár concept terveket is elfogadtak, vagy elég volt pár 10k dollárnyi bevétel, mostanában, mivel már ők is megjártak pár kört és tudják mennyi munka van ebben, az ilyen projektekre nem is ugranak.

Az előző szezon annyira nem jött be, mert lényegében minden 2. üzlet vagy kaja volt vagy ruha, remélem most kicsit frissebb lesz a dolog. Mindentől függetlenül 10/10, azonnal nézem amint van új rész.

Ide írd


kötelező

(kötelező, de nem adjuk ki senkinek)

Ezeket a HTML parancsokat használhatod:
<a href="" title=""> <abbr title=""> <acronym title=""> <b> <blockquote cite=""> <cite> <code> <del datetime=""> <em> <i> <q cite=""> <s> <strike> <strong>

Ennek a posztnak külön RSS feedje van a hozzászólásaihoz