login |

Pilot-mustra: B Positive – 1×01

2020. 11. 12. 19:30 - Írta: winnie

4 hozzászólás | kategória: 2020/21, kritika, pilot-mustra,

Hogy is mondja az angol? Ezt nem láttam jönni. Mármint a sorozatra számítottam, hogy bemutatásra kerül, gondoltam, gyorsan túl is esek a pilotján (már megvolt múlt pénteken), hogy kipipáljam (pipálásnál több meg sem fordult a fejemben), hiszen egy többkamerás CBS-komédiáról van szó, ami nagyon nem az én műfajom – egyrészt azért, mert CBS, másrészt azért, mert többkamerás. (És akkor még Chuck Lorre neve is itt van társkészítőként, hogy végképp a nullához közelítsenek a rákattanási esélyeim.)

De a B Positive nem hagyta magát, és elég hamar kiderült számomra, hogy nem fogok fintorogni a nézése közben, a második tíz percre pedig tényleg azon kaptam magam, hogy élvezem, amit nézek, amikor pedig megszólalt a telefonban a zene, akkor tényleg elröhögtem magam, ami példa nélküli. Bejött, ott leszek a folytatásnál simán, bár most fog majd beállni a heti rutin szintjére a széria.

B POSITIVE – 1×01 – 7,5/10

A sztori leegyszerűsítve annyi, hogy egy férfinak vese kell, és egy nőtől megkapja azt. Kicsit bővebben a Thomas Middleditch által alakított elvált kardigános apuka rokonai és ismerősei nem nagyon csapnak le arra a lehetőségre, hogy felajánlják neki az egyik veséjüket, viszont amikor összefut egy régi osztálytársával (Annaleigh Ashford), az jelzi neki (kissé szétcsúszott állapotban), hogy minden további nélkül megszabadul a kedvéért a szervétől. És első blikkre nem romantikus indíttatásból.

Persze nemsokára kiderül, hogy azért mégsem ennyire egyszerű a helyzet, de addig is legalább megismerjük ezt a két, nem igazán egyszerű esetnek tűnő embert, akik eléggé különböznek, mégis vannak érdekes közös pontjaik, mondjuk nem a lány pimasz szabadszájúsága és korlátmentessége. A humor persze nem csak belőlük fakad, más verbális és fizikai poénok is akadnak, még sima helyzetkomikumok is, végigzongorázzák a skálát, hogy mi ragad meg a falon

A pilot legnagyobb eredménye, hogy jól lerakja a karakterek alapjait, akiket a színészeik remekül adnak el (azonnal tisztába jövünk velük), a készítők pedig, ki tudja, milyen indíttatástól vezérelve, a csatorna előírásait szembe köpve nem annyira kilométerekről látható, kiszámítható poénokat írtak nekik

(Cserébe a mellékszereplők egyelőre feledhetőek, pedig mind Kether Donahue, mind pedig Izzy G olyan sorozatokból érkezett, ahol közönségkedvencek voltak, ld. You’re The Worst és AJ and The Queen. De tény, hogy itt nem sok anyagot kaptak, sőt, még egy Sara Rue-nk is volt, ha már névsort olvasok.)

A téma ugye első blikkre nem feltétlenül szitkomba való, és majd ki fog derülni, hogy mennyire fognak komolykodni és mennyire veszik lazán a vesével kapcsolatos, akár halálközelinek is mondható dolgokat, mint például a dialízis (illetve mennyire domborítják ki, hogy a másik főhős öreg, beteg emberekkel dolgozik – akik viccesek!), de már egy ideje ismert, hogy Chuck Lorre és csapata nem retten meg, ha egy vicces sorozatban fajsúlyosabb témákat kell elővenni, a Mom például nem véletlen, hogy már a 8. szezonját kezdte meg (csak nem párban mennek?).

Ahogy írtam, az alapozás és az egymásra találás esetében jóval könnyebb volt a dolga a készítőknek, mostantól kezdve, amikor beáll a rutin, már kevesebb újdonsággal lehet előrukkolni, szóval ekkor fog csak vízbe ugrani a majom. De az eddigiek alapján azért bőven bizakodó vagyok. Lehet, hogy a The McCarthys és a Kevin Can Wait után megint CBS-es többkamerásat fogok nézni?

Nagyon érdekes lesz majd látni a folytatást olyan tekintetben is, hogy ezek a részek már steril környezetben fognak készülni. A pilotnál elvileg még volt közönség, és az írók azzal szoktak érvelni a nézők kapcsán, hogy a színészek is jobbak ilyenkor, hiszen a visszacsatolásokból energiát nyerhetnek, de számomra az nyomósabb érv a nézők mellett, hogy az ő reakcióik hatására még történhetnek utolsó pillanatos újraírások, ha valami nem működik, azt kihajíthatják. Viszont nézők nélkül csak az egyáltalán nem elfogulatlan stáb az egyetlen szűrő, és az már az Egy rém rendes család Budapesten esetében is kiderült, hogy nem szerencsés csak rájuk hagyatkozni. Ez egy újoncnál valódi teszt lesz, egy bejáratott sorozatnál már nem akkora tényező.

ui: A főcím az…, az…, WTF. Soha nem fogom megnézni többet.

4 hozzászólás Ne habozz!

csermely - 2020. 11. 12. 20:34

Izzy G az Aj ben nagyon nem jött be nekem.

winnie - 2020. 11. 12. 20:38

hát, ott eléggé idegesítő figura(ként indul), itt mondjuk fel sem ismertem. de a duzzpgása ellenére nem irritált, de nem is volt sokat.

speranza - 2020. 11. 12. 20:50

LOL! Kellett nekem a főcímre kattintanom! :D
Ha csak ezt láttam volna, akkor valami nagyon fekete komédiára asszociálnék. A szervátültetés tényleg nem mindennapi téma egy sorozathoz, egy próbát biztosan megér. :)

Deny - 2020. 11. 12. 21:31

Én is nagyon jól szórakoztam rajta, pedig nem számítottam rá, hogy bejön. Alapvetően szeretem Lorre szitkomjait, így mindig bepróbálom őket, de nem mindegyik szokott bejönni. Itt nem ez volt a helyzet.

Mondjuk mintha eléggé bekorlátozták volna magukat idő terén, így nem tudom, hogy tervezik ezt évadokig húzni, ha esetleg siker lesz.

Ide írd


kötelező

(kötelező, de nem adjuk ki senkinek)

Ezeket a HTML parancsokat használhatod:
<a href="" title=""> <abbr title=""> <acronym title=""> <b> <blockquote cite=""> <cite> <code> <del datetime=""> <em> <i> <q cite=""> <s> <strike> <strong>

Ennek a posztnak külön RSS feedje van a hozzászólásaihoz