login |

The Crown: vége a 4. évadnak – írta Shyllard

2020. 11. 22. 21:30 - Írta: vendegblogger

24 hozzászólás | kategória: Anglia lecsap, kritika,

A Netflix egyik legnagyobb volumenű sorozata, A korona 4. évadjának nyitányáról már volt szó, így az alapok lefektetésére nem is fecsérelnék szót.

Már a promóciós anyagokban is nyilvánvalóvá tették, hogy Thatcher, Erzsébet királynő és Diana hercegnő hármasára fog fókuszálni az idei szezon, amihez tartották is magukat Peter Morganék. Várható módon elsősorban a fiatal ikon körül forgott a legtöbb történés, a brit miniszterelnök és az uralkodó személye jóval kevesebb játékidőt kapott hozzá képest.

A tovább mögött enyhén spoileresen olvasható milyen is volt összességében az angol királyi család életével foglalkozó idei történet.

A középpont ellenére Olivia Colman Elizabeth-je szinte minden jelenetben érezhető volt, a készítők remekül tudták ábrázolni, hogy semmilyen, a családot érintő történés nem tud tőle független maradni. Ehhez nagy mértékben hozzájárult a színésznő játéka is, aki az előző évad fényében nem csoda, hogy továbbra is remek választásnak bizonyult.

A karakter jellege ellenére kifejezetten emberi alakítást nyújt, továbbra is jól építkezve az első két szezonban lefektetett alapokra. Tökéletesen értjük, mi hajtja, miért teszi azt, amit, s annak ellenére, hogy karakterfejlődés már nem igen jellemzi őt, továbbra is egy érdekfeszítő központi szereplője a sorozatnak.

Ellenpólusaként lépett be a színre Gillian Anderson Margaret Thatcher-je, akinek az alakításában természetesen kevés kivetnivalót lehetett találni. Remekül hozza a Vaslady-t, nem csak nyilvános szerepléseivel, de emberi pillanataiban is. Beszélgetései a királynővel az előző évadokhoz hasonlóan egyik fénypontja a sorozatnak, talán azért is, mert valószínűleg itt kaptak az írók leginkább művészi szabadságot.

Tudjuk, hogy megtörténtek ezek az események, de hogy zárt ajtók mögött mikről szóltak a társalgások, már annál kevésbé. Az írók érdekes párhuzamot voltak képesek felállítani a miniszterelnök és az angol királynő között.

Viszont hiába a remek alakítás, a karakter maga a 10 rész fényében nekem erősen kérdéses ábrázolást kapott. Érthetően a sorozat fókusza a királyi család, s az ő szempontjukat hivatott képviselni elsősorban, de az első részben felvezetett IRA-támadás a továbbiakban semmilyen szerepet sem kapott, illetve a néhány külföldi konfliktus is sokkal kevésbé volt kibontva, mint szerettem volna.

Thatcher belföldi politikájával pedig kifejezetten óvatosan bántak, igyekeztek valamennyire a negatív oldalait is bemutatni, de számomra kicsit túlságosan is pártatlanok maradtak a készítők. Az évad végére kicsit úgy éreztem, hogy elfecséreltek nem csak egy remek színésznőt, de karaktert is, akiből jóval többet is ki lehetett volna hozni.

Az igazi középpontba viszont, ahogy említettem Diana hercegnő és Károly herceg kapcsolata volt, ami mint fő történeti elem nekem egyáltalán nem tetszett. Az évad által felölelt 11 évben temérdek érdekes dolog történt a királyi családot is érintve, s úgy éreztem a készítők le tehették volna voksukat izgalmasabb átívelő elemek mellett is. Van egy érzésem, hogy ezzel a véleményemmel kisebbségben vagyok, s én magam sem tudom azt mondani, hogy nem élveztem volna kettejük kapcsolatának ábrázolását.

Dianát alakító Emma Corrin fiatalos, szelíd, s abszolút szerethető, a hercegnő körül kialakult mitikusságot remekül meg is tudta fogni, még ha elsősorban nem is a színésznőnek, hanem a neki megírt jeleneteknek köszönhetően.

Számomra sokkal izgalmasabb volt, hogy a lány Károlyhoz fűzött kapcsolata által miképp tudták árnyalni a herceget. Ami a fentebb leírt negatívumok ellenére az egyik legerősebb elemévé vált a sorozatnak. Az előző évadban kifejezetten pozitív képet kapó herceg ezúttal egy sokoldalúbb megközelítést kapott, építkezve az erős alapokra. Nem kis részt ezt Josh O’Connor alakításának is köszönheti, aki nem csak helyt tudott állni, de talán az évad legjobb teljesítményét volt képes nyújtani. Ami nem kis szó, hiszen meglehetősen erős gárdát hozott össze A Korona.

Történésekben pedig igaziból tényleg a hármasuk körül forgott minden. Thatcher érdekes volt, még ha nem is feltétlen értek egyet az ábrázolásával, Diána remekül árnyalta Charles-t, Erzsébet meg továbbra is Colman-nek is köszönhetően dominálja a történéseket. Mellettük a többi karakter főleg csak mint másodhegedűsként volt jelen.

Helena Bonham Carter Margaret-je megint kapott egy epizódot, ami talán a legunalmasabbra sikeredett, mert már negyedjére járták körbe ugyanazt a problémát, ugyanazzal a szereplővel. Úgy éreztem, hogy csak a színésznő miatt kaptunk külön epizódot róla, nem azért, mert igényelte volna. Ennek ellenére sikerült az évad témájához kapcsolni a hercegnő nyűglődését, de örülnék, ha következőkben már hanyagolnánk ezt a témát. 

A többi visszatérő közül pedig Fülöp és Anna folyamatosan, de nagyon visszafogottan voltak jelen, amit főleg az előbbit játszó színész miatt bántam nagyon. Tobias Menzies számomra az Outlander óta a legtehetségesebb sorozatszínészek között van számon tartva, s az előző évadban is megmutatta már, hogy remek választás volt a szerepre. Teljesen más, mint Matt Smith, de az érett játéka továbbra is az egyik legemberibb karaktert nyújtja az egész családban. Háttérbe szorítását nem tudom felróni a sorozatnak, pont annyit és ott volt jelen, ahol igényelte a történet. Margaret-et is hozzá hasonlóan kellett volna kezelniük a készítőknek, hiszen látszik, hogy belátták, van akivel nem tudnak annyira újat mutatni. S nem is kell, van elég tagja a családnak, fókuszáljanak azokra, akikkel nem ismétlik önmagukat.

A visszatérők mellé viszont számtalan új karakter is érkezett, akik közül a már említetteken kívül a királynő két másik fia bizonyult a legjobb adaléknak. András és Edward még ha nem is szerepelt sokat, de fontos részeivé váltak a történéseknek, kicsit más oldalról is bemutatva a családot. Az őket is bemutató 4., „Kedvencek” epizód meg nekem abszolút az évad fénypontja volt.

A fantasztikus színészi felhozatalon kívül persze továbbra is meg kell említeni, hogy a díszletek pompásak, a zene továbbra is remekül generálja a hangulatot és a rendezés is közel kiváló. Még ha nem is tudok teljesen odalenni a sorozatért, már csak a megvalósítása miatt is képtelen lennék lemondani róla. A nagy volumenű történések súlyát továbbra is remekül ábrázolják, még ha egyre ritkábban is történnek olyan világszínvonalon is említésre érdemes dolgok, amikbe van beleszólása a családnak. Így elsősorban ennél az évadnál éreztem a leginkább a családi dráma műfaj jelenlétét, ami kiválóan működött.

S ahogy haladunk előre az időben, látva a készítők fókuszát, lehet érdemesebb is így tekinteni A koronára. Hiszen hiába tűnik történelmi sorozatnak, a limitált fókusza és szemlélete miatt nem igen várhatunk hiteles dokumentarista szériát. A lényeg sokkal inkább a család drámája, amit az őket körülvevő hatalmi játékok és viszonyok alakítanak és formálnak.

Összefoglalva tehát bár Thatcher és Diana fontosságát én teljesen megcseréltem volna, nagyon gyorsan lement a 10 epizód, mert továbbra is magasan minőségi szórakoztatást tudott nyújtani a sorozat. A színészek, díszletek, zenék, rendezés egytől egyig a műfaj csúcsát képviselik, s a történések is még ha nem is mindig a legizgalmasabb aspektusaival foglalkozik a királyi családnak, azért továbbra sem unalmasak.

A korona 4. évadja folytatta azt, amit elkezdett, nem változtattak nagyon a formulán, de nem is kellett, mert eddig is működött. Még ha nem is a napokat számolva, de visszafogott izgalommal várom a folytatást.

24 hozzászólás Ne habozz!

Alain Prosztó - 2020. 11. 22. 22:11

Én pont Gillian Anderson Thatcherjét éreztem kicsit túljátszottnak, nálam ő lógott ki lefelé a remek színészgárdából, bár azért nem nagyon.

Diana és Charles szála volt a legerősebb, elég jól sikerült érzékeltetni, hogy min ment keresztül szegény csaj miután igen fiatalon bekerült ebbe a borzalmas környezetbe. Ebben (mármint az érzékeltetésben) hatalmas szerepe volt Josh O’Connor-nak. Csak azért nem mondom, hogy övé a legjobb alakítás ebben az évadban, mert Olivia Colman szerintem egy korszakos színészzseni, nála nincs jobb.

A falklandi háborúból tényleg keveset kaptunk, nagyon össze volt csapva ez a szál (ha lehet szálnak nevezni). Ebben talán az is benne volt, hogy drága lett volna képileg megvalósítani, ha mutatni is kell valamit belőle. Nem mondom, hogy háborús sorozatot vártam, de háttérként egy-két főbb esemény megjelenhetett volna.

Andrással kapcsolatban finom odaszúrás volt, mikor az Awakening of Emily enyhén pedofil cselekményét meséli nagy lelkesedéssel Erzsébetnek. :-)

Bazsi - 2020. 11. 22. 22:38

Jó volt újra látni Claire Foy-t is.
Nagyon rendben volt az egész évad!

Neoprimtiv - 2020. 11. 22. 23:31

Shyllard: “Thatcher és Diana fontosságát én teljesen megcseréltem volna

Csakhogy a Crown a királyi család életével és konflktusaival foglalkozik, nem Anglia történelmével. Az ő szempontjukból egy előbb-utóbb amúgy is távozó miniszterelnök kevésbé fontos, mint a trónörökös felesége, ahogy az IRA is akkor szerepelt, amikor a családot érte a támadás.

Thatcher “tálalásánál” is úgy érzem, hogy ez a középutasság inkább előnye, mint hibája a sorozatnak. Az ő esetében nyilván egészen más véleménye van egy szakszervezeti vezetőnek, mint mondjuk egy gazdaságtörténésznek, és mindkettőnek igaza lehet. Az Egyesült Királyság az ő vezetése alatt élte át az utolsó “velünk nem lehet kukoricázni” győzelmet, persze, hogy ez az emlék sokakban ma is meghatározó.

Shannen - 2020. 11. 23. 00:00

Nekem ennél sokkal meghatározóbb élmény lett a 4.évad. Nemcsak a sorozat eddigi legerősebb évadát kaptuk, de az idei dráma felhozatal egyik legkiemelkedőbbjét is.

Azt éreztem, hogy mindaz amit az első három évadban építettek a készítők az nagyjából mostanra ért be. A The Crown-ra, felépítéséből adódóan, mindig is a töredezettség volt jellemző, és ez főleg a tavalyi,amúgyis kevésbé sikerült évadon látszódott meg leginkább. Ehhez képest idén végre tényleg egyben volt az évad, amihez persze nagyban hozzájárult, hogy mind Thatcher, mind Diana tulajdonképpen végigkísérte az évtizedet, és ezek az átívelő szálak jó összetartó erőnek bizonyultak.

Ami szintén plusz pont volt, az a humor, amit sokkal többször használtak idén és főleg Erzsébet és Thatcher között működött nagyon jól.

Bizonyos értelemben igen, lavírozik a sorozat, de azért így is belemennek a családnak igencsak kínos ügyeibe, lásd a eldugott unokatesók, vagy az András féle utalás a vacsoránál. És naná hogy ne várjunk hiteles dokusorozatot ettől, hiszen ez a kezdetek óta vállaltan nem az. A történelmi események mindig is csak háttérként szolgáltak a család történetének.

Azt én is sajnáltam, hogy pl az IRA nem kapott nagyobb szerepet,de valöban igaz, hogy itt mindent a család szemszögéböl kell nézni.

A színészeket már éltettem az évadkezdésnél, úgyhogy itt csak annyit, higy Josh O’Connor egy zseni, Emma Corrin egg bűbáj, Tobias Mnezies pedig minden díjat megérdemel már csak a 4×01-ben elhangzott Károllyal való beszélgetésért is.

Ami nagy plusz voly még, azok az új zenei motívumok, amik idén is nagyon hatásosak és találóak voltak.

Kíváncsi vagyok, hogy az új gárda mennyire fog helytállni. Kicsit félek, hogy a mostanában rebesgetett, de még hivatalosan be nem jelentett Dominic West kevéssé jó találat Károly szerepére, de Elizabeth Debicki valószínűleg remek lesz Diana-ként. Az is érdekes kérdés, hogy a következő két évad mennyi időt fog lefedni és hol fog befejeződni a sorozat.

Neoprimtiv - 2020. 11. 23. 07:37

Shannen: ha jól emlékszem a bejelentésekre, akkor az utolsó két évad sokkal rövidebb időszakot fog majd át, valahol a 2000-es évek elején ér majd véget a sorozat.

Dominic West kevésbé “károlyos”, mint Josh O’Connor, de élőben Emma Corrin sem emlékeztet Dianára, szóval a sminkeseken sok múlik. Debicki szerintem is nagyon jó választás Diana szerepére és valószínűleg Imelda Staunton is jó lesz Erzsébetként.

Python - 2020. 11. 23. 08:01

Az idei év egyik legjobb drámasorozatos élménye volt a Korona 4. évada! Nálam így leüllepeeve és az angol után szinkronosan is megnézve továbbra is 10/10.

Emma Corrin, Gillian Anderson, Josh O’Connor alakításai kiemelkedtek, és végre Olivia Colman is tökéletesen hozta II. Erzsébet karakterét. Tobias Menzies kevesebbet szerepel, de az alakításával remekül árnyalta Fülöp karakterét.

A pletykák pedig be is indultak, részben a készítők által elejtett ötletszintű gondolataik alapján, hogy az 5. évadban az új kaszting ellenére talán visszatérhet Olivia Colman és Emma Corrin is. Nagyjából úgy, mint ahogyan a mostani 4. évadban Claire Foy is tette. Majd meglátjuk, de szerintem a járvány miatt leghamarabb csak ’22 -ben.

Shannen - 2020. 11. 23. 08:42

“utolsó két évad sokkal rövidebb időszakot fog majd át, valahol a 2000-es évek elején ér majd véget a sorozat”

Igen, én is olvastam, hogy a tippek szerint vagy 2002-ig (Golden Jubilee) vagy 2012-ig (Diamond Jubilee) tartana a sztori. Ezzel csak annyi a kérdés a részemről, hogy ha a két évad tényleg csak 12 évet ölelne fel (tehát 2002-ig), akkor az nem lesz-e nagyon széthúzva feleslegesen, tekintve, hogy az előző évadokban ekkora időtávot egy évad alatt öleltek fel. Plusz, akkor a fő fókusz megint Diana lesz főleg valószínűleg.

Sanna - 2020. 11. 23. 09:13

Ebben az évadban sem csalódtam, nagyon jó volt az évad, csak úgy csúsztak a részek egymás után, abban egyetértek, hogy bizonyos történetek kaphattak volna nagyobb teret (IRA, Falkland-szigeteki háború, stb), de az emberi kapcsolatok elképesztően erősen voltak ábrázolva ebben az évadban.
Jár a csillagos ötös a castingért, nagyon jól eltalálták Emma Corrinnal a fiatal Dianát, Gillian Anderson nagyon sok munkát tolt Thatcher karakterébe, kiváló választás volt a Vaslady megformálására.

Nyilván nem tudjuk pontosan, hogy mik történtek a falak mögött, a sorozat egy része fikció (mint a sorozatok nagy része), ami sokan elfelejtenek. Azt hogy akkori szereplők elmesélése mennyire igaz vagy sem, azt se tudjuk.

Az évadban a már említett remek alakítások mellett folyamatosan éreztem, hogy kötődök Dianához, átérzem, hogy mennyire nehéz volt neki ebben a rideg birodalomban, és hogy személyisége mennyire nem passzolt oda, mennyire küzdött azzal hogy megfeleljen. Bulimiával való küzdése, elvárásoknak való megfelelés, a kötelesség teljesítése mind feleségként, mint pedig a királyi család tagjaként, de ugyanakkor ő egy anya is volt. Gyerekei iránti szeretetét nagyon jól ábrázolták szerintem, emiatt is kilógott a királyi családból. Ugyanakkor ő sem volt szent, egy ember volt, egy nő volt, aki vágyott arra hogy szeressék és elismerjék.

Károlyt szintén sajnáltam, hogy nem lehet együtt azzal a nővel akit igazán szeret, de próbálják azért negatívan beállítani, amiben azért van valami, sokan mondják hogy ha kicsit “tökösebb” lett volna Károly, akkor sok fájdalomtól meg tudta volna kímélni magát, de a kötelesség mint leednő Brit király nehéz döntés elé állította.

Margit mondta nagyon jól az évadban, hogy “hányszor akarja még ez a család ugyanazt a hibát elkövetni”…

Mindig mikor ezt a sorozatot nézem, azon gondolkodok, hogy mennyi de mennyi emberi tragédia húzódik meg a királyi család életében (és valószínüleg más királyi családoknál is), kiváltságosokként tekintünk rájuk, de ugyanakkor ők is emberek, minden vele járó pozitív és negatív tényezőkkel együtt,
ugyanúgy mint én vagy ti, vagy mások.

juhaszvik - 2020. 11. 23. 10:20

Végül rávettem magam, és elkezdtem nézni a sorozatot (pár rész van az első évadból). Tetszik, hogy úgy finomkodik, hogy nem finomkodik.
Sajnos még mindig nem tudok mit kezdeni a fikció és a valóság kapcsolatával, zavar is, de mivel ez egy jó sorozat, ezért túlteszem magam rajta.

fjordok - 2020. 11. 23. 10:46

Nekem Margit története nem volt feleslges, pont azt mutatta meg, hogy a család hogyan tudja ezredjére is tönkre tenni a családtag(ok) életét. Adott esetben ez nem csak Margit miatt, de Dianaval párhuzamban is felettébb érdekes volt.
A Károly-Dian szálat szerintem viszont teljesen eltolták: az elején annyira tartózkodóra vették Károlyt, hogy egyszerűen nem értettem, ilyen kapcsolatból hogyan sikerült teherbe esnie :-D (másodjára, Harryvel meg pláne)
De a kapcsolatnak ebben a szakaszában még ennek ellenére nem mutatták be túl ellenszenvesnek Károlyt (ugye ekkor már jöttek a hírek, hogy a királyi család, Vilmos is nem tetszését fejezte ki, amit én akkor nem értettem, miért), hiszen Károlyt is ugyanolyan áldozatnak mutatta be, mint Dianát, a családja áldozatának (a szülők, akik semmit nem tudnak a gyerekükről vagy ha igen, nem törődnek vele, mert hagyomány, kötelesség blabla…. amivel éles ellentétben van, hogy Böske máskor mennyire empátiával képes állni MÁS szereplőkhöz…. akik nem a családjába tartoznak)
Sajnos, az utolsó két részben Károlyt átszabták és már nem vergődő áldozat volt, sőt, nem csak érzéketlen, mint a szülei, de kimondottan kivégezte, belehajszolta Dianát abba, ami a váláshoz és közvetve a halálához vezet… most úgy érzem, hogy talán ez lehetett az, ami miatt Vilmos felszólalt.
(hacsak nem mégis a teljesen érzéketlen családját akarta védeni… amiről tudjuk azért, hogy legalább Diana halála után változott egy minimálisat)

Egyébként erre az évadra nekem valahogy nagyon rányomta a bélyegét az, hogy mivel nem tudjuk, nem is tudhatjuk, mi és miért zajlott privátim, zárt körben a szereplők között, csak annak végeredményét ismerjük, hegesztettek rá egy teóriát. De persze ez természetes valahol, de az nem, hogy én azt éreztem, hogy ez nem úgy van bemutatva, hogy ez is EGY lehetséges változat, hanem, hogy ez AZ igazság. Tehát pont annyi van nekünk megmutatva és úgy, hogy csak arra juthat a néző, amire ők akarják. Mint a bűvész, aki úgy és azt mutat, hogy elhiggyük neki hogy a nőt tényleg szétfűrészelte.
Manipulatívak voltak nagyon, nem hagytak teret annak, hogy a néző maga vonjon le tanulságokat.
Ettől persze igazából remekül szórakoztam mí néztem, mert profik és nem igazán tudtam magam kivonni a varázslat alól, a részek után viszont tényleg mindig úgy éreztem magam, mint akik megvezettek.
Úgy, hogy rajongó maradok, de már értem azt is, aki nem, nagyon nem az…

Nekem ez alól talán egy rész volt kivétel, az, amelyiket nézve a legkevésbé élveztem, az, amikor a munkanélküli pasi bemászik Bözsihez.
A mélypont meg a Lord Mountbattan elleni merénylet, ami közé a vadászat lövöldözős jelenetei voltak vágva, ahol negyvenhatszor becsuktad a szemed, mert biztos most robban, vagy most, vagy most, de épp csak mindig MÁS zaj volt, vagy a Balmoral-i vadászatról, vagy Izlandról.

sunny - 2020. 11. 23. 11:58

Én nagyon remélem nem Dominic West lesz károly. Nekem már elve a következő királynő választás se tetszik.

Babett anyo, a lavorral - 2020. 11. 23. 12:41

A negyedik evadbol megtudtuk, hogy az angol kiralyi csalad a vilag legdragabb valosagshowja, ahol a resztvevoket nem lehet kiszavazni, cserebe viszont tonkre teszik egymast a nezok szeme lattara es meg csak nem is tanulnak belole.
Tenyleg a legvaltozatosabb modokon csinaljak ki magukat es egymast, legyen szo akar a kiralynorol, aki soha nem akart uralkodni, Margitig, aki az orokosodesi sor negyedik(?)helyerol siman lemond elete szerelmerol, hogy aztan meg szamtalanszor hagyja magat megszivatni, Karolyon es Dianan keresztul.
Ennel nagyobb tetre meno, fordulatosabb reality show nincs is, a koltsegekert meg aggodjanak az angolok, nekunk ingyer van.
A sorozat keszitoi pedig a vilag legprofibb valosagshow keszitoi ( szinten elkepzelhetetlen budgetvel), a hozott, de mar ugyis eros anyagot meg inkabb zabalhatova tudjak tenni, szines, szagos, gondolkodni nem sokat kell, csak daralnank egymas utan a reszeket.

Amalric - 2020. 11. 23. 14:36

Az egér másnak is feltűnt?

Shyllard - 2020. 11. 23. 20:36

Amalric: Igen, nagyon fura volt, gondolkoztam is, hogy direkt, vagy baki volt. Lehet ezzel akarták ábrázolni, hogy a külcsín ellenére, nem is olyan gazdag a család? Nem is tudom melyik évadban volt szó arról, hogy mennyi pénzt biztosít nekik a kormány.

Kati néni - 2020. 11. 24. 09:01

Angolul szoktam nézni, német felirattal, de kíváncsiságból egy rész erejéig szinkronnal ment nálam. Fehér Anna telitalálat volt Scullyhoz.

Adam9456 - 2020. 11. 24. 15:30

Elnézést kérek, de kicsit hosszú lett.
Az egész évad összességében tetszett, továbbra is az egyik kedvencem a jelenleg futó sorozatok közül. Abban kicsit más volt ez az évad, hogy a szappanoperás vonal Charlesnak és Diananak köszönhetően jóval inkább előtérbe került a történelmi események részletesebb bemutatásának kárára, de annyira nem bántam, mert bírom a minőségi szappanoperákat. Bizonyos eseményeket szerintem is részletesebben is bemutathattak volna (IRA konfliktus, Falklandi háború, Thatcher elleni merénylet kísérlet, ami kimaradt teljesen), de ez a sorozat valóban, elsősorban a királyi család drámájáról szól és az események csak hátteret adnak az adott korszakban.
Ez az epizodikus szerkezet továbbra is bejön nekem, minden évadban van egy pár kiemelkedő rész. Számomra idén ezek a negyedik kedvenc gyerekes, a hatodik, ausztrál Charles-Diana turnés és a nyolcadik apartheides, Királynő vs. Thatcher részek voltak. De a fináléban is voltak nagyon erős drámai jelenetek.(Charles-Diana veszekedés, Thatcher kitüntetése, Philip és Diana beszélgetése a végén)
A zene, a helyszínek, és a színészi alakítások továbbra is minőségiek. Josh O’Connor, Emma Corin, Olivia Colman, Tobias Menzies (még ha kevesebbet is szerepelt) és Gillian Anderson is mind jelölést/díjat érdemelnek. Helena Bonham Carter sztoriját és az ő epizódját viszont annyira nem éreztem idén. Nem mondom, hogy felesleges sztori volt, mert azért mindenképpen rávilágított a királyi család sötét oldalára. A másik a betörős, Michael Fagan-es rész nem annyira tetszett, értem, hogy mit akartak vele a készítők, de úgy érzem erre sok volt egy egész részt szentelni.
Ebben az évadban a család szinte összes tagjának megmutatták az igazán unszimpatikus oldalát, különösen Charles-ét a Camilla-Diana sztoriban. Diana egy igazi Hercegnő volt, egy naiv szerelmes fiatal lány aki sajnos egy olyan herceghez ment hozzá feleségül, aki már másba volt szerelmes, őt sose szerette igazán és a népszerűségére is féltékeny volt. A valóság nyilván kissé árnyaltabb, de igazi tragikus sztori az övé. Emma Corin, kár hogy a következő évadra már nem tér vissza, nagyon jól játszott, akárcsak Josh O’Connor.
A valóság és a sorozat viszonya érdekes kérdés. Nyilván a sorozatbeli beszélgetések nagy része fikció és utánanézve, több dolog sem úgy történt a valóságban, ahogy a sorozatban bemutatták, de ettől még teljesen élvezhető marad.
Anderson alakítása valóban kiemelkedő volt, főleg a nyolcadik és a fináléban nagyon tetszett, DE szerintem (archív felvételek, youtube klippek alapján) nem igazán hasonlított a hanghordozása és a beszéde az igazi Thatcherre. Úgy érzem Meryl Streep a Vaslady-ben közelebb járt hozzá és nem véletlenül nyert érte Oscart. (Ott már más kérdés, hogy maga a film nem volt nagy szám). A sorozat szerintem nem túl szimpatikus karakternek akarta bemutatni, ami érthető, megosztó személyiség volt, de számomra pont az ellenkezőjét érték el vele és többször is egyetértettem vele. Nem tudom, hogy tényleg főzött-e miniszterelnökként az őt látogató minisztereinek, kollégáinak, de ez tetszett. És 1-2 résszel többet is szerepelhetett volna.
A következő évad még jó messze van, kíváncsi leszek az új színészgárdára és a 90-es évekre.

Geza Kovacs - 2020. 11. 25. 00:10

Nagyon tetszik. Alapból is, de különösen azért, mert a rettenetesen mű, ocsmány, mogorva, gusztustalan családot műnek, ocsmánynak, mogorvának és gusztustalannak ábrázolta számomra. Ismerve, hogy a bulvárhírek mennyit lovagolnak rajtuk, ez a szemlélet nekem teljesen újszerű volt. Esetleg jó lett volna egy rész, ahol szükségtelen pénzpazarló színházként követelik az elzavarásukat valamilyen mozgalmárok vagy köztársasági aktivisták. De talán majd máskor :-) Nagyon komoly színészi játékok voltak, és egy pillanatra se ült le a történet nekem, ami a korábbi évadokban nem így volt. Az első után ez volt a legjobb.

_Peter - 2020. 11. 25. 10:51

Volt olyan rész az ausztrál köztársaságpárti miniszterrel. Csak jött Diana és levette a lábáról a népet.

Snoopyzit30 - 2020. 11. 25. 12:46

Én a Dianát alakító színésznőtől nem estem hasra, ellenben Gillian Andersontól és Olivia Colmantől igen. Remekül hozta a figurát Josh O’Connor is, de a két idősebb színész kolléganőjét ő sem tudta lenyomni.

Olivia Colman egy zseni. Minden megnyilvánulása aranyat ér, nagyon sajnálom, hogy csak ebben a 2 évadban volt.
De amit Gillian Anderson előadott az nem semmi. Bakker Thatcher tényleg ilyen affektáló stílusban beszélt, nagyon jól vissza adta ezt Anderson. Valaki írta az egyik kommentben, hogy jó lett volna több politikát látni a sorozatban, amivel én is egyetértek, de azt el tudom fogadni, hogy ez a sorozat kifejezetten a királyi családról szól és nem történelemóra.
Ezt az évadot és a 3. évadot is jobbnak találtam az első évadnál, de a rettenetes 2. évadnál mindegyik jobb.
Most először éreztem azt az évad végén, hogy azonnal folyatnám a következővel.
8,5/10

Nem tudom szabad-e más cikket bemásolni ide. De ebben a cikkben elég jól kitérnek a módosításokra:
https://24.hu/kultura/2020/11/21/a-korona-the-crown-sorozat-4-evad-lady-diana-karoly-herceg-margaret-thatcher-ii-erzsebet-netflix/

Anni - 2020. 11. 26. 20:09

Imádtam az összes részt. Jövőre remélem tarolni fog az Emmy-díj átadáson. Gillian Anderson még talán jobban hozta a vasladyt mint anno Meryl Streep.
Olivia fenomenális továbbra is, Emma is nagyon jól hozta a fiatal Diana-t ésén még Josht emelem ki az alakításával.

Nekem Dianaék ausztrál látogatása tetszett legjobban, jó volt őket boldognak is látni független attól mennyi benne az igazság.
Sajnálom, hogy Margaret ennyire háttérbe szorult olyan érdekes volt az ő karaktere az első két évadban.
Claire cameoja pedig juuj de örültem. :) Ő a legjobb Erzsébet nem vitás.

Kár, hogy mire megszokom a színészeket akkor jön a váltás de nagyon várom a következő évadot bár jo soká lesz..

Majvaldo - 2020. 11. 30. 20:32

A 9. részben az “Uptown girl”-jelenet katartikus volt; ismerve a történelmet és sejtve, hogy mi fog történni ezután a felejthetetlen születésnapi köszöntő után.

Soames Forsyte - 2020. 12. 08. 09:41

Hol volt egér? Nem vettem észre, de a betörő viszont tett megjegyzést arra, hogy mállanak a falak stb :)) Borzasztó lehet amúgy ezekben a kastélyokban élni.

fjordok: ‘Böske máskor mennyire empátiával képes állni MÁS szereplőkhöz…. akik nem a családjába tartoznak’
Azért ez nem egyedi dolog, a suszter gyerekének is lyukas a cipője ugyebár.

A felsoroltakon kívül a négyfős fap*na nőtanács közös jelenetei voltak még nagyon erősek. Eszébe jutottak még valakinek a görög párkák róluk? És az igazi sorstragédia, hogy Margit is besorolt közéjük, bár mindenkiről, még az anyakirálynéről is kiderül, hogy soha egy percig sem volt boldog.

kulup - 2020. 12. 10. 20:40

egér : 4×03, az elején 1:15 körül

Mom - 2020. 12. 29. 19:04

Az évadról előljáróban annyit, hogy én ezeknél az eseményeknél még nem éltem, illetve túl fiatal voltam, hogy tudjam, mi történik egy másik országban. Az első emlékem velük kapcsolatban Diana halálához kötődik, de még akkor sem értettem, hogy mi ez az egész, csak arra emlékszem, hogy nagy port kavart a dolog. Szóval majdnem minden benyomásom arról ami az évadban történt, hamisítatlan, kizárólag a sorozaton alapul. Viszont összességében elég negítv, főleg azért, mert számomra Diana semmi pluszt nem adott. Azért igyekszem kiemelni majd azt is, ami tetszett, ha már végignéztem.

Tavaly eléggé zavart Olivia Colman rideg alakítása. Idén ez már kevésbé volt gond (vagy ő volt lágyabb vonásokkal ábrázolva, vagy csak hozzászoktam), de azt továbbra is állítom, hogy nem volt átmenet a Claire Foy és a Colman által alakított királynő között. Mintha a két színésznő két különböző szerepet alakítana, nem ugyan azt az embert két életszakaszban. A többieknél ennyire drasztikus váltást nem éreztem, bár az is tény, hogy a királynő van közülük legjobban kibontva. Foy vendégszereplésének örülök, de kár, hogy mindössze egy beszédet olvastattak fel vele komoly hangon, így pont az a báj, ami belőle egyébként áradt, az most nem tudott átjönni.

Gillian Anderson remek alakítást nyújtott Thatcherként, John Litgow-t azért még nem előzi meg, de emlékezetes marad, az biztos.

Diana és Charles jeleneteit viszont külön-külön és együtt is kukáznám. Számomra ellenszenves mindkettő (azért főleg Charles, aki itt már 30 fölött volt, mégis olyan éretlen hülyegyerekként viselkedett, miközben azt képzelte magáról, hogy milyen kifinomult, hogy legszívesebbek pofán vágtam volna) és valahogy az alakításuk is inkább karikatúrának tűnik. Ahogy említettem, fiatal vagyok ahhoz, hogy tudjam, valójában milyenek voltak, de nagyon szemet szúrt Charles görbe tartása és Diana lesütött tekintete, ami nyilván valami védjegyük lehet, annyira kidomborították a színészek. Viszont nem hatott természetesnek, sokkal inkább volt számomra mesterkélt. Ugyan ez a fajta erőltetettség Thatcher beszédstílusán egyáltalán nem érződött, pedig az is egyértelműen színészi játék volt.

Egy idő után annyira zavartak a jeleneteik, hogy elkezdtem őket áttekergetni (főleg Diana magányos vergődését, és bulimiás rohamait, ami miatt kifejezetten örülök, hogy kitették a figyelmeztetést).

Azért is sajnálom, hogy Diana és Charles összesen ennyi játékidőt kapott, mert úgy éreztem, hogy a politikai konfliktusok nem kaptak elég teret. Több nagyobb dologba is belekaptak, de lezárni talán csak a falklandi megszállást tudták, a többinél egyszer csak elvágták valahol a szálakat. Számomra az sem volt tiszta, hogy Thatcher hogy nyerte meg másodszor (meg még harmadszor is?) a választást, hogy és miért golyózta ki végül a saját pártja és mire fel kapta a királynőtől azt a kitüntetést? (A történelemnek ezen időszakában a töri órákon már kizárólag Magyarországra koncentráltunk, így nekem itt elég sok minden lógott a levegőben (pl IRA, apartheidi beavatkozások), de erről nem a sorozat tehet persze).

Pár pozitívum: a Thatcher-királynő jeleneteken túl még a féleszű betörő jelenetét tudnám kielemelni a királynővel, az nagyon el volt találva. Illetve a királynő és Philip viszonya mostanra mintha megállapodott volna.

A Kedvencek epizód nekem is tetszett, csak azt sajnálom, hogy végül a világon semmit nem kezdtek vele. Talán ez a legnagyobb bajom ezzel a sorozattal, itt mintha senki nem akarna fejlődni. Vagy összeszorítja a fogát és úgy tűr, vagy vergődve futja ugyan azokat a köröket. De olyan variáció valamiért nincs, hogy megtanulnak dolgokat önamgukkal és másokkal kapcsolatban, kijavítják a hibáikat, stb. Tényleg az állandóságot képviselik, csak már olyan egészségtelen szinten, ami ebben a gyorsuló világban tarthatatlan. Kisebb csoda, hogy még nem hullottak szét.
Pl mintha Dianának lett volna pár jelenete egy terapeutánál, de aztán abból sem volt több, mint egyetlen epizódban pár jelenet összevágva. Miközben mindenkinek elkélne itt a segítség, mert iszonyú toxikus a légkör az egész családban.

Babett anyó kicsit feljebb találóan fogalmazta meg:
“A negyedik evadbol megtudtuk, hogy az angol kiralyi csalad a vilag legdragabb valosagshowja, ahol a resztvevoket nem lehet kiszavazni, cserebe viszont tonkre teszik egymast a nezok szeme lattara es meg csak nem is tanulnak belole.”

Ha már eddig eljutottam, akkor az 5. évadot is meg fogom már nézni, de az elején ennyire még nem zavart, hogy képtelenek fejlődni, viszont idővel, ahogy elkezdték ugyan azokat a köröket futni (akár a karakteren belül, akár több generáción keresztül), úgy kezdett el egyre inkább irritálni a sorozat. Még mindig vannak megcsillanásai, de már az előző évadot sem tudtam annyira élvezni, ezt a mostanit pedig még kevésbé.

Ide írd


kötelező

(kötelező, de nem adjuk ki senkinek)

Ezeket a HTML parancsokat használhatod:
<a href="" title=""> <abbr title=""> <acronym title=""> <b> <blockquote cite=""> <cite> <code> <del datetime=""> <em> <i> <q cite=""> <s> <strike> <strong>

Ennek a posztnak külön RSS feedje van a hozzászólásaihoz