login |

Bridgerton: vége az 1. évadnak – írta Zsuzsi

2020. 12. 30. 21:30 - Írta: vendegblogger

27 hozzászólás | kategória: kritika,

A karácsonyi időszak nekem mindig azt jelenti, hogy szerelmes csacskaságokat bámulok a tévében, és imádom a rettentően szirupos, émelyítően édes végkifejleteket, amiket bárgyún vigyorogva konstatálok, és egész napra jókedvem lesz tőle. Az ünnepi premierként érkező A Bridgerton család is ilyen volt a Netflixen, úgyhogy aki erre vágyik, annak bátran ajánlom.

Óhatatlanul hasonlítgattam a könyvvel egész végig, és a rövidsége miatt nehezen ment, hogy ne azon gondolkodjam, mi szükség volt felturbózni a történetet legalább négy új szállal. Aztán leesett, hogy bizony az a rövidke könyv nem termelt volna ki 8 részt, és még így is volt olyan periódus, amikor kicsit untam a drámát.

Ahogy a kezdésnél összefoglaltam, ez Daphne és Simon szerelmi története, amelyet színesítettek egy kicsit a többi szereplővel. Ugyanakkor az is érezhető volt, hogy a jelenlegi mellékszereplők szintén tudatos választás eredményei, akik mind-mind alkalmasak arra, hogy egy másik alkalommal ők legyenek a főhősök. Ugyanis, ha folytatják, akkor reményeim szerint az alapkoncepció alapján járnak el, és mind a nyolc testvér megkapja, a maga évadát vagy félévadát.

Alapvetően az első két könyv (Daphne és Anthony) volt, ami annak idején beszippantott, és bár kedveltem a többieket is, de talán még maximum Colin könyve volt az, ami igazán tetszett. Persze mindegyik aranyos, vicces, szerelmes és erotikus is, de na, valahogy az ember lányának mégiscsak A herceg és én marad a legkedvesebb története. Ezért gondolom, hogy ezzel a szériával nyert ügye van a Netflixnek, a nők imádni fogják, főként hogy idehaza is nagy rajongótábora van Mr. Darcy-nak a Büszkeség és Balítéletből (oké-oké, tudom, abban van némi szerepe a szerelmesen néző Colin Firth-nek is).

Most, amikor befejeztem, megnéztem, hogy benne van-e a Top 10-ben a héten, és persze hogy benne van, az első a sorozatok között. Nehéz mellényúlni egy kedves, szerelmes sztorival, pláne az ünnepi időszakban, ugyanakkor a sorozat próbált egy kicsit több is lenni. Egy kicsit erősíteni azt a feminizmust, amit egyébként Shonda Rhimes képvisel szinten minden darabjával. Nyilván az 1800-as évek Londonja ehhez nem éppen egy ideális környezet, ugyanakkor azért Lady Whistledown alakjával sikerült némi női függetlenséget csempészni minden részbe.

A 6.5/10 értékelést az egész évadra megtartom, mert jónak jó volt, igazi könnyed szórakozás, hozta is valamennyire a könyves élményt, de mégis hiányzott valami plusz az egészből, valami, ami kiemelné a romantikus, kosztümös sztenderdből, de az nem jött. Folytatom néhány spoilerrel a tovább mögött, hogy magáról a történet alakulásáról is elmélkedjünk egy kicsit.

A két főszereplő között vitathatatlanul izzott a levegő, ezzel nem is volt baj, ugyanakkor Simon eredettörténete nem különösebben sikerült észszerűre (itt sem). Sajnos nem igazán tudok azonosulni azzal, hogy Simon ördögi terve szerint úgy bosszulja meg az apja gonosz viselkedését, hogy gondoskodik a család kihalásáról. Ugyanis Simon és Daphne boldogságának útjában egy régi fogadalom áll, melyet Simon az apja halálos ágyánál tett. Persze főhőseinknek néhány akadályt le kell küzdeniük mielőtt révbe érnek, melyeket nem kívánok ismertetni, de tény, hogy a legnagyobb kalamajkát maguknak okozzák.

Marina sztorija végig olyan ismerős volt. Ahogy a nevek is. De persze, annyira nem izgatott fel, hogy fellapozzam a történeteket, így csak az utolsó részben csaptam a homlokomra, hogy bizony néhány történetszálnak már most, jó előre megágyaztak későbbi eseményekhez. Mindenesetre az elhagyott, állapotos hölgy sorsa kevéssé volt izgalmas, és sajnos a lány sem volt valami szimpatikus, így nem nagyon lopta a szívembe magát, én is azt kívántam, amit Lady Featherington, hogy a férje küldje vissza oda, ahonnan hozta.

Jonathan Bailey rendkívül helyes fiatalember, és remek színész is egyben, nagyon jól hozta a forrófejű, előbb beszélek és ütök, mint gondolkozom, de tisztaszívű Anthony Bridgertont, és őszintén remélem, hogy az ő szerelmi történetét is megismerhetjük majd. Románca a szopránnal viharos és szenvedélyes volt, és most biztosan jó sok jelentkező lenne, hogy megvigasztalja az összetört szíve miatt. 

Eloise és Benedict is remek volt, de valahogy velük kapcsolatban nem tudtam eldönteni, hogy túl sokat vagy túl keveset szerepeltek. Mármint, nem is tudom, Eloise beszólásai tetszettek, de a nyomozása kissé erőltetett volt, és mivel nem debütált még, így hiteltelen is, mivel nem lehetett tudomása ennyi mindenről. Egy pillanatig azt is elhittem, hogy meghúzzák a váratlant, és Benedict meleg karakter lesz a sorozatban a művészlelke mellé, de aztán nem történt ezzel a szállal semmi, sőt kötelezően összeboronálásra került a divatárusnővel, ami aztán végképp szükségtelen volt.

Colin viszont nem volt valami meggyőző, egy jóképű csibészt vártam, aki kaján vigyorával mindenkit levesz a lábáról. Egy szabad szellem, aki nem akar elköteleződni, jön-megy, a legváratlanabb pillanatokban bukkan fel, de amikor szükség van rá, akkor ott van, mert jólelkű és segítőkész. Ehelyett egy pipogya alakot kaptunk, aki ráadásul egy kicsit pufi is, de karakteresen jóképű még véletlenül sem, ó, és az a hirtelen szerelem Marina iránt szintén rendkívül idegesítő volt. Mondjuk legalább örömteli volt, mikor vége lett.

Penelope kedves, édes teremtés volt, de kicsit cserfesebb is lehetett volna, és az idétlen epekedése Colin iránt bugrissá változtatta, ami sajnos nem tett jót. A regényekben méltó szellemi partnere Eloise-nak, sőt, túltesz rajta, mert sosem félt részt venni a bálokon, és büszkén vállalta a virágos, sárga borzalmakat, amikre az anyja kényszerítette. Sajnos, ő is csalódás volt, ahogyan Colin.

Volt itt még nekünk királynénk, porosz hercegünk, seregnyi alkalmazott, még több elsőbálozó kisasszony az édesanyjával, szemétkedő Nigel Berbrooke, Lady Danbury, Lady Bridgerton, a Featherington család, a bokszoló mókus a családjával, de mély nyomot nem nagyon hagyott senki. Sajnos Lady Danbury sem volt több, mint egy kerítőnő, és Violet Bridgerton sem volt az a tűzről pattant, minden problémát megoldó, kötélidegzetű nőszemély, aki felnevelt nyolc gyermeket, amiből négy fiú.

És akkor ejtsünk pár szót az inkognitóban lévő Lady Whistledownról is, akinek egy sziporkázó társasági pletykalapot kellene vezetnie, és szándékosan irányítania a figyelmet ifjú lányról ifjú lányra, s aki ugyan csípős nyelvű, de szerethető. Több írása is inkább gonoszkodó volt, mintsem vicces, vagy jóindulatú, de Marina leleplezése egyenesen visszataszító. Az utána folytatott hajsza pedig szintén kicsit korai volt, hiszen még alig élt a lap, és még szinte alig köszörülte a nyelvét a társaságon, s bár a magyarázat elfogadható volt, hiszen a királyné rendezvényét titulálta érdektelennek, de valahogy nem hozott lázba.

Összességében mondhatom, hogy a műfaj szabályainak a kész mű teljesen megfelelt, a szerelmi civódások végül rendeződtek, azonban nyílt számtalan új kérdés, melyekre választ várhatunk. A legmeglepőbb az volt, hogy azonnal elsütötték, kicsoda Lady Whistledown, amire még azért várhattunk volna kicsit, de persze ebben a formában is érdekes lehet a folytatás. Ami remélem jön, én nézném tovább.

27 hozzászólás Ne habozz!

jucip - 2020. 12. 30. 22:01

Alapvetoen nem szeretem a kosztumos sorozatokat, de ket delutan alatt vegul ledaraltan. Abszolut ajanlom mindenkinek aki valami konnyedebb, szorakoztato sorozatra vagyik. Nem olvastam a konyveket, igy nem tudom ahhoz hasonlítani, de igy nulla hattertudassal a 2.evadta is siman maradok. Lady Whistledown kiletet azert huzhattak volna meg.

speranza - 2020. 12. 30. 23:00

A harmadik epizódnál tartok. Ahogy már korábban is említettem, nem olvastam a könyveket, de azt hiszem, hogy erre nincs is szükség ahhoz, hogy átlássam, ez tényleg egy habkönnyű, romantikus kis limonádé – ahogyan azt írtad is – és nem is akar többnek látszani ennél. Normál esetben zavart volna, hogy „meghamisítják” a történelmet, de itt már az elejétől kezdve nyilvánvalóvá tették, hogy mire számíthatok nézőként, így nem hivatkozhatok arra, hogy „átvertek”, és nem is fogok, mert nem ért csalódás, eddig jól szórakoztam. Amikor az epizód elején megszólalt Billie Eilish Bad Guy c. dalának átdolgozása, hangosan felnevettem. :D

Zsuzsi - 2020. 12. 30. 23:43

@speranza

Azon én is jól szórakoztam. A Vitamin String Quartet feldolgozásai már jó pár sorozatban szerepeltek, ahol szintén ütött, mikor realizáltad, hogy nem, nem vagy idióta, ez tényleg az amire gondolsz. Pl.: a másik soriban is volt egy Lady Gaga feldolgozás, a The Legaciesban, és The Pretty Little Liarsben is, de arra már nem emlékszem pontosan.

A sorozat abszolút guilty pleasure. Én is két nap alatt kivégeztem, és imádtam. Elfogult vagyok nyilván, de ha meg reálisan nézem, akkor azért a sztori nem olyan acélos.

Mindenesetre egy romantikus kis limonádénak szuper volt.

speranza - 2020. 12. 31. 00:18

Köszi, hogy felhívtad a figyelmemet a Vitamin String Quartet feldolgozásaira! Meghallgattam párat közülük, némelyik jobb, mint az eredeti. :)

elektro - 2020. 12. 31. 04:30

Gondoltam a kínai sorozatok túl tolt érzelmi hullámvasútja közben kellemes kosztümös sorozattal lazítok. De ilyen semmitmondó sorozatot. Egyáltalán nem jött át, hogy ez kosztümös lenne hiába voltak korhű ruhák meg háttér az egész üresnek érződött. Vicces volt mennyi karaktert felvonultattak mégse tudták kitölteni a nyolc részt. Következetesen volt gyenge a történet és szereplők dinamikája, így lett egy elfuserált kerek egész :)
Értékelésre 3/10-t megér.

Dalmayr - 2020. 12. 31. 05:48

Jópár éve olvastam a könyveket, kimondottan szórakoztatóak, sokkal nagyobb szerepet kap a humor mint a sorozatban. Egyébként nem volt rossz, biztos megnézem a követkető évadot is (ha lesz). A zenei ötlet viszont tényleg nagyon jó volt, nekem a Taylor Swift szám tetszett a legjobban :) és a látvány is jóra sikerült.

Orso-borso - 2020. 12. 31. 12:05

Kellemes kis évvégi lazulás volt. Egy nap alatt végignéztem.

Lady Whistledown - 2020. 12. 31. 18:32

Kezdjük a szereplőválasztással. Tudjuk, hogy XIX. századi Angliában nem voltak fekete hercegek (ha volt is ilyen arisztokrata, valószínű, hogy igen kevés lehetett).
Teljesen felesleges volt a királyné felvonultatása, a könyvekben csak említik
Hasonló marhaságnak tartom a Marina szálat, aki a 3. könyvben csak említett szereplő, mint Sir Phillip elhunyt felesége. Ez a Colinos, terhességes csalás nincs a könyvben, kár volt cifrázni.
Szerintem felesleges volt még Anthony szeretős afférjának felturbózása. Tudjuk, hogy volt szeretője, de ez fölösleges töltőanyag, és Anthony jellemén is változtat.

A könyveket kellemes, jól olvasható lektűrnek tartom, kedves, szerethető, néha kicsit bugyuta szereplőkkel, de a film ilyen felpuffasztása nagyon idegesítő, sőt így egyes szereplők jelleme is más lett. Egészében engem ezekért idegesített, és sajnálom, hogy elbaltázták.

Morag - 2020. 12. 31. 22:31

Gyönyörű képi megvalósítás, egyszerű sztori.
Imádtam. El kell fogadni, hogy ez egy alternatív univerzumban játszódó sztori. Aki túl tud lépni ezen, az remekül szórakozik. Egy nap alatt ledaráltam. Nagyon kellemes kikapcsolódást adott.

e-batta - 2021. 01. 01. 00:59

Néhol SPOILER-es leszek, úgyhogy ha valami még nem nézte végig, akkor az én hozzászólásomat ugorja át!

Egyetértek, nem a legjobb kosztümös sorozat, hiszen semmi köze a történelemhez és persze nincsenek világmegváltó gondolatai, vagy merész újításai (leszámítva a castingot, de az sem számít forradalminak), de amit felvállal, azt maradéktalanul teljesíti. Szórakoztat.
Sok mindent hiányoltam belőle, leginkább Julia Quinn humorát, szerencsére időnként megcsillantja, ellenben pluszként felmutatja azt, amit egy könyv nehezebben tesz meg, a látványt, a zseniális zenei betéteket, a grandiózus belső tereket, a buja parkokat és kerteket, a pazar díszleteket és a pompás kosztümöket. A sorozat egyértelműen a szem drogja, hagyjuk is magunkat elkábítani rendesen, ezért nehezebben vehetőek észre a hiányosságai. Annyi baj legyen.
Olvastam a könyveket, de már annyira régen, hogy megint elő kell vegyem őket (pusztán összehasonlításképpen), úgyhogy az én hozzászólásaim majdnem olyanok, mintha nem olvastam volna. Én is sorra veszem hát a szereplőket:
Simon és Daphne szerepére a lehető legjobb választásnak bizonyult Regé-Jean Page és Phoebe Dynevor, mindketten viszonylag ismeretlenek, és a történet szempontjából abszolút legfontosabb kitételt, a kettőjük közötti vonzalmat maximálisan teljesítik. Közös jeleneteikben csak úgy izzik a képernyő, legyen az visszafojtott szenvedély, vagy puskaporos hangulat. Mivel a további könyvekben már nem ők a főszereplők, nekem nagyon hiányozni fognak, remélem azért nem teljesen tűnnek el.
Anthony Bridgerton szerepére már kevésbé tartom jó választásnak Jonathan Bailey-t, néha nem igazán találta helyét a szerepben. A Sienával hosszúra nyúlt seveled-senélküled huzavonát pedig pusztán időkitöltésnek éreztem a sorozatkészítők részéről, jeleneteik nagy részét nyugodtan ki lehetett volna vágni.
A következő fivér, Benedict szerepe kellemes meglepetés volt, a teljesen ismeretlen Luke Thompson mindenkit megszégyenítve alakította a szabadságvágyó, útját kereső, sokszor bizonytalan és tanácstalan másodszülöttet.
Colinnak szintén sok jelenet jutott, amit nem érdemelt meg Luke Newton, mert én jó néhány alakítását újraforgattam volna, amíg nem lesz végre meggyőző. Vele is ugyanaz volt a helyzet, mint Anthonyval, néha pótcselekvésnek éreztem a jelenlétét.
A következő lány, Eloise viszont kárpótolt mindenért, ha ő feltűnt nem nyúltam a tekerőgombért, több jelenetét újra és újra megnéztem, Claudia Jessie tökéletes volt a mindenlébenkanál fruska szerepére, aki nem akar felnőni, legalábbis nem úgy, ahogy édesanyja szeretné. Nálam abszolút esélyes a legjobb mellékszereplő díjra.
A maradék három Bridgertonnak viszont tényleg töltelék szerep jutott, Francesca több részre elutazott Bath-ba, Gregory és Hyacinth pedig még gyerekek.
Mindezeket összefogja tyúkanyóként Lady Violet Bridgerton, az özvegy édesanya, szerintem Ruth Gemmell jó választás volt a szerepre, voltak nagyon pazar jelenetei, a színlelés magasiskoláját jól mutatta be, érződött rajta, hogy bármit megtenne a gyerekeiért, mégsem volt elvakult rajongójuk, tisztában volt hibáikkal, esendőségükkel.
A sorozat többi szereplője (elképesztően hosszú a névsor) közül egyértelműen kitűnt Portia Featherington szerepében Polly Walker (a legismertebb név a szereplőgárdában, leszámítva Julia Andrews-t, aki csak a hangját adta a sorozatnak), az ő alakja volt a legjobban megírva, és összetett egyénisége annyira színesre sikeredett, hogy nem igazán tudtam eldönteni, utáljam vagy sajnáljam a hölgyet.
És persze három nem túl szép lánya közül egyértelműen Penelope kapta a legtöbb adásidőt, amit a 33 éves Nicola Coughlan maximálisan ki is használt, és tényleg nem akarom elhinni, hogy egy 15-16 éves csitrit alakított, de azt viszont fenomálisan, túlsúlyosan, mellőzötten, viszont sziporkázó éleslátással, és Eloise-zal közös véd és dac-szövetséggel.
Amit egyértelműen sajnálok, és többen ti is írtátok, hogy Marina Thompson története úgy ahogy van, elhagyható lett volna, és hiába Ruby Barker meggyőző játéka, ha teljesen lényegtelennek éreztem a jeleneteit, pedig katalizátornak szánták a készítők.

Hiányoltam a humort, amely Julia Quinn összes könyvét teljesen áthatja, bár visszanézve több olyan jelenetet is találtam, amin másodjára is nagyokat vidulok:
– a királyné összes parókája kivétel nélkül lenyűgöztek (vagy elborzasztottak, ezt még nem döntöttem el)
– Anthony első színrelépése
– Lady Bridgerton lenyűgöző jobbegyenese
– Eloise ledöbben azon, hogy házasság nélkül is lehet teherbe esni, majd rögtön a családi társalgóban érdeklődik a hogyanok után (priceless jelenet!)
– Eloise dugi-pöfékelése
– Lady Berbrooke ötórai teán Bridgetonéknál
– Daphne úrihölgyhöz nem méltó reakciója a királyi herceg bókjára, majd ugyanezt egy perccel később is megismétli
– Daphne és Anthony tanácstalansága a konyhában
– Simon felvilágosító-leckéje, ahol végre Daphne valamivel többet tudott meg a világról
– Lady Bridgerton még a nászéjszaka előtt se képes kinyögni, hogyan lesz a gyerek
– a mézeshetek alatti párbaj, ahol egyikük fegyvere egy vadászpuska, míg a másikuké egy zongora volt (nagyon röhögtem a jelenet alatt)
– Eloise reakciója a koncert hosszára (amúgy említhetném Eloise bármelyik jelenetét, mert káprázatos a bálokat gyűlölő, elméjét pallérozni kívánó amatőr detektív szerepében)

Nem sok monológ van a sorozatban, inkább pergő párbeszédekkel, szellemes riposztokkal, sziporkázó megjegyzésekkel van bőségesen megszórva, de két hosszabb lélegzetű beszéd éppen a szófukar, távolságtartó és rátarti Duke szájából hangzik el, megcáfolva azt, hogy a herceg cseppet sem romantikus egyéniség: első alkalommal, amikor a királynét kéri meg, hogy engedélyezze a gyors házasságkötést, másodszor pedig akkor, amikor tisztázza Daphné-val a nászéjszakájukon, hogy nagyon is odavan érte. Mindkét szöveg nagyon jól lett megírva, és előadva is. Amúgy van még egy-két monológ ami tetszett, Lady Bridgertontól is egy az utolsó részben, valamint Daphne beszéde a legvégén, amikor végképp pontot akar tenni a házasságukat romba döntő vitára.

Végül összegzésképpen, én nagyon-nagyon sajnáltam, hogy a végén fény derült Lady Wistledown kilétére (mindenkit meggyanúsítottam, csak őrá nem tippeltem) én még szívesen törtem volna rajta a fejem, hogy ki van a figura mögött.

speranza - 2021. 01. 01. 12:33

A „szem drogja”. :))
Ez abszolút így van. Voltak pillanatok, amikor csak azért merevítettem ki a képet, hogy a hátteret megcsodáljam. Különösen a dús fürtökben pompázó lilaakácot, amivel a Bridgerton ház utcai frontja be volt futtatva. Annyira szép volt, hogy kizárt, hogy mű lett volna, de ugyanilyen lenyűgöző volt pl. a könyvtár is, ahol az úriemberek klubja működött és még folytathatnám a listát. :)

ayren - 2021. 01. 01. 14:59

+1
Én töredelmesen bevallom, nem annyira a romantikus történet érdekel az efféle kosztümös sorozatokban, hanem inkább a látvány. A kastélyok, tájak, az enteriőrök, a ruhák anyagai stb.
Bár a ruhák ezúttal kissé csalódást okoztak. Nem mindegyik ízléses, voltak köztük csiricsárék.

e-batta - 2021. 01. 01. 17:21

@ayren
A csiricsáré ruhák nagy része leginkább a Featherington-família tagjain volt látható, szerintem nem véletlenül. Gondolom ezzel is próbálták hangsúlyozni, hogy a név és a rang nem elegendő ahhoz, hogy valaki a kifinomult társaság tagja legyen, kell hozzá jóízlés és jómodor is. Érdekes, hogy a bájos ruhák nagy részét a Bridgerton-család tagjai hordták, plusz még a Duke ruhatárában sem láttam kivetnivalót, ellenben a Featheringtonok és pl. a Crowperek, sőt, maga a királyné is elborzasztó ízlésről tett tanúbizonyságot.

ayren - 2021. 01. 01. 18:39

@e-batta
Igen, azt én is csekkoltam, hogy a Featherington nők ruhái elég ízléstelenek, ami nyilván a jellemzés része. De gondolok most a prototípus BBC-s Büszkeség és balítéletre, ott nem emlékszem, hogy bárkin kirívóan ronda ruha lett volna, pedig mondjuk Mrs. Bennett közönségességéhez passzolt volna. :)

e-batta - 2021. 01. 01. 20:12

@ayren
Gondolom a sorozatkészítők ötlete, nem pedig a korhűség. A Büszkeség és balítélet igyekezett korhű lenni, míg a Bridgerton-nál én azt tapasztaltam, hogy semmi sem elég túlzó, ha az passzol a történethez. Hiszen ilyen parókák még véletlenül sem léteztek (nemhogy a regency, de egyik korban sem, még a barokk fénykorában sem), mint amilyeneket a királyné hordott, vagy a sáfránysárga, hupilila és egyéb szemkápráztató színek sem voltak divatban, mégis becsempészték a sorozatba, és persze a legfrissebb slágerekről már ne is beszéljünk.

ayren - 2021. 01. 01. 21:39

A korabeli divathoz és parókákhoz nem értek (bár szerintem 1813-ban már nem hordtak rizsporos parókákat), nem a hitelesség miatt, csak esztétikai alapon nem tetszett a ruhák jó része. És az említett anomáliák persze jelentéktelenek a történelmi WTF-hez (-hoz?) képest. :)

speranza - 2021. 01. 01. 22:13

Igaz, hogy sok volt a giccs, de azért akadtak nagyon szép, pl. hímzett mintákkal teli ruhadarabok is. Gyerekkoromban az apai nagymamám megpróbálta megtanítani nekem, hogy hogyan lehet pl. a tüllbe ilyen mintákat hímezni, de őszinte sajnálatára nem bizonyultam átütő tehetségnek a kézimunkák terén. :)
Ennek ellenére – vagy talán pont ezért – tudom értékelni ezeket a rengeteg munkaórával elkészült darabokat. :)

e-batta - 2021. 01. 02. 01:28

@ayren

Éppen Madame Delacroix jegyzi meg az egyik jelenetben (amikor házhoz szállítja a megrendelt ruhákat a Featherington-lányoknak), hogy nemcsak azért tudta elkészíteni soron kívül, mert előre fizettek, hanem azért is, mert a nyakán maradt olyan anyag, amely senkinek sem kellett. Lady Featherington és a lányok viszont abszolút nem vették észre a burkolt célzást (furcsa módon még Penelope sem), pedig a divatárus ezzel a mondattal tényleg elmondta minden kritikáját a hölgyekről.
(vagyis az általad kifogásolt, giccses, ronda, csiricsáré ruháknak ki is derült a célja, jellemezte az ő ízlésüket, vagy ficamukat)

Én pont azt imádom ebben a sorozatban (és úgy a regency-kort megírókban, legyen az Jane Austen, vagy Julia Quinn, Amanda Quick stb.), hogy selyempapírba burkolják a vitriolos kritikájukat, és legyen bármilyen maró gúny, ha okosan fogalmazzák meg, akkor a kevésbé iskolázottak még csak észre sem veszik, hogy vérig sértették őket. :)
Ebben a sorozatban is voltak ilyen gyöngyszemek, csak észre kell venni őket.

ayren - 2021. 01. 02. 10:50

@e-batta
Igen, én is írtam feljebb, hogy az ízléstelen ruhák nyilván a jellemzés részei a Featheringtonok részéről. Ahogy az is, hogy a sárga ruháira (amit nyilván az anyja választ neki) tett megjegyzéssel jelzik, Penelope kilóg közülük.

DenisaW - 2021. 01. 02. 20:07

Nekem bejött ez a sorozat. A könyveket nem olvastam, így nem nagyon voltak elvárásaim, de kapásból megvettek kilóra a főszereplő csávóval, a többi színésszel és alakításaikkal, illetve a szép díszlettel, és azzal, hogy képesek voltak mai zenéket belerakni kissé módosítva… Elsőre azt hittem rosszul hallok, vagy hallucinálok, de miután rákerestem a sorozat betétdalaira, rájöttem, hogy nem.
Szerintem jól összerakott a sorozat, és annak kifejezetten örülök, hogy kicsit sem akarja hűen hozni a korszakot. Mert a kosztümös sorozatok nem a kedvenceim, idáig még egyet sem sikerült megnéznem.Kivétel ez a sorozat.
Remélem, hogy jön a második évad.

Munkusz - 2021. 01. 08. 18:50

Én a könyveket olvastam, azokat imádtam. A sorozatot nem láttam és nem is nézem meg, csak az előzetes alapján mondom azt hogy ennek a sorozatnak igazából se a könyvekhez, se a történelemhez semmi köze.
De ez van…..

e-batta - 2021. 01. 09. 15:07

@Munkusz

Hm, nem a sorozatról mondtál véleményt, hanem saját magadról. Van egy nagyon találó jelző azokra, akik a borítója alapján a könyvet, csomagolása alapján a terméket és kinézete alapján az embert véleményezik. Ebbe a csoportba tartozik az is, aki az előzetese alapján a sorozatról (filmről) mond “tartalmas” kritikát.
Felszínes.

kiskiraly - 2021. 01. 09. 20:48

Gyorsan lecsússzant az évad, de csak azért mert rövid is volt évad. Amúgy lehet kaszáltam volna. Így is kasza az évad végén, nem én vagyok a célcsoport.

Én szeretem a period drámákat, de nekem túlságosan is szappan. Mikor az előzetest megnéztem egyből a Gossip Girl kosztümös változata ugrott be. Megnézve mind a 8 részt, nem is tévedtem.

Lényegében a Gossip Girlalternatív Jane Austin korabeli dráma picit korhatárosabb tálalásban.

Az első epizódokban a háttérzenéket és a táncokat előszőr nem tudtam hova tenni, a kritikákat olvasva esett le, hogy ja ezek popszámok. My bad.
Látszik a nagy költségvetés, de legalább egyszer észrevehető volt, hogy pld az utcán a járókelő emberek mögötti nagy ház teljesen CGI, kicsit kilógott a lóláb.
A pontozással egyetértek én is 6,5/10 adok, tipikusan guilty pleasure-s sorozat jó kasztingal.

Az érdekelne, hogy a KÖNYVBEN IS szerepel a feketebörű nemesség/cselédség (szerintem érdekes megközelítés), vagy ez csupán sorozatkészítői koncepció volt?

Az évad végén maradtak lezáratlan szálak, de nem lett cliff a végén. AZ mondjuk azomban nagy WTF volt, hogy ki lett Lady Whistledown. Én azt hittem, hogy ha már egyszer Julie Andrews a hangja, akkor őt fogják majd felvillantani cameoban majd a sorozatfináléban. Erre meg…..pff. Erre aztán tényleg nem számítottam. Bár elképzelhető hogy a felvilantott személy csupán egy futárja Lady Whistledown-nak, ki tudja.

e-batta - 2021. 01. 10. 16:14

@kiskiraly:

SPOILERES válasz a kérdéseidre:

– Julia Quinn 2000 és 2006 között írta a 8 részt (a nyolc Bridgerton-gyerekről), majd ezt kiegészítette 2013-ban egy kilencedikkel, amelyben végleg lezárta a família történetét, amolyan második epilógussal minden gyerek esetében, plusz még egyet hozzátéve az anya, Violet Bridgerton történetéhez. A sztorifolyam egyértelműen a regency korszakba helyezte a családot, és azért annyira nem keverte meg a történelmet, a fekete arisztokrácia a Shondaland illetve a Netflix ötlete, a Netflixnél ugyanis nem számít a színész bőrszíne, kizárólag a karaktert nézik.
– azért nincs cliff, mert minden könyv egy-egy gyerek sztorija, a következő évad már egy másik Bridgerton-sztorit mesél el
– Lady Whistledown a könyvsorozatban csak az 5. kötetben lepleződik le, addig az olvasók is csak találgathattak, hogy ugyan ki lehet az
– Julie Andrews azért adta neki a hangját, mert a pletykalap olvasói meg voltak győződve arról, hogy egy idősebb asszonyszemély (a kissé gúnyos hangvétel és a kifinomult fogalmazásmód miatt) lehet

pip - 2021. 01. 12. 19:09

Igazán kellemes, könnyed szórakoztatás és kikapcsolódás a sorozat. Az eleje nagyon tetszett, majd ezt a végére kissé felváltotta a bosszankodás, sőt, néhányszor már untam is a dolgot. mindig bosszús vagyok ugyanis, valahányszor azzal a jelenséggel találkozom, hogy az alapötlet nagyon jó, még a karakterek is rendben lehetnének, de a kivitelezés bénára sikerül. Nem tudjuk meg, mért van oda mindenki Daphne-ért, hiszen semmi extra a csaj, a herceg ostobáskodása ezzel a gyerek dologgal… komolyan. Mjad végül az egész messzemenőkig elnyújtott konfliktus 5 perc alatt megoldódik. Utóbb beleolvastam a könyvbe is (senkit nem szeretnék megbántani aki szereti, de irodalmilag szerintem rettentően igénytelen), és őszintén fájlaltam, hogy ahhoz képest, hogy ott Anthony karaktere mennyire szerethető, tök jó testvér meg minden, a sorozatban mennyire lerontották a karakterét, kifejezetten unszimpatikussá lett sokszor. A plusz sztorik mondjuk szerintem hozzátettek a sorozathoz.
Sokan az Austen-féle kosztümös drámákhoz hasonlítják ezt az alkotást, de szerintem köze sincs azokhoz, ez ahhoz képest egy olcsó szappanopera (amelyben még a történelmi hűségre sem figyelnek!). Ennek ellenére biztos hogy meg fogom nézni a második évadot is ha lesz, mert jó volt, felvidított. Csakhogy… nehéz nem arra gondolni, hogy: és még mennyivel jobb lehetett volna!

kiskiraly - 2021. 01. 12. 22:15

e-batta : köszönöm a részletes válaszodat.

pip: Biztos hogy megosztó (nekem is kissé) a sorozat a klasszikus drámák kedvelőinek. Jó példa erre itthon pld. a Kincsem (bár ott csak kisebb kikacsintások voltak pld. Flour Tomi sláger)
De a sorozat óta a Manroon 5 – Girls Like You szám sorozatban felhasznált változatát hallgatom :)

Igen nekem is, kissé szappanszerű a Jane Austen-hez képest. Inkább ez egy kosztümös Gossip Girl.

Estee - 2021. 01. 20. 11:03

Sziasztok!

Én szeretem a könyveket, többször olvastam őket, így először meglepett a szereposztás. Aztán ahogy néztem, már nem volt fontos, izgatott voltam, hogy láthatom végre a szereplőket, Londont, és beszippantott. Az abszolút kedvencem Eloise lett, nagyon eltalálták a színésznőt, Anthony nekem meggyőző, kíváncsi leszek kit találnak majd Kate szerepére (és a PallMall játékra). Colin tényleg egy kicsit csalódás, viszont Benedict a könyvekben annyira nem érdekelt, itt viszont nagyon érdekes és hát elég vonzó. Eleinte fura volt, hogy töltelékszereplőkkel és történetekkel tarkították a sztorit, de aztán a végére minden helyreállt, és abszolút nem volt felesleges egy szál sem. Marina nekem sem volt szimpi, de a könyvekben ahogy említik sem túl érdekes, viszont nagyon jól behozták Sir Phillipet a történetbe, eszembe is juttatta a könyvet, mert valami miatt az ő sztorijukat egyszer olvastam, akkor valahogy nem érdekelt, de így, hogy tudok hozzá színészeket csatolni elolvastam mégegyszer és rájöttem, hogy nagyon jó. Ja és a zenék zseniálisak. Szóval összességében jó munkát végeztek, egy könyvnyi sztorival nem lehetne kitölteni 8 részt. Nálam 7/10 az első évad. Remélem minden testvér kap egy évadot, vagy egy felet legalább.

Ide írd


kötelező

(kötelező, de nem adjuk ki senkinek)

Ezeket a HTML parancsokat használhatod:
<a href="" title=""> <abbr title=""> <acronym title=""> <b> <blockquote cite=""> <cite> <code> <del datetime=""> <em> <i> <q cite=""> <s> <strike> <strong>

Ennek a posztnak külön RSS feedje van a hozzászólásaihoz