login |

Blue Bloods: kezdett a 11. évad

2021. 02. 05. 20:00 - Írta: winnie

3 hozzászólás | kategória: kritika,

Már jó pár hete visszatért a CBS veterán rendőrös sorozata, a Zsaruvér, de mostanság annyi volt a premier, hogy nem nagyon tudtam helyet szorítani az erre való reflektálásra. Most röviden azért megtenném, bár a legutóbbi évadnyitóval ellentétben nem annyira pozitív előjellel.

Nem mintha sok gond lett volna a résszel, de most sokkal jobban érződött az, hogy amikor a sok karakter miatt akár 4-5 sztorit kell préselni egy epizódba, akkor a 8-10 perces kitárgyalások ugyan a témák felvetésére, gondolatok ébresztésére, megemlítésére, és az ezáltal való kipipálásukra elegendőek, komolyabb analízisre vagy válaszadásra már nem igazán. A tovább mögött folytatom spoilerekkel.

A fenti nagyjából minden szálra igaz. Volt némi rendőrködés/nyomozgatás Danny és Baez részéről egy sorozatgyilkos kapcsán, ami jól csapdába is ejtette őket, de mindez inkább arra szolgált, hogy közelebb hozza őket, és a nézőkben felébressze a gyanút annak kapcsán, hogy talán valami romantikát alapoznak meg közöttük.

Nem tudom, hogy ez mennyire van benne, és mennyire lenne szükség rá, de szerintem a végén a ‘love you’-zást nem kell túl gondolni. A családi vacsorát már annál inkább. (A 11×01 után írok, szóval, ha az 5-6. részre már egyértelmű, hogy mi történik a kapcsolattal, hogy történik-e valami, akkor tudom, hogy a fentiek elég bénán fognak festeni itt az idejét múltságuk miatt.)

Visszatért Whoopi Goldberg is, hogy Frank-kel “megvitassák” a rendőrséggel kapcsolatos alapvető problémákat, de itt is csak némi felszínkapargatás és pátosz volt meg, amit inkább éreztem kontraproduktívnak. Oké, rámutattak, hogy az egymásnak való “kiabálás” helyett inkább a párbeszéd lenne ildomos, de nem hiszem, hogy ilyesmivel komolyabban javítani lehetne a szervezet (vélt vagy valós) megítélésén, illetve azon, hogy kik hogyan élnek vissza az egyenruha által kínált “hatalommal”.

Lehet, hogy a készítők is tudják, hogy ezek azok a kérdések, amikről a többség úgy is ugyanúgy gondolkodik, a problémát nem ők fogják megoldani, így inkább csak jelezték, hogy tisztában vannak ők is bizonyos dolgokkal, és tovább is lépnek. (Felületesség ide vagy oda, egyes érzékenyebb nézőket, ahogy olvastam (mondjuk az IMDb-n) már az efféle kesztyűs kezes, óvatoskodó témafeldolgozás is a végletekig felzaklatott, ami azért meglep. Remélem, hogy ez a témakör nem lép be a többi tabu közé a tévében csak azért, mert kényesebb, és mert valaki azt gondolja, hogy ha valamit nem említenek egy sorozatban, akkor az nem is létezik. Nem hiszem, hogy az lenne a baj, ha beszélnek valamiről. Gond akkor van, ha rossz a tálalás, elégtelen a feldolgozás.)

Danny-ék szálán hozták be a részbe Joe Hill-t is, aki az előző szezon cliffhangerjeként ugrott be a Reagan családban Frank legidősebb unokájaként. Ez bármennyire is tök felesleges és szappanoperás húzásnak tűnt (én komolyan nem hittem el, hogy ilyesmi történik), akár még potenciált is rejthet magában. Nem hinném, hogy azért jött, mert nem tudnának mit kezdeni a többiekkel, inkább a még több sztorilehetőséget keresik, de a kezdeti szkepticizmus a mostani rész alapján szerintem sokaknál óvatos reménykedésbe csapott át. Eddig nincs gond vele, sőt.

A sorozat által átugrott koronavírussal kapcsolatos tematikát némi halottkeresés képviselte, ahol legalább ügyesen a sztoriba szőve rejtették el a “mondanivalót”, így túlléphettem azon, hogy pont ugyanezt a sztorit az NCIS: New Orleans is elsütötte a szezonja elején – mindig tetszeni szokott, amikor egy srófra jár az írók agya.

Nyilván annak ellenére, hogy nem éreztem túl ügyesnek és erősnek ezt az évadnyitót, a sorozat vissza fog zökkenni a szokott színvonalra, és hozni fog jóval erősebb részeket is, miközben a nézők is ki fognak tartani mellette, és nem hiszem, hogy addig kaszát kapna, amíg Tom Selleck akarja csinálni. Mondjuk szerintem a kiszállása után is életképes lehet a Blue Bloods, főleg, ha írnak neki egy aktív hattyúdalt (mondom, nincs szó erről, csak fantáziálok), mert az kissé demoralizálóan hat, hogy a jelenléte kis túlzással részeken át tényleg csak arra korlátozódik, hogy ül az íróasztala mögött.

ui: Az elején az jutott eszembe, hogy vajon Danny és Erin “szakmai” perlekedését, a szinkronban tegezéssel vagy magázással oldanák meg? Vagy oldották meg, mert csak nem ez volt az első ilyen eset. Bár lehet, hogy simán kihagyják a ‘counselor’-ozást, vagy arra az egy mondatra nyomatékosítás miatt átváltanak magázásra. Vagy végig érdemes megtartani a professzionalitás látszatát? Passz.

3 hozzászólás Ne habozz!

Pr13m - 2021. 02. 06. 16:35

Én szinkronosan nézem, de minden évben várom. :)
Nagyon szerethető sori.

lalakov - 2021. 02. 06. 20:23

Kedvenc sorozatom. 3 évaddal el vagyok maradva, mert mindig tartogatom.

Geza Kovacs - 2021. 02. 06. 22:21

Az első 2 évadot utáltam, sablon, tanmese, uncsi republikánus megközelítés, de a 3.évadtól szerintem erősebbek lettek a sztorik, ezért hatalmas kedvencem lett. Viszont ez a 11. éva nagy csalódás, semmilyen módon nem is utal a fennálló amerikai vagy világállapotokra, ezt meg nem tudom elnézni nekik.

Ide írd


kötelező

(kötelező, de nem adjuk ki senkinek)

Ezeket a HTML parancsokat használhatod:
<a href="" title=""> <abbr title=""> <acronym title=""> <b> <blockquote cite=""> <cite> <code> <del datetime=""> <em> <i> <q cite=""> <s> <strike> <strong>

Ennek a posztnak külön RSS feedje van a hozzászólásaihoz