login |

Two-Sentence Horror Stories: kezdett a 2. évad

2021. 02. 08. 21:51 - Írta: winnie

3 hozzászólás | kategória: antológia, kritika,

A CW-sorozat, ami biztos, hogy nem fog sok elismerést learatni, azonban a formátumának köszönhetően sokkal biztosabb, hogy végig fogom nézni, mint mondjuk egy olyan drámát, amit szeretek és elismerek. Ld. annak ellenére, hogy a This Is Us nagy kedvencem és még az Amazon Prime-on is fent van itthon, le vagyok maradva vagy másfél évaddal, de ezzel a(z egyébként) tűrhető epizodikus horrorantológiával csak pár rész a mínuszom.

Ez az előnye a műfajnak. Hogy minden rész külön sztorit mesél el. Bármikor elő lehet kapni 20 percre és megnézni egy történetet. Ami vagy jól sül el, vagy kevésbé, de az eddigi tapasztalataim alapján azért hoz egy szintet, ami összességében bőven nézhetővé varázsolja a sorozatot. És mivel nincs is sok képviselője jelenleg a műfajnak (talán csak a Creepshow), ezért nagyon válogatni sem lehet. (A cím a sztorik két mondatos koncepciójára utal: az elsőt a rész elején írják ki, a másodikat pedig a konklúziót követően a végén, de persze mindez elég absztrakt, inkább csak áthallás.)

Tudom, hogy nem egy vonzó vélemény a fenti, nyilván senkit nem fogok meggyőzni arról, hogy nézős lenne a sorozat, de mivel a rövid epizódok esetében amúgyis teljesen szórnának a vélemények (oké, azért többen lennének, akik nem értékelnék a sorozatot, mert mégiscsak CW), csak annak ajánlom igazából, aki horrorrajongó. Mert neki, ha tévés műfajról van szó, akkor szinte mindegy, hogy mit néz, csak lásson valami újdonságot.

Az évadnyitó két epizódja is hozott egy erős közepes szintet. Mindkettőnek voltak jobb pillanatai, és voltak nagyon elkapkodottak is, amiket a rövid epizódhossznak tudok be, meg annak, hogy nyilván nincsenek anyagilag túlságosan eleresztve, ráadásul most még a járvány alatt is kellett forgatniuk.

Ennek ellenére a 2×01 rögtön egy szörnyes epizód volt, korrekt karakterdizájnnal és parafaktorral (meg vérrel). Egy iskolai lockdown-os tematikára húzták rá, ahogy pár diákot büntető szobába küldenek. A második rész a duplából pedig egy szekált transznemű srác megkísértésével indít, amely persze következményekkel jár.

Ebbe a zsánerben a CW-n nem nagyon tudnak komolyabbat szólni a részek. Általában akad egy-két finomabb csavar, jól sikerült ölés és/vagy ijesztgetés, és ahogy azt mindig is művelte a műfaj, némi aktualitásra felhúzott sztori, ami, ha jól sül el az adott író keze, több is lehet, mint szimpla felszínkapargatás. De olykor pont a komolyabb elvárások hiánya tesz egy-egy epizódot kellemesen szórakoztatóvá.

3 hozzászólás Ne habozz!

Dávid - 2021. 02. 08. 22:21

Underrated🥰

waces - 2021. 02. 17. 15:10

” És mivel nincs is sok képviselője jelenleg a műfajnak ”

az into the dark nem fer ide? az is antologia, mondjuk nem a 20 perces mufajban, de kulon-kulon is nezheto, valalhato a szinvonala nehany kiemelkedoen jo resszel. vagy a lore/folklore paros (amazon/hbo). esetleg az elkaszalt 50 states of fright. jo, ez utobbi a kasza miatt nem jatszik.

winnie - 2021. 02. 17. 17:27

de, de, abszolút.

Ide írd


kötelező

(kötelező, de nem adjuk ki senkinek)

Ezeket a HTML parancsokat használhatod:
<a href="" title=""> <abbr title=""> <acronym title=""> <b> <blockquote cite=""> <cite> <code> <del datetime=""> <em> <i> <q cite=""> <s> <strike> <strong>

Ennek a posztnak külön RSS feedje van a hozzászólásaihoz