login |

The Stand: vége a minisorozatnak

2021. 02. 22. 20:55 - Írta: Shannen

18 hozzászólás | kategória: kritika, minisorozat,

A könyvadaptációknál ugye mindig felmerül a kérdés, hogy mennyiben tesz hozzá (vagy vesz el) a látottakhoz az eredeti mű ismerete. Most, Stephen King Végítéletének legújabb adaptációjakor nemcsak a könyv adhat összehasonlítási alapot, hanem az abból készült 1994-es négy részes minisorozat is. Én azonban azon nézők táborát erősítem, akik sem a könyvet nem olvasták, sem a Gary Sinise-es sorozatot nem látták, így teljesen szűz szemmel ültem le a 2020-as The Stand elé. 

Az egyetlen dolog pedig amiért végig is néztem a sorozatot, az az volt, hogy megpróbáljak rájönni vajon miért tartják ezt sokan King egyik legjobb művének. Erre sajnos nem kaptam választ, ugyanis a sorozat nagyon sok sebből vérzett. 

Felmerült bennem persze, hogy nálam a hiba és a könyvet ismerők talán jobban értékelik a látottakat, de kommentek alapján ez sem túl valószínű. Pedig az utolsó epizódot, a könyvben nem szereplő plusz lezárást, ami nekem kifejezetten tetszett, King írta, hogy egy régi adósságát törlessze az egyik szereplő kapcsán.

Azt azért mindenképp elismerem, hogy biztos nem lehet egyszerű egy 1000 oldalas könyvet kilenc órába belesűríteni, főleg, ha sok szereplőt kell mozgatni és árnyalni. De azért ez nem is lehetetlen. Sajnos itt a készítőknek beletört a bicskája és összességében olyan 6/10 körüli lett a végeredmény.

A történet alapja, nagyon leegyszerűsítve, hogy miután egy amerikai katonai bázisról elszabaduló vírus kiírtja az emberiség 99%-át, a túlélőknek új életre kell berendezkedniük, és ebben bizonyos természetfeletti erők igyekeznek őket segíteni illetve gátolni. A hőseinknek pedig el kell dönteni, hogy melyik oldalra állnak.

Bár ez így érdekesen hangzott számomra, nem volt egyszerű kitartanom és túllendülnöm az első pár részen, ami – és most próbálnám szépíteni, de nem megy – egy katyvasz volt. A történetet nem ismerőként, az állandó időbeli ugrások nehezen követhetővé tették, hogy most pontosan hol is járunk és milyen viszonyrendszerben vannak a szereplők. Azt a készítői szándékot értem, hogy érdekesebb az, hogy mi történik egy világjárvány után, mint alatt (főleg, hogy ezt most úgyis mindenki tapasztalhatja, szerencsére közel sem akkora volumenben), de ehhez rossz történetmesélési eszközöket választottak.

A flashback-eket és flashforward-okat lehet jól alkalmazni, de itt nem adott hozzá a történethez az, hogy nem lineárisan láttuk a vírus felbukkanását követő hónapok történéseit, amíg a hőseink egy helyszínre nem kerültek.  Simán megértem, ha valaki emiatt feladta és idő előtt kaszálta is a sorozatot. Szerencsére nagyjából az évad közepétől beállt a lineáris történetmesélés, igaz, innentől egyéb problémák ütötték fel a fejüket.

Egy posztapokaliptikus világ általában izgalmas karaktereket tud magában rejteni, hiszen mindenki másképp reagál egy olyan helyzetben, amikor a társadalmi normák látszólag eltűnnek. Vannak, akik elvesztik az eszüket és önuralmukat, mások a túlélésre koncentrálnak és arra, hogy újjáépítsék az életüket. Van, aki lehetőséget lát a káoszban arra, hogy végre bizonyítson és felfigyeljenek rá, bármi áron. A The Stand esetében viszont a legtöbb szereplő egydimenziós volt.

Azok, akikért drukkolni kellett volna, egyszerűen nem voltak annyira érdekesek, hogy izguljak a sorsukért, és így tétnélkülivé váltak a látottak. Egyedül talán Harold és Lloyd voltak azok, akiknél azt éreztem, hogy több van bennük és ezt sikerült is megmutatni, mindkettejük sztorijának volt kidolgozott háttere és íve.

A sikeres karakterizálás hiánya már csak azért is volt egy nagy kihagyott ziccer, mert erős volt a színészgárda, lehetett volna őket többet, jobban használni, de itt még Alexander Skarsgaard is beleszürkült Flagg szerepébe. A tovább mögött röviden még néhány spoileres gondolatot is megosztok a sorozatról. 

Érdekes volt nézni, hogy miket gondoltak fontosnak a készítők jobban kibontani és hol próbáltak húzni a sztorin. Az eredeti történet komplexitását jelzi, hogy a sorozatban például a Boulder-New Vegas távolság gyalog gyorsabban megtehető, mint motorral, mert ezt kívánta a rendelkezésre álló idő. Azt pedig kifejezetten sajnáltam, hogy Stu és Tom hazaútja teljesen kimaradt, sőt igazából a nyolcadik részt eléggé elkapkodták. És ez csak két példa a sok közül, amelyek megakaszthatták azon nézők élményét, akik nem csak fél szemmel nézték az epizódokat.

A nagy vegasi leszámolás egyébként is annyira a semmiből jött és magyarázat nélküli volt, hogy muszáj volt utánaolvasnom, hogy ez mi is akart lenni. A könyvben is csak Hand of God-ként emlegett esemény képi megvalósításával nem volt probléma, csak elég random volt.

Ami pedig a coda-t, az extra befejező részt illeti, nekem működött, feltéve persze,  ha azon túllendülök, hogy minek indul el bárki a posztapok világ ismeretlen és potenciálisan veszélyes tájaira egy kisbabával. Örültem, hogy Frannie is kapott lezárást, mert az évad második felében látványosan nem igazán tudtak vele mit kezdeni.

Nem tudom, hogy lehet egy ekkora volumenű történetet jól átadni mozgóképen, talán ha bevállaltak volna egy 2 évados adaptációt az több lehetőséget adott volna kibontani a sztorit és a rengeteg karaktert, és talán akkor nem lett volna olyan kapkodás a végén, mint amit itt láttunk. Kíváncsi vagyok, hogy mennyit kell várnunk mielőtt újra megpróbálnak hozzányúlni King klasszikusához, talán a következő próbálkozóknak sikerülni fog ez a hatalmas feladat.

18 hozzászólás Ne habozz!

Fizdale - 2021. 02. 22. 21:21

Borzalmasan gyenge, senkinek nem ajánlom.

Beleriand - 2021. 02. 22. 22:00

Minden SK könyvet olvastam, többségét imádtam. Jó adaptációt egyet sem láttam, 1-2 sikerült közepesre. Olyan fantáziavilágot ír le, amit a saját agyamon kívül semmi nem tud visszaadni. Azt se mondom, hogy sajnos, aki igazi élményre vágyik, az ne legyen lusta, essen neki a könyveknek, megéri.

Python - 2021. 02. 22. 22:54

Volt benne pár jó pillanat, meg talán az utolsó 2 epizód egybelévőnek is nevezhető. És igen a ’94 -es minisorozat jóval jobb alkotás lett, pedig az egy tipikusan a ’90 -es évek TV szériáira jellemző minimál költségvetésű alkotás volt emlékei,m szerint. Persze kb. ’96 -ban láttam utoljára, és ilyen emlékeim vannak róla. Meghatározó TV élmény volt az biztos pozitív és negatív értelemben. A ’20 -as feldolgozás, hát…, összességében felejthető.

winnie - 2021. 02. 22. 23:15

hú, szerencsére én azért elég sok jó adaptacióba belefutottam, a dead zone sorozat nálam all time-os, de vannak más nagyon jó sorozatok és filmek is szerencsére

e-batta - 2021. 02. 23. 02:56

Óriási csalódás volt számomra. A színészek pedig életrajzukban csak széljegyzetben fogják megjegyezni, hogy igen, ebben is játszottam. Ennyi elszalasztott és elpuskázott lehetőség! Egek! Tényleg nagyon csalódott vagyok, mert sokkal többet vártam. Aki tényleg szeretné tudni, hogy nagyjából mi történt, és nincs kedve elolvasni King grafomániáját, az nézze meg a 4 részes verziót. Fényévekkel jobb, pedig több, mint 20 éve készült.

Tipca - 2021. 02. 23. 08:27

Most, hogy vége, lassan én is elkezdem a sorozatot darálni, bár tényleg nem olvastam róla túl jókat.

Phyton: én tavaly néztem újra a 94-es sorozatot. Nem rossz, de sok helyen nagyon fájdalmas, nagyon sokat szépít rajta az emlékekben a nosztalgia. :) Mondjuk a nyitást a Don’t fear the reaperrel nemigen fogja überelni semmi. :D

Bár direkt nem olvastam végig a cikket (majd ha már én is láttam), az elejét átfutottam, és ez a mondat nagyon bántotta a szemem:
“Az egyetlen dolog pedig amiért végig is néztem a sorozatot, az az volt, hogy megpróbáljak rájönni vajon miért tartják ezt sokan King egyik legjobb művének.”
??? ez egy sorozat, amit (többségében) nem King írt, csak a könyvet, amiből készült. Ez a hasonlítás kábé olyan, mint megnézni egy Hallmark adaptációt az Odüsszeiáról, és nem érteni, miért vannak annyira oda az emberek Homéroszért.

winnie - 2021. 02. 23. 08:43

tipca: nem hiszem, hogy túl jó lenne a hasonlat, hiszen azért az a minimum hogy egy könyvadaptáció esetében kiderül, hogy a könyv miért jó. ezt most tényleg nem értem, általában a könyv arról szól, amiről a sorozat is. lehet, hogy a gyűrűk urát sem azért szerették sokan filmben, mert tolkien valami jót írt, és peter jacksonnak köszönhető a dolog, de szerintem sokan vitatnák.

általában a jónak tartott könyveknek azért készítik el az adaptációját, mert meg akarják az adaptációban mutatni, hogy miért jók a könyvek. ergó érdemes keresni bennük, hogy miért jók a könyvek. nyilván a készítő azt hangsúlyozza ki az adaptációban, amiért szerinte jó a könyv, de még ez is az alaptételt erősíti.

Levike - 2021. 02. 23. 10:16

Az első rész még tetszett, talán a másodikkal is elvoltam, utána lejtmenet. Kifejezettem gagyi, klisés, rossz sorozat, abba is hagytam.

Tipca - 2021. 02. 23. 10:44

winnie: akkor mondok egy másik példát: A búra alatt

Szintén Stephen King, szintén könyv alapján, de a sorozatból nem fogod megtudni, miért jó a könyv, mert a kettőnek az alapkonfliktuson és a szereplőkön kívül kábé semmi köze egymáshoz. (Pláne a későbbi évadokban.) Sőt, még a szereplők között is van olyan, akinek csak a neve azonos, de jellemileg és a sztori szempontjából teljesen más.

De mindegy, annyit nem ér ez a kérdés, hogy vitát szítson, csak nekem furcsa volt az a mondat, mert az jött le belőle, hogy úgy próbált megítélni egy könyvet, hogy bevallottan nem is olvasta.

Shannen - 2021. 02. 23. 10:45

Tipca: igazából winnie már leírta, amit én is gondolok, de mivel én írtam az általad megkérdőjelezett mondatot, ezért álljon itt tőlem is, hogy szerintem az alap, hogy valaki azért készít könyvadaptációt, mert meg akarja mutatni, hogy szerinte miért jó a könyv. Még ha változtat is rajta, az lenne a cél, hogy a nézőnek a végén átjöjjön miért volt érdemes a könyvből sorozatot csinálni.
És itt ez nem sikerült, legalábbis az én szememben biztos nem.

winnie - 2021. 02. 23. 10:56

Tipca: azért más egy folytatásos sorozat és egy konkrét adaptáció, de attól, hogy van egy vagy sok olyan példa, amiből nem lehet megtudni, még nem kell nem elvárni ilyesmit. nem arról van szó, hogy valaki a sorozatból próbálja megtudni, hogy jó-e a könyv, hanem csak a miértre választ kapni. nyilván, ha egy könyv a tájleírások vagy a párbeszédek milyensége miatt jó, akkor nem kap választ, de legtöbbször a könyvet a története teszi jóvá, és ennek megítélésére szerintem bőven elég lehet egy sorozat.

Tipca - 2021. 02. 23. 11:01

Nem teljesen értek egyet veletek, lehet bármilyen jó egy adaptáció, szerintem abból nem lehet leszűrni egy könyv milyenségét. Két külön műfaj, ami nem összehasonlítható.

De mindegy, nem vitatkozom, részemről lezártam a témát.

HeadHunter86 - 2021. 02. 23. 11:37

Én sem ismerem sem a könyvet sem a 94-es sorozatot.
De ilyen rossz Stephen King adaptációt még nem láttam. Teljesen másra számítottam, ha valaki azt mondja nekem, hogy ez egy SK adaptáció nem hiszem el. Első két rész még oké volt, de utána néha csak néztem, hogy WTF. Ez a Las Vegas-os buli nagyon gáz volt a vége fele.

Geza Kovacs - 2021. 02. 23. 14:54

A járványos dolgok nem voltak rosszak az első részekben, a szektás/sátánista vonal viszont rohadtul nem illett bele, vagy túl rövid volt a magyarázathoz a 9 rész, de végleg hatalmas baromsággá vált a második felére. Vagy több évad kellett volna, vagy rondán lefaragni a sztoriból, vagy hagyni a fenébe az egészet.

dildi - 2021. 02. 23. 23:40

Azt kell mondjam, hogy szerintem az 1994-es sorozat sokkal jobb volt, mint ez. Én akkor a sorozat hatására olvastam el a könyvet.

Gegory - 2021. 02. 24. 00:14

Lehet, hogy a 1994 megvalósítás több helyen blőd volt de ez a 2021-es verzió a legnagyobb csalódásom az elmúlt években.
A legnagyobb szívfájdalmam, hogy az isten keze jelenet valami olyan semmilyen iparos munka volt, hogy majdnem sírva fakadtam. Az eredeti 1994-es megvalósítás és a “gyertek haza” kettős-nek volt egy érzelmi töltése de ennek…megtörtént de jó elpusztultak…ok és kész. Következő jelenet.

pavel - 2021. 02. 24. 09:30

Beleriand – 2021. 02. 22. 22:00

Ajánlhatom pl. a Stand by me vagy a Running Man című filmeket? Vagy a Ragyogást? Ez csak kapásból eszembe jutott nem is kellett gondolkodni! Meg persze a Halálsoron! Amúgy amit írtál, az tök igaz, és totál egyet értek veled!

winnie - 2021. 02. 24. 10:05

elég sorbarendezni az IMDB-t (12 film van 7/10 fölött – és olyanok, mint a Pet Sematary, Gerald’s Game vagy az Apt Pupil nincs is köztük), főleg, hogy évek óta egy SK-adaptáció számít minden idők legjobb filmjének az ottani szavazatok alapján, de tippre azért az alapfilmeket látta, csak nem tetszettek annyira neki. (azért mondjuk például egy Running Man nem adaptációként működik.)

ami azt illeti, ha már king, akkor mostanság a sorozatai is elég elismertek voltak, az outsider, a castle rock, a 11.22.63 és a mr. mercedes is inkább pozitív kritikákat kapott, persze sokan nem szerették ezeket. a mist, a haver, az under the dome nekem sem jött be, bezzeg a dead zone…!

Ide írd


kötelező

(kötelező, de nem adjuk ki senkinek)

Ezeket a HTML parancsokat használhatod:
<a href="" title=""> <abbr title=""> <acronym title=""> <b> <blockquote cite=""> <cite> <code> <del datetime=""> <em> <i> <q cite=""> <s> <strike> <strong>

Ennek a posztnak külön RSS feedje van a hozzászólásaihoz