login |

Four Weddings and a Funeral: az 1. évad – írta Pamats

2021. 02. 25. 15:50 - Írta: vendegblogger

5 hozzászólás | kategória: antológia, kritika,

A Hulu, Mindy Kaling nevével fémjelzett évados romantikus antológiája, a Négy esküvő és egy temetés már másfél éve lement, és azóta sincs hír arról, hogy mi lett a sorsa. Itthon az RTL után az HBO is bemutatta (mindkettő először streamingen) a sorozatot, és mivel az azonos című 1994-es film, ami alapján készült, elég népszerű volt itthon is, talán jó, ha megemlékezzünk róla röviden. Mert egyáltalán nem volt rossz. Sőt!

A sztori alapvetően nem bonyolult. Négy egyetemi barát egy esküvőre tart, ahol a nem várt bonyodalom után elindul a történet és egy elég mozgalmas év elé néznek romantikus, kapcsolati, magánéleti szempontból, mind ez 10 kerek részben, lezárással, tehát egy gyors dara is lehet egy hosszú filmként.

A történet ott kezdődik, hogy Maya (Nathalie Emmanuel) New York-ból Londonba érkezik barátnőjének, Ainsley-nek ( Rebecca Rittenhouse) az esküvőjére, ő maga pedig nagy dilemmában van, mivel bár sikeres, de a szenátorjelölt főnökével van titkos viszonya, amit szeretne ha hivatalos lenne. Az esküvőn ott lesz a másik két régi barát, Craig (Brandon Mychal Smith) és Duffy (John Reynolds) is.

A bonyodalom pedig ott kezdődik, hogy Maya találkozik Kash-el (Nikesh Patel) a repülőtéren és láthatólag elindul valami köztük, de mint később kiderül a férfi pont Ainsley vőlegénye. Miután Kash végül a lánytól függetlenül is elbizonytalanodik és nem lesz házasság, elkezdődik a kalandos sztori mindenki számára, amit a címből is tudhatóan 4 esküvő és 1 temetés fog keresztezni, meg sok romkom klisé szakításokkal, összeveszésekkel, félreértésekkel, barátságokkal, útkereséssel.

Előre bocsátom: szinte minden úgy történik vagy olyan helyzetek kerülnek elő, amire ez ember ilyenkor gondolni szokott.

A fentiekből is kiderül, hogy a széria csak az alapját veszi át a mozifilmnek, és utána a saját útját járja. Ez nem is lehetne másképpen, hiszen 25 év telt el a film óta, és napjainkban más típusú magánéleti vagy világbeli helyzetekkel találkoznak a szereplők.

Aki érzékeny az aktuális témák felemlegetésére, annak sem kell félnie, mert inkább csak a felszínt karcolgatja a sorozat, nem megy bele semmilyen témába, végig megmarad a könnyed, romkomos hangulat, főleg, hogy a mellékkarakterek által behozott szálat elég jól támogatják a romantikus komponenst.

Más tekintetben sem mutat újat a széria, de nem is akar látszólag, helyette szépen előjönnek a műfajra jellemző sablonok, karakterek és a fordulatok is messziről látszanak, de még pont annyira hangulatos és kicsit feelgood, hogy megmenekül valahogy a dolog.

Valahol amúgy a 2000-és évek romkom filmjeinél kell keresni a megoldást (ld. Love Actually és társai, aminek készítője, Richard Curtis jegyezte az eredeti 94-es filmet is), kicsit maibb köntösben, nem egész estés élményként, hanem 10 részben. Ez lehetne gond is, de mivel minden főbb karakter, még a becsatlakozó mellékszereplők is kapnak egy-egy szálat, így nagyobb megakadások nélkül halad végig a történet, bár lehetnek majd akik túlnyújtottnak találják majd az alapsztorihoz képest, vagy nem egyformán fogja őket lekötni minden szereplő, kisebb-nagyobb történeti elem.

Szintén a műfajhoz mérten a csapat tagjai és barátai is leírhatóak pár szóval, és hozzák a bevált figurákat és sztereotípiákat (esetlen, álmodozó, naiv, romantikus, nagymenő, buta, gazdag szőke stb.), de hála a jó szereposztásnak, ez nem annyira feltűnő, de szerencsére kellően megtelnek élettel, ráadásul voltak kifejezetten jó párosok is.

Nathalie Emmanuel is, mint húzónév nekem bevált, de igazából elég egyenrangúnak érződtek a szereplők, nem lógott ki senki, és a kémia is megvolt többször. Igaz ez a mellékalakokra is, mint például Ainsley tipikus sznob angol barátnője, aki lehetett volna sablon figura, de nagyon átélhető szálat kapott, Zoe Boyle is remek választás volt a szerepre. 

A többi mellékszereplő is nagyobb részt kedvelhető volt (pedig szintén eléggé típusfigurák), akik csatlakoznak idővel és megjelennek, néha hívatlanul is, vagy pont a félreértéseknek köszönhetően a legrosszabb helyzetekben. Itt érhető tetten, hogy mennyire jól működik a humor és a hangulatteremtés, bár ezek is legtöbbször az ilyen romantikus darabokban előforduló szituációk.

Azért jelen van egy kellemes baráti feeling, na meg ahogy a végén szokott lenni, a sok bonyodalom után minden kiszámíthatóan a helyére kerül, nincs meglepetés, és nem is nagyon szeretnék a sztori alakulásaira meg fordulataira se kitérni, mert azok között sincs nagy megfejtés.

Úgy nagyjából végig az jellemző a Four Weddings and a Funeral-re, hogy nagyon tipikus és vékony a sztorija, de annak ellenére, hogy a kissé egydimenziós karaktereket is szinte mind láthattuk már (ami 2019-ben, vagy most már 2021-ben kevésnek tűnhet), még éppen van annyira feelgood és szerethető, hogy viszonylag könnyedén nézeti magát. Amiben az eltalált színészválasztásnak is szerepe van.

Ez a sorozat egyszerűen jó érzéssel tölti el a nézőt, mert olyan hepi meg romantikusan túlidealizáltan hihetetlennek ható. S bár jó eséllyel gyorsan elfelejti utána, max az érdekes formátumra fog emlékezni. De ettől még egy esős hétvégi maratonra pároknak, vagy azoknak, akik egy kis vidámságra vágy, tökéletes lehet.

5 hozzászólás Ne habozz!

Deny - 2021. 02. 25. 16:23

Az RTL-en néztem végig hetiben tavaly, és nagyon tetszett. Hétről hétre vártam, pedig valóban semmi több egy egyszerű limonádénál. Viszont nagyon feelgood és szórakoztató, így mindenképp kellemes meglepetés volt. Ajánlom mindenkinek, aki valami könnyed szórakozásra vágyik.

Puppa - 2021. 02. 25. 17:58

Limonádé viszont annak tökéletes minden hibájával együtt!

Én nagyon szerettem!

Zitus - 2021. 02. 25. 18:51

Nyilván nem a TV történelem legkomolyabb műve, de ahogy fent is írják, kikapcsolódásnak tökéletes. Én nagyon hiszem, hogy ilyenekre is szükség van.

Snoopyzit30 - 2021. 02. 26. 12:45

Én akartam szeretni, de nem ment. 4 részt bírtam belőle megnézni. Talán majd legközelebb.

Zsuzsi - 2021. 02. 27. 21:33

Tök cuki volt. Cuki limonádé, amivel elvoltam nyáron.

Ide írd


kötelező

(kötelező, de nem adjuk ki senkinek)

Ezeket a HTML parancsokat használhatod:
<a href="" title=""> <abbr title=""> <acronym title=""> <b> <blockquote cite=""> <cite> <code> <del datetime=""> <em> <i> <q cite=""> <s> <strike> <strong>

Ennek a posztnak külön RSS feedje van a hozzászólásaihoz