login |

A spinoff jelenség evolúciója

2021. 03. 03. 09:30 - Írta: winnie

20 hozzászólás | kategória: elmélkedés

Mindannyian szeretünk tévésorozatokat nézni, azonban a hatalmas mennyiségből nem egyszerű kiválasztani a legjobbakat, illetve azokat, amiket mi legjobban értékelnénk. Persze mindig meg próbálkozhat azzal az ember, hogy nem előzetesek, leírások vagy a közreműködők nevei alapján teszi le a voksot egy-egy új néznivaló mellett, de szerintem a többség továbbra is tart az ismeretlentől, és inkább az ismerős felé tendál. De most nem?

Arról nem is beszélve, hogy hajlamosak lehetünk megfeledkezni arról, hogy egy sorozat nem feltétlenül attól lesz sikeres, hogy zseniálisan jó, hiszen ha a néző nem talál rá, nem kezdi el nézni, akkor megette a fene a kifogástalan minőséget. Hadd ne soroljam azokat, amiket szupernek talált a többség, azonban mivel a nézettségük nulla fele közelít, így sokszor esélyük sem volt a túlélésre.

Természetesen mindig is népszerűek voltak a tévében más platformok műveinek (filmeknek, könyveknek) adaptációja, továbbgondolása, azonban egy tévésorozathoz nézőt legkönnyebben egy másik tévésorozatra való “utalással” lehet szerezni. Egy sorozat, ami kapcsolódik egy másik sorozathoz, már eleve (mindenféle reklám nélkül) annyi potenciális nézővel indul, amivel az anyasorozat rendelkezik. Persze a koncepció és minden más megismerését követően a nézőtábor mérete csökkenni fog, de a lényeg az, hogy egy bizonyos nézői kör fontolóra vegye az új sorozat elkezdését, márpedig ez olyan, marketingköltéssel meg nem vásárolható luxus, ami a legtöbb újonc esetében elképzelhetetlen, 4/5-ük csak abban bízhat, hogy utólag felkapják őket valamilyen okból.

Kommentben sokat hadakoztunk már egymással annak kapcsán, hogy egy spinoffnak mennyire legyen köze az eredetihez, hogy mi a jó, ha hasonló, vagy ha nagyon eltérő, de egy idő után el kell engedni az anyasorozat tartalmát, és el kell fogadni, hogy sokszor csak a brand a lényeg. Az a brand, ami persze kivételes esetben egy új brandet is szülhet, elég csak az NCIS-re gondolni, amely eredetileg csupán csak a JAG spinoffja volt, mára viszont önálló márkanévként újabb spinoffokat fialt, miközben az elődjéről már szinte senki sem beszél. (Hirtelen nem is jut eszembe sok hasonló példa, csak a Cheers spinoffja, a Frasier, bár itt a Cheers címe még ma is igen jól cseng.)

Mondanom sem kell, hogy a spinoffok több, mint fél évszázados múltra tekintenek vissza, és a kezdetekben szinte kizárólag tovább vitt karakterekre korlátozódtak: fogták egy-egy népszerű sorozat (általában komédia) jól sikerült mellékszereplőjét, és saját sorozatot rittyentettek köré, ami aztán vagy sikeres lett, vagy nem. Az elmúlt években már eljutottunk oda, hogy a főhőst is tovább lehet vinni, legalábbis egy másik énjét, ld. a The Big Bang Theory-ből kinőtt Young Sheldon-t, ahol Sheldon további, vagyis korábbi történeteit mesélik el.

Az elmúlt évtizedekben egyre népszerűbbé váltak az új karakterek révén generált spinoffok, amikor egy epizódban plántált kvázi backdoor pilotban vezetnek fel egy új szereplőt, így ismertetve meg őt az összes nézővel (tehát az “új sorozat” első részét az eredeti nézőinek 100% előtt mutatják be), hogy aztán mindenki eldönthesse, hogy érdemes-e követni őt a saját történetébe. Ez a metódus igen kedvelt a DC-s képregény-sorozatok esetében, ahol az Arrow-ban vezették fel Flash karakterét, és a későbbiekben számos széria követte az első kettőt, Supergirltől egészen a legfrissebbig, a Batwomanig.

A karakter mellett a körítés is fellépett a gyakori spinoff eszközök közé. Itt a legváltozatosabb koncepciók tűntek fel, akadtak például másféle időszakra építők (That ’70s Show és That ’80s Show, The Goldbergs – Schooled – és végülis a múltban játszódó Young Sheldon is jó példa lehet, bár ott a stílus is megváltozott), de a legnépszerűbbek máig a földrajzi helyszín változtatását meglépők, elég csak a CSI, az NCIS és a 9-1-1 változataira gondolni, bár ma például a Chicago-sorozatok esetében a helyszín megmarad, és az előbbi példáknál állandó foglalkozás változik.

Abszolút mai jelenségként ez a vonal csúcsosodott ki abban, hogy egy sikerszériából nem pusztán másik sorozat indul, hanem egy teljes univerzum épül ki, amiben ha minden összefügg mindennel, akkor nem csak a lehetőséget nyújt egy sorozat rajongói számára egy másik, hasonló nézésére, hanem kis túlzással elő is írja az új sorozat(ok) nézését. Ez a kissé agresszív irány a mai sorozatozók érzelmire apellál, hiszen sokan tartják magukat kompletistának, és vannak úgy vele, hogy mindent fel kell habzsolni, ami a kedvencükhöz kapcsolódik.

Az Arrow, The Flash és Batwoman révén már említett Arrowverse ilyen univerzum, mely nemrég egy másik platform DC-s sorozatait is felszippantotta – a DC Universe-es Titans, Doom Patrol, Swamp Thing, Stargirl-kvartettre gondolok. De hasonló, időkön átívelő univerzum épült a The Vampire Diaries-re (a The Originals és a Legacies révén), és az nem fogják kihasználatlanul hagyni azt a ziccert sem, hogy a Game of Thrones hatalmas világára és több évezredes történelmére ne húzzanak fel új sorozatokat.

A spinoffokat, főként az univerzumépítős sorozatok esetében természetesen leghatékonyabban crossoverekkel lehet sikeressé tenni, hiszen azok révén lehet a nézőket az általuk nem nézett sorozat követésére rábírni, főleg a dupla epizódok segítségével, amiknek az egyik fele az egyik, a másik fele a másik szériában folytatódik – valamiért a többség nem képes arra, hogy kihagyjon részeket, vagy befejezetlennek tűnő sztorikat nézzen, mert… Passz. Pedig a sorozatírók évtizedek óta hivatalból számolnak azzal, hogy egy vagy több rész is kimaradhat valakinek, így folyton mankókat, visszautalásokat írnak a szkriptekbe.

Az univerzumozás terén persze nagyon könnyen át lehet esni a ló túloldalára, elég csak arra gondolni, hogy a CBS All Access minden hétre akar új Star Trek-epizódokat (ami legalább 5-6 ST-sorozatot feltételez), arról nem is beszélve, hogy mi történik kábelen a nemszkriptelt műfajban, ahol kisebb csatornák egyes népszerű címeik mellől szinte mindent kidobálnak, és csak egy adott sorozatot, és annak nem egyszer tucatnyi változatát kínálják (ld. Bravo – The Real Housewives, TLC – 90 Day Fiancé) – őszinte részvétem ezek rajongóinak, bár ők minden bizonnyal élvezik a sorozatokat, cserébe szinte más nem is létezik számukra, ami kőkemény sorozatvakságot okozhat.

Kommentben gyakran merül fel a sok spinoff vagy az univerzumok ellen érvként az, hogy kreatív szempontból elaprózódnak ezek a sorozatok, holott erről szó sincs. Bár lehet fölöttük egy kreatív producer, író koordinátorként, de nem arról van szó, hogy ugyanaz a csapat dolgozik 3-4 szérián egyszerre. Épp ellenkezőleg: minden egyes széria külön írócsapattal bír, külön stábbal, külön produkciós emberekkel. Hiába tartozik ugyanabba az univerzumba egy csatorna több sorozata is, azok teljesen különálló alkotásként készülnek, egyikre sem jut kevesebb idő, mint akkor jutna, ha a témájuk között sem lenne kapocs.

Azt pedig mondanom sem kell, hogy a mostani spinoffáradat még mindig csak a kezdet, hiszen rengeteg sorozat címét és szellemiségét, karaktereit és világát fogják továbbvinni újabb és újabb szériákba. És bár mindig lesznek olyanok, akik fárasztónak találják a jelenségét, abban is biztosak lehetünk, hogy egy adott sorozat kedvelői érdeklődést fognak mutatni kedvencük, vagy az abban szereplő karakterek történetének folytatása iránt. És, ahogy írtam, a siker kulcsa csakis ez. Az érdeklődés generálása. Ez az első akadály, amit minden sorozatnak meg kell ugrania. Arról, hogy jól sikerült-e, csak akkor kezdhetünk beszélni, ha valaki bepróbál egy sorozatot.

A cikk az HBO támogatásával készült.

20 hozzászólás Ne habozz!

juhaszvik - 2021. 03. 03. 10:36

Két emlékezetes backdoor pilotra kaptam fel anno a fejem. Az első esetben azt sem tudtam, hogy létezik a spinoff kifejezés. Ez volt a JAG-NCIS átkötés, és csak néztem, hogy ilyet is lehet?
A második a Grey’s Anatomyban a Private Practice bevezetése, ami valamiért fájdalmasan hatott rám. Egy teljesen más hangulatú zárvány volt a GA izgalmas sztorija helyett, nem örültem neki.

Amúgy jó írás (mikor lehet már patronálni?), csak egy dolgon húztam fel a szemöldököm, hogy az egyik legnagyobb spinoff-veterán, a Star Trek csak afféle negatív példaként van megemlítve (ráadásul elég korai azt kijelenteni, hogy “átesett a ló túloldalára”).

Cleda - 2021. 03. 03. 10:52

Én speciel mindig vevő vagyok valami újra/ismeretlenre, nem csak azért, mert eléggé elkezdtem unni a régi sorozatok újranézését (meg kicsit már időpocsékolásnak is érzem annak ellenére, hogy sokat felejtek), de teljesen meg tudom érteni, hogy miért szimpatikusabb egy ismert univerzum spinoffjait bepróbálni, ha már valami újat akar nézni az ember.

Én is kb. az új sorozatok 60-70 százalékát nem fejezem be vagy rájövök, hogy szörnyen rossz volt, míg egy spinoffal talán nem lőhetek annyira mellé (pedig tapasztalataim szerint sajnos/nem sajnos majdnem ugyanakkora az esély).

Ennek ellenére mégis úgy gondolom, hogy végső soron az univerzum vagy a kiaknázható világ mégis kevésbé fontos, ha maga a sorozat önmagában nem tud megállni a lábán. Hiába adott az ismerős környezet, ha mellette minden más rossz. Arról meg ne is beszéljünk, amikor elkezdenek túlzásba esni a spinoffokkal (értsd: spinoffok spinoffok hátán), hogy már lassan semmi mást nem lehet nézni (ez nyilván költői túlzás, de értitek a lényeget).

winnie - 2021. 03. 03. 10:55

lehet, hogy este fel is teszem a kérdést az eredeti sorozat és a spinoff vonatkozásában, hogy van-e ami túlszárnyalta az anyasorozatot.

Csillagvadasz2 - 2021. 03. 03. 11:07

Számomra mindig is ezen univerzumok kiépítése volt a legvonzóbb a spinoff kérdésben. A marvel filmek is ezért működnek. Ha nem lenne köztük ilyen kapocs, ugyanezen filmek többsége nem érdekelne. Azt viszont szórakoztató nézni hogy legózzák össze a filmeket egy nagyobb egésszé. A sorozatoknál még kedvezőbb a helyzet. Sokkal több idő van a világ kidolgozására, amire aztán lehet alapozni a spinoffokat. Jöhetnek a GoT spinoffok, de csak mértékkel. A kompletizmus hátulütője (és szerintem nem vagyok egyedül az elvvel) a mindent vagy semmit. Az arrowvers egy zseniális koncepció, de nem ültem fel a hypevonatra annak idején és már nem is fogok. Túl sok részt, évadot, sorozatot(!) kellene bepótolni. A star trek is hasonló okból bukott el nálam. Ha minden héten megkapjuk amire vágyunk, már nem is lesz olyan különleges. Sokkal jobban érdekelne egy spinoff az anyasorozat lezárulta után, amikor szükség van hátrahagyott űr betöltésére (a műsoridőben és a rajongók szívében is). Érdekes hogy az arrowvers pont azért működik mert az ellenkezőjét csinálja, de eleve nagy különbséget érzek a karakterekre alapozott és a többi közt.

Mate4182 - 2021. 03. 03. 11:41

Ooooh de jo kerdes:
Esetek amikor jobb a spin off? Konnyu
Fear the walking dead

Es amikor nem?
Vampire diaries -elfogult vagyok mert imadom az elso 3 evadot es epp most daralom ujra

Mom - 2021. 03. 03. 12:14

Nekem alapvetően nincs bajom a spioffokkal (többet is néztem/nézek), de a backdoor pilotos verziót nagyon nem szeretem. Ha nem jön be, akkor nagy eséllyel megy kukába a nézett sorozatod egyik epizódja, mert ugye nem az lesz a fókuszban. Főleg akkor szembeötlő ez, amikor utolsó szezonos sorozatoknál dobják be, a főesemények és az anyasorozat karaktereinek rovására pl The 100…
Nekem egyébként egy ilyen spinoff semmivel sem ad több esélyt arra, hogy ott ragadjak. Ha bejön, akkor az anya nélkül is bejönne, ha nem, akkor így se fog. (Bár én ugye olvasok ismertetőket, meg nézek trailereket, szóval a backdoor nélkül is felfedezhatném magamnak)

A gyengéim persze azok, amikor a főszereplők más körítésben viszik tovább a sorozat egy szeletét (pl Good Trouble, Young Sheldon), mert ott már nagy eséllyel megszerettem a karaktereket és ez a komfort ad neki egy bizonyos fokú védettséget. De már ez sem tart örökké, csak még így is tovább, mint más bepróbált sorozatoknál. (De ilyen fajta védettséget a kedvelt színészeim is tudnak adni egy sorozatnak)

Régebben én is nagyon kompletista voltam, ezt már azért a sorozatjunkie-nak is köszönhetően kinőttem. Pl simán nézem a Legacies-t úgy, hogy a TVD-t láttam, de az Originals-t nem.

Shannen - 2021. 03. 03. 12:58

Szerintem egyáltalán nem rossz dolgok a spinoffok, az tényleg csak az indulásnál segítség, hogy ismerős a közeg vagy valamelyik szereplő, de utána úgyis a saját lábán kell megállnia, az az ha rossz a megvalósítás, akkor úgyse fogják annyian nézni.

Ami engem zavar olykor azok a crossoverek. Ha épp nézed mindegyik sorozatot, ami crossoverezik, akkor persze tök fun, de ha nem, akkor csak irritál, hogy esetleg kimarad egy sztoriszál eleje vagy vége.

Ezzel szemben a backdoor pilotoknak több értelmét látom.

Platschu - 2021. 03. 03. 14:00

A legjobb spinoff talán a Xéna volt, ami messze túlszárnyalta a Hercules népszerűségét és lehetőségeit minden téren.

Az egyik legbénábban megvalósított talán a Crusade, ami a Babylon5ből nőtt ki. Ám hogyan is lehetne egy csonka, csatorna nyomására rossz epizódsorrendben leadott évadot összevetni egy ötévados anyasorozattal? Egyszerűen a szórakoztatási faktor, a karakter ívek nem érhetik el ugyanazt a színvonalat, mint az eredetiben.

David E. Kelly is profi író, mert neki a sok ügyvédes sorozatai között voltak átfedések, de még az ő munkái is külön utakon indultak. Szerintem különbséget kellene tenni spinoff és társsorozat fogalma között is. Pl. a Harmadik műszak és a Vészhelyzet kapcsolata. Ugyanaz a producer, de más városban játszódott,még a téma is eltért és nem is közvetlenül a folytatása az ERnak. Volt egy crossover rész, de ettől még nem sorolnám feltétlenül a spinoff kategóriába.

Tehát én az igazi spinoffnak azt számítanám, amikor volt backdoor pilot vagy ha ténylegesen le lett ágaztatva a cselekmény vagy ha átemeltek egyes karaktereket az anyaszériából.

Richie - 2021. 03. 03. 15:09

A Trónok harca negyedik évada környékén megfogalmazódott bennem, hogy ez egy olyan érdekes és színes világ, hogy lehetne több spin-off is belőle. Aztán a sorozat minősíthetetlen befejezése óta meg úgy vagyok vele, hogy egyik készülő GoT sorozat sem fog érdekelni azok után, hogy a fő sorozatot képesek voltak így meggyilkolni.

juhaszvik - 2021. 03. 03. 15:26

Platschu: ez valahol elhangzott, hogy a Third Watch az ER spinoffja?
Teljesen igazad van, attól, hogy van crossover, még nem lesz valami spinoff. Ez olyan, mintha azt mondanánk, hogy Batman a Superman spinoffja, mert volt közös megjelenésük, és a Superman a régebbi.

Peter Wiggin - 2021. 03. 03. 15:47

Olyan eset, amikor a spinoff jobb (nem feltétlenül sikeresebb)?

Nálam egyértelműen ilyen a Better Call Saul konstans módon.

Illetve ha jól emlékszem az SGA-t jobban élveztem, mint az SG1-et.

Sokan említették az Arrowverse kapcsán, hogy mennyire riasztó ha követni akarsz mindent és ezt tudom igazolni, a családomban ketten is belekezdtek az Arrow-ba és a Flash-be, de a többit elkezdeni sem voltak hajlandók, pedig lehet, hogy jobban bejött volna nekik mondjuk a Supergirl, vagy a LOT.

Kati néni - 2021. 03. 03. 17:36

Nekem különösebb bajom ezzel nincs, csak akkor, ha az adott recepten nem változtat sokat a sorozat. Az NCIS például már túl sok a készülő harmadik leágazásával.

Illetve a néző jár szarkául, ha az egyik sorozat az egyik csatornára kerül, a másik egy másik tulajdonú adóra, aztán ezek nem időrendben futnak, vagy az egyiket be se fejezik (lásd Arrowverse).

Divide - 2021. 03. 03. 18:53

Szerintem életemben egyetlen spinoffal sem találkoztam, ami tetszett volna. Függetlenül attól, hogy láttam-e az anyukáját, vagy nem.
Lehet hozzá köze, hogy a képregényuniverzumok hidegen hagynak, tehát eleve egy csomó nem is játszik, de egyebekben is ez a tapasztalatom (pl. Better Call Saul, Criminal Minds ezmegaz, The Good Fight, The Originals, NCIS, The Cleveland Show, stb.)

Florabell - 2021. 03. 03. 23:24

Nagyon változó, hogy bejön-e egy spin-off vagy sem, a Blacklist:Redemption például egyáltalán nem ért fel az elődjéhez, de például a Miss Fisher’s Modern Mysteries egészen kellemes szórakozás volt. A The Good Fight nálam minden idők egyik legjobb sorozata, de az elődjét sajnos még nem láttam, így nem tudnék állást foglalni. Aztán ott volt múlt évben a Penny Dreadful: City of Angels, hát az egyértelműen mély repülés az anyasorozathoz képest.

speranza - 2021. 03. 03. 23:50

Spinoffokat a legritkább esetben szoktam elkezdeni nézni, mert ha véget ér egy kedvenc sorozatom, amit korrektül lezártak, akkor én ezzel el is engedem azokat a szereplőket, akiket kedveltem, és nem érzek készetést arra, hogy egy mellékszereplő kalandjait kövessem. Bajom egyébként nincs velük.
A nagy univerzumokat és azok crossovereit viszont kimondottan ellenszenvesnek találom, mert ezektől nézőként “zsarolva” érzem magam. Ezekkel azt a nyomást keltik bennem, hogy ahhoz, hogy teljes élményt kapjak, meg kell néznem mellé még hat másikat, akár érdekelnek, akár nem, különben nem fogok minden összefüggést megérteni, vagy lemaradok valamiről.
Nem kétlem, hogy ez módszer sokaknál működik, de engem inkább taszítanak.

Zulu - 2021. 03. 11. 10:52

Boston Legal > The Practice

Quantumleap - 2021. 03. 15. 12:58

speranza: Még az lehet különösen irritáló, amikor valaki valamelyik magyar tévéadón követ egy sorozatot, ami crossoverezik egy másikkal. Mert több, mint valószínű, hogy nem megy a másik sorozat is pont akkor azon az adón. Így vagy egy elkezdett, de be nem fejezett, vagy egy, a semmiből előjövő történetszállal (aminek az előző részben még híre-hamva sem volt) operáló epizódot kap, aki ott látja.

DJackson - 2021. 03. 18. 18:57

A legjobb spin-off szerintem a Stargate Atlantis volt! Nem sok olyan van, ami képes túlnőni az anyasorozatát, de ennek az elejétől kezdve sikerült! Megtatotta az SG-1 hangulatát, mindennel ami működött benne és még csiszolt is rajta!

A közös univerzum nagyon jó, ha elég tág. Bármilyen történetet el lehet mesélni benne és nem kell mindhez felhúzni egy új világot.
A tökéletes példa erre a régi Star Trek sorozatok. Egymás spin-offjai voltak, hasonló felállással, de mégis mind különböztek. Annyira tág világban voltak, hogy részről részre bármi megtörténhetett, de ha kellett be tudták vonni egymás szereplőit, eseményeit és közösen építkeztek. Sokkal immerzívebb élményt is ad.

walaki - 2021. 04. 05. 12:20

Látom többen is írtátok az SGA-t. Szerintem is az. Annak ellenére, hogy az SG-1 minden idők legsikeresebb sci-fi sorozata (az egyetlen sci-fi sorozat, ami megélt 8 évadot, na jó, 10-et, ha a rebootot is hozzávesszük, ez még a nagy öregeknek, mint a BG vagy ST sem jött össze), sikerült simán túlszárnyalnia az anyasorozatot. Az SG-1 sem volt rossz, de az SGA-t én is sokkal jobban bírtam, összességében sokkal érdekesebbre sikerült. És azért az 5 évad is szép teljesítmény, pláne, hogy nem is fulladt ki, lett volna még benne lehetőség bőven.

walaki - 2021. 04. 05. 12:27

Ja, és az SGA backdoorja szerintem nem volt tolakodó, pont elég volt, a lényeget inkább az SGA dupla induló epizódjában mesélték el. Bár az eredeti Wier szerintem sokkal csinosabb volt, meg fogtam a fejem, mi lesz, ha ez a visszataszító McKay lesz a főszereplő, de végül az SGA mindkét akadályt sikeresen vette: már el sem tudnám képzetni Wier-t az eredeti szinésznővel, és McKay-ből is elég jó karaktert faragtak csupán pár rész alatt.

Ide írd


kötelező

(kötelező, de nem adjuk ki senkinek)

Ezeket a HTML parancsokat használhatod:
<a href="" title=""> <abbr title=""> <acronym title=""> <b> <blockquote cite=""> <cite> <code> <del datetime=""> <em> <i> <q cite=""> <s> <strike> <strong>

Ennek a posztnak külön RSS feedje van a hozzászólásaihoz