login |

Pilot-mustra: Amazing Grace – 1×01

2021. 03. 31. 15:50 - Írta: winnie

Szólj hozzá | kategória: Ausztrália megmutatja, kritika, pilot-mustra,

Jé, két hónapon belül itt a második tiniterhességes ausztrál sorozat. Az Amazing Grace persze teljesen más megközelítést kínál, mint a Bump, de azért érdekes volt látni a kettőt egymás közvetlen környezetében. Még akkor is, ha ez a sorozat klasszikusabb drámaformátumot prezentál, és sokkal inkább szülészklinikás széria, semmint tiniterhességre koncentráló dramedy.

AMAZING GRACE – 1×01 – 7/10

A főhős (szó szerint hős) egy szülészklinikán vagy külön lévő kórházi szülészeti osztályon dolgozó harmincas, elvált nő, akinek az a napi melója, hogy szüléseket vezényeljen le és terhesgondozzon. Illetve a klientúra napi bajait is kvázi intéznie kell pszichológusként. Meg persze az adminisztrálni és pénzt szerezni is kell, bár ezt nyilván a háta közepére kívánja.

A napi rutinba egy elég erős csavar zavar be már nagyon hamar: megjelenik ugyanis nála egy 17 éves, mindenpercesnek tűnő lány, akiről kiderül, hogy az ő lánya, akit annak idején örökbe adott. Szerencsére a nagy találkozásból nem melodráma kerekedik, hanem mindketten érdeklődnek a másik iránt, és miután megszületik a gyerek, jobb híján befogadja a lány(á)t.

Bár csak ideiglenesnek tűnő együttélésről van szó, tippre hosszabb távra fognak berendezkedni, legalábbis nem hiszem, hogy csak azért hozták be a szálat, hogy lerendezzék egyszer s mindenkorra. És ha a két friss anya párhuzamos tapasztalatait még megtoldjuk mondjuk a főhős volt férjével, valamint az anyjával való nem annyira tipikus kapcsolatával, látszólag meg is kapjuk az Amazing Grace esszenciáját a szülészetes keretben.

A sorozat egyértelműen a Wentworth-ből jól ismert Kate Jenkinson vállain nyugszik, aki az egész pilotot áthullámvasutazza, és igen szimpatikusan, látszólag nagyon lazán hozza az intenzív, komplikált és érzelmileg megerőltető helyzetekbe kerülő karaktert. Akinek nem csak drámai szituációkban kell helytállnia, mert a sorozat képes könnyedebb hangvételt is megütni helyenként.

Egy biztos, elsőre (és másodikra) Grace karaktere tényleg csodás, ahogy az a címből is kitűnik, de persze nem hagy nyugodni a kisördög, hogy mit terveznek vele a sorozat készítői. Végig pozitívan fogják bemutatni (mert valóban olyan), vagy azért elkezd fesleni róla egy-egy réteg. Valahogy jobban örülnék annak, ha tényleg csodálatos maradna, kell az ilyen is az életünkbe. És ez még akkor is igaz maradhat, ha a parkolós jelenetben elég keményen nekiment az apának.

Az Amazing Grace első nekifutásra igényes és érzékeny sorozat látszatát kelti kifejezetten jó színészekkel, azonban hiába tetszett a kezdés, nem volt bennem meg az, hogy tovább kell néznem, illetve, hogy miért kéne maradnom. Lehet, hogy a 2. rész után már be fog rántani annyira a főhős karaktere, hogy érdekeljen, hogy mi lesz vele, de a pilot után azért még nem tiszta, hogy a sorozat egészét tekintve mik a készítői szándékok, illetve, hogy végig fent lehet-e tartani az érdeklődést ebben a témában “a szülni fog a tinilányom”-szál nélkül.

Ide írd


kötelező

(kötelező, de nem adjuk ki senkinek)

Ezeket a HTML parancsokat használhatod:
<a href="" title=""> <abbr title=""> <acronym title=""> <b> <blockquote cite=""> <cite> <code> <del datetime=""> <em> <i> <q cite=""> <s> <strike> <strong>

Ennek a posztnak külön RSS feedje van a hozzászólásaihoz