login |

Exterminate All The Brutes

2021. 04. 18. 15:50 - Írta: Shyllard

10 hozzászólás | kategória: doku, kritika,

Avagy az Amerikai Egyesült Államok, illetve a világ történelme más szemmel.

Az HBO dokusorozata, az itthon az HBO GO-n is világpremier Irtsd ki mind a vadakat! már a címével sem finomkodik, a tartalmával még annyira sem. Raoul Peck alkotása a gyarmatosítás, ezzel járó népirtás, illetve ezen folyamatok mögött rejtőző történelmi és társadalmi folyamatok témájával foglalatoskodik.

A kényes tartalmat kifejezetten szókimondóan és mindenféle mellébeszélést mellőzően tálalja, erősen szubjektív élményt nyújtva. Számomra koránt sem érződött úgy, hogy túl messzire ment volna a rendező, író és egyben narrátor is a tálalásban, de sokaknak erősen megdöbbentő élmény lehet a 4 epizód.

Viszont, a sorozattal kapcsolatos dühös és érzékenyebb kommentek kapcsán, megnyilvánulások formálása előtt érdemes emlékezni egy, a szériában is kihangsúlyozott nézőpontra, miszerint a történelem értelmezése sosem volt objektív, Raoul Paul csupán egy kevésbé elterjedt szemszögből mutatja be a történteket.

A „fehérség” bánásmódja kisebbségekkel, illetve a nem európai népcsoportokkal igen összetett értelmezést igényel, s a rendező ennek eléréséhez három főbb könyvet (Sven Lindqvist: Exterminate All the Brutes, Roxanne Dunbar-Ortiz: An Indigenous People’s History of the United States, Michel-Rolph Trouillot: Silencing the Past) és rengeteg más forrást használt fel. Nem mellesleg, megigéző narrálásával kísérve.

A készítő számára a téma fontossága, s ehhez összegyűjtött forrásanyag mennyisége egyértelműen kitűnik a sorozatból, viszont a 4 epizód leforgása alatt többször is úgy éreztem elvesztette a fókuszt a rendező. Annyi mindenről akart beszélni, olyan mély problémaköröket érintve, hogy miközben sok kérdést nem volt képes kellően kifejteni, számos kevésbé kapcsolódó ponton túl sokáig merengett.

Mindennek köze volt a témához, de mivel az emberiség elmúlt 1000 évéről szólt gyakorlatilag a sorozat, nehéz lett volna bármit is találni, ami nem kapcsolódik valahogy az emberek közötti konfliktusokhoz. Miközben elejétől a végéig a képernyő elé voltam szögezve, csak nagyon kevés érdeklődőnek tudnám teljes szívvel ajánlani a sorozatot. Annak ellenére, hogy személyesen fenomenális élmény volt, és szinte biztos vagyok benne, hogy év végén ott fog sorakozni az idei kedvenceim között.

Hiszen valahol meg tudom érteni a dühös, s kifejezetten negatív véleményeket a szériáról. Valahogy nehéz megfogalmazni kiknek is szól ez a sorozat. Alapvetően van egy erős, „történelem más szemmel” felütése, ismertető szándékkal alátámasztva, átfogó és nagy merítéssel rendelkező narratívával megfűszerezve. Viszont Peck nagyon szubjektív, határozott fellépése miatt az új nézőpont tálalása a nem annyira nyitottak, vele kevésbé egyetértők számára könnyen taszítóvá válhat.

Úgy éreztem, hogy aki eddig nem járt utána a történelem ezen aspektusainak, s például a nácik tevékenységét is csak hagyományos módon, „egyedülálló”, közel megismételhetetlen eseményként ismerte, nehezen tudja átérezni a sorozat szellemiségét. Raoul Peck elismerésre méltó erőfeszítéseket tesz a történelmi folyamatok összefüggéseinek ábrázolására, de mintha minden nézőtől hasonló szintű érdeklődést, odaadást és hozzáértést várt volna el a témával kapcsolatba, mint amivel ő is rendelkezik.

Konkrétan úgy éreztem magam, mint amikor a mostani szakdolgozatom első vázlatába minden, témához csak gyengén kapcsolódó ismeretanyagot beleszuszakoltam a szövegbe, nem figyelve arra, hogy tényleg szükséges-e bizonyos infókat beletenni. Peck megállás nélkül árasztja a történelmi tényeket, filozófiai irányzatok rövid leírását, szakkifejezések definícióját, néha fókusz nélkül. Pihenésképpen személyes történeteket, illetve allegorikus, sorozathoz leforgatott jeleneteket szolgáltat, hogy tényleg egy pillanatra se kaphasson a néző levegőt.

A mély merítés, minden téma átható vizsgálata dicséretre méltó, de az évad kb. 3-szor ilyen hosszú is lehetett volna, kicsit lassabb ütemmel. Néha az egymást követő jelenetek alig kapcsolódtak egymáshoz, erősen megnehezítve a gondolatmenet követhetőségét. Bevallom, volt egy-két alkalom mikor nekem is kikapcsolt az agyam, s ha csak egy pillanatra is félre néztem, vissza kellett tekerni, különben percekig nem értettem miről is van szó.

Persze az nem mindig gond, ha figyelmet igényel egy sorozat, de egyszerűen itt túl sok volt az infódömping. Ennek köszönhetően pedig visszatérve a korábbi pontra, nem tudom azt mondani, hogy akik eddig nem igen érdeklődtek a történelem ezen fajta értelmezése iránt, megfelelő útmutatóra lelhetnek itt. Egyszerűen nem elég nézőbarát a megközelítés ehhez.

Mi a helyzet azokkal a nézőkkel, akik terjedelmesebb tudással rendelkeznek a kolonizáció káros hatásairól, Európa és kereszténység történetének sötétebb aspektusairól, Afrika és Dél-Amerika kizsákmányolásának folyamatáról? Ő esetükben, pedig a fő probléma a külön problémakörök mélységének a hiánya. Az évad, részek hosszúságából és kérdéskör méretéből fakadóan egyszerűen túl rövid.

Peck említi Afrika felosztását az európai nagyhatalmak által, az Amerikai Egyesült Államok háborúra épülő önidentifikációját, a spanyol inkvizíció megalapulását, az indián őslakosok kiirtását és még a gumiültetvényeken keresztül folytatott kegyetlen bánásmódokat is. S számos új, érdekes infót tudtam jómagam is meg, egyiket sem annyira áthatóan, mint szerettem volna.

S ez kifejezetten zavaróvá vált egy idő után, hiszen az általam nagyon is kedvelt bevallottan erősen szubjektív dokumentarista hozzáállás egy idő után kicsit félrevezetőnek is hatott. Peck egyértelműen a saját élete, s érdeklődési területére felfűzött vonalon keresztül meséli a mondandóját, viszont időközben pár, számára ellentmondásos pontot hanyagolva.

Vegyük példának a gumiültetvényeket, amik esetében nem igen esett szó arról, hogy Dél-Amerikában az ezen dolgozó „fehérek”, adósrabszolgaság által az őslakosokhoz hasonló helyzetbe kellett dolgozniuk és szenvedniük. Az írek amerikai helyzete sincs kellően kifejtve, és még sorolhatnám. S miközben fejet hajtok az alkotói szabadság előtt, úgy érzem ezen és hasonló tények hanyagolása túl kényelmesen szolgálták a készítő által kreált narratívát.

Viszont ezen problémák apró hibák, de ábrázolni szerettem volna, hogy bizony a fő téma miatt néha Peck hiányos információkkal szolgáltat. Amiket viszont csak akkor vesz észre az ember, ha már hallott ezekről a dolgokról. Így viszont ezeknek a személyeknek hiányos lehet a sorozat, míg a már említett eltérő véleménnyel, tudással rendelkezőknek kissé manipulatívan is hathat.

De a mélység hiánya összességében szerencsére koránt sem hatalmas probléma, hiszen a tálalás, illetve a 4 részen átnyúló tematikus kapcsolódás fenomenális, s tévében kevésbé megélhető élményt képes nyújtani. A leírt események, képkockák sokszor hátborzongatók, a történelmi eseményeket befolyásoló mögöttes folyamatok ábrázolása érdekes, s kivétel nélkül korrekten felrajzoltak (itt-ott kisebb pontatlanságok akadhatnak, de a fő témán nem csorbítanak).

A dokumentarista stílust ezen felül Peck a már említett játékfilmes bevágásokkal is kíséri néha, amikben Josh Hartnett, amolyan „a fehér ember” beugrójaként remekül funkcionál. Van benne valami művészin kielégítő, hogy miután a rendező részletesen kifejti, hogy a „feketék” mennyire egy személyként voltak kezelve a történelem során, saját alkotásában megfordítja ezt a narratívát, ezúttal a „fehéreknek” adva egyetlen arcot. Egyszerűen üt, és remekül aláhúzza az üzenetet. Nem mellesleg néha még festett, animált képkockákat is kapunk, csak hogy minden IS legyen a sorozatban.

Összefoglalva tehát ismét jeleznem kell, hogy fantasztikus élmény volt számomra a dokusorozat, viszont koránt sem hiba nélküli. Kevésbé érdemes tények megismerésének céljából leülni a széria elé, hiszen ezen tekintetben erősen hiányos tálalásról van szó. Viszont infó az rengeteg van, szóval egy pillanatra sem érződik, hogy bármit is visszatartott volna a készítő, esetleg csak nem fejtett ki kérdésköröket annyira, mint kellett volna.

Sokkal inkább az emberiség, genocídium és gyarmatosítás meditációjaként ajánlanám az Exterminate All the Brutes-t, ami inkább gondolatindító, mintsem az i-re pontot feltevő alkotás. Peck tálalása sem azt sugallja, hogy az utóbbi lett volna a célja. Olyan érzés volt, mintha egy esszé nagyon igényes megfilmesítését láthattam volna, érzékelve, hogy ez csak egy szelete az érintett problémakörnek. Szerencsére a rendező bőven említ könyvcímeket a sorozatban, szóval nem állok tanácstalanul hol folytassam a kérdéskörbe való merülést.

Az Exterminate All the Brutes ugyanannyit igényel a nézőitől, mint amennyit adni képes, megkövetelve legalább fele annyi önreflexióra való hajlamosságot, mint amennyit Raoul Peck is vállal az alkotásában. Az biztos, hogy egyedülálló, s szándékosan is ellentmondásosan tálalt sorozatról van szó, aminek a témája nem is érdemel kevesebb tiszteletet.

10 hozzászólás Ne habozz!

CrashBoostZoom - 2021. 04. 18. 17:47

Ez nézős lesz igaz a képek alapján már előre be tudom lőni, hogy mikről lesz szó. Fel is vettem a listám elejére.

Silver-sama - 2021. 04. 18. 19:54

Milyen összeszedett és jól megformált. Gratu, Shyllard!

sorozat/gyilkos - 2021. 04. 19. 03:23

Két rész után.

Ez nem történészi munka, ez egy szélsőségesen torz, alapszinten hiányos és rettentően személyes, dühös amatőr értelmezése a történelemnek, a valóságában semmivel sem objektívebb, mint az első részben az indiánokon gúnyolódó musical a 40-es évekből.

Hogy az európai civilizáció kegyetlen, hódító és gyakran pusztító volt, az nem újdonság. Hogy a rettenet nagy részét, amit elkövettünk igyekeztünk elrejteni, szőnyeg alá söpörni, szintén nem az. Szembenézni mindezzel, tudatosítani azt hasznos, csak itt nem ez történik, nem ez a szándék.

Az európai civilizáció szörnyűségei, más civilizációk meghódítása, elpusztítása nem civilizációs és főleg nem faji sajátosság, – ironikus módon a film legelején megválaszolva -, ez általános emberi vonás, sőt biológiailag kódolt vonásunk.

Tényleg nem akarok végiggyalogolni az európán kívüli történelem hasonló eseményein, fejből napokig lehetne írni, de Amerikától (maják, aztékok, kommancsok), Ázsián (mongolok, perzsa, arab törzsek) Afrikáig, és hát a Kínai birodalom sem légyszire épült. A hódítás, a pusztítás a kegyetlenség mindig, mindenhol jelen volt és van.

(Ebben a pillanatban zajlik Etiópiában egy igazi tudatos népirtás, amelyet a Tigrinya törzs ellen folytat az Etióp kormány amúgy Nobel békedíjas elnöke az Oromo és Amhara törzsek támogatásával és a szomszédos eritreai kormánnyal együttműködve, ami saját katonai egységekkel irtja az etióp tigrinyákat. Az eritreai kormány (és eritreai népesség jelentős része) egyébként, csavar, a tigrinya törzshöz tartozik.)

A rabszolgaság Maliban egészen 2007-ig hivatalosan legális volt, az amerikai indiánok 95%-át az európaiak által behurcolt betegségek pusztították el, és nem a fegyverek (cserébe mi kaptuk tőlük a szifiliszt), és ha ez népirtásnak minősül, akkor Európa nevében szeretnék valami jóvátételt kérni Ázsiától, ahonnan érkezve a pestis a 14-15-ik században Európa közel felét elpusztította.

Mondom, nem az elkövetett bűnökkel való szembenézéssel van problémám (noha mi itt keurópában a fent tárgyalt bűnökben pont nem osztoztunk, nekünk más szennyesünk van), azzal a keretezéssel van problémám, ami nem tudom másként fogalmazni, a szándékos tudatlanságra, a történelem ugyanolyan szelektív (csak nem heroizáló, hanem deheroizáló szándékkal szelektált) kiemelésére építi a narratíváját.

Az a bajom, hogy az ilyen megközelítés nem a szembesülést, és a tanulást segíti, hanem ellenállást szül, és dühöt.

ps: a sorozat narratívájának egyik kezdőpontja az európai civilizáció és humanizmus valóságának, jelentőségének tagadása. Borzalmasan ironikus, hogy ennek alátámasztására, Joseph Conradtól Thomas Hobbesig történetesen Európai gondolkodók önreflexióit használja fel.

winnie - 2021. 04. 19. 04:55

Itt egy Raoul Peck-interjú: https://moveablefest.com/raoul-peck-exterminate-all-the-brutes/ – a fenti példák kapcsán nem az jutott eszembe, hogy azért fontos tényező lehet, hogy mondjuk mi motiválja az emberek viselkedését, oly sokféle dolog lehet a háttérben, ami miatt nem biztos, hogy összemosható A a B-vel, valamint azért. Mert a hódítók viselkedése egy dolog, de nem csak hódításokról, illetve hódítónak szánt folyamatokról van szó. (Ugyancsak (naivabbnak ható) árnyalatot jelenthet a hozzáállás, miszerint mennyire egyenlőek a felek. Nyilván nem sportszerűségre gondolok, hanem arra, hogy mire mennyire van szükség, hogy a cél mennyire szentesíti az eszközt. Mert bármennyire is ijesztő, egy “sima” hódítás azért jóval egyszerűbben racionalizálható és jóval elfogadhatóbb lehet egy külső szemlélőnek, mint más cselekedetek.)

sorozat/gyilkos - 2021. 04. 19. 12:17

@winnie Mire gondolsz konkrétan? Van sejtésem, de nem akarok tippelgetve válaszolni.

Shyllard - 2021. 04. 19. 15:48

@Silver-sama Köszi :)

@sorozat/gyilkos
Tök jó a kommented, szóval félre ne érts, de pl. Ezzel a hódítás, pusztítás, kegyetlenség mindig mindenhol jelen volttal én spec. nem tudok egyetérteni. Egy bizonyos szint után valóban, legtöbb helyen ez megtörtént, de hiányos ismereteink miatt, hogy végülis az amerikai civilizációk milyenek voltak, ebbe nem lehetünk biztosak. Ugyanis, mire már odaértek a kolonizálók, azok nagyja elpusztult, ugye a betegség miatt is. Amit amúgy a sorozat is kiemelt. (sőt asszem a legnagyobbak hanyatlása és pusztulása már azelőtt megtörtént)
A felhozott említett törzseid, igen erősítik nézeted, de nem csak ők voltak Észak-Amerikában jelen. Persze vannak tippek, de még akkor is fennmaradtak kisebb törzsek, sőt utóbbiak elég sokáig. Az megint más kérdés, hogy milyen mértékű pusztítást végeztek egyes csoportok. Az agresszió, erőszak az emberiség része, De, pl. Pierre Clastres: Az erőszak archeológiájában is nagyon szépen levezette, hogy állandóan háborúban álló csoportok hogy voltak képesek szinte minimális vérontással kordában tartani maguk, és “ellenségeik” terjeszkedését. Az egy kicsit Hobbesi világnézet, hogy az ember eredendően gonosz, arra építve, hogy mert a nagy birodalmak így viselkedtek. De láttunk már példát arra, hogy nem feltétlenül vezet minden út ugyanoda. Nagyon sok írás van az amerikai őslakosok hierarchikus működéséről is, és ott a vezetők is inkább orátorok, “Magnofonok” voltak, mintsem Európa-szerű királyok. Szóval vannak itt azért különbségek, meg ellenpéldák is. Amiről nagyon maga Peck sem beszélt.

Illetve teljesen megértem problémádat, hogy mennyire szubjektív a sorozat, meg néhol szelektál, de most tényleg olvastál/ láttál bármilyen történelemelemző alkotást, ami nem ugyanezt tenné? Én nem éreztem azt, hogy a sorozat tagadná a többi nép kegyetlenkedését, csupán ezúttal ő az európaira koncentrált. Ezért is írtam, hogy ebből a szempontból baromi rövid volt a 4 rész. Persze, ahogy szintén említettem, aláírom, néhol szándékosan nem fejtegetett pontokat az látszott, pl. arról szó sem esett, hogy az eruópaiak érkezése előtt szokás volt már Afrikában a rabszolgaságba taszítása az ellenséges törzseknek, és hogy a kolonizáló erők érkezése lényegében csak felgyorsította ezt a folyamatot. De ismét, én még nem olvastam, láttam olyan anyagot, ami ne egy bizonyos szempontból mutatta volna be az eseményeket. Talán csak sokkal finomabban, visszafogottabban. Ez a sorozat legalább felvállalta saját szubjektivitását, az első résztől egyértelmű honnan tekint az eseményekre, nem rejtette véka alá. Számomra ez az őszinte felvállalása a dolgoknak már alapból dicsérendő. Szóval nekem ez az egész sorozat tényleg olyan volt, mint sok nagy ideológiai könyv olvasása. Mindig vannak ezekben nagy baromságok, de attól még nem értéktelenek. Csak helyén kell tudni őket kezelni.

Ezt a ps.-t nem teljesen értem, ki tudod fejteni? Conrad használata persze könnyű út volt, de valahogy kicsit kihagyhatatlan is, hiszen tökéletesen jelképezi az akkori világnézetét akár az európai értelmiségnek. A Hobbes kicsit fura volt nekem, mert mintha Peck tényleg egyetértett volna vele, ami nekem nem illett az egészhez, dehát egyéni nézőpont.

sorozat/gyilkos - 2021. 04. 19. 19:16

@Shyllard

Köszönöm a választ. Természetesen minden történelmi értelmezés értelmezés, de az is teljesen egyértelmű, hogy nem lehet Ablonczy trianon munkáját egy lapon említeni mondjuk Drábikéval. A jó történészi munka nem a mai erkölcsi mércénkkel méri a múltat, mert az értelmetlen (ez a mű ezt kapásból megteszi). A jó történészi munka a lehető legkevésbé ítélkezik, annyira leíró szenvtelen kíváncsisággal keresi az események okait, amennyire csak lehetséges. Ez a sorozat ennek az ellenkezőjét teszi, az ítélethez gyűjti, válogatja a bizonyítékot, ahogy egy koncepciós perben volt szokás.

Ha van még bajom az anyaggal, éppen ez az: nem a megértés, az okok feltárását látom célnak, hanem ennek az ítéletnek az alátámasztását.

A hódítások erőszakossága a hódítók populációjának méretétől/sűrűségétől (a meghódított területek populációjának sűrűségétől), a hódítók gazdaságának jellegétől, fejlettségétől, a társadalmuk felépítésének komplexitásától, és persze a hódítók technológiai előnyétől függ leginkább. Ez az ókortól napjainkig elég jól nyomon követhető.

Ezért volt kevésbé jellemző a hódítások erőszakossága a viszonylag gyéren lakott (alacsony populáció sűrűség) és relatív bőséges erőforrásokkal ellátott Észak-Amerikai indián törzsekre, és pl. sokkal inkább a Yucatán félszigetre. Még akkor is, ha a 17-19 században a kommancsok a mai Arizona, Texas, Új Mexikó területének más indián törzseit felszámolták (leginkább legyilkolták, rabszolgaságba vetették) és lovasnomád katonai törzsi közösségben a térség erőszakosan domináns hatalma voltak.

Tény, hogy az európai civilizáció volt az első, amely elérte azt a társadalmi és technológiai fejlettségi szintet, amely lehetővé tette, hogy az egész világot elérjék, és ez a technológiai és társadalom és gazdaság szervezettségi előny konvertálódott át vélt erkölcsi, morális felsőbbrendűségbe a hódítások során.

Az erkölcsi, civilizációs felsőbbrendűség képzetével egyébként nem voltunk egyedül, a középkori források Japántól, Kínán át tapasztalták ugyanezt a civilizációs lenézést az európaiak iránt is.

Ez a film (ill. az egyik alapjául szolgáló, névadó könyv) és a NYTIMES “project 1619”-e ugyanúgy érti félre a fenti folyamatot, ugyanúgy vetít bele erkölcsi, civilizációs, sőt faji vonásokat, ahogyan mi tettük azt anno, csak fordított előjellel. Tkp. ugyanazt állítják, mint amit az európai civilizáció nagyjából 100 évvel ezelőttig állított önmagáról, csak éppen fordított előjellel és ugyanazért téves, amiért a mi száz évvel ezelőtti képünk is téves volt.

Az a számonkérés, hogy a nyugati civilizáció a saját perspektívájából értelmezte a történelmet olyan állítás, mint hogy a nap keleten kel. Sinológus oktató haverral, Japánban évtizede oktató baráttal tudom mondani, hogy a történelmet mindenhol saját perspektívából értelmezik, még mi magyarok is a világtörténelem szempontjából tökéletesen marginális eseményeket tanítunk, kutatunk. Mindenki a saját múltját szeretné érteni elsősorban, és nem mellesleg a történelem ismerete egyben a közösség összetartását is segíti, ez is funkciója. Ezzel az erővel mehetnénk mi is asztalt bontani Ankarába, hogy mi a francért baráti viszonynak írják le azt a 150 évet, amit itt töltöttek, mutogatva az százezrekre rúgó katonának elhurcolt gyerekeket, vagy a felére zuhanó népességünket.

Már az a tény, hogy egy ilyen munka a világ legnagyobb kábelcsatornáján megjelenhetett éppen annak a jele, hogy minden hibájával és bűnével együtt ez a civilizáció képes talán a legnagyobb önreflexióval önmagára tekinteni. Próbálna ilyet Kínában lenyomni, akár a kínaiak jelenlegi afrikai nyomulásával kapcsolatban. A ps is erről szólt egyébként.

Shyllard - 2021. 04. 20. 12:22

@sorozat/gyilkos

köszi a részletes válaszodat, így most már tisztábban látom nézőpontodat. Így be kell ismernem, hogy én nem ennyire “történelmi” szempontból néztem a sorozatot, sokkal inkább sajátomból, amit bevallom, hiányos ezen tekintetből. Így meg én továbbra sem éreztem ítélkezőnek a sorozatot, sőt, valamilyen szinten még magukat a nácikat is sokkal “felmentőbben” kezelte, mint a legtöbb második világháborús dokumentumfilm.

Esetleg utolsó előtt bekezdésed mutat rá a dolog lényegére. Ez a sorozat egy Haiti filmkészítő szubjektív interpretációja. Mint fekete rabszolgák leszármazottja, ahogy te is mondod, természetes, hogy saját perspektívájából meséli el a történteket. Így nem érzem azt, hogy a főleg erre a vonalra felépített sorozat, mint külső szemlélő ítélkezni események felett.

sorozat/gyilkos - 2021. 04. 20. 15:29

@Shyllard

A szubjektivitásnak kell hogy legyenek kritériumai, nem lehet minden beszűkült elfogultságot, gagyit a szubjektivitás szabadságával lerázni. Virágozzék a szólásszabadság persze, de ez itt nem egy blogposzt, hanem a világ egyik legnagyobb kábelcsatornáján sugárzott, komoly költségvetésű, tudományosnak tehát szakmailag ellenőrzöttnek eladott anyag.

A nézőtől nem várható el, hogy tudja, ellenőrizze az állítások és a felsorolt tények megfelelőségét, nem a néző dolga a verifikáció, tehát a néző joggal feltételezi, hogy ezt az alkotók, a szakmai lektorok, de legkésőbb a csatorna már elvégezte (itt persze lehetne sorolni a kizárólag szenzációhajhászásból és nézőcsalogatásból megcsinált szemetet is, amit sajnos szintén tolnak az ismeretterjesztő csatornák, de az nem mentség és azért azokat nem is veszi senki komolyan, nem lesznek részei mondjuk az iskolai tananyagnak)

Képzeld el ugyanezt fordított előjellel (az európai civilizáció a föld megmentője, egy ártatlan angyal etc.), képzeld el ugyanezt bilderberg csoport, UFOK köztünk élnek összeesküvéselméletek témában leadva az HBO-n. Összehúznád a szemed? Naná! Joggal.

Én egyébként nem írtam volna erről semmit önmagában, de az ilyen jellegű és irányultságú átírása a történelemnek, ill. a történelem eseményeinek, nem Peck sajátja, ezzel van tele a média, ez a trendi, az említett “Project 1619” ugyanezt a narratívát, ugyanilyen igénytelenséggel viszi(még Pecknél is nagyobb visszhanggal).

Téves premiszsákra épül, hamis, torz képet ad, és így nem a szembenézést, a tanulást segíti, ill. akár ezzel ellentétes eredményt is szüretelhet végül, ahogy az első körben is írtam. Ez a fő baj.

Shyllard - 2021. 04. 21. 09:51

@sorozat/gyilkos
“Képzeld el ugyanezt fordított előjellel (az európai civilizáció a föld megmentője, egy ártatlan angyal etc.), ” Hát konkrétan nekem ez volt az általános iskolás törianyag kb. :D

De megértem minden kritikádat, ezért is jeleztem az írásban, hogy megfelelő háttértudás nélkül én sem ajánlanám “ismeretszerzés” céljából a sorozatot, mert tagadhatatlanul manipulatív bizonyos szempontokból. Nekem ettől viszont még tetszett, valószínűleg mert nagyjából egyet is értek ezzel a fajta gondolkodással, de hogy tényleg nehéz ajánlani ezt a dokut. Ahogy mondani szokták, “take it with a grain of salt”.

Az megint más kérdés, hogy töbsször is említed, hogy ellentétet szül, stb., de ez a vonal is mindig az ilyen műveknél szokott feljönni, ami a kisebbség hangját erősíti fel. Valahogy mikor a narratíva egy ismert és elfogadott szemléletet támogatja, ott kevésbé ötlik fel ez a gondolkodás.

Ide írd


kötelező

(kötelező, de nem adjuk ki senkinek)

Ezeket a HTML parancsokat használhatod:
<a href="" title=""> <abbr title=""> <acronym title=""> <b> <blockquote cite=""> <cite> <code> <del datetime=""> <em> <i> <q cite=""> <s> <strike> <strong>

Ennek a posztnak külön RSS feedje van a hozzászólásaihoz