login |

Ms. Fisher’s Modern Murder Mysteries: kezdett a 2. évad

2021. 07. 20. 21:30 - Írta: winnie

1 hozzászólás | kategória: Ausztrália megmutatja, kritika,

Jajj, pedig én annyira reménykedtem… Jó sokáig kellett várni a 2. évados premier után, míg elérhetővé váltak a neten az új epizódok (most volt meg a finálé…), és ez a várakozás még hozzá is adott az étvágyamhoz az ausztrál krimi kapcsán, elfeledtette velem az első évad első részeivel kapcsolatos morgásaimat, és valamiért abban kezdtem reménykedni, hogy a Ms. Fisher modern esetei a Miss Fisher’s Murder Mysteries szintjét fogja hozni, hiszen eleinte biztos voltam benne, hogy lehet akármilyen, a Wanted-es Geraldine Hakewill kedvéért mindenképp nézni fogom.

Hát, nem. A jelek szerint teljesen felesleges volt bizakodnom, hogy bármiféle változás történik, sajnos ez a Miss, vagyis Ms. Fisher-sorozat nálam továbbra sem léphet az eredeti lábnyomába… Pedig sok minden benne van a spinoffban is, ami az eredetiben. Kellőképpen bájos, megnyerő a főhőse és a korabeli megjelenítés is kedvesen-naivan, habos-babosan van jelen, nem az überhitelességet szem előtt tartva, de legalább lerí a miliőről, hogy szeretettel teremtették meg.

És még azt sem mondom, hogy a krimisztorik összességében gázak lennének, azért meg külön jár a plusz, hogy a legtöbbe igyekeznek korabeli vonásokat csempészni a’la Miss Fisher. Nem az ötletekkel és a koncepcióval van gondom, hanem a procedurális részekkel, azok rettentő unalmasak. Kezdve a helyszínek vizsgálatával (és a furcsaságok szájba rágós villogtatásával), az álmosító kikérdezéseken át egészen az olykor ovis következtetésekig. Valahogy hiányzik az egészből az eredetiben jelen lévő játékos, frappáns prezentáció.

Peregryne karakterében a játékosság mondjuk abszolút jelen van, és amikor mindenre fittyet hányva beveti magát, akcióba lendül, akkor lehengerlő, de egyébként valamiért folyton azt érzem, hogy Hakeweill visszafogja magát, hogy ne menjen át süsü bolondságba a sorozat. De szerintem ezekhez a jelmezekhez és frizurákhoz sokkal jobban illene a még bohókásabb megközelítés, és a kevesebb dráma meg szappan.

Mivel a többi karaktert Ms. Fisher-hez képest végképp nem tudom értékelni (pedig az eredeti sorozatban ott volt Jack, Dot, Hugh, Prudence néni – mindegyik szuper volt!), ezért a velük kapcsolatos átívelő szálakat nem igazán kommentálnám. Minden bizonnyal a nem csak a krimi aspektusért a sorozattal tartóknak nem lesz panasza ezek kapcsán, de azt nehezen hiszem, hogy szerintük ne lehetne jobb a kémia a két ellenkező nemű főhős között.

Az évadkezdés (egy szaunás dupla gyilkosság!) harmadánál már éreztem, hogy nem fog megtartani a sorozat, és nem is kellett csalódnom. Mármint csalódtam, csak épp nem a megérzéseimben.

1 hozzászólás Ne habozz!

speranza - 2021. 07. 20. 22:05

Én kedveltem az első évadot. Tény, hogy az eredeti Miss Fisher színvonalát nem éri el, de azért rossz sem volt. Nagyjából a Brown atya, vagy a Frankie Drake rejtélyek szintjére tudnám belőni. Az biztos, hogy a csavarosság nem erénye, viszont kellemes a hangulata. :)

Ide írd


kötelező

(kötelező, de nem adjuk ki senkinek)

Ezeket a HTML parancsokat használhatod:
<a href="" title=""> <abbr title=""> <acronym title=""> <b> <blockquote cite=""> <cite> <code> <del datetime=""> <em> <i> <q cite=""> <s> <strike> <strong>

Ennek a posztnak külön RSS feedje van a hozzászólásaihoz