login |

I Think You Should Leave: kezdett a 2. évad

2021. 07. 21. 20:01 - Írta: winnie

2 hozzászólás | kategória: kritika,

Nemrég tért vissza a Menned kell – Egy este Tim Robinsonnal a Netflix az új szezonjával, és valami történhetett a járvány alatt a szkeccssorozatokkal, mert azok után, hogy az A Black Lady Sketch Show S2 kezdését is konkrétan értékelhetetlennek találtam, az I Think You Should Leave – 2×01-ről is nagyjából hasonlóan vélekedtem. (A sorozatról és annak zsenialitását adó főszereplő-készítőjéről az 1. évados kritikámban mindent el lehet olvasni – itt meg random szkeccsek vannak.)

Nyilván egy szkeccs-show, amiben egy rész féltucat vicces jelenetet gyűjt össze, totálisan hit or miss-műfaj, egy remekbe szabott jelenet után jöhet 3 pocsék is bármikor, piszok nehéz egyenletes minőséget tartani, szóval lehet, hogy ennek az évadnak is a végére fogok érni apró darabokban (az segít, hogy egy (számomra) nem működő jelenetet is lazán léptetni lehet), főleg azért, mert Robinson befeszült karakterei, még ha repetitívek is, haláli viccesek tudnak lenni, és a jelek szerint se szeri, se száma azoknak a helyzeteknek, ahol be lehet vetni őket.

Nyilván egy már futó, és korábbi szezonjai alapján nálam bejövős szkeccsorozatról csak évadkritikát lenne érdemes írni, mert az tényleg mondana valamit, de így, hogy a rövid epizódhosszok ellenére sincs gőzöm arról, hogy mikor érek a végére, inkább megírtam ezt a szösszenetet, némiképp abban a reményben is, hogy a sorozat másik két nézője esetleg kommentálja addig is a teljes szezont, ha már túl vannak rajta.

Mondjuk az S2 kapcsán annyit kiemelnék, hogy bejött, hogy az első részekben több realitytévés, vagy a műfajmenti szkeccs is volt. A rejtett kamerás-átverős egypoénossága ellenére kifejezetten tetszett, a mindenhol istenített, nálam csak so-so koporsósnál viszont inkább csak ámultam, hogy egy-egy villanásért mennyit kellett forgatni, a Shark Tank-szerű cápabemutatós spot pedig magam sem tudom, hogy tetszett-e.

A többi közül pedig a szellemházas jött még be kizárólag Robinson miatt, ahogy a karaktere befeszült és sikeresen felhúzott másokat, szokás szerint hozva azt az archetípust, aki teljesen normálisnak hiszi magát, és nem érti, hogy a világ körülötte miért őrült, és miért őt látják őrültnek. Az az egész szituáció annyira abszurd volt, hogy nem lehetett nem szeretni. Illetve a Bob Odenkirk-ös, étkezdés sem volt rossz. Viszont a Little Buff Boys és a két munkahelyi tárgyalós már annyira nem volt a kenyerem, és azok miatt kell pihentetnem a szériát, pedig mindkettő párhuzama működött az első szezonból. (Bár nélküle is vannak remek jelenetek, azért mindig hátrányból indulnak azok, amikben nincs benne a komikus.)

Persze még bizakodom, mert a timrobinsoni karakterekből áradó lúzerenergia tényleg legendás, ez az apróságra való rácuppanás, mint amikor a tényleg zseniális 1×01-ben csak azért is meg akarja mutatni, hogy húzni kell az ajtót és nem tolni, nagyon működik, kár, hogy a mostani jelenetek közül egyiket sem fogom a korábbi klasszikusok szintjén emlegetni.

2 hozzászólás Ne habozz!

walker - 2021. 07. 22. 15:25

Nekem nagyon tetszett ez a szezon is. Eddig ketszer lattam, 1-2 szkeccset tobbszor is.

Velemenyem szerint minden epizodban van egy zsenialis szkeccs, es a tobbi toltelek. De ezek a toltelekek sem rosszak.

A kedvenceim (ebed a professzorral, Calico cut pants) a kesobbi reszekben lesznek.

TABLES! (ez majd kesobb ertelmet nyer)

winnie - 2021. 07. 22. 15:51

lehet benne valami. és IGEN! az ebéd a professzorral azóta megvolt, remek volt, és szerintem majd ha írok még a szezonról, akkor kiemelem, mert érdekes volt látni, hogy ez olyan szkeccs, ahol robinson a normális ember, és más kapja az ő szerepét:)

Ide írd


kötelező

(kötelező, de nem adjuk ki senkinek)

Ezeket a HTML parancsokat használhatod:
<a href="" title=""> <abbr title=""> <acronym title=""> <b> <blockquote cite=""> <cite> <code> <del datetime=""> <em> <i> <q cite=""> <s> <strike> <strong>

Ennek a posztnak külön RSS feedje van a hozzászólásaihoz