login |

Nancy Drew: vége a 2. évadnak – írta Cleda

2021. 08. 05. 21:30 - Írta: vendegblogger

Szólj hozzá | kategória: 2020/21 finálék, kritika,

It’s time to go visit my favorite relatives. The dead ones!

Kissé megkésve ugyan, de sikerült a CW-s Nancy Drew idei évadjának a végére jutnom, és végül egész jó etapot tudhatunk a hátunk mögött.

Az évadkezdés kapcsán már írtam, hogy nem túl sok minden változott a minőség terén, és ez az egész szezon alatt így is maradt. Ennek ellenére még mindig jól hozza a szokásos hangulatot, és talán kicsit kreatívabbak is voltak a heti ügyes részek terén, bár idén ezek már háttérbe szorultak, és inkább az átívelős szálakra koncentráltak.

A tovább mögött spoilerekkel folytatom. 

Kicsit többet foglalkoztak az Agleaca-átokkal, mint kellett volna, de egy idő után végre megszabadultak tőle, hogy vigyék tovább a sztorit. Arra számítottam, hogy a Bobbsey-ikrek többet fognak szerepelni, de végül egyáltalán nem voltak olyan fontosak, helyettük a detektív Tamura még egész sokat szerepelt, és még szimpatikus is volt a maga módján. Mondjuk elég sok állandó szereplő mellett nem is csodálkozom, hogy csak néha bukkantak fel. A banda legalább kapott további mélységeket, egyedül a George-Odette dolgot nem tudtam megszokni, főleg hogy a végén nagyon gyorsan le is rendezték. 

Természetesen reflektáltak az utóbbi 1-2 év történéseire valamilyen formában (kivéve persze a járványra), de engem nem zavart, jól beleékelték ezeket a problémákat részekbe, anélkül hogy erőltetetté váltak volna. Itt kiemelném a 2×14-et, ami talán az évad legjobb és leghatásosabb része is volt  (de a Whodunit-műfaj az egyik gyengém). 

Majd el is feledkeztem a Tom Swiftes backdoor pilotról, ami elég középszerűnek és idegennek hatott. A színész az még úgy ahogy elment, de elég furcsa hatást keltett a természetfeletti világba beszuszakolt techzseni, egyszerűen nem volt túl meggyőző, mintha nagyon rossz helyen járna. A borzalmas CGI-ról meg nem is tudom, mit mondhatnék.  

Talán a legnagyobb problémám Everett Hudsonnal volt, mert tök béna húzásnak tűnt, hogy lecsukták, de nem tudták elengedni, ezért kellett egy ingatag lábakon álló ok, hogy kiszedjék a börtönből, aztán az utolsó részekben varázslatos módon előkerüljön egy felvétel, hogy utána megint le tudják csukni. Legalább az kárpótolt, hogy maga a rész nem volt unalmas, és a végén kicsit satisfying volt végre megszabadulni a fickótól. A Road Back mint titkos szervezet egyelőre nem túl jelentős, de remélem később többet használják majd őket. 

– You kids, you see things like this quite often, don’t you?
– Yeah. I wish we didn’t, but we do. 

A fináléval kapcsolatban vegyesek az érzéseim, mert mint írtam, kellő hatást keltett a letartóztatás, úgyhogy kicsit a semmiből jött elő az idei „twist”, már ha az évad elején Nancyre rákapaszkodó szellemet lehet-e ennek hívni. Kicsit random volt, de legalább kaptunk már érzelmes pillanatot a szereplőtől.

Tény, hogy kellett valami a végére, mert alapjáraton nem volt túl pörgős a rész, de a végén betoppanó szellem/feltámasztott Temperance Hudson hozhat érdekességeket a következő évadban, úgyhogy kíváncsian várom, mihez kezdenek vele. 7/10

Ide írd


kötelező

(kötelező, de nem adjuk ki senkinek)

Ezeket a HTML parancsokat használhatod:
<a href="" title=""> <abbr title=""> <acronym title=""> <b> <blockquote cite=""> <cite> <code> <del datetime=""> <em> <i> <q cite=""> <s> <strike> <strong>

Ennek a posztnak külön RSS feedje van a hozzászólásaihoz