login |

Baptiste: a 2. évad

2021. 08. 09. 15:50 - Írta: Shannen

3 hozzászólás | kategória: Anglia lecsap, kritika,

A sokak által szeretett The Missing-ből ismert, az eltűnt személyek megtalálására specializálódott ex-detektív, Julien Baptiste visszatért és ezúttal Magyarországon nyomoz hat részen át. Aki látta az itthon korábban az Amazon Prime Video-n elérhető angol krimi Elveszettek, azaz The Missing két évadját és/vagy a spinoff Baptiste első szezonját, annak talán nem meglepő, ha azt mondom, hogy ez az etap is kötelező a krimirajongóknak. Egy jól felépített, csavaros, érzelmes történetet kaptunk, ami talán csak a végén bicsaklik meg kicsit, és amit a magyar helyszínek és színészek csak még inkább megfűszereznek.

Ami külön jó, hogy mindenféle előtudás nélkül nézhető az évad, én sem láttam a fentebb említett szezonokat, most találkoztam először a Tchéky Karyo alakította Baptiste-tal, akit sikerült is rögtön megkedvelni. Félmondatos utalások azért vannak az előző évadra, ami inkább csak a karaktert árnyalja, szóval ha valaki abszolút nem akar spoilerbe futni, az kezdje a sorozat legelején. Én inkább a magyar vonatkozású történet miatt kezdtem bele és ilyen szempontból egyáltalán nem csalódtam.

A mostani sztori tehát itthon játszódik, középpontban a brit nagykövettel, aki évek óta Budapesten éli a diplomaták nem túl izgalmas mindennapjait, igaz, egy pár évvel korábban történt tragédia beárnyékolja a családi idillt. Egy őszi hétvégén a Mátra egyik luxusszállodájában töltenek pár napot, ám egyik reggel a nő arra ébred, hogy se a férje, se két tinédzser fia nincs sehol.

Közben ugrunk előre az időben 14 hónapot és azt látjuk, hogy a nagykövet mostanra tolószékben van, és próbálja rávenni az elég rossz bőrben lévő Baptiste-ot, hogy segítsen neki újra, hogy az ügy végére járjanak, hiszen a Józsefvárosban történtek miatt tartozik neki ennyivel.

Hogy mi történt pontosan Józsefvárosban, azt sokáig homály fedi. A puzzle darabkáit apránként kapjuk meg, miközben két idősíkon halad a történet. Egyszerre fejtjük fel az eltűnés utáni közvetlen rendőrségi nyomozás és a jelenben játszódó, új bizonyítékok alapján folytatott, már nem hivatalos nyomozás részleteit.

A több idősíkos történetmesélés igazán akkor tud számomra érdekes lenni, ha egyrészt követhetőek és indokoltak a váltások (erre remek elrettentő példa a Dr. Death), másrészt ha mindegyik érdemi információt szolgáltat a kirakós egészéhez és végezetül, ha sikerül megtalálni azokat a pontokat, amelyek valóban reflektálnak egymásra. A Baptiste esetében ezeket mind ki lehetett pipálni, az idősíkok közti váltások jó ütemben szolgáltatták az izgalmakat, mert bár ha a cselekményt lineáris bontották volna ki, az is működött volna, de biztosan kevésbé lett volna hatásos.

Ahogy említettem az elején, és ami egy jó krimihez illik, elég érzelmes történetről van szó és ez nem csak a nagykövetre vonatkozik, aki az eltűnt családját igyekszik megtalálni, hanem több kiemelt és mellékkarakterre is. Baptiste például épp a közelmúltbeli saját családi tragédiáját próbálja feldolgozni nyomja el magában, a bevándorló családból származó Gryllus Dorka alakította őrmesternek is meg vannak a saját küzdelmei mind a munkahelyén, mind a magánéletben. Idővel pedig több, terhelt múlttal és jelennel rendelkező fiatalt is megismerünk például a nyóckerből.

Nehéz egy ilyen csavaros történetről spoilerek nélkül kritikát írni, főleg, hogy az egész történet mögött meghúzódó fő téma igazán csak a második résztől kezd kikristályosodni, így most nem is lőném le. Azonban nem lehet amellett elmenni említés nélkül, hogy a történet alapjának létjogosultsága és hihetősége miért is nem kérdőjeleződik meg Magyarországon a 2020-as években. És itt nyilván nem a fikciós, sőt, extrém fikciós elemekre gondolok, hanem kizárólag a sztori hátterében meghúzódó társadalmi folyamatokra.

Tanulságosak a látottak már csak azért is, mert egy igazán aktuális téma kapcsán világít rá, hogy semmi nem fekete és fehér, és sokszor csak egyetlen szikra kell ahhoz, hogy valaki egészen mélyen találja magát, vagy épp ellenkezőleg, hasznot húzzon belőle és szemérmetlenül a csúcsra törjön.

Egyetlen problémám a történetvezetéssel kapcsolatban a végjáték volt. A nagy finálé inkább egy kipukkadt lufit idézett fel bennem, semmint egy elismerő csettintést. Addig a pontig a motivációk úgy-ahogy rendben voltak mindenkinél, de a végére inkább egy nyakatekert logikai bukfenccel próbáltak az i-re pontot tenni, de nem igazán működött. Ez persze kár, de azért összességében nem nagyon húzza le az egyébként pozitív élményt.

Kifejezetten élveztem nézni a nem szokványos magyar helyszíneken, kiemelt magyar szereplőkkel és valóban hazai ízvilágú történetet. Nem csak azt volt jó látni, hogy Budapest tényleg a magyar fővárosként szerepelt (ezért is várhatjuk az FBI: International-t?), hanem a sok külső helyszínnek hála a város és az ország nem csak a háttere lett a történetnek, hanem szerves része. 

Mi sem bizonyítja azt jobban, hogy mennyire lekötött a történet, mint hogy magamhoz képest alig-alig tudtak kizökkenteni az ismerős helyszínek, viccesen és kevésbé autentikusan elhelyezett kellékek és feliratok, vagy az angolul (egyébként remekül) beszélő és játszó magyar színészek.

Utóbbiakkal kapcsolatban, hiába van sok év külföldi filmes tapasztalat is mögöttük, előzetesen kicsit izgultam, hogy vajon hogy fogják megugrani a feladatot a veterán Fiona Shaw és Tchéky Karyo mellett (ráadásul két nyelven), de mindenki a maximumot hozta ki magából. Gryllus Dorka nyomozója mondjuk alapvetően hálásan volt írva, így nem is csoda, hogy remekül játszotta végig az érzelmek széles skáláját (ráadásul terhesen, amit egész jól sikerült palástolniuk a forgatás alatt).

Vele szemben Béres Miklós kétes múltú karaktere papíron elég sablonosnak hangzik, így több teher hárult rá, hogy megtöltse valódi élettel a karaktert, és ez maradéktalanul sikerült is. Jó lenne őt többször filmen/sorozatban látni. Egyedül a szélsőjobbos politikust alakító Hámori Gabriella járt pórul egy elég alulírt szereppel. Ő is megtette, amit tudott, de azok a magyar dialógosuk/monológok, amiket kapott, kicsit kilógtak a többi közül.

A Baptiste, mint krimi nem lett egetrengetően kiemelkedő számomra, inkább az a fajta, amit így is bátran tudok ajánlani, mert magabiztosan hozza azt, amit egy ilyen műfajú sorozat esetében elvárunk, a szimpatikus, ám önmarcongoló főhőst, a csavaros és érzelemdús történetet, és most épp egy kis hazai hangulatot, ami még inkább feldobta a látottakat.

3 hozzászólás Ne habozz!

zotyorage - 2021. 08. 09. 16:29

Tényleg rendben volt ez az évad is, de azért komoly lejtmenetben van az egész: a The Missing s1 volt a legerősebb, az s2 is jó volt, legalább azt el lehet mondani, hogy itt nem a magyar szál miatt lett gyengébb ez a szezon.
Viszont a magyar színészek közül Béres Miklós nem volt jó választás szerintem.

Aki nem látta a The Missing-et, és ez egy kicsit is bejött neki, az mindenképp pótolja, megéri.

Hubi - 2021. 08. 09. 17:28

Az évad nekem bejött. Nem találtam fenn a magyar Prime-on, lehet, hogy lekerült?

winnie - 2021. 08. 09. 17:32

jogos, jelzem, már nincs fent sajnos.

Ide írd


kötelező

(kötelező, de nem adjuk ki senkinek)

Ezeket a HTML parancsokat használhatod:
<a href="" title=""> <abbr title=""> <acronym title=""> <b> <blockquote cite=""> <cite> <code> <del datetime=""> <em> <i> <q cite=""> <s> <strike> <strong>

Ennek a posztnak külön RSS feedje van a hozzászólásaihoz