login |

Pilot-mustra: Open Your Eyes – 1×01

2021. 08. 28. 15:20 - Írta: winnie

6 hozzászólás | kategória: Európa is létezik, kritika, pilot-mustra,

Something with this clinic is off.

Az “emlékek nélkül valahol magamhoz térek“-sztorikat mindig is nagyon szerettem (a Memento top3 filmem), bár szerintem számítógépes játékokban gyakoribbak, mint tévésorozatban, most hirtelen a Hotel Beau Sejour és a Blindspot jut eszembe a műfajból, de tuti voltak címek még mostanában is. Most is hasonlóval van dolgunk.

Nem tudom eldönteni, hogy a Netflix szerdai premier lengyel sorozatának magyar címe, a Valóság vagy álom? jó-e vagy sem. Mert egyrészt a kérdés önmagában spoileres, hiszen nem biztos, hogy mindenkiben felmerül az, hogy álomról lehet szó (plusz, ha már felteszik a kérdést, akkor a válasz is egyértelmű, nem?), másrészt viszont megtartja a nézőt, mert sokkal több ígéretet tartalmaz, mint a szimpla “Nyisd ki a szemed!”. És az az igazság, hogy ennél a sorozatnál kell is valami efféle, ami megtartja a nézőt.

OPEN YOUR EYES – 1×01 – 5/10

Lehet, hogy piszok jól fog idővel elsülni a sorozat és csak a kezdése döcögős, de annyira ráérős volt az első rész (sőt, az első kettő), hogy komolyan bennem van, hogy már csak egy esélyt fog kapni, pedig alapjába véve érdekelne az alapfelállás. (Szerdán, amikor az aznapi három Netflix-premiert megnéztem, érdekes volt látni, hogy míg a Clickbait és a Post Mortem a 8. percében húzott egy elég kemény WTF-ot, addig ebben a sorozatban (elsőként néztem, és eskü, pont 8 percnél néztem az időre) csak annyi történt ennyi alatt, hogy valaki kikel az ágyából és elkezd bóklászni.

Persze máris izgalmasabb a dolog, ha hozzátesszük, hogy egy olyan fiatal lányról van szó, aki semmire sem emlékszik önmagáról, és aki egy régi kúriában lévő, emlékvesztetteket ápoló intézetben tér magához. Úgy, hogy számára (és végülis számunkra is) a reggeli ébresztő során egy géphang sorolja el, hogy ki és mi ő, legalábbis azt, amit az előző napokban már megtudott. Mondhatni így minden nap egy újrakezdés számára, de mindig egyre több infóval.

NoName (amíg rá nem jön a nevére, így hívják a társai) hamar megismerkedik a környezetével, más, ide utalt, a napokat már sokkal rutinosabban megélő páciensekkel, orvosokkal, ápolókkal, a napi rutinnal, és minden bizonnyal szépen fokozatosan, a kúrának átadva magát hagyná is, hogy visszatérjenek az emlékei, azonban olyan furcsaságokat tapasztal, amik megingatják az abba vetett hitét, hogy valóban az történik-e, amit el akarnak hitetni vele.

A lány olykor “hiba a Mátrixban”-effektet tapasztal (vagy csak nekünk ábrázolják így, ami történik), látomásszerűségei vannak, illetve a múltjából is felsejlenek homályos képek, amik egyébként egybevágnak azzal, ami (állítólag) történt vele: egy tűzeset során elvesztette szüleit. És, ha mindez nem lenne elég, egy suttogó hang is van a fülében olykor, amely egy bizonyos Carolina-t emleget, plusz az intézet egyik páciense is “megőrül”, és leszedálása fura dolgokat említ neki.

Lassan elkezdünk sejteni ezt-azt, például elég hamar nyilvánvalóvá válik, hogy az alkalmazott módszerek révén a klinika bármit el tudna hitetni az amnéziásokkal, ha akarna, de hogy erről van-e szó, és ha igen, akkor miért, azt egyelőre homály fedi. Mindenesetre félek attól, hogy a sorozat csak Egyetlen Válaszra van kihegyezve, amiről nem nagyon tudom elképzelni, hogy annyira érdekes legyen, hogy érdemes legyen végigmenni a felé vezető úton.

Mert egyébként igen, az Open Your Eyes leginkább egy utazásként lehet élvezhető. Egy olyan utazásként, aminek részévé válik az ember, átadja magát neki és hagyja, hogy vigye őt a végcél felé. Úgy élménydús lehet, de részelemekre, pusztán történésekre vagy karakterekre lebontva már kevésbé. Legalábbis egyelőre ezt érzem.

Mint írtam, érdekes a sorozat felütése, de az első két rész során csigalassúsággal halad csak előre a sztori. És félreértés ne essék, nem a tempóval van bajom, hanem azzal, hogy eközben nem látunk, hallunk, tapasztalunk semmi olyat, ami beindítana, felajzana, kíváncsivá tenne, komolyabban szórakoztatna. Csak a “valami van”-érzést tapasztaljuk, és várjuk, hogy közelebb jussunk ahhoz a valamihez. (Ilyenkor nyilván nem a néző tiszte az, hogy megoldási javaslattal éljen, de én ilyenkor bőven be szoktam érni azzal mondjuk, ha rájátszanak a paranoia faktorra vagy jobban átadják a tehetetlenség érzését, de itt igazából ezek is el van nyomva, nem érzünk ilyesmit. Mondom, az első 2 részben legalábbis.)

Azért még bizakodom, szerintem maradok a folytatásra még egy epizód erejéig, hiszen a kíváncsiság nagy úr. De az az igazság, hogy az elég beszédes, hogy a már említett szerdai premierek közül bár ez érdekelt legjobban, mégis a Clickbait-nek értem a végére nagyon gyorsan.

6 hozzászólás Ne habozz!

Smallflower - 2021. 08. 28. 17:38

Hú, mekkora csalódás volt! Az első 4 részen unatkoztam, az 5. rész elején rájöttem a csavarra, a végén meg csodálkoztam, hogy minek kellett ez az utolsó utáni csavar.

Kati néni - 2021. 08. 28. 18:32

Akkor inkább olvasok Harlan Cobent, meg akartam nézni, de úgy néz ki, felesleges.

winnie - 2021. 08. 28. 18:34

Kati néni: a Clickbait-et nézd meg, az teljesen olyan, mint a Harlan Cobenesek.

Kati néni - 2021. 08. 28. 21:30

Köszi a tippet!
Most olvasok inkább, meg ha van időm, folytatom a Faudát, éppen a 3. évad elején járok, nagyon nem rossz sorozat, imádom, de csak lassan akarok vele haladni, hogy sokáig tartson. :)

De mindjárt túljutok a 12. fejezeten és benyomom a Flixet.

irgum76 - 2021. 09. 02. 16:02

nekem tetszett

nem pörgős az tuti de nekem hangulatos volt
érdekes lett a vége is

(kicsit tartottam a csehszlovák hangtól de egyáltalán nem volt fülsértő)

winnie - 2021. 09. 05. 07:56

“(kicsit tartottam a csehszlovák hangtól de egyáltalán nem volt fülsértő)”

nálam mindig default az angol szinkron, annál, ami nem angol, de szerintem mindig érdekes hallani az eredetit, amikor nem a megszokott stílusú.

Ide írd


kötelező

(kötelező, de nem adjuk ki senkinek)

Ezeket a HTML parancsokat használhatod:
<a href="" title=""> <abbr title=""> <acronym title=""> <b> <blockquote cite=""> <cite> <code> <del datetime=""> <em> <i> <q cite=""> <s> <strike> <strong>

Ennek a posztnak külön RSS feedje van a hozzászólásaihoz