login |

Diary of a Future President: kezdett a 2. évad

2021. 09. 01. 19:30 - Írta: winnie

Szólj hozzá | kategória: kritika,

Alapból eleinte nem nagyon izgatott a Disney+ sorozatos kínálata, hiszen a Marvel mozgóképes univerzumából azóta, hogy középtájt eluntam az Avengers-t, nem nagyon láttam semmit, a Star Wars-filmekből pedig eleve csak párat láttam, így az induló szériák, bár a The Mandalorian kivételével kaptak esélyt nálam, értelemszerűen az első rész után felejtősek voltak, abba meg nem nagyon kapaszkodhattam, hogy a szolgáltatóra az első másfél évében két egyéb sorozat is felkerült, mert az a fél fogamra sem volt. Szerencsére az idei kínálat minősége (The Mighty Ducks: Game Changers, Big Shot, The Mysterious Benedict Society) kifejezetten feldobott, és még az is lehet, hogy csak előfizetővé fog tenni jövő nyáron.

Az “a két egyéb sorozat”, amit említettem, idén már a második szezonját kezdte el. A High School Musical-széria kifejezetten jópofa és élvezhető dalos-táncos tinidarab lett, amit szívesen néznék, ha lenne rám idő, azonban a 14 alatti tini korosztályról szóló, és a napokban teljes évados premierrel folytatódó Diary of a Future President-et második nekifutásra sem sikerült megkedvelnem. Pedig rájöttem arra, hogy másfél éve eléggé félreértettem a sorozatot, ráadásul az egyik legnagyobb hiányosságát is javították a mostani szezonra.

Ugye a koncepció az lenne, hogy az Egyesült Államok jövendő elnökének ismerjük meg a gyerekkorát annak naplója révén, mely keretet, ha eltüntetjük, akkor kapunk egy szimpla felsős általános iskolásokról szóló tinisorozatot, ami még véletlenül sem gyerekes, és inkább áll közelebb a dramedyhez, mint a komédiához. Nem komolykodik, de nem is hajt poénokra, és ez volt az egyik pont, ahol át kellett kalibrálnom magam.

A másik ponton szerencsére a sorozat kalibrálta át magát, mert nem kis csalódás volt az S1-ben, hogy a főhős jövőbeni (elnöki) énjét alakító Gina Rodriguez csak minimálisan volt jelen. Egy dolog, hogy nem ő narrál, hanem a gyerek, de azt hiszem, hogy csak az előszóra és az epilógusra szerezték meg őt, ami teljesen feleslegessé tette a keretet. Na, ez az S2-ban TOTÁLISAN megváltozik. Rodriguez ugyanis valóban jelen van, ráadásul nem a jövőből nosztalgiázik, hanem ott van tinédzser énje mellett. Szó szerint, hús-vér valójában, a fejében beszélő hangot adva, olykor jókat perlekedve vele, magasan legélvezetesebb jeleneteit hozva a szériának.

Minden más…, hát, végülis kedves, és érzelmes, meg odafigyelő, meg tapintatos, olykor még aranyos is, és tényleg pozitív, de nem túl magával ragadó. De ettől még nagyon hiányzik valami plusz a, akár a főhős, akár a mellékfigurák (legyen szó gyerekekről vagy a felnőttekről – utóbbiak problémái sem másodlagosak itt, én speciel eltolnám egy kicsit az arányokat) részéről. Valahogy végig az volt az érzésem, hogy a készítők beérték az “ez elég jó” szinttel, és nem törekedtek a lehető legtöbbre.

A 2. évad premierjéből elég hamar kiderülni látszik a szezon íve, hiszen egyrészt az otthoni szituáció eszkalálódik azzal, hogy talán Anyu összeköltözik a pasijával, másrészt pedig az új iskolaév is kezdetét veszi egy nagyon magabiztos Tess-szel, aki már magában zsebre is vágta azt, hogy ő lesz az új iskolaelnök. Azonban az előzetes számításait egy új jövevény húzza keresztül, valamint az, hogy barátnője is “bepasizik”, ráadásul egy régi ismerőssel. Szóval lehet átértékelni azokat az előzetes terveket.

Egy dolog, hogy nekem nem lett a szívem csücske a DoaFP, de tudom, hogy a legszűkebb környezetemben lévő, 8-tól 14 éves célközönségnek sem tetszene, és számomra ez a lehető legnagyobb kritika. Ismerem ugyanis annyira a gyerekeimet, hogy míg a Mighty Ducks, a Big Shot vagy a Benedict Society esetében lássak esélyt náluk a sikerre (Marvel és Star Wars téren meg pláne), addig ennél a sorozatnál el nem tudom képzelni, hogy különösebben lekötné őket, amit látnának.

Igen, kapnának egy valóban kortárs történetet, és talán az sem baj, hogy kicsit távol áll az ő tapasztalataiktól, de igazából nem így lehet őket lekötni. Nem hinném, hogy felületesek lennének, de az biztos, hogy sokkal szórakoztatóbb sorozatokat néznének ehelyett. Nem kell valaminek túl viccesnek lenni, hogy lekösse őket, és bár itt is vannak érdekes problémafelvetések, vonnak le tanulságokat, akad oktató jelleg is (értsd: csupa pozitív előjelű dolog), a köntös, amibe bebugyolálták nem túl érdekfeszítő vagy szellemes, pedig még némi high concept-et is bele lehetne képzelni, még akkor is, ha az csak a látszat. Kár érte.

Ide írd


kötelező

(kötelező, de nem adjuk ki senkinek)

Ezeket a HTML parancsokat használhatod:
<a href="" title=""> <abbr title=""> <acronym title=""> <b> <blockquote cite=""> <cite> <code> <del datetime=""> <em> <i> <q cite=""> <s> <strike> <strong>

Ennek a posztnak külön RSS feedje van a hozzászólásaihoz